Kisalföld, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

#liÁO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} ASAs 80 FTLLESfc XVI. EVFtÄYAM, 258. SZÁM Ä »JAGYA^ZOClAnST^UjNKASPÄOT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Győr, 1960. november 1., kedd A népgazdaság javára, vagy rovására f Eleget tettünk a népgazdaság iránti kötelességünknek — han­goztatják büszkén megyénk sok üzemében, terveik teljesítésére gondolva. S valóban akár az idei, akár a hároméves terv teljesítését vizsgáljuk, az adatok azt mutat­ják, hogy az előírásokat csaknem minden vonatkozásban túlteljesí­tettük. Pusztán ebből kiindulva könnyen lehet olyasféle következ­tetésre jutni, hogy „nem a mi in­günk, nem kell magunkra venni azt a bírálatot, hogy sok üzemben nem érvényesítik kövekezetesen a népgazdaság érdekeit, hiszen mi még a tervezettnél többet is adunk a népgazdaságnak”. S mert nem egy üzemben el is jutnak ilyesféle következtetésig, nem árt egy kicsit közelebbről szemügyre venni azt az „inget”. A kérdés az, hogy a terv telje­sítése, ami elemi kötelesség, eset­leg túlteljesítése valóban a nép­gazdaság érdekét szolgálta-e el­sősorban, vagy éppen a népgaz­daság érdekével ellentétben álló, szűk vállalati érdeket? S ha ebből a szemszögből nézzük a dolgot, 'kkor kiderül, hogy sok vonatko­zásban a tervek teljesítése, sőt 1 últeljesítése ellenére, o vállalati ;rdek érvényesült a népgazdaság rovására. Itt van mindjárt az a furcsa tartalékolás, ami üzeme­inkben meglehetősen elterjedt gyakorlat. Egyik oldalról nincs ember, aki el ne ismerné, hogy sok, nem is olyan rejtett tartalék ván üzemeinkben, hogy ezeket fel kell tárni, ki kell használni, mert csak így haladhatunk előre. A másik oldalról viszont évről-évre tanúi vagyunk annak az alkudo­zásnak, amelyet nem egy vállalat felelős vezetői folytatnak éppen e tartalékok, lehetőségek kihaszná­lásának megakadályozására. El­titkolják, kisebbítik a lehetősége­ket, felnagyítják a nehézségeket, csakhogy minél könnyebben tel­jesíthető tervet kapjanak. Aztán természetesen túl teljesítik a ter­vet. s ha hozsannázás helyett bí­rálatot kapnak, mondjuk a lét­számterv túllépéséért, akkor meg­sértődnek. Hogy is ne, hiszen ők n nagyobb létszámmal több ter­méket is adtak Csak éppen arról feledkeznek meg. hogy ennek kö­vetkeztében a népgazdaság a ter­vezettnél több munkásnak a ter­vezettnél több bért fizet ki. s máris könnyen zavar keletkezhet például az áruellátásban. Kétségkívül, népgazdasági ér­dek hogy amiből több kell, abból főbbet is termeljünk De tervsze­rűen termeljünk többet, össz­hangba hozva a termelést, bérfi­zetést stb. az egész népgazdaság bonyolult, sokoldalú követelmé­nyeivel Ezt vedig csak úgy le­het megvalósítani, ha minden üzem lemond végre a laza tervek könnyű túlteljesítésének kétes di- esőségéról, s valóban a népgazda­ság érdekét tartva szem előtt, már a minisztériumnak olyan terviavo slatot nyújt be, ami maximálisan feltárja az üzem erőforrásait. Ezt követeli a nép­gazdaság valódi érdeke, s ennek szereztek érvényt már tavaly, pél­dául a Téglagyári Egyesülésnél. A népgazdasági érdeknek ugyancsak furcsa értelmezése az, ahogyan egyes vállalatok a terv- teljesítésben a kooperáció szere­pét értelmezik. A felesleges agyonkooperálást tesszük szóvá, amelynek a legkirívóbb példája a saját munkásaival kooperáló .Va­gongyár. Sok a kárpitos munka, kevés a munkás, nyolc óra alatt nem tudják a munkát elvégezni? Ugyan miért törnék a gyárban a fejüket azon, hogyan lehetne ezen segíteni benn a gyárban, amikor itt a remek találmány, a koope­ráció. A Soproni Asztalos KTSZ szervez egy győri kárpitos részle­get, a vagongyári kárpitosokat másodállásban alkalmazza, s ugyanazok az emberek, ugyan­azt a munkát végzik, ugyanannak a gyárnak a tervteljesítéséért amit délelőtt, csak délután t; KTSZ dolgozóiként. Mindezt, í még jónéhány fura kooperációt állítólag a népgazdaság érdeke követeli. Pedig az ilyen tervtelje­sítésre csak ráfizet a népgazda­ság, bármennyire is bizonygatják az ellenkezőjét. Az ilyen tervtel­jesítés csak a vállalatnak érdeke, hiszen kevesebb munkáslétszám­mal magasabb termelési értéket mutat ki, azaz termelékenyebb munkát a valóságosnál. Aztán vajon miféle népgazda sági érdek fűződik például ahhoz, hogy a vállalatok „értékben” tel­jesítik a tervüket, amire még ma is szívesen hivatkoznak néhány üzemben. A népgazdaságnak nem egyszerűen érték kell mondjuk a Mezőgépgyártól, hiszen azzal sem szántani, sem vetni, sem aratni nem lehet Mit ér az értékben túl­teljesített tervvel a népgazdaság, ha viszont alkatrészhiány miatt a mezőgazdasági gépek nem tudnak dolgozni, mert a gyár „értékkel” ugyan nem. de alkatrészei annál inkább adós maradt a népgazda­ságnak? S vajon miféle népgazda­sági érdek a beruházási terv „ke­rül. amibe kerül” alapon való tel­jesítésre? Nem illetéktelen plety- kázó, hanem az Építőipari Válla­lat felelős műszaki dolgozója be­szélt vállalati vezetőkről, akik így agitálják: „Van pénzünk, az idén el kell költeni, nem baj ha két­szeresébe kerül is, csak csináljá­tok meg” Arról nem szólt, hogy hagyták-e magukat ilyen nyomós érvvel megagitálni De akárhogy van is, a megyei pártbizottság joggal megköveteli minden kom­munistától, vezetőtől különösen, hogy az ilyen jelenségek leküzdé­séhez adjon segítséget, maga is harcoljon ellenük. Ezek a példák elég meggyőzően bizonyítják, hogy azt a bizonyos inget van okunk magunkra ven­ni. a tervteliesítés kétségtelen eredményei ellenére is. Veszedel­mes önáltatás lenne, ha üzemeink csak a tervtel.iesítés adatait lát­nák, s nem vizsgálnák meg ala­posan. valóban a népgazdasági érdekek szempontjából saját te­vékenységüket. Vitathatatlan, vannak olyan okok e jelenségek hátterében, amelyek nem a válla­latokon múlnak, amelyeken vál­toztatni kell, s változtatni is fog­nak. Ennek elismerése mellett is éppen az említett ielenségek nyújtanak elgondolkodtató, példát jónéhány „objektív” ok születé­sére. Mert például a tervezettnél nagyobb vásárlóerő „objektív” oka annak, hogy egyes árucik­kekből nincs elegendő. De ezt az okot a laza tervezés, a tervfegye­lem hiánya is szülte. Egy-egy vállalat önzése, szűklátókörűsége, fegyelmezetlen sége más vállalatoknál már „ob jektív” nehézségként jelentkezik s mindez összességében zökkenő­ket okoz az egész népgazdaság fejlődésében. DANUVIUS - DANULON A VASÁRNAP SPORTJÁRÓL A rozsvetés befejeződött, a búzának 75 százalékát vetették el a szövetkezetek A soproni járástb&n halad legjobba* a* ősxi szántásáéiéz A megyei tanács mezőgazdasági osztályának egy héttel ezelőtt ké­szített jelentése szerint a rozs egy része még vetetten volt a megyé­ben, és a búzának is csak 46.1 százaléka került földbe. A leg­újabb, szombaton készült jelen­tés már arról ad számot, hogy az őszi árpa és az őszi takarmány- keverék vetése után a rozs veté­sével is végeztek megyénk szövet­kezetei és a búzának 75 százalé­kát vetették eL Egy hét alatt, 20 ezer holdon került földbe a búza, akkora területen, mint amekkorát azelőtt jó két hét alatt vetet­tek be. A múlt héten végre kedvezett az idő a mezőgazdasági munká­nak és ezt jól kihasználták me­gyénk szövetkezetett „Ugye, meg­mondtuk: csak jó idő legyem, ak­kor megy a munka” — állapíthat­ják meg erre azok a szövetkezeti vezetők, aikik a múlt hetek rossz munkájáért kizárólag az időjá­rást okolták. Akik az előrehaladást «őst megint csupán a jó idővel magyarázzák, saját magúkat ve­zetik félre. Az igazság az, hogy az idő most már eléggé szorítja a szövetkezeteket, hiszen november elseje van, a búzának is földben a helye. Most már a „ráérő" tsz- elnökök, agronómusak is megér­tették, hogy ha jó termést akar­nak jövőre, akkor igyekezni keU a vetéssel. Az igyekezett, meg a kedvező időjárás együtt — e2 hozta meg eredményét a múlt hé­ten. Az őszi szántás-vetési munka alapján készült rangsorban to­vábbra is a soproni járás van az élen. Ebben a járásban a búzá­nak 80,5 százalékát vetették el a szövetkezeteik, nyolc tsz mindest vetéssel végzett Második a mo­sonmagyaróvári járás, ahol a bú­zának 77,8 százalékát, harmadik a csornai járás, ahol 77,2 százalé­kát vetettek el a szövetkezetek. A kapuvári járásban 72,6 száza­léknál, a ©töri járásiban 61,7 szá­A termelőszövetkezetek termékeinek betakarításén mütelődési otlbnnok, sportpályák építkezésein segítenek megyénk jarasit-fialalíal Megyénk falusi KISZ szerveze­teinek tagjai munkafelajánlások­kal készülnek a KISZ első kong­resszusára. A legtöbb helyen arra vállalkoztak a falusi KISZ-tagok, hogy a helyi termelőszövetkezet őszi betakarítási munkáihoz ad­nak segítséget. A győri járásban hét, a soproni járásban, pedig hat­ezer óra társadalmi munkát vál­laltak a fiatalok. A bezenyeiek öt hold kukorica leszedését, a duna- remetei KISZ-szervezet pedig, amely mindössze 12 tagot szám­lál, két hold cukorrépa betakarí­tását vállalta. A nagy községek­ben, mint Nagybaráton, egy-egy vasárnap ötven-hatvan fiatal is dolgozott kint a földeken. A fe­hértói parasztfiatalok úgy látták, hogy egy sertésfiaztató felépítésé­vel segítik legjobban a termelő­szövetkezetet. Nem hiányoznak a kiszesek a falusi művelődési há­zak, sportpályák építkezéseiről sem. A töltéstavai fiatalok 600 órát dolgoztak a község most épülő művelődési házán, Győr- ' szentmártonban pedig a vállalt 400 munkaórából eddig mór 300-at teljesítettek. R. Zaláknál tartanak a búza ve teste. Ez utóbbi két járás néhány szö­vetkezetében a múlt hetinél is jobb munkára van szükség, ha még időben .pótolni akarják az el­maradást. A múlt hét száraz, meleg idő­járása a betakarításnak is kedve­zett, s a termelőszövetkezetek tag­jai megyeszerte szorgalmas mun­kát végeztek. Ennek ellenére na­gyon sok dolguk van még a szö­vetkezeteknek. A közös burgonya- termés 20 százaléka inég a föld­ben van, a cukorrépának is 20 százaléka szedettem A kukorica törését csak néhány szövetkezet kezdte meg, és az egész közös ter­mésnek mindössze 10 százalékát takarították be. Különösen a bur­gonya szedését kell meggyor­sítani, mert a krumplinak már zsákban, veremben a helye. Ezzel a munkával legjobban a kapuvá­ri járás krumplitermelő szövetke­zetei késtek meg. Elég sok a sze­det len krumpli a soproni, a csor­nai és a kapuvári járásban is. A szántás-vetésben élenjáró soproni járási szövetkezetek közös burgo­nyatermésüknek csak a 63,4 szá­zalékát szedték fel. A jelentés szerint a termelőszö­vetkezetek 55 ezer 666 holdon szórtak ki műtrágyát, csaknem 16 ezer holdat pedig istáliLótrágyáz- tak. A gépállomások 36 ezer hol­don végeztek őszi mélyszántást, a mélyszántásra kerülő földek 22,4 százalékán. * Győr Város Tanácsának mező- gazdasági osztálya jelentette, hog\ a győr-szabadhegyi Búzakalász és a kismegyeri Ezüstkalász Tsz va­lamennyi őszi gabonáját elvetette CUKORRÉPÁBÓL 350 MÁZSA BURGONYÁBÓL 220 MÁZSA Mánként a tárnokréií Búzakalász Isz-ben A tárnokréti Búzakalász Tsz cukorrépája 350 mázsát adott hol­danként. Hogyan érték el a tár­nokrétiek ezt az eredményt? Tavaly még aratáskor elkészí­tették a vetésforgót, már akkor tudták mindennek a helyét. Nyá­ron a cukorrépa alá kétszer szán­tottak. Holdanként két mázsa szu­perfoszfátot, egy mázsa kálisót és egy mázsa pétisót szórtak ki a fo- gatosok, tavasszal pedig kétszer 50—50 kiló pétisót. összesen tehát 5 mázsa műtrágyát kapott min­den hold föld a 300 mázsa istálló- trágya után. Tavasszal egyszer fogatos ga­zolókapálást kapott a répaföld. Ez­után levéltetű ellen géppel bepo­rozták, egyelés után pedig har­madszor is megkapálták a tagok a kiosztott földet. Aratás előtt és Után még egy gazoló kapálást ka­pott a répaföld. A szorgalmas munkának meg is lett az eredmé­nye: 24 holdon átlag 350 mázsa répát takarítanak be a tagok. Jó termése van a szövetkezet­nek burgonyából is: 23 holdon 220 mázsás átlaggal fizetett a krumpli. A krumpjiföldet is mélyszántot­ták tgvajy ősszel; 300 mázsa is­tállótrágyát és 4 mázsa műtrágyát szórtak ki , holdanként. Huszon­nyolc "vagon étkezési burgonyát már átadtak a MÉK-nek. Jövőre a szövetkezet harminc holdon akar burgonyát termeszteni. Erre már megkötötték a szerződést, Országszer fe megkezdődtek a gyümölcsfa-telepítések A lomibhullással országszerte megkezdődtek az őszi gyümölcsfa­telepítések. Csupán a termelőszö­vetkezetek nyolcezer hold új gyü­mölcsöst telepítenek az idén, ezen­kívül mintegy hatezer holdat az állami gazdaságok, kísérleti- és célgazdaságoik ültetnek Se gyü­mölcsfákkal; Az ország negyven állami és szövetkezeti faiskolái­ban, valamint a még egyéni keze­lésben levő kis faiskolákban több mint négymillió kiváló gyümölcs­oltvány, illetve csemete vár el­szállításra és kiültetésre. Egyes gazdaságok, szövetkezetek már a szállítást, sőt az ültetést is meg­kezdték. Az idén különösen sok almát, kajszit és szilvát telepítenek a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok, de sok körtét, cse­resznyét és meggyet is ültetnek. A bogyóstermésűek közül tovább­ra is rendkívül nagy az érdeklő­dés a málna és a szamóca iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents