Kisalföld, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
A KÁO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XVI. ÉVFJAYAM, 258. SZÁM A »JAGYA^ZOCIALST^UNKASPAOT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A népgazdaság javára, vagy rovására ! Eleget tettünk a népgazdaság iránti kötelességünknek — hangoztatják büszkén megyénk sok üzemében, terveik teljesítésére gondolva. S valóban akár az idei, akár a hároméves terv teljesítését vizsgáljuk, az adatok azt mutatják, hogy az előírásokat csaknem minden vonatkozásban túlteljesítettük. Pusztán ebből kiindulva könnyen lehet olyasféle következtetésre jutni, hogy „nem a mi ingünk, nem kell magunkra venni azt a bírálatot, hogy sok üzemben nem érvényesítik kövekezetesen a népgazdaság érdekeit, hiszen mi még a tervezettnél többet is adunk a népgazdaságnak”. S mert nem egy üzemben el is jutnak ilyesféle következtetésig, nem árt egy kicsit közelebbről szemügyre venni azt az „inget”. A kérdés az, hogy a terv teljesítése, ami elemi kötelesség, esetleg túlteljesítése valóban a népgazdaság érdekét szolgálta-e elsősorban, vagy éppen a népgazdaság érdekével ellentétben álló, szűk vállalati érdeket? S ha ebből a szemszögből nézzük a dolgot, akkor kiderül, hogy sok vonatkozásban a tervek teljesítése, sőt túlteljesítése ellenére, a vállalati érdek érvényesült a népgazdaság rovására. Itt van mindjárt az a furcsa tartalékolás, ami üzemeinkben meglehetősen elterjedt gyakorlat. Egyik oldalról nincs ember, aki el ne ismerné, hogy sok, nem is olyan rejtett tartalék van üzemeinkben, hogy ezeket fel kell tárni, ki kell használni, mert csak így haladhatunk előre. A másik oldalról viszont évről-évre tanúi vagyunk annak az alkudozásnak, amelyet nem egy vállalat felelős vezetői folytatnak éppen e tartalékok, lehetőségek kihasználásának megakadályozására. Eltitkolják, kisebbítik a lehetőségeket, felnagyítják a nehézségeket, csakhogy minél könnyebben teljesíthető tervet kapjanak. Aztán természetesen túlteljesítik a tervet, s ha hozsannázás helyett bírálatot kapnak, mondjuk a létszámterv túllépéséért, akkor megsértődnek. Hogy is ne, hiszen ők a nagyobb létszámmal több terméket is adtak Csak éppen arról feledkeznek meg, hogy ennek következtében a népgazdaság a tervezettnél több munkásnak a tervezettnél több bért fizet ki, s máris könnyen zavar keletkezhet például az áruellátásban. Kétségkívül, népgazdasági érdek hogy amiből több kell, abból többet is termeljünk De tervszerűen termeljünk többet, összhangba hozva a termelést, bérfizetést stb. az egész népgazdaság bonyolult, sokoldalú követelményeivel Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha minden üzem lemond végre a laza tervek könnyű túlteljesítésének kétes dicsőségéről, s valóban a népgazdaság érdekét tartva szem előtt, már a minisztériumnak olyan tervjavaslatot nyújt be, ami maximálisan feltárja az üzem erőforrásait. Ezt követeli a népgazdaság valódi érdeke, s ennek szereztek érvényt már tavaly, például a Téglagyári Egyesülésnél. A népgazdasági érdeknek ugyancsak furcsa értelmezése az, ahogyan egyes vállalatok a tervteljesítésben a kooperáció szerepét értelmezik. A felesleges agyonkooperálást tesszük szóvá, amelynek a legkirívóbb példája a saját munkásaival kooperáló .Vagongyár. Sok a kárpitos munka, kevés a munkás, nyolc óra alatt nem tudják a munkát elvégezni? Ugyan miért törnék a gyárban a fejüket azon, hogyan lehetne ezen segíteni benn a gyárban, amikor itt a remek találmány, a kooperáció. A Soproni Asztalos KTSZ szervez egy győri kárpitos részleget, a vagongyári kárpitosokat másodállásban alkalmazza, s ugyanazok az emberek, ugyanazt a munkát végzik, ugyanannak a gyárnak a tervteljesítéséért amit délelőtt, csak délután tKTSZ dolgozóiként. Mindezt, még jónéhány fura kooperációt állítólag a népgazdaság érdeke követeli. Pedig az ilyen tervteljesítésre csak ráfizet a népgazdaság, bármennyire is bizonygatják az ellenkezőjét. Az ilyen tervteljesítés csak a vállalatnak érdeke, hiszen kevesebb munkáslétszámmal magasabb termelési értéket mutat ki, azaz termelékenyebb munkát a valóságosnál. Aztán vajon miféle népgazdasági érdek fűződik például ahhoz, hogy a vállalatok „értékben” teljesítik a tervüket, amire még ma is szívesen hivatkoznak néhány üzemben. A népgazdaságnak nem egyszerűen érték kell mondjuk a Mezőgépgyártól, hiszen azzal sem szántani, sem vetni, sem aratni nem lehet Mit ér az értékben túlteljesített tervvel a népgazdaság, ha viszont alkatrészhiány miatt a mezőgazdasági gépek nem tudnak dolgozni, mert a gyár „értékkel” ugyan nem, de alkatrészei annál inkább adós maradt a népgazdaságnak? S vajon miféle népgazdasági érdek a beruházási terv „kerül, amibe kerül” alapon való teljesítésre? Nem illetéktelen pletykázó, hanem az Építőipari Vállalat felelős műszaki dolgozója beszélt vállalati vezetőkről, akik így agitálják: „Van pénzünk, az idén el kell költeni, nem baj ha kétszeresébe kerül is, csak csináljátok meg” Arról nem szólt, hogy hagyták-e magukat ilyen nyomós érvvel megagitálni De akárhogy van is, a megyei pártbizottság joggal megköveteli minden kommunistától, vezetőtől különösen, hogy az ilyen jelenségek leküzdéséhez adjon segítséget, maga is harcoljon ellenük. Ezek a példák elég meggyőzően bizonyítják, hogy azt a bizonyos inget van okunk magunkra venni, a tervteljesítés kétségtelen eredményei ellenére is. Veszedelmes önáltatás lenne, ha üzemeink csak a tervteliesítés adatait látnák, s nem vizsgálnák meg alaposan, valóban a népgazdasági érdekek szempontjából saját tevékenységüket. Vitathatatlan, vannak olyan okok e jelenségek hátterében, amelyek nem a vállalatokon múlnak, amelyeken változtatni kell, s változtatni is fognak. Ennek elismerése mellett is éppen az említett jelenségek nyújtanak elgondolkodtató, példát jónéhány „objektív” ok születésére. Mert például a tervezettnél nagyobb vásárlóerő „objektív” oka annak, hogy egyes árucikkekből nincs elegendő. De ezt az okot a laza tervezés, a tervfegyelem hiánya is szülte. Egy-egy vállalat önzése, szűklátókörűsége, fegyelmezetlensége más vállalatoknál már „objektív” nehézségként jelentkezik s mindez összességében zökkenőket okoz az egész népgazdaság fejlődésében. DANUVIUS - DANULON A VASÁRNAP SPORTJÁRÓL A rozsvetés befejeződött, a búzának 75 százalékát vetették el a szövetkezetek A soproni járásban halad legjobban az őszi szántásáérét A megyei tanács mezőgazdasági osztályának egy héttel ezelőtt készített jelentése szerint a rozs egy része még vetetten volt a megyében, és a búzának is csak 46,1 százaléka került földbe. A legújabb, szombaton készült jelentés már arról ad számot, hogy az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék vetése után a rozs vetésével is végeztek megyénk szövetkezetei és a búzának 75 százalékát vetették el Egy hét alatt, 20 ezer holdon került földbe a búza, akkora területen, mint amekkorát azelőtt jó két hét alatt vetettek be. A múlt héten végre kedvezett az idő a mezőgazdasági munkának és ezt jól kihasználták megyénk szövetkezetei. „Ugye, megmondtuk: csak jó idő legyem, akkor megy a munka” — állapíthatják meg erre azok a szövetkezeti vezetők, akik a múlt hetek rossz munkájáért kizárólag az időjárást okolták. Akik az előrehaladást most megint csupán a jó idővel magyarázzák, saját magukat vezetik félre. Az igazság az, hogy az idő most már eléggé szorítja a szövetkezeteket, hiszen november elseje van, a búzának is földben a helye. Most már a „ráérő" tszelnökök, agronómusok is megértették, hogy ha jó termést akarnak jövőre, akkor igyekezni kel a vetéssel. Az igyekezett, meg a kedvező időjárás együtt sem hozta meg eredményét a múlt héten. Az őszi szántás vetési munka alapján készült rangsorban továbbra is a soproni járás van az élen. Ebben a járásban a búzának 80,5 százalékát vetették el a szövetkezeteik, nyolc tsz mindest vetéssel végzett Második a mosonmagyaróvári járás, ahol a búzának 77,8 százalékát, harmadik a csornai járás, ahol 77,2 százalékot vetettek el a szövetkezetek. A kapuvári járásban 72,6 százaléknál, a széri járásiban 61,7 szá-Zaláknál tartanak a búza vetéste. Ez utóbbi két járás néhány szövetkezetében a múlt hetinél is jobb munkára van szükség, ha még időbenpótolni akarják az elmaradást. A múlt hét száraz, meleg időjárása a betakarításnak is kedvezett, s a termelőszövetkezetek tagjai megyeszerte szorgalmas munkát végeztek. Ennek ellenére nagyon sok dolguk van még a szövetkezeteknek. A közös burgonyatermés 20 százaléka még a földben van, a cukorrépának is 20 százaléka szedettem A kukorica törését csak néhány szövetkezet kezdte meg, és az egész közös termésnek mindössze 10 százalékát takarították be. Különösen a burgonya szedését kell meggyorsítani, mert a krumplinak már zsákban, veremben a helye. Ezzel a munkával legjobban a kapuvári járás krumplitermelő szövetkezetei késtek meg. Elég sok a szedetlen krumpli a soproni, a csornai és a kapuvári járásban is. A szántás-vetésben élenjáró soproni járási szövetkezetek közös burgonyatermésüknek csak a 63,4 százalékát szedték fel. A jelentés szerint a termelőszövetkezetek 55 ezer 666 holdon szórtak ki műtrágyát, csaknem 16 ezer holdat pedig istállótrágyáztak. A gépállomások 36 ezer holdon végeztek őszi mélyszántást, a mélyszántásra kerülő földek 22,4 százalékán. A Győr Város Tanácsának mezőgazdasági osztálya jelentette, hogy a győr-szabadhegyi Búzakalász és a kismegyeri Ezüstkalász Tsz valamennyi őszi gabonáját elvetette A termelőszövetkezetek termékeinek betakarításén művelődési oillomok, sportpályák építkezésein segítenek megyénk javasit-fiatallal Megyénk falusi KISZ szervezeteinek tagjai munkafelajánlásokkal készülnek a KISZ első kongresszusára. A legtöbb helyen arra vállalkoztak a falusi KISZ-tagok, hogy a helyi termelőszövetkezet őszi betakarítási munkáihoz adnak segítséget. A győri járásban hét, a soproni járásban, pedig hatezer óra társadalmi munkát vállaltak a fiatalok. A bezenyeiek öt hold kukorica leszedését, a dunaremetei KISZ-szervezet pedig, amely mindössze 12 tagot számlál, két hold cukorrépa betakarítását vállalta. A nagyközségekben, mint Nagybaráton, egy-egy vasárnap ötven-hatvan fiatal is dolgozott kint a földeken. A fehértói parasztfiatalok úgy látták, hogy egy sertésfiaztató felépítésével segítik legjobban a termelőszövetkezetet. Nem hiányoznak a kiszesek a falusi művelődési házak, sportpályák építkezéseiről sem. A töltéstavas fiatalok 600 órát dolgoztak a község most épülő művelődési házán, Győrszentmártonban pedig a vállalt 400 munkaórából eddig már 300-at teljesítettek.. CUKORRÉPÁBÓL 350 MÁZSA BURGONYÁBÓL 220 MÁZSA Mánként a tárnokréti Búzakalász tsz-ben A tárnokréti Búzakalász Tsz cukorrépája 350 mázsát adott holdanként. Hogyan érték el a tárnokrétiek ezt az eredményt? Tavaly még aratáskor elkészítették a vetésforgót, már akkor tudták mindennek a helyét. Nyáron a cukorrépa alá kétszer szántottak. Holdanként két mázsa szuperfoszfátot, egy mázsa kálisót és egy mázsa pétisót szórtak ki a fogatosok, tavasszal pedig kétszer 50—50 kiló pétisót, összesen tehát 5 mázsa műtrágyát kapott minden hold föld a 300 mázsa istállótrágya után. Tavasszal egyszer fogatos gazolókapálást kapott a répaföld. Ezután levéltetű ellen géppel beporozták, egyelés után pedig harmadszor is megkapálták a tagok a kiosztott földet. Aratás előtt és után még egy gazoló kapálást kapott a répaföld. A szorgalmas munkának meg is lett az eredménye: 24 holdon átlag 350 mázsa répát takarítanak be a tagok. Jó termése van a szövetkezetnek burgonyából is: 23 holdon 220 mázsás átlaggal fizetett a krumpli. A krumpliföldet is mélyszántották tavaly ősszel: 300 mázsa istállótrágyát és 4 mázsa műtrágyát szórtak ki , holdanként. Huszonnyolcvagon étkezési burgonyát már átadtak a MÉK-nek. Jövőre a szövetkezet harminc holdon akar burgonyát termeszteni. Erre már megkötötték a szerződést. ASAs 80 FTLLESfc Győr, 1960. november 1., kedd Országszer fe megkezdődtek a gyümölcsfa-telepítések A lombhullással országszerte megkezdődtek az őszi gyümölcsfatelepítések. Csupán a termelőszövetkezetek nyolcezer hold új gyümölcsöst telepítenek az idén, ezenkívül mintegy hatezer holdat az állami gazdaságok, kísérleti- és célgazdaságaik ültetnek be gyümölcsfákkal. Az ország negyven állami és szövetkezeti faiskoláiban, valamint a még egyéni kezelésben levő kis faiskolákban több mint négymillió kiváló gyümölcsoltvány, illetve csemete vár elszállításra és kiültetésre. Egyes gazdaságok, szövetkezetek már a szállítást, sőt az ültetést is megkezdték. Az idén különösen sok almát, kajszit és szilvát telepítenek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, de sok körtét, cseresznyét és meggyet is ültetnek. A bogyóstermésűek közül továbbra is rendkívül nagy az érdeklődés a málna és a szamóca iránt.