Kisalföld, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

2 Az Egyesült Államok gazdasági élete aggasztó Kennedy kongresszusi üzenete A tudósítás első része tegnapi számunkban je­lent meg.­­ Az elnök ezután az Egye­sült Államok fizetési mérle­gében mutatkozó hiánnyal foglalkozott. Ez a hiány az utóbbi három év alatt kö­rülbelül 11 milliárd dollár­ral nőtt. Kitért arra is, hogy az amerikai arany­­készletek majdnem 5 mil­liárd dollárral apadtak. Ez­zel kapcsolatban kijelentet­te, hogy a fenti jelenségek részben azért következtek be, mert az Egyesült Álla­mok­­kelleténél nagyobb ré­szesedést vállalt a nyugati kötelezettségeiből a katonai segélynyújtás és a külföldi államok megsegítése terén“. Az országnak az 1961. pénzügyi évre szóló költ­ségvetése valószínűleg szin­tén újból deficittel fog zá­rulni. Városaink egyre nyo­morúságosabbá válnak.. Huszonötmillió ameri­kai még mindig olyan lakásban él, amely nem felel meg az előírások­nak. Iskoláinkban kétmillióval több gyermek tanul, mint amennyi a normális befo­gadó képességük. 90 000 ta­nítónak nincs elegendő ké­pesítése ahhoz, hogy tanít­son. A középiskoláinkat el­végző legszebb reményekre jogosító diákok harmadré­sze anyagi nehézségek miatt nem tanulhat tovább. Országunkban nincs ele­gendő tudós, mérnök, és tanár, jóllehet a világ­gal szembeni kötelezett­ségeink megkövetelnék, hogy legyen. Az orvostudományok terüle­tén csodálatos új sikereket értek el. Ezek a csodálatos vívmányok azonban túlsá­gosan sok ember számára elérhetetlenek azért, mert nincs elegendő jövedelmük (különösen az öregeknek), továbbá azért, mert nincs elég kórházi ágy, mert nem kielégítő a magántulajdon­ban lévő kórházak mennyi­sége, nincs elég orvos és felcser.” Kennedy rámutatott, hogy „az amerikai életnek még több más fájó pontja is van“. Majd az amerikai­­szervezett bűnözésről és a fiatalkorúak bűnözéséről be­szélt­. Az elnök kijelentette, hogy az érintett kérdések többségével kapcsolatban a következő két héten belül üzenetet intéz a­ kongresszus­hoz. „Mindezek a problémák azonban — folytatta — a továbbiakban elhalvá­­nyulnak azok mellett, amelyek világviszonylat­ban merülnek fel előt­tünk. A válság napról napra sokasodik. Kötelességemnek tartom közölni a kongresszussal, hogy az elmúlt tíz nap alatt általunk folytatott elemzés világosan megmu­tatta: az említett fő válsá­gos területeken az esemé­nyek áradata egyre inkább túlhalad rajtunk, az idő pedig nem nekünk dolgo­zik. Kennedy érintette az Egyesült Államok laoszi, kongói, latin-amerikai és európai politikáját és egye­bek között kijelentette: „Afrikában Kongót ke­gyetlenül marcangolja a polgárháború, a politikai engedetlenség és az állami rend felbomlása. Mi tovább­ra is támogatni fogjuk az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének hősies erőfeszíté­seit, amelyek arra irányul­nak, hogy helyreállítsák a békét és a rendet, azokat az erőfeszítéseket, amelye­ket most egyre inkább fe­nyeget a növekvő feszült­ség, továbbá egyes problé­mák megoldatlansága és több tagország részéről a támogatás lazulása. Latin-Amerikában a kommunista ügynökök ar­ra törekszenek, hogy­­ ki­használják ebben a térség­ben a reményt hozó békés forradalmat és bázist léte­sítettek Kubában, partja­inktól mindössze 90 mér­földre. Azok az ellenveté­sek, amelyeket Kubával szemben felhozunk, nem a nép jobb életre való törek­vésének ellenzését jelentik. Mi az ellen tiltakozunk, hogy a népet külföldi és helyi zsarnokok igájába hajtsák. A kubai szociális és gazdasági reformokat elő kell segíteni. Gaz­dasági és kereskedelmi, politikai kérdésekben mindenkor egyezségre lehet jutni, a kommu­nista uralom kérdésé­ről azonban ezen a földtekén nem folytat­­hatunk tárgyalásokat. Európában szövetségi egyezményeink nem való­sulnak meg, és bizonyos összevisszaság jellemzi őket. A NATO egységét gyengíti a gazdasági versengés és bizonyos fokig aláássák a nemzeti érdekek­ A NATO még nem mozgósította kel­lőképpen tartalékait és még nem dolgozott ki általános álláspontot. „A hidegháború határain túl elterülő világ elérése — folytatta Kennedy — to­vábbra is a leghőbb óha­junk. A legfőbb akadályt továbbra is a Szovjetunió­val és a kommunista Kíná­val kialakult viszonyunk jelenti.” „Hogy elfogadhassuk a kihívások tömkelegét, hogy teljesíthessük azt a szere­pünket, amely alól nem bújhatunk ki a nemzetközi küzdőtéren — jelentette ki a továbbiakban Kennedy —, felül kell vizsgálnunk és újra kell értékel­nünk eszközeink — le­gyenek azok katonaiak, gazdaságiak, vagy poli­tikaiak — egész tárhá­zát. Egyik közülük nem homályosíthatja el a másikat. Mindenekelőtt: élesítenünk kell katonai eszközeinket. „Ezért utasítottam a had­ügyminisztert, hogy vizs­gálja felül egész védelmi stratégiánkat.” Az elnök a továbbiakban részletesen foglalkozott an­nak a nemzetközi gazdasági politikának különböző vo­natkozásaival, amelyet kor­mánya folytatni szándéko­zik. Kennedy különösen rész­letesen foglalkozott a lesze­relés kérdésével, és kijelen­tette: „Már intézkedtem a leszerelésben kifejtett erő­feszítéseink összehangolásá­ról és kiszélesítéséről, ar­ról, hogy a fegyverzetek el­lenőrzését tegyük saját sze­mélyes vezetésem alatt álló nemzeti politikánk fő cél­jává. Nem szabad megenged­nünk azt, hogy a fegy­verkezési hajsza átter­jedjen újabb országok­ra, hogy újabb nuk­leáris hatalmak kelet­kezzenek, hogy a ver­seny kiterjedjen a vi­lágűrre is.” Emlékeztetett arra is, hogy kérte a többi érdekelt kor­mányt: „járuljanak hozzá a nukleáris kísérletek megtil­tására vonatkozó tárgyalá­sok ésszerű elhalasztásá­hoz”. „Szándékunkban áll — mondotta — felújítani a tárgyalásokat, mivel készek vagyunk a végleges meg­egyezésre bármely ország­gal, amely ugyanolyan mértékben kész hozzájárul­ni a hatékony és erélyesen végrehajtott szerződés meg­kötéséhez”. „Fokoznunk kell — foly­tatta Kennedy — az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek támogatását, mint olyan eszközét, amelynek feladata véget vetni a hi­degháborúnak, és amely nem szogálhat harci küz­dőtérül. Tekintetbe véve az ENSZ növekvő jelentőségét és tagjai számának megkét­szereződését- kibővítjük és megerősítjük képviseletün­ket az ENSZ-ben, elősegít­jük olyan helyzet kialakí­tását, amelyben az ENSZ kellő pénzügyi támogatást LONDON (MTI) Az angol közvélemény vegyes érzel­mekkel fogadja Kennedy első üzenetét. A polgári sajtó nyereségnek könyveli el, hogy az Eisenhower­­kormány álmos és tehetet­len önámítását úgy látszik, a józan realizmus fogja fel­váltani. A Daily Mail szerint az üzenet arra mutat, hogy az Egyesült Államok helyzete rosszabb, mint valaha. A Daily Express úgy véli, hogy a Kennedy-kormány nem fog a vereségbe bele­törődni „erőteljes szanálási erőfeszítések nélkül”. Ag­gódik azonban, hogy a nagyszabású erőfeszítések nem érintik-e hátrányosan a többi nyugati országot. A Times szerint az üze­net nagyon kevés vigaszt nyújt. Külpolitikai téren bizo­nyos megnyugvást keres a polgári sajtó az üzenetnek abban a részében, amely a Szovjetunióval való együtt­működésre utal. A legkevesebb realizmust találja az angol közvéle­mény az üzenet kulcsfon­tosságú részében, amely a pénzügyi és gazdasági hely­zet orvoslásával foglalkozik. A Daily Worker írja ve­zércikkében : " Sajnos, az elnök üzeneté­ben nem szerepelt a Szov­jetunióval való hatályos együttműködés a hidrogén­­bomba-zápor megakadályo­zására. Az Egyesült Álla­mok növelni fogja atomra­kéta programját. Kennedy utalását a leszerelés szük­ségére lerontotta a további fegyverkezés szükségébe vetett hite. Azt mondta, hogy a Szovjetuniónál erő­sebb fegyveres erőt kíván, hogy biztosítani lehessen a békét. Ez Dulles régi téte­le, amely számtalanszor ve­szedelmes önámításnak bi­zonyult. A béke biztosításá­nak egyetlen módja: meg­szabadulni a háború vise­lésének eszközeitől. BONN: Bonni vezető kö­rökben kínos benyomást keltett, hogy Kennedy el­nök kongresszusi üzeneté­ben egyetlen szóval sem emlékezett meg Nyugat- Németországról és a­­ ko­rábbi hivatalos amerikai megnyilatkozásoktól elté­rően Nyugat-Berlin „vé­delmét” sem tartotta szük­ségesnek külön kiemelni. Sajtókörökben feltűnt, hogy a bonni szóvivők ezúttal tartózkodtak mindenféle állásfoglalástól, holott ko­rábban azonnal sietve üd­vözöltek, minden fontosabb amerikai hivatalos meg­nyilatkozást­ kap, s azon leszünk, hogy a főtitkári tisztség integri­tása megmaradjon”. Végül pedig — jelen­tette ki az Egyesült Államok elnöke — kor­­mányunk a lehető leg­gyorsabban igyekszik megkeresni a Szovjet­unióval és más orszá­gokkal az együttműkö­­dés összes lehető terü­leteit azért, hogy „fel­használjuk a tudomány csodáit, nem pedig azo­kat a vonatkozásait, amelyek rémületet kel­tenek”. „Felhívok minden orszá­got, köztük a Szovjetuniót is, hogy velünk együtt fog­lalkozzanak az időjárás­jelző szolgálat megjavítá­sával, összekötő műholdak megalkotására vonatkozó új program végrehajtásá­val, a távoli bolygók, a Mars és a Vénusz felkuta­tásának előkészítésével, azokkal a kutatásokkal, amelyek egy szép napon feltárhatják a mindenség legmélyebb titkait”. „Rendkívül fontos prob­lémák előtt állunk — je­lentette ki befejezésül Ken­nedy. — Az események fej­lődése kedvezőtlen ránk nézve. Még kellemetlenebb hí­rekre számíthatunk, mielőtt a helyzet jobb­ra fordul. A jobb­ban reménykedve, fel kell készülnünk a rosszabb­­ra is”. „Nem kerülhetjük el a veszélyt, de nem szabad megengednünk, hogy a bennünket fenyegető ve­szély pánikot idézzen elő sorainkban, vagy arra kész­tessen bennünket, hogy a szűk elszigetelődés útjára lépjünk”, t Az üzenet kevés vigaszt nyújt Vélemények a Kennedy beszédről KISALFÖLD Tárgyalások kezdődnek Galvao kapitány és Allen Smith amerikai ellentengernagy között Havanna. Mint a Presna Latina tudósítója Rio de Janeiró­ból jelenti, Allen Smith ellentengernagy, az Egyesült Államok 10. ka­­rib-tengeri körzetének pa­rancsnoka ma, kedden, tár­gyalásokat kezd a Santa Maria fedélzetén Galvao kapitánnyal az amerikai utasok átadásáról.­­ Párizsból jelenti a TASZSZ, hogy mint a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szö­vetsége közölte, a szervezet táviratot kapott a Santa Maria fedélzetéről. A táv­irat hangsúlyozza hogy „az Ibériai félsziget elnyomott hazafiai, akik éltek a fel­kelés jogával, felhívással fordulnak az egész világ becsületes jogászaihoz, ítél­jék el a hivatalos hírügy­­nökségek és diktátorok sér­tő kijelentéseit. Az utasok és a hajó sze­mélyzete éli a maga meg­szokott, normális életét. Minden olyan lépés előtt, amely a hajó utasainak egy semleges kikötőben való partraszállására vonatkozik, követeljük a felkelés elis­merését.” A táviratot En­rico Galvao írta alá. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége táv­iratban válaszolt, amely a többi között rámutat, hogy a felkelőknek joguk van partra tenni az utasokat és élhetnek a politikai felke­lőket megillető jogokkal. Zigmund és Hanzelka Kasmírban Zigmund és Hanzelka csehszlovák világjárók hu­szadik hónapja vannak úton. Jelenleg az indiai Kasmír­ban tartózkodnak. Itt széles­vásznú, egész estét betöltő színesfilmet forgattak, mely­nek anyagát most dolgozzák fel a prágai filmgyárban. 1961. február 1., szerda A takarmánykeverékek etetéséről, felhasználásáról A lébényi takarmányke­verő üzem ma megkezdi működését. Február hónap­ban már 23 termelőszövet­kezetben — fokozatosan pe­dig még 19 szövetkezetben — rátérnek a takarmányke­verékek etetésére. A keve­rékek eredményes alkalma­zása végett ismerni kell azok tápanyag-tartalmát, a felhasználás módját. Tudni kell, hogy melyik keverék­ből milyen állattal mennyit szabad etetni, és hogyan térjenek át a szövetkezetek a keverék etetésére. A SERTÉSTÁP I tizenöt­­ötven kiló súlyú süldők ta­karmányozására készül. Táp­lálóértéke:­ 85 százalék szá­razanyag tartalomban 66 kiló keményítőérték és 12 százalék fehérje. A SERTÉS­TÁP II-t az 50—90 kilós ser­téseknek célszerű adni. A tápokat — mindkét súlycso­portban — egyéb abrakfélék hozzáadása nélkül kell etet­ni. Etetés előtt a szokott módon vízben be kell áztat­ni a takarmányt, éppen úgy, mint az árpa- vagy a kuko­ricadarát. A sertések napi adagja — az étvágyuktól függően — a testsúly 3—4 százalékával egyenlő meny­­nyiség legyen. A sertéstáp­­ etetésére a következő ada­gokat javaslom: 15 kilós sertésekkel napi 60 deka, 20 kilós sertésekkel egy kiló, 30 kilós sertésekkel 1,4 kiló, 40 kilós sertésekkel 1,6 kiló, 50 kilós sertésekkel 1,9 kiló abrakkeveréket etessünk. A sertéstáp II-ből 60 kilós ser­tésekkel 2,2 kilót, 70 kilós sertésekkel 2,4 kilót, 80 ki­lós sertésekkel 2,7 kilót, 90 kilós sertésekkel pedig 3 kilót ajánlatos etetni na­ponta. A takarmánykeverék sót nem tartalmaz, ezért az ab­rakhoz kilónként 4—5 gr takarmánysót kell adni. Mészpótlásra nincs szükség. Kiegészítőül zöld silót, nyá­ron pedig zsenge zöldet etet­hetünk. Sok tsz-ben burgo­nyát is etetnek. Egy kiló burgonya etetése esetén a napi adag 25 deka abrakkal csökkenthető,­­ de a fehérje pótlására egy liter fölözött tejet kell adni. A keverékek etetésére fo­kozatosan térjenek át a szö­vetkezetek. Első ízben az etetett abrak 25 százaléka helyett adjanak keveréket a sertéseknek, és aztán foko­zatosan emeljék az adagot úgy, hogy tíz nap múlva már csak keveréket kapja­nak az állatok. A SZARVASMARHA­TÁP táplálóértéke 85 szá­zalék szárazanyag tartalom­ban 57 kiló keményítőérték és 15 száalék fehérje. Ez a keverék elsősorban a fejős­tehenekkel, borjúkkal és nö­vendékmarhákkal etethető. Fejősteheneknek pótabrak­ként — az alaptakarmány-,­ban biztosított tejtermelésen felül — tejliterenként 40 de­kát adjunk a keverékből. Ez a keverék 2 százalék ta­­karmánymeszet is tartalmaz. Takarmánysót a szarvas­­marhák szükséglete szerint külön kell adagolni. Az ete­tésre való áttérésnél elő­ször az abrak 25 százalékát kapják keverékben az álla­tok, öt nap múlva már tel­jesen keveréktakarmány etethető. A baromfitáp négy válto­zatban készül. Ezeket a csi­be, illetve a kacsa felneve­lésének különböző idősza­kaiban kell etetni. A BA­ROMFI-TÁP I-et az ötnapos csibéknek adjuk először. Ezt a tápot 3 hetes korig, ka­csáknál 2—6 hetes korig etetjük. Keményítőértéke 86 százalék szárazanyag-tarta­lomban 66 kiló keményítő és 20 százalék emészthető fehérje. A BAROMFI-TÁP II-t csibékkel 4—7 hetes ko­rig, kacsákkal 7—12 hetes korig etetjük. Keményítőér­­téke 68 kiló, emészthető fe­hérje-tartalma 17 százalék A BAROMFI-TÁP III-at csibékkel 8—12 hetes korig etetjük. Ennek keményítő­értéke 69 kiló, emészthető fehérje-tartalma 14,5 szám A BAROMFI-TÁP IV táp­láló értéke 69 kiló keményí­tőérték és 13 százalék emészthető fehérje. Ezt a baromfitápot etessük a 12 hetesnél idősebb csirkékkel és kacsákkal. Ugyanez a táp szolgál a tojóállomány ta­karmányozására is. Tyúkok­nak naponta és darabonként 10—12 dekát adjunk. A ba­romfitápok a szükséges táp­anyagokon kívül meszet, sót, vitaminokat és nyomeleme­ket kellő mértékben tartal­maznak. Különös gonddal kell ügyelni a keveréktakarmá­nyok tárolására. Helytelen tárolás esetén a keverék gyorsan romlik, és az álla­tok megbetegedését okozza. A tárolás száraz, hűvös he­lyen, lehetőleg padlós mag­tárakban történjék. A ke­veréket tartsuk zsákban, 8—10 zsákot máglyába rak­va. Betonpadozatú magtár­ban az alsó zsákokat desz­kára kell fektetni. Ha e tanácsokat betartják a szövetkezetek, az állatok gyorsan alkalmazkodnak a keveréktakarmányok fo­gyasztásához, és a keveré­kek etetésének kedvező ha­tása 3—4 hét múlva már mutatkozik. Konczos György, okt. mng. mérnök, megyei főállattenyésztő. — Ghánában nemrég köztársasági elnökválasztást tartottak. A választások alkalmával szerte a sza­baddá vált országban a nemzeti hagyománynak megfelelően ünnepségeket rendeztek. Guineában magyar szakemberek segítik a lakosság jó vízellátásának megszervezését Guineában kevés a jó ivó­víz és a kormány nagy gon­dot fordít arra, hogy meg­oldja a lakosság vízellátá­sát. Ebben a munkában ma­gyar szakemberek is segéd­keznek. Az első négytagú magyar csoport — amelyet a guineai kormány kérésére küldött a NIKEX külkeres­kedelmi vállalat — a ma­gyar berendezésekkel már megkezdte munkáját. Most Mamou várnában dolgozik a csoport a hozzá csatlako­zott tizenegy guineai mun­kással együtt, akikkel szak­embereink megismertetik ezt a mesterséget. Legközelebbi állomásuk Kissidougou, s a csoport június közepéig, az esős időszak kezdetéig tar­tózkodik Guineában és szük­ség esetén szeptemberben újra visszamegy. A brit bányászszakszervezet ellenzi német csapatok állomásozását angol területen A nagy britanniai országos bányászati szakszervezet Wales-i küldötteinek érte­kezlete egyhangúlag hozott határozatában kimondja: rendíthetetlenül ellenzi né­met csapatok állomásoztatá­­sát és kiképzését bárhol az Egyesült Királyság terüle­tén, de különösen Walesben.

Next