Kisalföld, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGyeSÜLJEK fiaist, te még GyőR, 1962. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Május 15-én nyitnak és szeptember 25-én zárnak a sátortáborok Az idén az ország különböző táján 32 camping várja a vendégeket, ebből 24 a Balaton déli és északi oldalán, továbbá például Budapesten a Római parton, Szentendrén, Visegrádon, Sopronban a Lővérekben, Mátrafüreden, Bükkszentkereszten és másutt. Két camping nemzetközivé lép elő, ami azt jelenti, hogy minden tekintetben megfelel a nemzetközi camping-előírásoknak. A tihanyi és a balatonföldvári nemzetközi sátortáborban minden kényelmet megtalál a vendég. Az idén tíz elsőosztályú camping lesz, amelyben egész nap gondnok segíti a kényelmes elhelyezkedést, tartózkodást, s amelyeket felszerelnek zuhanyozóval, mosdóval. Bérelhető propán-butángázzal fűtött konyha, csónak, vitorlás, sátor, sőt egyik másikban esténként szabadtéri TV-adás is szórakoztatja a táborozókat. A sátortáborok műszaki felszerelését, már kora tavasszal megkezdik a megyei idegenforgalmi hivatalok, hogy május 15-től szeptember 25-ig egyfolytában százezrek rendelkezésére álljanak. (MTI) Negyvenegy forintot fizet munkaegységenként a győri Új Élet Termelőszövetkezet Aki meghallgatta a győrújvárosi termelőszövetkezet tegnap délelőtt megtartott közgyűlésének elnöki beszámolóját, ellenőrző bizottsági jelentését és a beszámolókat követő vitát, egyetérthet azzal a többek által hangoztatott megállapítással, hogy a szárazság ellenére is maradtak még a szövetkezetben kihasználatlan tartalékok. Pedig a számok egy része mást mutat: a jelenleg elérhető maximumot. Áruértékesítési tervét 125,5 százalékra teljesítette a szövetkezet. Negyvenöt vagon búzaterméséből 24 vagont adott el az államnak, a kertészet 112,8 százalékra, az állattenyésztés 117,3 százalékra teljesítette tervét. Terven felül 114 mázsa marhahúst, 130 mázsa baromfit adtak el, a Kazinczy utcai zöldségesbolt félmillió forint zöldséget árult, ötmillió forintot is meghaladó volt az 1961. évi összes bevétel, hatmillió a jelenlegi tiszta vagyon — és még egy számadat: Kilencszázezer forinttal gyarapodott az elmúlt évben a fel nem osztható szövetkezeti alap. És most beszéljünk a tartalékokról. Kerek félmillió forinttal lett volna több bevételük, ha működik a cukorrépaföldre készített csőkút és időben megkapják a kukoricához a gyomirtószert. A másik elgondolkoztató tény — és erről szólt a beszámoló és a vita jó része is —, a tagságnak csupán 50—60 százaléka végez elfogadható munkát. Huszonhat tag egyáltalán nem teljesített munkaegységet, egytől 100 munkaegységig teljesítő is 17 van. Sok az öreg és beteg a szövetkezetkezetben, akiknek a munkájával eleve nem lehet számolni. Ilyen a néhány erőteljes vonással megrajzolva a mérleg, amelyből a továbbjutás legjobb, legbiztosabb módját meg kell határozni. A munkaerő megoldása a legsürgősebb feladat. Ma még túlságosan nagy teher jut a rendszeresen dolgozó 60 százalék vállára, a nagy belső kertekkel rendelkezők egy része sem igyekszik, hogy a közösben végzett munkájával csökkentse ezt a terhet. Pedig a negyvenegy forint munkaegység érték önmagában is biztató. (És ezen felül kiosztottak még nyolcvanezer forint prémiumot.) Egy kivezető út van: a havi rendszeres, pénzben történő munkadíjazás. Ez toboroz majd új tagokat a szövetkezetbe, levéve a terhek egy részét a növénytermelők, a rakodóbrigád válláról. És kell, hogy a szövetkezet tagságának egy részében ma még uralkodó „egyéni érzések” közösségi szemléletté alakuljanak. Az elnök és az ellenőrző bizottság beszámolója mellett hét hozzászóló sürgette ennek a közösségi gondolkodásnak mielőbbi megvalósulását. És nemcsak sürgette, hanem javaslataival közösségi gondolkodásmódjáról is tett tanúságot. Ez a harmadik „tartalék” — és hadd tegyem hozzá — a leggazdagabb, szinte kimeríthetetlen tartalék, amivel az újvárosi termelőszövetkezetnek gazdálkodnia kell és amit az elnöki beszámoló így fogalmazott meg: „érvényesüljenek 1962- ben az okos fők határozatai, az előrelátó, megfontolt és mégis bátor embereké, a szorgalmas munkásoké, a muknát időben, jó minőségben elvégzőké”. Horváth József, a megyei pártbizottság képviseletében is ebben az értelemben szólt a szövetkezet tagságához. Eredményei és adottságai eddig is a megye élenjáró termelőszövetkezetei közé sorolták a győri Új Élet termelőszövetkezetet. Ha a munkában, a munka szervezésében és a tagság hozzászólásában is érvényesül az az alapos elemzés, amelyet a vezetőség beszámolója és az ellenőrző bizottság meglátásai tartalmaznak, a legelsővé küzdhetik fel magukat. Értékes része volt a közgyűlésnek Weller László termelőszövetkezeti tag szovjetunióbeli utazásáról történő beszámolója, mely számtalan gyakorlati és nálunk is megvalósítható tapasztalatokat tartalmazott és egyben azt is megmutatta, az újvárosi termelőszövetkezet parasztjai, termelőszövetkezet tagjai közül nem hiányoznak az „okos fők” — csak az a szükséges, hogy gondolataikat, terveiket közösségi szemlélet hassa át. Egyelőre nagy kívánság, hogy mindenki így gondolkodjék a szövetkezetben. A közgyűlésen hozzászólók nagy része — és az 1961. évi eredmények — azonban biztatóak a jövő, az előbbrejutás szempontjából is. Rácz Ernő Torinóban, Párizsban és Bécsben bemutatják a magyar városrendezési kiállítást Olaszországban városrendezési kiállítást rendezett az ÉM Városépítési Tervező Vállalat, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és az ÉM Győri Tervező Vállalat. Budapest és 12 vidéki város általános és részletes városrendezési terveiből, a balatoni üdülőtelepek fejlesztéséről, s az országos idegenforgalmi vizsgálatok munkájáról mutattak be szemelvényeket, csaknem háromszáz rajzot és fényképet. Bolognában rendezték a kiállítást, majd Rómában is bemutatták. A nagy érdeklődésre való tekintettel két hét helyett hat hétig tartották nyiva a bemuatótermet, így csak a napokban zárták a kiállítást. Májusban Párizsba viszik a kiállítás anyagát és a magyar—osztrák baráti társaság kérésére Bécsben is bemutatják. Most tárgyalások kezdődtek arról, hogy párizsi útja előtt még Torinóban is álljon meg néhány hétre a nagysikerű magyar kiállítás. (MTI.) Szovjet segítség Jugoszláviának MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet kormány figyelembe véve a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között kialakult hagyományos barátságot, határozatot hozott, amelynek értelmében segítséget nyújt a januárban Jugoszláviában lezajlott földrengés károsultjainak. Ennek értelmében a Szovjetunió tízezer tonna cementet, ötezer köbméter faanyagot, valamint gyógyszereket küld Jugoszláviának. Nincs Kuba-ellenes „egységfront“ Részletek a Punta del Este-ben hozott határozatokról Punta del Este (MTI) Az amerikai külügyminiszterek értekezlete kedden este megkezdte a szavazást a benyújtott határozati javaslatokról és egész sor határozatot fogadott el. Részletesebb hírügynökségi jelentések alapján megállapítható, hogy elsőnek azt a határozati javaslatot bocsátották szavazásra, amely Kuba kizárását, indítványozta az Amerikai Államok Szervezetéből. Ezt az elvi határozati javaslatot, mint egészt, tizennégy ország szavazta meg. Ellene szavazott a Kubai Köztársaság Tartózkodott a szavazástól 6 ország. Miután a javaslatot egészében elfogadták, annak ugyancsak elvi jellegű indoklását bocsátották szavazásra. Az indoklás kimondja, hogy „a marxista-leninista elvek hirdetése összeegyeztethetetlen az amerikaközi rendszer elveivel és célkitűzéseivel.” Ezt az elvi indoklást tizenhét küldöttség hagyta jóvá. Ellene szavazott Kuba, tartózkodott a szavazástól Brazília, Mexikó és Ecuador. Ezután került sor a határozati javaslat négy operatív jellegű cikkelyének szavazásra bocsátására, majd az értekezlet további hét határozati javaslat fölött szavazott Húsz küldöttség szavazta meg Kennedy elnök latinamerikai gazdasági segélyprogramját. A program ellen szavazott Kuba. Hírügynökségi jelentések szerint a Punta del Este-i értekezlet szerdán —magyar idő szerint éjfélkor — tartja záróülését. A keddi ülés alatt több külügyminiszter nyilatkozott hogy megindokolja az egyes javaslatokkal kapcsolatos álláspontját. Bush amerikai külügyminiszter úgy igyekezett feltüntetni a határozatokat — amelyek nyilvánvalóan megtépázták az Egyesült Államok „tekintélyét” és szertefoszlatták a kubaellenes „egységfrontról” imperialista körökben elterjedt illúziókat — mintha azok megszavazásával a külügyminiszterek teljesítették volna feladatukat. Dantas brazil külügyminiszter hasonló érvekkel támasztotta alá küldöttségének tartózkodását a leglényegesebb határozati javaslat fölötti szavazásnál. Rámutatott, az a tény, hogy marxista-leninista állam létezik a nyugati féltekén „nem elszigetelt epizód, hanem olyan jelenség, amelyet csak a világ egész képével összhangban lehet vizsgálni.” ★ MONTEVIDEO Carlos Rodriguez, a Panta del Este-i értekezleten résztvevő kubai küldöttség tagjai az uruguayi sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a nyugati félteke országainak nics joguk kizárni Kubát az amerikaközi rendszer szerveiből. (MTI) Szerdán délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kamaratermében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldött-közgyűlése. A tanácskozáson megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának helyettes vezetője, Naményi Géza, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Terényi László, a Nyomdász Szakszervezet főtitkára. Szakosíts Árpád, a MUOSZ elnöke mondott megnyitó beszédet. — Ha munkánkról, feladatainkról beszélünk — mondotta — nem feledkezhetünk meg az első magyar kommunista újságról, a Vörös Újságról, amelynek egyszeri sajtóterméknél jóval nagyobb jelentősége volt az első világháború utáni forradalmi időszakban. A lap mögött ott állott Kun Bélával az élen a párt akkori, nagyszerű forradalmárokból álló Központi Bizottsága és a fiatal kommunisták harcos gárdája. Éppen az a tény, hogy a Vörös Újság volt az első kommunista újság Magyarországon és zászlaja volt a proletárforradalomnak 1919-ben, teszi indokolttá, hogy ennek a ragyogó kommunista újságnak a születésnapja legyen a jövőben a magyar sajtó napja. Ezután Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben megállapította, hogy a szövetség legutóbbi közgyűlése óta a sajtó munkásai is becsülettel helytálltak, s arra törekedtek, hogy hazánk, népünk érdekeinek megfelelően, a párt útmutatásai alapján sajtónk betöltse a kollektív szervező, propagandista és agitátor szerepét. — Fejlődő, művelődő népünk mind nagyobb igényességgel tekint a sajtóra — mondotta ezután — s ez arra kötelezi a lelkiismeretes újságírót, hogy tovább tanuljon, fáradhatatlanul gyarapítsa ismereteit és szüntelenül keresse, miképpen tudná alkotóképességét politikai és szakmai munkájában még tovább érvényesíteni. Ennek elősegítésére szervezte meg az újságírószövetség a munkáját és ennek szolgálatába állította teljes apparátusát. A továbbiakban ismertette a MUOSZ oktatási tevékenységét, a szövetség egyre mélyülő és terebélyesedő baráti kapcsolatait a szocialista tábor újságíró-szövetségeivel. Ezután a magyar sajtó előtt álló legfontosabb feladatokat ismertette a beszámoló, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az újságolvasók egyre inkább felismerik, hogy a sajtó munkája az emberek átformálását, szocialista nevelését, a közérdeket szolgálja. Ezért a hírlapíró a legnagyobb felelősséggel tartozik munkájáért az olvasónak, az egész dolgozó népnek. Mindez azt is jelenti, hogy a színvonalas sajtóhoz, rádióhoz, televízióhoz művelt, sokrétű ismerettel rendelkező, a magyar nyelv szépségeit jól ismerő újságírók kellenek, akik tollukkal és magatartásukkal egyaránt képesek a nép széles rétegeiben fejleszteni az igényes művészi ízlést, a kulturáltságot, a szocialista emberi magatartást, az ország ügyei iránti érdeklődést. A magyar sajtónak az elmúlt esztendőkben elért fejlődése, az újságíró-szövetség tevékenységének gazdagodása megannyi bizonyítéka annak, hogy politikai és társadalmi életünkben mindinkább meghonosodnak pártunk VII. kongresszusának útmutatásai. E nagyszerű, felemelő célért vívott harcban az újságíróknak is megtisztelő szerepük volt és lesz a jövőben is — mondotta befejezésül Siklósi Norbert. A beszámolót vita követte. Felszólalt Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét s Kádár János elvtárs személyes jókívánságait tolmácsolta a küldött közgyűlésnek. A tanácskozást csütörtökön délelőtt folytatják. m ■ '«»» ■ ^ A Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldött közgyűlése Kiflin te fás a Paramerntben A Népköztársaság Fnöki Tanácsa, Zádor István Kossuthdíjas grafikusnak 80. születésnapja alkalmából, élete munkássága elismeréséül Munka Érdemrend kitüntetést adományozott. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át .MTI főművittorsaly Ferenc felvi XVIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM