Kisalföld, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

GYŐR, 1962. FEBRUAR 1„ CSÜTÖRTÖK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJEK^I Aist: áö még Május 15-én nyitnak és szeptember 25-én zárnak a sátortáborok Az idén az ország külön­böző táján 32 camping várja a vendégeket, ebből 24 a Balaton déli és északi olda­lán, továbbá például Buda­pesten a Római parton, Szentendrén, Visegrádon, Sopronban a Lővérekben, Mátrafüreden, Bükkszentke- reszten és másutt. Két cam­ping nemzetközivé lép elő, ami azt jelenti, hogy min­den tekintetben megfelel a nemzetközi camping-előírá- soknak. A tihanyi és a bala- tonföldvári nemzetközi sátor­táborban minden kényelmet megtalál a vendég. Az idén tíz elsőosztályú camping lesz, amelyben egész nap gondnok segíti a kényelmes elhelyezkedést, tartózkodást, s amelyeket fel­szerelnek zuhanyozóval, mos­dóval. Bérelhető propán-bu- tángázzal fűtött konyha, csó­nak, vitorlás, sátor, sőt egyik másikban esténként szabadtéri TV-adás is szó­rakoztatja a táborozókat. A sátortáborok műszaki felsze­relését, már kora tavasszal megkezdik a megyei idegen- forgalmi hivatalok, hogy május 15-től szeptember 25-ig egyfolytában százezrek rendelkezésére álljanak. (MTI) Szovjet segítség Jugoszláviának MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet kormány figye­lembe véve a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között kialakult hagyományos ba­rátságot, határozatot hozott, amelynek értelmében se­gítséget nyújt a januárban Jugoszláviában lezajlott földrengés károsultjainak. Ennek értelmében a Szov­jetunió tízezer tonna ce­mentet, ötezer köbméter fa­anyagot, valamint gyógysze­reket küld Jugoszláviának. Negyvenegy forintot fisét munkaegységenként a győri Új Élet Termelőszövetkezet Aki meghallgatta a győr- újvárosi termelőszövetkezet tegnap délelőtt megtartott közgyűlésének eínöki be­számolóját, ellenőrző bizott­sági jelentését és a beszá­molókat követő vitát, egyet­érthet azzal a többek által hangoztatott megállapítással, hogy a szárazság ellenére is maradtak még a szövet­kezetben kihasználatlan tar­talékok. Pedig a számok egy része mást mutat: a jelenleg el­érhető maximumot. Aruér- tékesítési tervét 125,5 szá­zalékra teljesítette a szövet­kezet, Negyvenöt vagon bú­zaterméséből 24 vagont adott el az államnak, a kertészet 112,8 százalékra, az állattenyésztés 117,3 szá­zalékra teljesítette tervét. Terven felül 114 mázsa marhahúst, 130 mázsa ba­romfit adtak el, a Kazinczy utcai zöldségesbolt félmillió forint zöldséget árult, öt­millió forintot is meghaladó volt az 1961. évi összes be­vétel, hatmillió a jelenlegi tiszta vagyon — és még egy számadat: Kilencszázezer forinttal gyarapodott az el­múlt évben a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap. És most beszéljünk a tar­talékokról. Kerek félmillió forinttal lett volna több bevételük, ha működik a cukorrépaföldre készített csőkút és időben megkap­ják a kukoricához a gyom­irtószert. A másik elgondolkoztató tény — és erről szólt a be­számoló és a vita jó része is —, a tagságnak csupán 50—60 százaléka végez el­fogadható munkát. Huszon­hat tag egyáltalán nem tel­jesített munkaegységet, egy­től 100 munkaegységig tel­jesítő is 17 van. Sok az öreg és beteg a szövetkezet- kezetben, akiknek a mun­kájával eleve nem lehet számolni. Ilyen a néhány erőteljes vonással megrajzolva a mérleg, amelyből a tovább­jutás legjobb, legbiztosabb módját meg kell határozni. A munkaerő megoldása a legsürgősebb feladat. Ma még túlságosan nagy teher jut a rendszeresen dolgozó 60 százalék vállára, a nagy belső kertekkel rendelkezők egy része sem igyekszik, hogy a közösben végzett munkájával csökkentse ezt a terhet. Pedig a negyven­egy forint munkaegység ér­ték önmagában is biztató. (Es ezen felül kiosztottak még nyolcvanezer forint prémiumot.) Egy kivezető út van: a havi rendszeres, pénzben történő munkadíja­zás. Ez toboroz majd új ta­gokat a szövetkezetbe, le­véve a terhek egy részét a növénytermelők, a rakodó­brigád válláról. És kell, hogy a szövetke­zet tagságának egy részé­ben ma még uralkodó „egyéni érzések” közösségi szemléletté alakuljanak. Az elnök és az ellenőrző bi­zottság beszámolója mellett hét hozzászóló sürgette en­nek a közösségi gondolko­dásnak mielőbbi megvaló­sulását. És nemcsak sürget­te, hanem javaslataival kö­zösségi gondolkodásmódjá­ról is tett tanúságot. Ez a harmadik „tartalék” — és hadd tegyem hozzá — a leggazdagabb, szinte kimeríthetetlen tartalék, amivel az újvárosi termelő- szövetkezetnek gazdálkodnia kell és amit az elnöki be­számoló így fogalmazott meg: „érvényesüljenek 1962- ben az okos fők határoza­tai, az előrelátó, megfontolt és mégis bátor embereké, a szorgalmas munkásoké, a muknát időben, jó minőség­ben elvégzőké”. Horváth József, a megyei pártbizottság képviseletében is ebben az értelemben Torinóban, Párizsban és Bécsben bemutatják a magyar városrendezési kiállítást Olaszországban városren­dezési kiállítást rendezett az ÉM Városépítési Tervező Vállalat, a Budapesti Vá­rosépítési Tervező Vállalat és az ÉM Győri Tervező Vállalat. Budapest és 12 vidéki város általános és részletes városrendezési ter­veiből, a balatoni üdülőte­lepek fejlesztéséről, s az or­szágos idegenforgalmi vizs­gálatok munkájáról mutat­tak be szemelvényeket, csaknem háromszáz rajzot és fényk Spet. Bolognában rendezték a kiállítást, majó Rómában is bemutatták. A nagy érdeklődésre való te­kintettel két hét helyett hat hétig tartották nyiva a be- muató-termet, így csak a napokban zárták a kiállí­tást. Májusban Párizsba vi­szik a kiállítás anyagát és a magyar—osztrák baráti társaság kérésére Bécsben is bemutatják. Most tárgya­lások kezdődtek arról, hogy párizsi útja előtt még Tori­nóban is álljon meg néhány Pétre a nagysikerű »agyar kiállítás. (MTI.) szólt a szövetkezet tagságá­hoz. Eredményei és adott­ságai eddig is a megye élenjáró termelőszövetkeze­tei közé sorolták a győri Új Élet termelőszövetkeze­tet. Ha a munkában, a munka szervezésében és a tagság hozzászólásában is érvényesül az az alapos elemzés, amelyet a vezető­ség beszámolója és az el­lenőrző bizottság meglátásai tartalmaznak, a legelsővé küzdhetik fel magukat. Értékes része volt a köz­gyűlésnek Weller László termelőszövetkezeti tag szovjetunióbeli utazásáról történő beszámolója, mely számtalan gyakorlati és ná­lunk is megvalósítható ta­pasztalatokat tartalmazott és egyben azt is megmutatta, az újvárosi termelőszövetke­zet parasztjai, termelőszö­vetkezet tagjai közül nem hiányoznak az „okos fők” — csak az a szükséges, hogy gondolataikat, terveiket kö­zösségi szemlélet hassa át. Egyelőre nagy kívánság, hogy mindenki így gondol­kodjék a szövetkezetben. A közgyűlésen hozzászólók nagy része — és az 1961. évi eredmények — azonban biztatóak a jövő, az előbb- rejutás szempontjából is. Rácz Ernő Nincs Kuba-ellenes „egységfront“ Részletek a Punta del Este-ben hozott határozatokról Punta del Este (MTfí Az amerikai külügymi­niszterek értekezlete kedden este megkezdte a szavazást a benyújtott határozati ja­vaslatokról és egész sor ha • tározatot fogadott el. Részletesebb hírügynökségi jelentések alapján megálla­pítható, hogy elsőnek azt a határozati javaslatot bocsá­tották szavazásra, amely Kuba kizárását, indítványoz­ta az Amerikai Államok Szervezetéből. Ezt az elvi határozati javaslatot, mint egészt, tizennégy ország szavazta meg. Ellene szava­zott a Kubai Köztársaság Tartózkodott a szavazástól 6 ország. Miután a javaslatot egé­szében elfogadták, annak ugyancsak elvi jellegű in­doklását bocsátották szava­zásra. Az indoklás kimond­ja, hogy „a marxista-leni­nista elvek hirdetése össze­egyeztethetetlen az ameri- kaközi rendszer elveivel és célkitűzéseivel.” Ezt az elvi indoklást tizenhét küldöttség hagyta jóvá. Ellene szava­zott Kuba, tartózkodott a szavazástól Brazília, Mexikó és Ecuador. Ezután került sor a hatá­rozati javaslat négy opera­tív jellegű cikkelyének sza­vazásra bocsátására, majd az értekezlet további hét hatá­rozati javaslat fölött szava­zott Húsz küldöttség szavazta meg Kennedy elnök latin­amerikai gazdasági segély- programját. A program el­len szavazott Kuba. Hírügynökségi jelentések szerint a Punta del Este-i értekezlet szerdán —magyar idő szerint éjfélkor — tart­ja záróülését. ★ A keddi ülés alatt több külügyminiszter nyilatkozott hogy megindokolja az egyes javaslatokkal kapcsolatos álláspontját. Rusk amerikai külügymi­niszter úgy igyekezett fel­tüntetni a határozatokat — amelyek nyilvánvalóan meg­tépázták az Egyesült Álla­mok „tekintélyét” és szerte m ■ '«»» ■ ^ foszlatták a kubaellenes „egységfrontról” imperialista körökben elterjedt illúzió­kat — mintha azok megsza­vazásával a külügyminiszte­rek teljesítették volna fel­adatukat. Dantas brazil külügyminisz­ter hasonló érvekkel támasz­totta alá küldöttségének tar­tózkodását a leglényegesebb határozati javaslat fölötti szavazásnál, Rámutatott, az a tény, hogy marxista-leninista állam létezik a nyugati fél­tekén „nem elszigetelt epi­zód, hanem olyan jelenség, amelyet csak a világ egész képével összhangban lebet vizsgálni.” ★ MONTEVIDEO Carlos Rodriguez, a Panta del Este-i értekezleten részt­vevő kubai küldöttség tagjai az uruguayi sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a nyugati félteke or­szágainak nics joguk kizárni Kubát az amerikaközi rend­szer szerveiből. (MTI) A Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldött közgyűlése Szerdán délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kamaratermében megkezdődött a Magyar Új­ságírók Országos. Szövetségé­nek kétnapos küldött-köz­gyűlése. A tanácskozáson megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának ve­zetője, Darvast István, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának he­lyettes vezetője, Naményi Géza, a kormány Tájékozta­tási Hivatalának vezetője, Kiflin te fás a Par'amerifben A Népköztársaság F’ -öki Tanács*. Zádor István Kossulh- díjas grafikusnak 80. születésnapja alkalmából, élete mun­kássága elismeréséül Munka Érdemrend kitüntetést ado­mányozott. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át <MTI főm — vifiovsafü Ferenc felvj Terényi László, a Nyomdász Szakszervezet főtitkára. Szakosíts Árpád, a MUOSZ elnöke mondott megnyitó beszédet. — Ha munkánkról, felada­tainkról beszélünk — mon­dotta — nem feledkezhetünk meg az első magyar kom­munista újságról, a Vörös Üjságról, amelynek egyszeri sajtóterméknél jóval na­gyobb jelentősége volt az el­ső világháború utáni forra­dalmi időszakban. A lap mö­gött ott állott Kun Bélával az élen a párt akkori, nagy­szerű forradalmárokból álló Központi Bizottsága és a fia­tal kommunisták harcos gárdája. Éppen az a tény, hogy a Vörös Újság volt az első kommunista újság Ma­gyarországon és zászlaja volt a proletárforradalomnak 1919-ben, teszi indokolttá, hogy ennek a ragyogó kom­munista újságnak a szüle­tésnapja legyen a jövőben a magyar sajtó napja. Ezután Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben megállapítot­ta, hogy a szövetség legutób­bi közgyűlése óta a sajtó munkásai is becsülettel helytálltaik, s arra töreked­tek, hogy hazánk, népünk érdekeinek megfelelően, a párt útmutatásai alapján sajtónk betöltse a kollektív szervező, propagandista és agitátor szerepét. — Fejlődő, művelődő né­pünk mind nagyobb igé­nyességgel tekint a sajtóra — mondotta ezután — s ez arra kötelezi a lelkiismere­tes újságírót, hogy tovább tanuljon, fáradhatatlanul gyarapítsa ismereteit és szüntelenül keresse, mikép­pen tudná alkotóképességét politikai és szakmai munká­jában még tovább érvénye­síteni. Ennek elősegítésére szervezte meg az újságíró- szövetség a munkáját és en­nek szolgálatába állította teljes apparátusát. A továbbiakban ismertet­te a MUOSZ Oktatási tevé­kenységét, a szövetség egyre mélyülő és terebélyesedő ba­ráti kapcsolatait a szocialista tábor újságíró-szövetségeivel. Ezután a. magyar sajtó előtt álló legfontosabb fel­adatokat ismertette a beszá­moló, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az újságolva­sók egyre inkább felisme­rik, hogy a sajtó munkája az emberek átformálását, szocialista nevelését, a köz­érdeket szolgálja. Ezért a hírlapíró a legnagyobb fele­lősséggel tartozik munkájá­ért az olvasónak, az egés2 dolgozó népnek. Mindez azt is jelenti, hogy a színvona­las sajtóhoz, rádióhoz, tele­vízióhoz művelt, sokrétű is­merettel rendelkező, a ma­gyar nyelv szépségeit jól is­merő újságírók kellenek, akik tollúkkal és magatar­tásukkal egyaránt képesek a nép széles rétegeiben fej­leszteni az igényes művészi ízlést, a kulturáltságot, a szocialista emberi magatar­tást, az ország ügyei iránti érdeklődést. — A magyar sajtónak az elmúlt esztendőkben elért fejlődése, az újságíró-szövet­ség tevékenységének gazda­godása megannyi bizonyíté­ka annak, hogy politikai és társadalmi életünkben mind­inkább meghonosodnak pár­tunk VII. kongresszusának útmutatásai. E nagyszerű, felemelő célért vívott harc­ban az újságíróknak is meg­tisztelő szerepük volt és lesz a jövőben is — mondotta befejezésül Siklósi Norbert. A beszámolót vita követ­te. Felszólalt Szirmai István, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára is. A párt Központi Bizottságának szí­vélyes üdvözletét s Kádár János elvtárs személyes jó­kívánságait tolmácsolta a küldött-közgyűlésnek. A tanácskozást csütörtö­kön délelőtt folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents