Kisalföld, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

1 Az ENSZ-közgyűlés elítélte Portugália angolai eljárását A Biztonsági Tanács csütörtökön kezdi a kasmír-i kérdés megvitatását New York. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés kedd esti ülésén 99 szavazattal 2 ellenében (Spanyolország és a Dél-afrikai Köztársaság), egy tartózkodással (Francia­­ország) jóváhagyta azt a ha­tározati javaslatot, amely élesen elítéli az angolai nép ellen alkalmazott portugál megtorló intézkedéseket és fegyveres akciókat, valamint a lisszaboni kormánynak azt az eljárását, hogy nem haj­landó elismerni az angolai nép önrendelkezési jogát és függetlenségét. Megállapítja a határozat, hogy a portugál kormánynak ez az eljárása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A ha­tározat többek között köve­teli az angolai politikai fog­lyok szabadon bocsátását, s szabadon választott politikai képviseleti szervek alakítá­sát abból a célból, hogy át­adják a hatalmat Angola népének. A határozatba foglalt ja­vaslatot az ázsiai és afrikai országok terjesztették elő. A gyarmattartó hatalmaknak előzőleg különféle mester­kedéssel sikerült töröltetni a javaslatból azt a fontos rendelkezést, amely külön bizottság alakítását indítvá­nyozta az angolai nép füg­getlenségének előmozdításá­ra. Mint a TASZSZ megál­lapítja, a gyarmatosítóknak úgy látszik egyáltalán nem tetszik a függetlenség szó. A szigorú szankciókat ajánló lengyel—bolgár hatá­­rozati javaslatot a közgyűlés elvetette. A közgyűlést ez­után — magyar idő szerint kedd éjfél után — elnapol­ták anélkül, hogy kitűzték volna legközelebbi ,­­ülésének­ idejét. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, Sir Patrick Dean angol ENSZ-delegátus, a Biztonsági Tanács januári elnöke Stevenson amerikai küldöttel, a tanács februári elnökével egyetértésben feb­ruár elsejére (magyar idő szerint 21 órára) összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy megtárgyalja a kasmíri kér­déssel kapcsolatos indiai­­pakisztáni­ viszályt. (MTI.) New York (TASZSZ). A Szovjetunió ENSZ-s kép­­viselete kedden közzé tette az alábbi nyilatkozatot: A Szovjetunió ENSZ kép­viselete 1962. január 25-én a szovjet kormány megbízásá­ból kérte: sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassák, miként teljesítették a Biztonsági Ta­nácsnak a kongói kérdésben hozott 1961. november 24-i határozatát." Ismeretes, hogy jóllehet a­­ Biztonsági Tanács említett határozatának elfogadása óta több mint­­két hónap telt el, e határozat igen fontos kö­veteléseit nem teljesítik, mi­vel bizonyos katangai érde­keltségekkel rendelkező gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállást tanúsítanak. A szovjet küldöttség, ami­kor felveti a Biztonsági Ta­nács összehívásának kérdé­sét, abból indul ki, hogy sürgősen meg kell vitatni a kialakult helyzet okait és a tanácsnak olyan, intézkedé­seket kell hoznia, amelyek minden külföldi zsoldos Ka­­tangából való haladéktalan kikergetésére és a katangai szeparatista tevékenység megszüntetésére irányulnak — a Biztonsági Tanács vilá­gosan kifejtett határozatai­nak és a Kongói Köztársa­ság kormánya politikájának megfelelően. A szovjet küldöttség még , mielőtt formális kérését el­juttatta volna az ENSZ tit­kárságához, a Biztonsági Ta­nács összehívására vonatko­zó indítványáról tanácsko­zott, az­ afrikai országoknak a Biztonsági Tanácsban he­lyet foglaló képviselőivel, a Kongói Köztársaság ENSZ képviselőjével,­­ valamint U Thani­al, az ENSZ ügyve­zető főtitkárával és ők sem­mi ellenvetést nem tettek. Az említett tanácskozások során a szovjet küldöttség kérte a Kongói Köztársaság New Yorkban tartózkodó képviselőjét, sürgősen tájé­koztassa minderről kormá­nyát és közölte, hogy a szov­jet küldöttség ez év január 27-re, szombatra indítvá­nyozza a tanács összehívását. Ugyanakkor kérte a Kongói Köztársaság képviselőjét, tá­jékoztassa a szovjet küldött­séget a Kongói Köztársaság kormányának ezzel kapcso­latos esetleges elképzelései­ről. A szovjet küldöttség a Kongói Köztársaság képvise­lőjétől, de a Kongói Köztár­saság kormányától sem ka­pott január 28-ig semmiféle értesítést. Ugyanakkor Dean­nel Nagy-Britannia képviselőjé­vel a Biztonsági Tanács el­nökével folytatott tanácsko­­­­zások során kiderült, hogy a­­ nyugati hatalmak ellenzik a tanács gyors összehívását és egyesek közülük szükségte-­­­lennek­­tartják a tanács ösz­­szehívását. Emiatt, továbbá néhány más küldöttség meg- f fontolásait is szem előtt tartva, a szovjet küldöttség hozzájárult ahhoz, hogy a tanács összehívásának idő­pontját január 29-re, hétfő­re halásszák,­ amiről értesí­tette a Biztonsági Tanács­­el­nökét. A Biztonsági Tanács elnöke mégis csak január 30-ra, keddre tűzte ki az ülést. Az ENSZ ügyvezető főtit­kára január 28-án tájékoz­tatta a szovjet küldöttséget Aboulának, a Kongói Köz­társaság miniszterelnökének Lagosból küldött táviratá­ról. A táviratban Adoula tiltakozik a Biztonsági Ta­nács összehívása ellen, el­sősorban amiatt, mert ma­ga készül New Y­orkba utaz­ni. E táviratra nyilvánvalóan az adott okot, hogy Adoulát nem kielégítően vagy egyol­dalúan tájékoztatták a ta­nács összehívásának céljai­ról. A Biztonsági Tanács ja­nuár 30-i ülésén a szovjet küldöttség világosan kije­lentette: kívánatosnak tart­ja, hogy a Kongói Köztársa­ság miniszterelnöke szemé­lyesen vegyen részt a­ Biz­tonsági Tanács munkájában, amikor megvitatják a tanács november 24-i határozata teljesítésének kérdését és úgy véli, hogy az első ülés után — ahol majd mint a tanács összehívásának kez­deményezője kifejti állás­pontját — elhalasszák a ta­nács munkáját, amíg Adoula kongói miniszterelnök meg­érkezik New Yorkba és sze­mélyesen részt vehet a ta­nács vitájában. Az ülés menete azonban világosan megmutatta, hogy a gyarmattartó hatalmak, élükön az Egyesült Államok­kal és Nagy-Britanniával mindenképpen akadályozzák a Biztonsági Tanács novem­ber 24-i határozata teljesíté-­­ sének a megvitatását, mert­­ a tanácson kívüli kulissza- I mögötti manőverekkel akar-­­­ják elérni kongói céljaikat.­­ Az Egyesült Államok és­­ N­agy-Britannia képviselői­­ meg akarják akadályozni a­­ kérdés bármifajta megvita­tását, mert ez leleplezhetné a gyarmattartó hatalmak ügynökségeinek megmenté­sére, mindenekelőtt Csömbe megmentésére irányuló ku­lissza mögötti manővereiket. Ezért a tanács ügyrendi sza­bályai durva megsértésének útjára léptek, ami szemlé­letesen lelepleződött az ülés során és még a napirend megvitatása előtt az ülés félbeszakítását idézte elő. Mindez e hatalmak önző gyarmatosító érdekeit szol­gálja és semmi köze a­ kon­gói nép általános érdekei­hez és ahhoz a törekvésé­hez, hogy megőrzi­­a'i Kongói Köztársaság területi épségét és függetlenségét. (MTI) i«» i i m Az imperialisták meg akassják menteni Csomkét A Szovjetunió ENOSZ-képviseletének nyilatkozata A sikertelen amerikai ho­mkéta kísé rlet. A képen: a „Ranger” rakéta a kilövés pille­m (MTI Külföldi Képszolgálat) KISALFÖLD Kínos nyugtalanság Bonnbsan a Strauss ellen emelt korrupciós vád miatt­ ­ Bonn (MTI) A Strauss hadügyminisz­ter ellen emelt korrupciós vád nagy feltűnést keltett a nyugatnémet közvélemény­ben. Az egész ügyet az rob­bantotta ki, hogy a Der Spiegel című nagy példány­­számú hamburgi hetilap leg­utóbb szenzációs leleplezése­ket közölt arról, hogy Stra­uss hadügyminiszter hivatali tekintélyét és befolyását zsí­ros üzleti vállalkozás nyél­beütésére használta fel. Az amerikai hadügymi­nisztert hivatalos levélben megkérte — a levél fény­képmásolatát is közölte a Der Spiegel­­, hogy a Fibag nevű nyugatnémet részvény­­társaságot bízza meg az ame­rikai katonák családtagjai számára készítendő lakások felépítésével. Ez az üzlet a Der Spiegel szerint kereken 90 millió márka tiszta nye­reséget hozna a konyhára és ebből a nyereségből állítólag Straussnak is részesedést ígértek. A szociáldemokrata párt szóvivője felszólította Stra­­usst, hogy huszonnégy órán belül nyilatkozzék az ügy­ről és tegyen azonnal felje­lentést rágalmazás miatt Kapfinger ellen. A hadügy­minisztérium kedden este kiadott ugyan egy cáfolatot, de maga Strauss még nem foglalt állást és egyelőre fel­jelentést sem tett rágalma­zás miatt. A hadügyminisz­térium közlése szerint Stra­uss , még csak „fontolgatja”, hogy milyen lépést tegyen az ügyben.. Ennek következ­­tében szerdán több polgári lap is szemére vetette, hogy hallgatásával csak fokozza azt a gyanút, amelyet a Der Spiegel cikke a közvéle­ményben keltett. (MTI) Valuta­üzérek pere Vilniusban Vilnius (TASZSZ) A vilniusi bíróság egy va­lutaüzér csoport ügyét kezdte tárgyalni, amelynek tagjai — összesen nyolcan — meg­sértve a valutákra vonatkozó törvényeket, rendszeresen fe­­ketéztek arannyal, platiná­val, külföldi valutával és más értékekkel. A csoport kezén ilyen úton több mint 1 millió 300 ezer rubel for­dult meg. A vádlottak közül többen kapcsolatot teremtettek a szovjet hatalom olyan ellen­­­­­égeivel, akik egykor Hitlert szolgálták és ma az Egyesült Államokban élnek. Ezeknek és külföldi csempészeknek a segítségével, külföldre igye­keztek juttatni a bűnös úton­ szerzett pénzt. (MTI) Ismét elhalasztották Glenn tervezett űrrepülését Cape Canaveral (AP) Az amerikai országos űr­hajózási hivatal jelentése szerint „technikai zavarok” miatt, február 13-ára, kedd­re halasztották Glenn alez­redes tervezett űrrepülését. Mint ismeretes, az első amerikai űrhajós-jelölt felbo­csátását az elmúlt hónapok­ban már több ízben elha­lasztották. Legutóbb január 27-én, szombaton kellett vol­na a kísérletet végrehajtani, de az a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok miatt elma­radt. (MTI) 1962. február 1., esők­erítik Emlékezés a francia nép mártírjára Hatvan éve született — 1902. február 2-án — a francia ellenállás hőse, a nép mártírja, Gábriel Pé­ri. Ifjú kora óta kommu­nista volt, egyik szerve­zője és ragyogó szavú népszerűsítője annak a népfront-politikának, amely kommunisták és nem kommunisták millióit vezette a fasizmus elleni nemzeti harc zászlaja alá. Cikkeivel új, valóban és mélyen modern stílust igyekezett megteremteni a népek sorsáért felelőssé­get érző kommunista köz­írásban. Ismerte és ismer-­­ tette a jó ügyért vívott harc nehézségeit, de hitt a szép, boldog emberi jö­vőben, a ,, daloló holna­­pok”-ban. Hitt, hinni tu­dott akkor is, amikor a gestapo elfogta és amikor rá és kilencvenkilenc tár­sára a kivégző osztag puskái meredtek. Több mint húsz éve, hogy — 1941. december 15-én — a fasiszták kivégezték Gabriel Périt. Emléke azonban ott él utolsó üze­netében: — „azért haltam meg, hogy Franciaország éljen” — ott ragyog Ara­gon gyönyörű balladájá­ban, s tanyát vert, kimoz­­díthatatlanul, a francia és a haladó világközvéle­mény szívében. Péri em­léke, műve, mártíriuma is erőt ad a francia mun­kásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, hogy végülis győzelmesen vív­ják meg mostani, nehéz harcukat a hatalomra tö­rő fasizmus hadával. A francia népet fenyegető Sátán tábornok és társai „németül’’ beszélnek, mint Péri gyilkosai. Franciák­nak mondják magukat, de ők is franciák halálos el­lenségei. És az ellenük folyó harcban segíti őket a nacis német író, Tho­­mas Mann szava is, ame­lyet — 1954-ben — éppen egy Periről és társairól í rótt könyv bevezetőjé­­ben mondott ki az ,,Euró­pa vigyázz” szerzője. .Még sohasem bukott meg egy eszme, amelyért tiszta szívvel küzdöttek, szenvedtek, haltak meg”. Ase OAS m­erény­letet kísérelt meg Thorez ellen Párizs (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt az alábbi közleményt adta ki: „Január 29-ről 30-ra vir­radó éjszaka az OAS-hoz­artozó fasiszták egyik cso­portja megpróbált behatolni Maurice Thorez elvtársnak a párt főtitkárának házába. Bazin­villében (Seine et Oise megye). A partőrség erélyes közbelépése megakadályozta a banditákat a merénylet végrehajtásában A banditák futásban kerestek menedé­ket.” (MTI) A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának második plénuma Ulan Bator (TASZSZ) A Mongol Népi Forradal­mai Párt Központi Bizottsá­gának január 29-én véget sírt.­második plénuma meg­hallgatta és­ megvitatta Ce­­l­fffffhiffer a Központi Bi­zottság első titkárának az SZKP XXII. kongresszusá­nak eredményeiről és a Mongol Népi Forradalmmu Párt feladatairól szóló be­számolóját és ennek alapján egyhangúlag határozatot­ fo­gadott el. ..................... A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XXII. kong­resszusa korunk világtörté­nelmi jelentőségű eseménye. Az SZKP XXII. kongresz­­szusa — mutat rá a határo­zat — világosan bebizonyí­totta, hogy a marxista-leni­nista testvérpártok követke­zetesen síkraszállnak a mar­­xizmus-leninizm­us tisztasá­gáért, a szocialista országok nagy közösségének megerő­sítéséért és a kommunista mozgalom összekovácsolá­sáért minden olyan kísérlet­tel szemben, amely e szilárd egység gyöngítését célozza. A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának plénuma egyhangúlag támogatja azt a nyílt és elvi bírálatot, amellyel az SZKP és a többi marxista-leninista párt az Albán Munkapárt vezetőségének antimarxista politikáját és aknamunkáját illette. A plénum hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, ezen belül a Mongol Népi Forradalmi Párt szempontjá­ból milyen nagyjelentőségű az SZKP harca a személyi kultusz ellen. Sztálin személyi kultuszá­val és az előtte való hajlon­­gással párhuzamosan elter­jedt a pártban és az ország­ban Csojbalszán személyi kultusza. A Csojbalszán körül ki­alakult személyi kultusz —­­ állapítja meg a plénum — károsan befolyásolta a párt­élet lenini normáinak beve­zetését, a szocialista demok­rácia fejlődését, fékezte a dolgozók alkotó, értének és kezdeményező készségének kibontakozását, gy­öngítette a párt és a nép kapcsolatát. A plénum elhatározta: az élet minden területén meg­szünteti Csojbalszán szemé­lyi kultuszának káros követ­kezményeit, hogy mindörök­re kizárja a személyi kul­tusz megjelenésének lehető­ségét a Mongol Népköztársa­ságban. Azzal kapcsolatban, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszusán ho­zott határozatoknak megfe­lelően az országot fokozato­san a testvéri szocialista or­szágok színvonalára kell emelni és a Mongol Népköz­­társaságot iparilag fejlett, mezőgazdasági országgá kell változtatni, a plénum meg­bízta a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizott­ságát és a Minisztertanácsot, hogy 1962. első felében kezd­je meg az 1930. évig terjedő népgazdaságfejlesztési és kulturális vezérterv kidol­gozását. A plénum megbízta a Politikai Bizottságot, hogy a közeljövőben kezdjen hoz­zá az új pártprogram össze­állításához, amely tükrözi a szocializmus mongóliai fel­építése befejezésének pers­pektíváit, figyelembe veszi azt, hogy Mongólia testvé­ri országokkal egy sorban, többé, kevésbé velük egyide­jűleg jut majd el a kommu­nista társadalom felső szaka­­szába( MTI) Angol alsóházi vita a nyugatnémet fegyvervásárlásról London (MTI) Éleshangú alsóházi kérdé­sek pergőtüze ostorozta a kormány arra irányuló erő­feszítéseit, hogy angol fegy­verek vásárlására késztesse a bonni kormányt. E. Hughes munkáspárti képviselő kérdezte, igaz-e, hogy Macmillan kereskedel­mi ügynök módjára házal Bonnban, fegyverek eladása érdekében? Lipton munkáspárti kép­viselő feltette a kérdést, nem látja-e be a miniszterelnök, hogy milyen undorító lát­vány, hogy angol miniszte­rek, köztük ő maga, talp­nyaló küldetésekre utaznak Bonnba, egy kis alamizsna kicsikarása érdekében rajnai haderőik költségeire. Nem volna-e egyszerűbb csapata­inkat hazahozni? Macmillan semmitmondó válaszaiban hangoztatta, a rajnai csapatok hazahozása az egész NATO-t gyengítené és hogy Anglia problémája voltaképpen a fizetési mér­leg egyensúlyban tartása, amit még nem sikerült meg­áldani.

Next