Kisalföld, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
1 Az ENSZ-közgyűlés elítélte Portugália angolai eljárását A Biztonsági Tanács csütörtökön kezdi a kasmír-i kérdés megvitatását New York. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés kedd esti ülésén 99 szavazattal 2 ellenében (Spanyolország és a Dél-afrikai Köztársaság), egy tartózkodással (Franciaország) jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely élesen elítéli az angolai nép ellen alkalmazott portugál megtorló intézkedéseket és fegyveres akciókat, valamint a lisszaboni kormánynak azt az eljárását, hogy nem hajlandó elismerni az angolai nép önrendelkezési jogát és függetlenségét. Megállapítja a határozat, hogy a portugál kormánynak ez az eljárása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A határozat többek között követeli az angolai politikai foglyok szabadon bocsátását, s szabadon választott politikai képviseleti szervek alakítását abból a célból, hogy átadják a hatalmat Angola népének. A határozatba foglalt javaslatot az ázsiai és afrikai országok terjesztették elő. A gyarmattartó hatalmaknak előzőleg különféle mesterkedéssel sikerült töröltetni a javaslatból azt a fontos rendelkezést, amely külön bizottság alakítását indítványozta az angolai nép függetlenségének előmozdítására. Mint a TASZSZ megállapítja, a gyarmatosítóknak úgy látszik egyáltalán nem tetszik a függetlenség szó. A szigorú szankciókat ajánló lengyel—bolgár határozati javaslatot a közgyűlés elvetette. A közgyűlést ezután — magyar idő szerint kedd éjfél után — elnapolták anélkül, hogy kitűzték volna legközelebbi ,ülésének idejét. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Sir Patrick Dean angol ENSZ-delegátus, a Biztonsági Tanács januári elnöke Stevenson amerikai küldöttel, a tanács februári elnökével egyetértésben február elsejére (magyar idő szerint 21 órára) összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy megtárgyalja a kasmíri kérdéssel kapcsolatos indiaipakisztáni viszályt. (MTI.) New York (TASZSZ). A Szovjetunió ENSZ-s képviselete kedden közzé tette az alábbi nyilatkozatot: A Szovjetunió ENSZ képviselete 1962. január 25-én a szovjet kormány megbízásából kérte: sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassák, miként teljesítették a Biztonsági Tanácsnak a kongói kérdésben hozott 1961. november 24-i határozatát." Ismeretes, hogy jóllehet a Biztonsági Tanács említett határozatának elfogadása óta több mintkét hónap telt el, e határozat igen fontos követeléseit nem teljesítik, mivel bizonyos katangai érdekeltségekkel rendelkező gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállást tanúsítanak. A szovjet küldöttség, amikor felveti a Biztonsági Tanács összehívásának kérdését, abból indul ki, hogy sürgősen meg kell vitatni a kialakult helyzet okait és a tanácsnak olyan, intézkedéseket kell hoznia, amelyek minden külföldi zsoldos Katangából való haladéktalan kikergetésére és a katangai szeparatista tevékenység megszüntetésére irányulnak — a Biztonsági Tanács világosan kifejtett határozatainak és a Kongói Köztársaság kormánya politikájának megfelelően. A szovjet küldöttség még , mielőtt formális kérését eljuttatta volna az ENSZ titkárságához, a Biztonsági Tanács összehívására vonatkozó indítványáról tanácskozott, az afrikai országoknak a Biztonsági Tanácsban helyet foglaló képviselőivel, a Kongói Köztársaság ENSZ képviselőjével, valamint U Thanial, az ENSZ ügyvezető főtitkárával és ők semmi ellenvetést nem tettek. Az említett tanácskozások során a szovjet küldöttség kérte a Kongói Köztársaság New Yorkban tartózkodó képviselőjét, sürgősen tájékoztassa minderről kormányát és közölte, hogy a szovjet küldöttség ez év január 27-re, szombatra indítványozza a tanács összehívását. Ugyanakkor kérte a Kongói Köztársaság képviselőjét, tájékoztassa a szovjet küldöttséget a Kongói Köztársaság kormányának ezzel kapcsolatos esetleges elképzeléseiről. A szovjet küldöttség a Kongói Köztársaság képviselőjétől, de a Kongói Köztársaság kormányától sem kapott január 28-ig semmiféle értesítést. Ugyanakkor Deannel Nagy-Britannia képviselőjével a Biztonsági Tanács elnökével folytatott tanácskozások során kiderült, hogy a nyugati hatalmak ellenzik a tanács gyors összehívását és egyesek közülük szükségte-lennektartják a tanács öszszehívását. Emiatt, továbbá néhány más küldöttség meg- f fontolásait is szem előtt tartva, a szovjet küldöttség hozzájárult ahhoz, hogy a tanács összehívásának időpontját január 29-re, hétfőre halásszák, amiről értesítette a Biztonsági Tanácselnökét. A Biztonsági Tanács elnöke mégis csak január 30-ra, keddre tűzte ki az ülést. Az ENSZ ügyvezető főtitkára január 28-án tájékoztatta a szovjet küldöttséget Aboulának, a Kongói Köztársaság miniszterelnökének Lagosból küldött táviratáról. A táviratban Adoula tiltakozik a Biztonsági Tanács összehívása ellen, elsősorban amiatt, mert maga készül New Yorkba utazni. E táviratra nyilvánvalóan az adott okot, hogy Adoulát nem kielégítően vagy egyoldalúan tájékoztatták a tanács összehívásának céljairól. A Biztonsági Tanács január 30-i ülésén a szovjet küldöttség világosan kijelentette: kívánatosnak tartja, hogy a Kongói Köztársaság miniszterelnöke személyesen vegyen részt a Biztonsági Tanács munkájában, amikor megvitatják a tanács november 24-i határozata teljesítésének kérdését és úgy véli, hogy az első ülés után — ahol majd mint a tanács összehívásának kezdeményezője kifejti álláspontját — elhalasszák a tanács munkáját, amíg Adoula kongói miniszterelnök megérkezik New Yorkba és személyesen részt vehet a tanács vitájában. Az ülés menete azonban világosan megmutatta, hogy a gyarmattartó hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával mindenképpen akadályozzák a Biztonsági Tanács november 24-i határozata teljesíté- sének a megvitatását, mert a tanácson kívüli kulissza- I mögötti manőverekkel akar-ják elérni kongói céljaikat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői meg akarják akadályozni a kérdés bármifajta megvitatását, mert ez leleplezhetné a gyarmattartó hatalmak ügynökségeinek megmentésére, mindenekelőtt Csömbe megmentésére irányuló kulissza mögötti manővereiket. Ezért a tanács ügyrendi szabályai durva megsértésének útjára léptek, ami szemléletesen lelepleződött az ülés során és még a napirend megvitatása előtt az ülés félbeszakítását idézte elő. Mindez e hatalmak önző gyarmatosító érdekeit szolgálja és semmi köze a kongói nép általános érdekeihez és ahhoz a törekvéséhez, hogy megőrzia'i Kongói Köztársaság területi épségét és függetlenségét. (MTI) i«» i i m Az imperialisták meg akassják menteni Csomkét A Szovjetunió ENOSZ-képviseletének nyilatkozata A sikertelen amerikai homkéta kísé rlet. A képen: a „Ranger” rakéta a kilövés pillem (MTI Külföldi Képszolgálat) KISALFÖLD Kínos nyugtalanság Bonnbsan a Strauss ellen emelt korrupciós vád miatt Bonn (MTI) A Strauss hadügyminiszter ellen emelt korrupciós vád nagy feltűnést keltett a nyugatnémet közvéleményben. Az egész ügyet az robbantotta ki, hogy a Der Spiegel című nagy példányszámú hamburgi hetilap legutóbb szenzációs leleplezéseket közölt arról, hogy Strauss hadügyminiszter hivatali tekintélyét és befolyását zsíros üzleti vállalkozás nyélbeütésére használta fel. Az amerikai hadügyminisztert hivatalos levélben megkérte — a levél fényképmásolatát is közölte a Der Spiegel, hogy a Fibag nevű nyugatnémet részvénytársaságot bízza meg az amerikai katonák családtagjai számára készítendő lakások felépítésével. Ez az üzlet a Der Spiegel szerint kereken 90 millió márka tiszta nyereséget hozna a konyhára és ebből a nyereségből állítólag Straussnak is részesedést ígértek. A szociáldemokrata párt szóvivője felszólította Strausst, hogy huszonnégy órán belül nyilatkozzék az ügyről és tegyen azonnal feljelentést rágalmazás miatt Kapfinger ellen. A hadügyminisztérium kedden este kiadott ugyan egy cáfolatot, de maga Strauss még nem foglalt állást és egyelőre feljelentést sem tett rágalmazás miatt. A hadügyminisztérium közlése szerint Strauss , még csak „fontolgatja”, hogy milyen lépést tegyen az ügyben.. Ennek következtében szerdán több polgári lap is szemére vetette, hogy hallgatásával csak fokozza azt a gyanút, amelyet a Der Spiegel cikke a közvéleményben keltett. (MTI) Valutaüzérek pere Vilniusban Vilnius (TASZSZ) A vilniusi bíróság egy valutaüzér csoport ügyét kezdte tárgyalni, amelynek tagjai — összesen nyolcan — megsértve a valutákra vonatkozó törvényeket, rendszeresen feketéztek arannyal, platinával, külföldi valutával és más értékekkel. A csoport kezén ilyen úton több mint 1 millió 300 ezer rubel fordult meg. A vádlottak közül többen kapcsolatot teremtettek a szovjet hatalom olyan ellenégeivel, akik egykor Hitlert szolgálták és ma az Egyesült Államokban élnek. Ezeknek és külföldi csempészeknek a segítségével, külföldre igyekeztek juttatni a bűnös úton szerzett pénzt. (MTI) Ismét elhalasztották Glenn tervezett űrrepülését Cape Canaveral (AP) Az amerikai országos űrhajózási hivatal jelentése szerint „technikai zavarok” miatt, február 13-ára, keddre halasztották Glenn alezredes tervezett űrrepülését. Mint ismeretes, az első amerikai űrhajós-jelölt felbocsátását az elmúlt hónapokban már több ízben elhalasztották. Legutóbb január 27-én, szombaton kellett volna a kísérletet végrehajtani, de az a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elmaradt. (MTI) 1962. február 1., esőkerítik Emlékezés a francia nép mártírjára Hatvan éve született — 1902. február 2-án — a francia ellenállás hőse, a nép mártírja, Gábriel Péri. Ifjú kora óta kommunista volt, egyik szervezője és ragyogó szavú népszerűsítője annak a népfront-politikának, amely kommunisták és nem kommunisták millióit vezette a fasizmus elleni nemzeti harc zászlaja alá. Cikkeivel új, valóban és mélyen modern stílust igyekezett megteremteni a népek sorsáért felelősséget érző kommunista közírásban. Ismerte és ismer- tette a jó ügyért vívott harc nehézségeit, de hitt a szép, boldog emberi jövőben, a ,, daloló holnapok”-ban. Hitt, hinni tudott akkor is, amikor a gestapo elfogta és amikor rá és kilencvenkilenc társára a kivégző osztag puskái meredtek. Több mint húsz éve, hogy — 1941. december 15-én — a fasiszták kivégezték Gabriel Périt. Emléke azonban ott él utolsó üzenetében: — „azért haltam meg, hogy Franciaország éljen” — ott ragyog Aragon gyönyörű balladájában, s tanyát vert, kimozdíthatatlanul, a francia és a haladó világközvélemény szívében. Péri emléke, műve, mártíriuma is erőt ad a francia munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, hogy végülis győzelmesen vívják meg mostani, nehéz harcukat a hatalomra törő fasizmus hadával. A francia népet fenyegető Sátán tábornok és társai „németül’’ beszélnek, mint Péri gyilkosai. Franciáknak mondják magukat, de ők is franciák halálos ellenségei. És az ellenük folyó harcban segíti őket a nacis német író, Thomas Mann szava is, amelyet — 1954-ben — éppen egy Periről és társairól í rótt könyv bevezetőjében mondott ki az ,,Európa vigyázz” szerzője. .Még sohasem bukott meg egy eszme, amelyért tiszta szívvel küzdöttek, szenvedtek, haltak meg”. Ase OAS merényletet kísérelt meg Thorez ellen Párizs (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt az alábbi közleményt adta ki: „Január 29-ről 30-ra virradó éjszaka az OAS-hozartozó fasiszták egyik csoportja megpróbált behatolni Maurice Thorez elvtársnak a párt főtitkárának házába. Bazinvillében (Seine et Oise megye). A partőrség erélyes közbelépése megakadályozta a banditákat a merénylet végrehajtásában A banditák futásban kerestek menedéket.” (MTI) A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának második plénuma Ulan Bator (TASZSZ) A Mongol Népi Forradalmai Párt Központi Bizottságának január 29-én véget sírt.második plénuma meghallgatta és megvitatta Celfffffhiffer a Központi Bizottság első titkárának az SZKP XXII. kongresszusának eredményeiről és a Mongol Népi Forradalmmu Párt feladatairól szóló beszámolóját és ennek alapján egyhangúlag határozatot fogadott el. ..................... A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XXII. kongresszusa korunk világtörténelmi jelentőségű eseménye. Az SZKP XXII. kongreszszusa — mutat rá a határozat — világosan bebizonyította, hogy a marxista-leninista testvérpártok következetesen síkraszállnak a marxizmus-leninizmus tisztaságáért, a szocialista országok nagy közösségének megerősítéséért és a kommunista mozgalom összekovácsolásáért minden olyan kísérlettel szemben, amely e szilárd egység gyöngítését célozza. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának plénuma egyhangúlag támogatja azt a nyílt és elvi bírálatot, amellyel az SZKP és a többi marxista-leninista párt az Albán Munkapárt vezetőségének antimarxista politikáját és aknamunkáját illette. A plénum hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, ezen belül a Mongol Népi Forradalmi Párt szempontjából milyen nagyjelentőségű az SZKP harca a személyi kultusz ellen. Sztálin személyi kultuszával és az előtte való hajlongással párhuzamosan elterjedt a pártban és az országban Csojbalszán személyi kultusza. A Csojbalszán körül kialakult személyi kultusz — állapítja meg a plénum — károsan befolyásolta a pártélet lenini normáinak bevezetését, a szocialista demokrácia fejlődését, fékezte a dolgozók alkotó, értének és kezdeményező készségének kibontakozását, gyöngítette a párt és a nép kapcsolatát. A plénum elhatározta: az élet minden területén megszünteti Csojbalszán személyi kultuszának káros következményeit, hogy mindörökre kizárja a személyi kultusz megjelenésének lehetőségét a Mongol Népköztársaságban. Azzal kapcsolatban, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően az országot fokozatosan a testvéri szocialista országok színvonalára kell emelni és a Mongol Népköztársaságot iparilag fejlett, mezőgazdasági országgá kell változtatni, a plénum megbízta a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát és a Minisztertanácsot, hogy 1962. első felében kezdje meg az 1930. évig terjedő népgazdaságfejlesztési és kulturális vezérterv kidolgozását. A plénum megbízta a Politikai Bizottságot, hogy a közeljövőben kezdjen hozzá az új pártprogram összeállításához, amely tükrözi a szocializmus mongóliai felépítése befejezésének perspektíváit, figyelembe veszi azt, hogy Mongólia testvéri országokkal egy sorban, többé, kevésbé velük egyidejűleg jut majd el a kommunista társadalom felső szakaszába( MTI) Angol alsóházi vita a nyugatnémet fegyvervásárlásról London (MTI) Éleshangú alsóházi kérdések pergőtüze ostorozta a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy angol fegyverek vásárlására késztesse a bonni kormányt. E. Hughes munkáspárti képviselő kérdezte, igaz-e, hogy Macmillan kereskedelmi ügynök módjára házal Bonnban, fegyverek eladása érdekében? Lipton munkáspárti képviselő feltette a kérdést, nem látja-e be a miniszterelnök, hogy milyen undorító látvány, hogy angol miniszterek, köztük ő maga, talpnyaló küldetésekre utaznak Bonnba, egy kis alamizsna kicsikarása érdekében rajnai haderőik költségeire. Nem volna-e egyszerűbb csapatainkat hazahozni? Macmillan semmitmondó válaszaiban hangoztatta, a rajnai csapatok hazahozása az egész NATO-t gyengítené és hogy Anglia problémája voltaképpen a fizetési mérleg egyensúlyban tartása, amit még nem sikerült megáldani.