Kisalföld, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GYŐR, 1982. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Ára: 50 fittír Ma kezdődik a földművesszö­vet­kezetek megyei küldöttgyűlése Ma kezdődik Győrött a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Székházában a földművesszövetkezetek két­napos megyei küldöttgyűlé­se. A gyűlésen a Földmű­vesszövetkezetek Győr-Sop­­ron Megyei Igazgatósága elnökségének beszámolóját Takács András, az igazgató­ság elnöke mondja el A MESZÖV felügyelő bizottsá­gának jelentését dr. Aradi Gyula, a bizottság elnöke ismerteti. A két beszámolót vita követi, majd megvá­lasztják a megyei választ­mány és a megyei felügyelő bizottság tagjait, valamint a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége V. kongresszusának küldötteit A megye földművesszö­vetkezeteinek négyéves te­vékenységét, négy eredmé­nyekben gazdag év munká­ját értékeli a ma kezdődő küldöttgyűlés. A tagértekez­letek, a körzeti, és járási küldöttgyűlések után kerül sor erre a megbeszélésre. A lezajlott viták tanulsága szerint hasznos tevékenysé­get folytattak megyénk fal­vaiban a földművesszövet­kezetek. Részük volt a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésében. Részük volt abban, hogy növekedett a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól felvá­sárolt mezőgazdasági cikkek mennyisége, mégpedig olyan mértékben, amilyenre nem sokan számítottak. A föld­­művesszö­vetkezetek maguk­ra vállalták és jól megol­dották azt a feladatot, amit a falu lakossága növekvő iparcikk-igényének kielégí­tése jelentett. Egy jellemző példa erre: a földművesszö­vetkezetei­ kiskereskedelmi áruforgalma az 1957. évi 542 millió forintról négy év alatt 786 millió forintra nö­vekedett. Nagyon sokat tet­tek a szövetkezetek a ke­reskedelem korszerűsítésé­ért, kulturálásáért. A négy év alatt például 46 önki­­szolgáló élelmiszer- és 50 önkiválasztó iparcikk-bolt létesült a megyében. Létre­jöttek és egyre jobban meg­erősödnek a falusi dolgo­zók „bankjai”, a takarék­­szövetkezetek. A falusi kultúra fellendítéséből is nagy részt vállaltak maguk­ra a földművesszövetkeze­tek. Az elért eredmények nyugtázása mellett a ma kezdődő megyei küldöttgyű­lés feladata lesz a követ­kező négy év tennivalóinak a meghatározása is. Sok munka vár a földművesszö­­vetkezetekre az egyre vál­tozó, egyre gazdagodó fal­vak életében. Segíteniük kell továbbra is a falu és a város­­közötti áruforgalom lebonyolításában. Javítani kell a tojás, a baromfi és a zöldségfélék felvásárlását, még kulturáltabbá kell ten­ni a földművesszövetkezeti kiskereskedelmet, különösen a vendéglátást, bővíteni kell a falusi emberek munkáját könnyítő szolgáltató tevé­kenységét, növelni a kultúr­­munka színvonalát A sok-sok feladat megol­dásában nagy segítséget nyújthat a vezetőknek a földművesszövetkezeti tagok sok ezres, egyre bővülő tá­bora. A tagok és a válasz­tott vezetők együttműködése lehet csak biztosíték arra, hogy a következő négy év munkáját is szép siker ko­ronázza. ★ Szénaszárítási bemutató volt öttevényen Az öttevényi tsz-ben ked­den több mint 60 tsz elnök, mezőgazdász, ágast készítő tsz-tag látogatott el­­a mo­sonmagyaróvári járásból, a a szénaszárítási tapasztalat­­cserére, bemutatóra. Hor­váth István, a Győr-Sopron Megyei Tanács­­mezőgazda­sági osztályának takar­mánygazdálkodási előadója ismertetőt tartott az ágason való szárításról, összehason­lította a renden és az ága­son szárított pillangós mi­nőségét. Tapasztalatok, té­nyek alapján bizonyította az állványos szárítás előnyét. Az ismertető után Horváth Lajos, az öttevényi tsz me­zőgazdásza a múlt év szé­naszárítási tapasztalatait mondotta el a vendégeknek. Az öttevényi szövetkezetben sikerrel járt az ágason való szárítás, de mint a mező­gazdász is mondotta, so­kat kellett kísérleteznünk. Ugyanis az elmélet előírja többek között azt is, hogy milyen nedvességi fokon rakható ágasra a pillangós. Viszont ez tsz­ enként vál­tozik, mert a nedvességfok és az, hogy mikor rakható ágasra a pillangós, függ a lekaszált rend vastagságától, a kaszálás idejétől és az időjárástól. Az értékes elő­adások után a vendégek megtekintették az öttevényi tsz ágason szárított pillan­gósát, megismerkedtek a Zetor hidraulikájához szerelt sínpárral, ami ágassal együtt a kazalhoz szállítja a pet­­rencét. Az 1962-es évben a mosonmagyaróvári járás va­lamennyi tsz-e ágason szá­rítja a pillangósát. Majdnem 900000 előadás, 135 millió néző egy év alatt A Művelődésügyi Minisz­térium film-főigazgatóságán összesítették az ország min­den részéből érkezett jelen­téseket s közreadták a mo­zik múlt évi látogatottságá­ról szóló statisztikát. Tavaly összesen 167 egész estét betöltő új játék- doku­mentumfilm, valamint me­­sefilm-sorozat és felújított alkotás jelent meg a mozik vászán. A múlt évben összesen 891 886 előadáson vetítették a magyar és külföldi mű­vészek filmjeit, s a mozi­rajongók népes tábora ja­nuár elsejétől december 31-ig 135 millió 372 ezer jegyet váltott a pénztárak­nál. A városokban és a fal­vakban a magyar filmeket nézik legszívesebben. A ta­valy bemutatott magyar fil­mek közül egyébként­­az Alba Regia tetszett a leg­jobban, 1 645 000-en nézték meg. (MTI) Német pártmunkás-küldöttség Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP KB. első titkára és Nemes Dezső, az MSZMP KB. tit­kára szerdán fogadta a Né­met Szocialista Egységpárt hazánkban tartózkodó párt­munkás-küldöttségét, amely­nek vezetője Alois Pissnik, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának póttagja, a magdeburgi pártbizottság első titkára. (MTI.) Vasúti tiszteket avattak A MÁV Tisztképző Inté­zete forgalmi és kereske­delmi tagozatának 1961—62. évfolyam hallgatói sikerrel fejezték be tanulmányukat. A 166 új vasúti tisztet szer­dán délután Rödönyi Károly MÁV vezérigazgatóhelyettes ünnepélyesen avatta fel. Az algériai kormány felhatalmazást kapott tűzszüneti tárgyalásokra Hruscsov és Ulbricht eszmecserét folytatott a német kérdésről Bővül a két ország együttműködése MOSZKVA (TASZSZ) Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Walter Ulbricht, a Né­met Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának el­nöke eszmecserét folytatott a német békeszerződés meg­kötéséről és a nyugat-ber­­lini kérdésnek a szerződés alapján történő rendezésé­ről. Megvitatták a Szovjet­unió és az NDK együttmű­ködésének kérdéseit is. A Szovjetunió további áruhi­telt nyújt a Német Demok­ratikus Köztársaságnak. Az eszmecsere megmutat­ta, hogy a Szovjetunió és az NDK véleménye a meg­vitatott kérdésekre vonat­kozólag teljesen megegye­zik. „Február 26-tól 28-ig Moszkvában tartózkodott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államta­nácsának elnöke. Az eszmecsere Moszkvá­­ban zajlott le február­ 26-án és 27-én. A két isteni férfi találkozóiról az alábbi hiva­talos közleményt adták fel. Közlemény a találkozóról Február 26-án és 27-én találkozó folyt le Hruscsov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, a Szov­jet Minisztertanács elnöke, és Ulbricht, a NSZEP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az NDK Államtaná­csának elnöke között E találkozókon beható eszmecsere folyt a német békeszerződés megköté­sével összefüggő kérdé­sekről és a nyugat-berli­ni helyzet e szerződés alapján történő rende­zéséről, valamint a két államot kölcsönösen ér­deklő más nemzetközi kérdésekről. Megvitatták azt a kérdést is, hogyan lehetne tovább fejleszteni a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság szoros testvéri kap­csolatait, s ezen belül azt a kérdést, hogyan bővítsék a két ország gazdasági együtt­működését, tudományos, műszaki és kulturális kap­csolatait. Az eszmecsere során kide­rült, hogy a Szovjetunió és a Mé­rnel Demokratikus Köz­társaság álláspontja tel­jesen megegyezik a né­met békeszerződéssel összefüggő kérdésekre, valamint az egyéb idő­szerű nemzetközi prob­lémákra és a két ország kölcsönös kapcsolatainak kérdéseire vonatkozólag. Megegyezés jött létre ar­ról is, hogy 1962-ben növe­lik a két ország kölcsönös áruszállításait és a Szovjet­unió további áruhitelt bo­csát a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezésére. A találkozók és a megbe­szélések meleg, szívélyes lég­körben, a teljes kölcsönös megértés és egyöntetűség szellemében folytak le. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjet Miniszterta­nács elnöke ebédet adott Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK ál­lamtanácsa elnökének tiszte­letére. Walter Ulbricht és a kísé­retében lévő személyiségek, valamint Pervuhan, a Szov­jetunió NDK-beli nagyköve­te február 28-án visszautaz­tak Berlinbe.” ★ Jóllehet a hivatalos köz­lemény nem tartalmaz köze­lebbi részleteket, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában mégis nagy je­lentőséget tulajdonítanak Hruscsov és Walter Ulbricht moszkvai tanácskozásának. Mindenek előtt utalnak ar­ra, hogy a tanácskozás további lépést jelent a német békeszerződés megköté­se felé. Nyolc mázsa vaj —egy tömbben Délelőtt tíz óra, a győri Tejüzem udvara kannák zörejétől és autók motorzú­gásától hangos. Túrakocsik érkeznek és indulnak, hoz­zák és viszik a szállítmányt. Minden üzemrész hangos a munkától, csak a vajüzem csendes, s ha nem hallat­szana időnkint tompa rup­panás, azt gondolná az em­ber, hogy itt nem dolgoz­nak. Pedig ha csendben, de itt is folyik a munka, ké­szül a vaj. A terem bejáratával szemben, a magasban fé­nyes, majdnem két méter átmérőjű fémhenger forog. Meg-megdöccen, egy pilla­natra megáll, s akkor hal­latszik a tompa zuppanás. Bent a hengerben vastöm­böt forgatnak, „köpülnek” a henger verőlécei, s mikor az egyik verőléctől a má­sikhoz ütődik, akkor ad hangot a henger. Rabi Miklós figyeli a henger for­gását, benéz a henger kém­lelőablakán, s gombnyo­­mással gyorsítja vagy lassít­ja a verőléces fémköpülők forgását. — Még rövid fél óra, és elkészül a vaj — fordul fe­lém a vezérlőfaltól a mű­vezető. — Hogyan állapítja azt meg? — Mintát veszek, de már a vajtömb zuhanása is el­árulja, hogy mikor lehet kiüríteni a köpülőt. A henger 6300 literes, s egyszerre 2500 liter tejszín köpülődik benne vajjá. A henger most megáll, a mű­vezető kinyitja az ürítőaj­tót, mintát vesz. A vaj már szép sárga színű. — Nyolc mázsa a vaj­tömb — mondja a műve­zető —, s a kivett mintát az asztalhoz viszi. Itt „per­plex” vízvizsgáló mérlegen leméri, majd felolvasztja, hogy a víztartalom elpáro­logjon, s ismét leméri. A mérleg 19 százalékos víz­tartalmat jelez. — Sok — állapítja meg a művezető — s újra be­indítja a köpülőhengert. — Mikor kezdte a köpü­­lést? — Reggel hatkor — vá­laszolja. — Négy és fél óra kell ahhoz, hogy egy adag, 2500 liter tejszín megköpü­­lődjék. A teremben négy érlelő-­ bárkában érlelődik a pasz­tőrözött tejszín. Nyolc, tíz órát érlelődik hat Celsius fokon, s csak azután kerül a köpülőbe. — Csak ízre és minőségre megfelelő tejszínt dolgo­zunk fel vajnak — mondja Rabi Miklós. — A keserű vagy édes-keserű tejszín nem megfelelő. A köpülőbe csak édes tejszín kerül. Köpenye zsebéből egy kis csontkanál kandikál ki. Az­zal szokta megkóstolni a tejszínt. Sohasem téved, még azt is megállapítja, hogy milyen takarmányt esznek a különböző vidéke­ken a tehenek. Az a jó tej­szín, amikor csak édes íz érezhető, ha keserű, akkor rossz a takarmány. A vajcsomagoló még csen­des. Csak az első adag ürí­tése után kezdődik ott a munka, addig a művezető egyedül dolgozik a va­jüzem­ben. A hengerben a zuhanások erősbödése jelzi, hogy rö­videsen elkészül a vaj. A minta is azt mutatja. Még néhány percig hallatszanak a zuhanások, majd megáll a henger. Egy tükörtiszta szállítókocsit helyez a mű­vezető a henger alá, meg­nyílik a köpülő nyílása, s a kocsira siklik a halvány­­sárga vaj. Még lágy, s hogy csomagolható legyen, hűtő­kamrába kerül, ott pihen egy órát. Délután már tíz­­dekás csomagokban várja a szállítást. —pék— Tatarozással megszépült a győri Petőfi tér egy része

Next