Kisalföld, 1962. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

Äsai SO Míer GYŐR, 1962. JÚLIUS 1., VASÁRNAP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM WLÁ&-PROLETÁRJAI, EGYEőÜLjEl'tUL l A béke védelme korunk legfontosabb feladata Az országos békekonferencia tanácskozása Szombaton országos béke- konferenciát tartottak a Par­lamentben. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront országos tanácsá­nak elnöke, dr. Münnich Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állam­miniszter, Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának főtit­kára, Bozsik József kiváló sportoló, Bugár Jánosáé, a SZOT titkára, dr. Csűrös Zoltán Kossuth-díjas aka­démikus, a TIT alelnöke, Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Doma- novszky Endre Kossuth-dí- jas festőművész, a képző­művészeti főiskola igazgató­ja, Dobozy Imre Kossuth-dí­jas író, az Élet és Irodalom főszerkesztője. Hamvas Endre Csanádi püspök, a püspöki kar, az Opus pads és az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának elnöke, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kodály Zoltán Kossuth-dijas zene­szerző, akadémikus, Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront Szabolcs megyei titkára. Ma- koldi Mihályné Kossuth-dí­jas pedagógus, Markó Ödön győri szövőgyári munkás, Orbán László, az MSZMP KB. agitációs és propaganda­osztályának vezetője, dr. Or- tutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, Öveges József Kossuth-dijas egyetemi tanár, Perjési László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, dr. Pesta László, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, Pintér Jánosné tsz-tag, Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Szamosközi István refor­mátus püspök, Székely Mi­hály Kossuth-díjas operaéne­kes, Tolnay Klári Kossuth- díjas színművésznő, Tóth La­jos vezérőrnagy, Törőcsik Mari színművésznő, Vadász Elemér Kossuth-díjas aka­démikus, dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi ta­nár. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az országos békekonferenciára hazánkba érkezett külföldi vendégek. Részt vett az országos bé­kekonferencián az ország la­kosságának mintegy ezer kül­dötte, munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek, művé­szek, írók, tudósok. Szakasits Árpád beszéde Dr. Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront országos tanácsa főtitkárának üdvöz­lő szávai után Szakasits Ár­pád, a Béke-Világtanács iro­dájának tagja, ,az Országos Béketanács elnöke terjesz­tette elő referátumát A ma­gyar békemozgalom a lesze­relési és béke-világkongresz- szus sikeréért címmel. Szakasits Árpád referátu­mában a többi között a kö­vetkezőket mondotta: — Már csak napok vá­lasztanak el bennünket a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszus megnyitásá­tól. Szabad fórum lesz a kongresszus, amelyen nyíl­tan és őszintén vitatkozha­tunk a béke és leszerelés valamennyi problémájáról. — Nem máról holnapra született a nagyszabású ese­mény gondolata. Igazán kézzelfogható for­mát azután öltött, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke 1960 őszén az ENSZ-közgyűlésen a né­pek szívét és elméjét egyaránt megragadó sza­vak kíséretében benyúj­totta a szovjet kormány javaslatát az általános, teljes és szigorúan ellen­őrzött leszerelésről. A javaslatnak termékenyítő hatása volt a nemzetközi békemozgalom fejlődésére. Az előadó ezután arról beszélt: mi jellemzi nap­jaikban a nemzetközi helyze­tet. A továbbiakban kitért arra, hogy milyen terheket jelent az emberiség számára a fegyverkezési verseny, s mit hozhatna az emberiség számára, ha a hadicélokra költött milliárdokat az em­beriség javára, boldogulására fordítanák. Majd a nemzetközi és a magyar békemozgalomról szólt. — Örömmel jelenthetjük — folytatta ezután —, hogy a moszkvai értekezlet kü­szöbén a világ minden tájá­ról bíztató hírek érkeznek a nemzeti békemozgalmak elő­készületeiről — mondotta. — Jó hagyományainkhoz híven a magyar békemoz­galom sem sajnálta a fárad­ságot, amikor a világkong­resszus előkészítéséről volt szó. Tízezer aktivistánk csak­nem 15 000 békegyűlésen is­mertette a nemzetközi hely­zetet; s tájékoztatta a rész­vevőket a moszkvai leszere­lési és béke-világkongresszus programjáról, segítette őket az események helyes megíté­lésében. Szakasits Árpád a továb­biakban méltatta a KISZ, a szakszervezetek, a nőtaná­csok, a tudományos ismeret- terjesztő Társulat részvételét a leszerelési akcióban, majd az Országos Béketanács tu­dományos bizottságának te­vékenységével foglalkozott. Végül hangsúlyozta: — Meggyőződésünk, hogy a magyar delegáció mél­tóképpen képviseli majd a moszkvai kongresszu­son népünk oly egysé­gesen és szenvedélyesen megnyilvánuló békeaka­ratát. Szakasits Árpád nagy taps­Szünet után első felszólaló­ként Kállai Gyula lépett a mikrofon elé: A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi mun­sal fogadott beszéde után sorra szót kértek a konfe­rencia résztvevői, a társa­dalom minden rétegének képviselői. lett, amely hozzákezdett sa­ját atombombája megterem­téséhez. — Ez nagy veszélyt jelent az egész világra és ezért fel kell lépni ellene. A két né­Tanácskozik az országos békekonferencia a Parlamentben kás-paraszt kormány, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte az országos békekonferencia küldötteit, a külföldi ven­dégeket, majd így folytatta: — A béke védelme — korunk legfontosabb fel­adata. Mi békében, nyu­galomban akarunk élni, ezért tisztán kell látnunk a világ helyzetét. Ismer­nünk kell a béke ellen s a béke mellett felsora­kozó erőket. Az utolsó két évtized alatt gyökeresen megváltozott a világ. Napjainkban már nem elsősorban az imperializmus határozza meg a világpoli­tika alakulását. A világ sor­sára egyre nagyobb befolyást gyakorol az egymilliárd em­bert számláló szocialista vi­lágrendszer, amely a fejlődés döntő tényezője lett. Ma már Európában, Ázsiában, sőt a nyugati féltekén is diadal­masan leng a szocializmust építő népek zászlaja, s mindenütt egyre na­gyobb vonzóerőt jelent, egyre nagyobb tért hódít a szocializmus, s ami tőle elválaszthatatlan, a béke eszméje. Ezután Kállai Gyula rész­letesen felvázolta azt a nemzetközi helyzetet, mely a moszkvai békekongresszust megelőzi. Rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok a „kísérletezzünk és tárgyaljunk” jelszavával, a leszerelésről és békéről han­goztatott szólamok leple alatt fokozza a fegyverkezési haj­szát. A béke híveinek figyelmét nem kerülheti el az sem, hogy a nyugatnémet mono­poltőke máris a leghatalma­sabb gazdasági erővel és po­tenciális katonai erővel ren­delkező, háborúra törekvő I európai imperialista hatalom met állammal meg kell kötni a békeszerződést. Ha azon­ban a nyugati államok erre nem hajlandók, a szocialista tábor országai — együtt azokkal az országokkal, ame­lyek megértik e lépés szük­ségességét — megkötik a békét a Német Demokratikus Köztársasággal és ezen az alapon rendezik Nyugat- Berlin helyzetét is. Kállai Gyula végül a kö­vetkezőket mondotta: — Engedjék meg, hogy be­fejezésül néhány szót szól­jak azokhoz, akiket most küldöttnek választunk a moszkvai békekongresszusra, akik megkapják ehhez a nagy küldetéshez a magyar néptől megbízatásukat. Azt kérjük és várjuk tőlük, kép­viseljék méltóképpen a ma­gyar nép békeakaratát. Tevékenységükkel segít­sék elő, hogy az általá­nos és teljes leszerelés megvalósítása, a német békeszerződés megköté­se, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszá­molása újabb és újabb tömegek harci követelé­sévé váljék. Felelősségteljes küldetésük­ben érezzék maguk mögött kormányunk és egész népünk támogatását. Abban a tudat­ban vegyenek részt a kong­resszus munkájában, hogy a népek békemozgalmának újabb jelentős fellendülését készítik elő, már pedig, ha a világ népei összefognak, a béke legyőzi a háborút! — Éljen a béke! (Viharos, nagy taps.) Ezután Terényi Lászlónak, az Országos Béketanács El­nöksége tagjának javaslatá­ra az országos békekonfe­rencia résztvevői megválasz­tották a magyar nép képvi­seletében a moszkvai lesze­relési és béke-világkongresz- szusra utazó delegációt Kállai Gyula felszólalása Lapunk tartalmából: Népszavazás Algériában Hídépítők a Rábán A III. és a IV. Békekölcsön sorsolása A Szovjetunióban újabb szpufnyikot bocsátottak fel A Kozmosz-6 pályájára tért MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunióban 1962. június 30-án sikeresen fel­bocsátották és pályájára ve­zérelték a Kozmosz-6 jelzé­sű mesterséges holdat. A műholdon elhelyezett tudo­mányos készülékkel folytat­ják a kozmikus térség vizs­gálatát annak a programnak megfelelően, amelyet a TASZSZ ez év március 16-i közleménye ismertetett A tudományos műszereken kí­vül elhelyeztek a mestersé­ges holdban egy többcsator­nás rádiótávmérő rendszert, valamint pályamérésre szol­gáló rádiótechnikai berende­zéseket. A szputnyik rövid- hullámú adója 90 0233 mega­hertz frekvencián dolgozik. Előzetes adatok szerint a mesterséges hold tényleges pályája kevéssé tér el a számított pályától. A kerin­gési idő 90,6 perc, a pálya­síknak az egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 49 fok. A mesterséges hold legnagyobb távolsága a földfelülettől 360 kilométer, legkisebb távol­sága pedig 274 kilométer. A szputnyikról vett rádió telemetrikus jelzések az ösz- szes fedélzeti rendszerek normális működéséről tanús­kodnak. A koordinációs szá­mítóközpontba rendszeresen érkeznek távmérési jelzések, valamint a Ma jak-rádióadó jeleinek vételére vonatkozó adatok. 1962. július 1-én a Koz- mosz-6 mesterséges hold (moszkvai időben kifejezve) a következő időpontokban halad át földünk nagyobb városai fölött: Wellington 00,29, Chicago 00,58, Mel boume 01,59, San Francisco 02,26, Ottawa 04,09, Cape­town 04,41, Rio de Janeiro 07,36, Singapore 08,15, Mexico 08,53, Vlagyivosztok 10,01. Bombay 11,22, Ulan Bator 13.06, Baku 14,31, Peking 16,16, Bukarest 17,36, Bern 19.07. (MTI.) Hétfőn közvetíti a Televízió Hruscsov beszédét A Televízió közli: július 2-án, hétfőn N. Sz. Hrsucsov a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke azSZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a moszkvai televízió­ban beszámol a szovjet párt- és kormányküldöttség romániai útjáról. A Magyar Televízió hét­főn 16,25 perctől közvetíti a szovjet kormányfő beszédét. (MTI) Indonéz ejtőernyősök «jahb csoportja szállt le Kyngat-lriánban HOLLANDIA (MTI) Indonéz önkéntesek újabb csoportja szállt le ejtőernyő­vel a holland közigazgatás alatt álló Nyugat-Irián déli partvidékén, Kamina város közvetlen szomszédságában pénteken este. A leszállás hírét a holland hatóságok megerősítik. Ugyanezen a területen már korábban is szálltak le indonéz ejtőer­nyősök, akik harcban állnak a holland gyarmati katona­sággal. Egy héttel az aratás előtt fl kukorica második kézi kapálásának felével végeztek a szövetkezetek A szakemberek számítása j szerint egy jó hét múlva a mi megyénkben is megkez­dődik az aratás. A hátralévő ' napokat arra használják fel a szövetkezetek, hogy befe­jezzék a növényápolást, vé­gezzenek a széna betakarí­tásával. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának tegnap déli jelentése szerint a múlt héten is sok dolgot elvégeztek a termelőszövet­kezetek. A cukorrépa egyelés utáni mélykapálásával már csaknem mindenhol végez­tek. A kukoricának több mint 85 százalékát géppel, felét pedig kézzel másodszor is megkapálták. A gépi ka­pálás a soproni és a csornai járásban, a kézi kapálás pe­dig a mosonmagyaróvári és a csornai járásban halad a legjobban. A kézi kapálás különösen a mosonmagyaróvári járásban gyorsult meg a múlt héten: egy hét alatt a vetésterület­nek több mint a felét meg­kapálták. A csornai járás­ban 35 százalékkal, a kapu­vári járásban 30 százalék­kal, a soproni járásban 13 százalékkal, a győri járás­ban 6 százalékkal növeke­dett a kézzel másodszor is megkapált terület. A vöröshere kaszálásával 3100 holdon, a rétek kaszá­lásával 17 370 holdon végez­tek a szövetkezetek. Néhány helyen megkezdték a lucer­na másodszori kapálását.

Next

/
Thumbnails
Contents