Kisalföld, 1962. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

2 Általános sztrájk Algírban A tüntetők jelszava: „Egységet akarunk“ ALGÍR (MTI) Az algériai lakosság pén­' tek délután nagyszabású tüntetésekbe tömörült a test-' vérháború megakadályozása- ' ra. Algírban általános zsirájkot hirdettek, amely délután 16.00 órakor kezdő­dött. A kereskedők bezárták üzleteiket, a városi közleke­dés leállt. Az algériai dol­gozók általános szövetsége péntek estére tömeggyűlést hívott össze a polgárháború fenyegető veszélye ellen. Az algér­ rádió a szakszervezet felhívását arab nyelvű adás­ban többször is megismé­telte. Az ország katonai helyze­téről péntek délutánig újabb részletek nem váltak isme­retessé, de hírek érkeztek a váro­sokból és falvakból az algériai lakosság tünte­téseiről, amelyeknek jel­szava. ..Hét év háború elég volt,­­egységet aka­runk!” Az AP egyik beszámolója szerint az óráról órára foko­zódó feszültség láttán fran­cia tankok vonultak fel az algíri tengerparton. A fran­ciák így emlékeztettek fi­gyelmeztetésükre, hogy „ha szükséges, közbelépnek” a francia telepesek életének és vagyonának védelmére. Ben Khedda­­pénteken egy sajtóértekezleten is­mét arra szólított fel, hogy hárítsák el a sze­rencsétlenséget, mielőtt még nem késő. Megis­mételte a politikai bi­zottság kibővítésére vo­natkozó korábbi javas­latait is. A 4. számú vitája katonái — mint a Reuter jelenti — megszállták a politikai bi­zottság épületét, amelyben azonban pénteken már csak egy telefonkezelő tartózko­dott. A városba vezető főútvona­lak mentén a 4. számú vi­la­ja katonái igyekeztek mozgósítani a lakosságot, hogy fegyvertelen csoportok­ba tömörülve akadályozzák meg Bumedien katonaságá­nak átvonulását. A kabiliai hegyekben levő 3. számú vilaja parancsnoksága csapa­tainak egy részét a főváros­ba irányította a 4. számú vilaja megerősítésére. A 4. számú vilaja terüle­tén semmi nyoma sem volt a reguláris hadsereg megje­lenésének, a vilaja egy szó­vivője kijelentette: „Sehol sem került sor összecsapás­ra, a reguláris katonaság nem hatolt be területünkre, az 5. számú vilaja, térségé­ben (Oran vidékén) vannak, amihez joguk vann­. (ADN, AP, Reuter.) * Az FLN Politikai Bi­zottsága pénteken közle­ményt adott ki, amely­ben azt hangsúlyozza, hogy a délutáni tüntetés bebizonyította, a lakos­ság bízik a Politikai Bi­zottságban”, „a központi hatóságban, amely nem szándékszik le­mondani fenyegetés vagy zsarolás nyomására”. Az al­­gíriaknak — hangzik a köz­lemény — „elegük volt a 4. számú vilaja tisztjeinek katonai diktatúrájából és túlkapásaiból”. (Reuter.) U Thant sajtóértekezlete Varsó (MTI): U Thant, az ENSZ ügy­vezető főtitkára pénteken délelőtt megbeszéléseket folytatott Varsóban Wladys­­law Gomu­lkával, a LEMP főtitkárával, majd találko­zott Cyrankiewicz miniszter­elnökkel és Rapacka külügy­miniszterrel is. U Thant ügyvezető ENSZ főtitkár pénteken délután sajtóértekezletet tartott Var­sóban. , Hosszasan foglalkozott az atomfegyverkezési hajsza ve­szélyeivel és sürgette a nuk­leáris hatalmakat, hogy mi­előbb jussanak megállapodás­ra. Ennek — mint mondotta — egyik elengedhetetlen felté­tele a bizalom és a megértés légkörének megteremtése a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Kijelentette, hogy­­ az el nem­ kötelezett or­szágok által Gen­fben a nukleáris fegyverkísér­letek beszüntetéséről elő­terjesztett kompromisz­­szumos javaslat pozitív hozzájárulás a probléma megoldásához. Helyeselte Ralpacki lengyel külügyminiszter közép-euró­pai atomfegyver-mentes öve­zet létrehozására tett javas­latát is. A főtitkár kijelentette, hogy véleménye szerint­­ a leszerelés egyik fontos napirendi pontja lesz az ENSZ-közgyűlés rövide­sen megnyíló 17. üléssza­kának.­­ Más kérdésekről szólva a főtitkár elmondotta,­­ eddig­­ még egyetlen kormány sem nyilvánította az irányú óha­­­­ját, hogy a berlini kérdést sürgősen a közgyűlés napi­rendjére tűzzék. A főtitkár pénteken este egy lengyel katonai repülő­­­­gépen Prágába utazott. A varsói repülőtéren adott nyi­latkozatában rendkívül hasz­nosnak mondotta a lengyel­­ vezetőkkel folytatott megbe­­­­széléseit. (Reuter, AP, MTI). fi genfi értekezlet ülése Genf (MTI). Pénteken délután tartotta Genfben 77. plenáris ülését a tizenhét hatalmi leszerelési értekezlet. Az ülésre tizenkét küldött jelentkezett felszóla­lásra, többségükben azért, hogy kifejtsék véleményüket a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről. Dean, az amerikai küldött­ség vezetője — akit felszóla­lásában támogatott Godber brit külügyi államminiszter is — kijelentette, kormánya egyetért azzal a szovjet vé­leménnyel, hogy 1963. ja­nuár elsejével vessenek vé­get az összes nukleáris fegy­verkísérleteknek. A nyugati küldöttek ezt azonban ahhoz a feltételhez kötötték, hogy addig hatékony nemzetközi szerződést írnak alá”. Dean javasolta, hogy a leszerelési értekezlet szeptember 8-tól novem­ber 12-ig tartó szünete alatt folytassa munkáját a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Na­gy- Britannia küldötteiből álló nukleáris albizottság. Mint mondotta, ily módon az albizottság november el­sejéig befejezhetné munká­ját úgy, hogy a szerződés ja­nuár elsejére hatályba lép­hetne. A le­ngyelek szerint, ha valaki Lengyelország­ban jár, és nem látja Krakkót, az olyan, mintha valaki Olaszország­ban jár, és nem tekinti meg Nápolyt. Szinte lehetetlen mindazt felsorolni, ami Krakkóban érték. A háború heves kárt tett Krakkó­ban. A felszabadí­tó szovjet csapa­tok váratlanul ke­rítették körül a várost. A néme­teknek nem jutott idejük rombolás­ra. Az értékes műemlékek ép­ségben megma­radtak. A német meg­szállás idején Krakkó volt a fő­város. Ott székelt Lengyelország el­ső számú hábo­rús főbűnöse, Hit­ler képviselője, Hans Frank. Ott, abban a városban, ahonnan évszáza­dokkal ezelőtt Lengyelországot kormányozták, ült a lengyel nép hó­héra. Az ősi várka­pun keresztül a város főtere felé haladva, hatalmas templom tűnik szembe. A Mária­­templom nemcsak Lengyelországnak, hanem Európá­nak egyik leg­szebb épülete. Belsejében gyö­nyörű fafaragású oltárok, szobrok, híres festők ké­pei, freskón. A legenda szerint a temp­lom két tornyát két testvér építette. Versenyeztek egy­mással, és a tehetségesebb ügyesebb testvér által épí­tett torony lett a­ magasabb Ennek a toronynak az abla­kaiból óránként kürtje hangzik el. A tatárjárás ide­jéből maradt fenn ez a széf hagyomány. Akkor kürtté jelezték a tatárok közeledé­sét. Először a Wawel felé fordul a kürtös, majd a má­­sik három égtáj felé adja le figyelmeztető kürtjeiét. Kedves, váratlanul megtörő szláv melódia. A hagyomány szerint a kürtöst ellenséges nyíl terítette le. Az elesett helyébe lépő új kürtös vál­toztatott a régi dallamon. A harcosok emlékére azóta is ezzel a dallamtöréssel adják le óránként a jelzést. A templommal szemben van a Tuchhaus, a poszto­sok háza. A remek gótikus épületben valamikor a posz­tós céh tagjai kínálták por­tékáikat. Hatalmasan, fenségesen uralkodik a város felett a vár, a Wawel. A 16. század elejéig Krakkó volt Lengyel­­ország fővárosa, s ebben a várban laktak a királyok. A román stílusú katedrális mellett áll a palota. Az egyik kupolája színarany le­mezekkel borított. Nemzet­­építő királyok késői meg­­gyalázója, Hans Frank él­vezte a kormányzói tisztség­gel járó pompát, ezért nem nyúlt semmihez Wawel­­ben. Amikor meg már vitt volna mindent, főleg aranyat és mű­kincseket, késő volt. A Leonhard­­kriptában, amely teljes épségben őrzi a román épí­tészet emlékeit, Lengyelország nagyjai nyugsza­nak. A későbbi építkezéseknél a gótikus stílust a reneszánsz követ­te. Olasz építőmű­vészek alkották a Wawel loggiás ár­kádjait, a Zsig­­mond-kápolnát, Észak-Európa leg­szebb reneszánsz épületét. Krakkótól észak­ra néhány kilomé­ternyi távolságra húzódik a Jura hegység. Mészkő­­tömbök, sziklafa­lak között vezet az út a hegyvonu­latok mélyén. Ro­mantikus barlan­gok, fantasztikus alakú sziklatöm­bök teszik a vidé­ket varázslatosan széppé. Sokak sze­rint ez Lengyel­­ország legszebb vidéke. Fenségesen emelkedik a magasba a Herkules dorong­jának nevezett­ sziklatömb, hogy mögötte helyet adjon a Pradnik-völgy legcsodála­tosabb részének, ahol a késői középkor reneszánsz vára, a Pieskowa Skala épült. Log­giái merészen ívelődnek a 200 méter mély meredek fe­lett. A Pradnik völgyet sok kiránduló és turista keresi fel. LENGYEL VÁROSOK KRAKKÓ V. A Wawel KISALFÖLD „Visszaélnek türelmünkkel“ Szovjet lap cikke MOSZKVA (MTI) „A türelemnek is van ha­tára” címmel a Novoje Vremja szerkesztőségi cikk­ben foglalkozik a nyugat­­berlini provokációkkal, ame­lyek során megtámadták a tiergarteni szovjet hősi em­lékmű díszőrségét ellátó szovjet katonai alakulatokat. — Egyetlen nap sem mú­lik el anélkül, hogy a távíró­gép ne hozna riasztó híre­ket a brandenburgi kapu mögül: robbanások a hatá­ron, fegyveres provokációk, uszító szónoklatok követik egymást — írja a lap. Ezek a hírek mindenkiben termé­szetes aggodalmat keltenek az európai béke miatt. A Szovjetunió és minden szo­cialista ország maximális tü­relmet tanúsít, amikor a né­met kérdés békés rendezését szorgalmazza, de visszaélnek türelmünkkel. Nyugat-Ber­­lin egyre veszedelmesebb provokációs fészekké válik. Minden nép érdekében meg kell kötni, és meg is fogják kötni a békeszerződést. En­nek alapján sor kerül a nyu­gat-berlini helyzet normali­zálására is. A földet érés nagyszerű percei Nyikolajev és Popovics jegyzeteinek utolsó fejezete a Pravdában Moszkva (TASZSZ) A Pravda pénteki száma közölte Nyikolajev és Po­povics szovjet űrhajósok úti­­jegyzeteinek utolsó folytatá­sát, amelyben a leereszkedé­si előkészületeket és magát a leszállást írják le. Augusztus 15-én a két szovjet pilóta elérkezett út­ja legnehezebb szakaszához, amelyben kötelékszerű le­ereszkedést kellett végrehaj­tania. Az űrhajósok az elő­készületek óráiról a követ­kezőket írják: „Nagyon örültünk, hogy hamarosan szeretteink, roko­naink és barátaink ölelő kar­jaiban leszünk, de ugyanak­kor valami kis szomorúság vett erőt rajtunk, hogy meg kell válnunk annak a világ­űrnek szépségeitől, amelyben oly sok órát töltöttünk. Az űrhajók utoljára kerültek a Föld árnyékába, és a Hold az űrhajó ablakain bekandi­kálva lassan vonult végig a kabin falán. Ezekben a per­cekben, amikor búcsút vit­tünk az éjszakai lámpástól, valami elérzékenyült, lírai hangulat kerített hatalm­ibót.” A leereszkedés előtt az űr­hajósok testgyakorlást vé­geztek, hiszen a szervezetet hozzá kellett szoktatni ahhoz, hogy a súlytalanságot a le­ereszkedéskor jelentős túlter­helés fogja követni. Az űrhajók vezető tervező­je rádión azt ajánlotta az űrhajósoknak, hogy maguk válasszák meg a földet érés módját — akár űrhajóban, akár ejtőernyővel — Nyik­s­­lajev és Popovics nagyon szeretik az ejtőernyős spor­tot és habozás nélkül vála­szoltak: „Ejtőernyővel me­gyünk.” A feszült csendben először Andrijan Nyikolajev, majd Pavel Popovics is kezdte hal­lani a bekapcsolt fékezőra­kéták jellegzetes zaját. Az űrhajó gyorsan vesztett se­bességéből. A súlytalanság eltűnt és kisebb túlterhelés jelentkezett. „Kellemes volt ismét érezni saját testünk súlyát.” Nyikolajev és Popovics véleménye megegyezik ab­ban, hogy életük egyik leg­megrázóbb élménye volt, amikor behatoltak a sűrűbb légrétegekbe, s amikor az űrhajó ablakai előtt több ezer fokos lángnyelvek tán­colták. „Leereszkedéskor a túlterhelés valamivel na­gyobb volt, mint a pályára való kivezérléskor. A lég­áramok megrázkódtatták tu űrhajókat.” Ezután a megsárgult ab­laküvegeken túl kialudt az erős fény, és megszűnt a túl­terhelés. A Föld egészen kö­zelinek tűnt. A katapult be­rendezés megtette a magáét, és előbb Andrijan Nyikola­jev, majd Pavel Popovics feje fölött is szétterjeszke­­dett a hatalmas ejtőernyő kupolája. A'z' Űrhajósok ek­kor természetesen nem lát­ták egymást, hiszen a hat­perces időkülönbség több tucat kilométerre elválasz­totta őket egymástól. De már a levegőben, a föld szí­néről, a terepviszonyokról mindegyik látta, hogy a megadott térségben ereszke­dik le — valamivel délre Karagandától, a kazahsztáni bányászvárostól Elsőnek Nyikolajev ért­­e a fűvel benőtt köves földre, és nyomban kezdte levetni űrhajós­ ruháját. A hamaro­san odaért készenléti csoport orvosa megmérte vérnyomá­sát és ellenőrizte érvelését. Ekkor már minden felől ló­háton közeledtek a környék­beli pásztorok. Popovicsot szintén orvos fogadta. „Mi van Andriusá­­val?” — ez volt Popovics első szava. A két űrhajós a repülő­gépen megérkezett szakértők­kel együtt ezután megtekin­tette a leereszkedett űrhajó­kat. „Teljesen rendben vol­tak, azonnal lehetett volna újabb kozmikus útra indulni velük.” (MTI) Külföldi hírek — A MOSZKVAI írógép­gyárban olyan írógépet szer­kesztettek, amely automati­kusan regisztrálja a terme­lési folyamatok üzemi ada­tait. Ezeket az adatokat kü­lönleges műszerek, elektro­mos jelek közvetítésével juttatják az „EUM—23” tí­pusú új írógépautomatába. Az írógépet a legfontosabb iparágakban széles körben al­kalmazzák majd. (MTI) 4­1 — ACCRÁBAN ismét sok ezres tömeg tüntetett Nkru­­mah elnök mellett, és ha­lált követelt azokra, akik a Nkrumah elnök ellen a kö­zelmúltban történt bomba­­merényletet előkészítették. (MIT) — RÓMÁTÓL északra Umbria vidékét csütörtökön este két kisebb földrengés rázta meg. Cascia és Rocca Tamburra városokban a la­kosok az első földlökések után az utcára menekültek. Casciában a városi kórház és a mintegy tucatnyi ház fá­jain hasadások támadtak. Rocca Tamburrában négy ház lakhatatlanná vált. Ál­dozatokról nem érkezett je­lentés. (MTI) * — INDIÁBAN egy fate­­puri (Nyugat-Bengália) pa­raszt bíróság előtti tanúval­lomása megtételekor azt ál­lította, hogy 158 esztendős. (MTI) * —A CSILE déli részén négy tartományban csütörtökön földlökéseket észleltek. Em­beréletben­ nem esett kár, de a házak Osorna városában és több községben megrongálód­tak. (MTI) 4* — A GÖRÖG statisztikai szolgálat adatai szerint Görögországban több mint húszezer elhagyatott, csavar­gó gyermek él. (MTI) 4* — BUENOS AIRES köze­lében egy ötezer méter ma­gasságban repülő argentin utasszállító gép ajtaja ki­nyílt. A gép 23 éves Ste­­wardesse kizuhant és ször­nyethalt. (Reuter) ' 4* — KALIFORNIÁBAN még mindig nem sikerült megfé­kezni a múlt hét végén tá­madt erdőtüzet. Eddig 23 ezer hektárnyi erdősó égett le. A kár 4 300 000 dollár. (AP) * H Harmincnyolcmillió iskolásgyermek Moszkva (MTI) Szombaton több mint 38 millió szovjet fiú és lány foglalja el helyét az iskola­padban. Az idei tanév nagy fejlődést hoz a szovjet ok­tatási reform valóraváltásá­­ban: most valósul meg or­szágszerte a nyolc osztályos kötelező oktatás az eddigi hét osztályos helyett. Az SZKP programja 1970-re irá­nyozza elő a kötelező 11 éves oktatás bevezetését. Csupán az Orosz Köztársa­ságban 31 000 nyolcosztályos iskola várja a gyermekeket 1962. szeptember 1., szombat A magyar ipar a plovdivi vásáron A szeptember 16-án meg­nyíló 20. jubileumi plovdivi nemzetközi vásáron Magyar­­ország főleg gépekkel, ne­hézipari berendezésekkel és műszerekkel vesz részt. Első ízben szerepel a ma­gyar ipar bányagépekkel és bánya­berendezésekkel, kor­szerű építőipari gépekkel, a METRIMPEX Külkereske­delmi Vállalat a magyar mű­szeripar termékeinek széles skáláját mutatja be. Ezek között geodéziai műszerek, nukleáris műszerek, anyag­­vizsgáló műszerek szerepel­nek. Bemutatásra kerülnek a magyar híradástechnikai ipar legújabb termékei is. 4MTI

Next