Kisalföld, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 Ara: 50 fillér GYŐR, 1962. OKTOBER 2„ kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. évfolyam, 230. szám KGST L apunk vasárnapi száma tájékozta­tást adott a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának második ülé­séről. A kommünikéből ki­tűnik a szocializmust építő országok testvéri együttmű­ködésének gyümölcsöző együttműködése. A hatáso­sabb együttműködésnek kialakultak a kedvező felté­telei. A munkáshatalom a népi demokratikus országok­ban majdnem mindenütt — a Szovjetunió példáját kö­vetve — lerakta a szocializ­mus alapjait. Az iparban és a kereskedelemben minde­nütt és Lengyelország kivé­telével a mezőgazdaságban uralkodóvá vált a közös nagyüzemi gazdálkodás. Az eddigi eredmények is igazolják az együttműködés kölcsönös előnyeit. A KGST- nak köszönheti több népi de­mokratikus ország, hogy rendkívül rövid idő alatt megvalósult az a nagy táv­vezeték, amely hazánkba is eljuttatja a szovjet nyers­olajat A magyar energia- szükséglet egy másik fontos része a villamosáram. A meg­felelő mennyiségű villamos­energia biztosításában is a KGST működött közre. A már tapasztalható ered­mények fényében könnyű megérteni a KGST munkája fejlesztésének jelentőségét Minden szocializmust építő országnak, a mi nemzetünk­nek is előnyére válik, ha a még rpibdig tapasztalható autarchiás törekvést felvált­ja a nemzetközi kooperáció. Számos hazai szükségletei gazdaságosabban lehet im­port útján biztosítani. A testvéri országok is készíte­nek olyan gépi berendezése­ket és fogyasztási eszközö­ket, amelyek közül egyik- másikat talán éppen hazánk­ból kedvezőbb feltételekkel vásárolhatná, mint ahogy je­lenleg saját maguk gyártják. Ennek az igazságiiak a^felis­merése vezérli a KGST-t. amikor a szocializmust építő országok fejlesztési terveinek összehangolását szorgalmazza, és a kooperáció szélesebb alapokra helyezésével, sepít- kezik a gazdaságosabb gyárt­mányok meghonosításában. Amikor a szocialista or­szágok fejlődő együttműkö­dését méltatjuk, nem hall­gathatjuk el, hogy találko­zunk szúklátóköruseggel is. Egyik-másik üzemben, an 01 a szocialista országokkal való együttműködés miatt a meg­szokott gyártmányt új ké­szítményekkel kell felváltani, _ félve az átmeneti nehéz­ségektől —, igyekeznek el­lenállást tanúsítani. Fed*:J* rentabilisabb, gazdaságosabb termelésért, a gyorsabban megvalósítandó szocialista társadalomért érdemes meg­birkózni a megnagyobbodott feladatokkal. A szocializmust építő or­szágoknak azért is fejleszte­niük kell az együttműködést, mert a nemzetközi helyzet — a két tábor közötti gazda­sági verseny — ezt elkerül­hetetlenné teszi. Az Ameri­kai Egyesült Államok és Nyugat-Európa vezető kapi­talistái is felismerték a szo­cialista országok gazdasági összefogásában rejlő nagy erőt. A monopolisták jól tudják, mit jelent a gazda­sági fölény elvesztése, a szo­cialista országok előretörése. A Szovjetunió és a népi de­mokráciák gazdasági győzel­mét igyekeznek meggátolni az Európai Közös Piac létre­hozásával is. Kétségtelen, hogy a kapitalizmus a ielen- legi legeltorzultabb formá­iéban is tud eredményeket felmutatni, a több országba kiterjedő töltés koncentrá­cióval. Példa erre az Euró­pai Szén- és Acélközösség, amelynek lényege a termelés koordinálása és specializál á- sa. Az Európai Közös Piac országai 1957-től 1961-ig 30 százalékkal növelték ipari termelésüket. Az Európai Közös Piac országai Külke­reskedelmüket is eredménye­sen fejlesztették és 50 szá­zalékkal haladták túl az 1957 előtti időszakot. Franciaor­szág, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia és Lu­xe, burg, azaz az Európai Közös Piac államai kétszer gyorsabban fejlesztették ipa­ri termelésüket, mint a töb- ki kapitalista ország. Lenin mindig azt tartotta, hogy a kapitalizmus cseleke­deteiből is lehet, és szüksé­ges is a szocialistáknak ta- nulniok. A ma tanulsága nem lehet más, mint az, hogy a sokkal kedvezőbb le­hetőségekkel éljenek a test­véri szocialista államok és gazdasági erőforrásaiknak az egyesítésével szárnyalják túl a legfejlettebb kapitalista or­szágokat. A KGST országai­ban — ahol ismeretlen a tőkés komkurrencia, a kapi­talisták egymás közötti, va­lamint a dolgozók és a gyá­rosok közötti ellentét —. a lehetőségek reális felmérésé­vel, a dolgozók százmilliói­nak közreműködésével ha­talmas nemzetközi gazdasági koncentráció valósítható meg. A szocialista országok gazdasági erőforrásainak a koncentrálása nemcsak az államok vezetőinek, hanem a dolgozóknak is ügye, hi­szen ez az életszínvonal nö­velésének a szolgálója. A mikor a tőkés or­szágok és a szo­cialista nemzetek gazdasági verse­nyéről beszélünk, nem fe­lejthetjük el, hogy a leg­drágábbról, a béke védelmé­nek ügyéről is szó van. Az Európai Szén- és Acélközös­ség, valamint az Európai Közös Piac és a többi tőkés csoportosulás a harmadik imperialista világháború ki­robbantásán fáradozók anya­gi bázisa. A szocialista or­szágok gazdasági összefogá­sa az erő növeléséért, a béke védelmének nélkülözhetetlen eszköze. Szükséges minderről be­szélni, vitatkozni, hogy meg­érthessük: mennyire szerte­ágazó nagy ügy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájának fejlesztése. így, és csakis így értékeljük he­lyesen a két tábor gazdasági versenyét. így lehet felis­merni, megérteni és még in­kább, mindannyiunk szív­ügyévé tenni a mi hazánk­ban is a Kölcsönös Gazdá­sági Segítség Tanácsa hatá­rozatainak megvalósítását. Lónyai Sándor Lapunk tartalmából: Kétfős műszak a csornai járásban * Korszerűbb gyártmányokat T úlöltözködünk * Sporfesentén yek Algéria felvételét kérte az ENSZ-be Hruscsov beszélgetése indiai közéleti személyiségekkel Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő hétfőn fogadta a „Gandhi békealap” küldött­ségét: Dhebara parlamenti képviselőt és Ramacsandrana ismert közéleti személyiséget. A küldöttség átadta Hrus- csovnak a „Gandhi béke- alap” júniusi értekezletének felhívását, amely felszólítja a nukleáris hatalmak kor­mányfőit, mondjanak le az atomfegyverről, semmisítsék meg a nukleáris fegyverkész­leteket, szüntessék meg az ilyenfajta fegyverek gyártá­sát és a velük folytatott kí­sérleteket. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy ..jelenleg min­den szükséges feltétel meg­van a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetése kérdésé­nek haladéktalan megoldásá­hoz”. Hruscsov kijelentette még: „Amennyiben a nyugati ha­talmak ma még nem hajlan­dók megállapodni minden­fajta nukleáris fegyverkísér­let megszüntetéséről, a Szov­jetunió kész aláírni a szer­ződést a légköri, a magaslég­köri és a vízalatti nukleáris kísérletek megszüntetéséről azzal, hogy folytassák a tár­gyalásokat a földalatti nuk­leáris kísérletek megszünte­tésének kérdésében és a tár­gyalások idején — egészen a megállapodás létrejöttéig — tartózkodjanak az ilyenfajta kísérletektől”. # Nyikita Hruscsov, hétfőn Turkméniából Dusanbeba, Tádzsikisztán fővárosába utazott. A szovjet kormányfő öt napig tartózkodott Turk- méniában, s hétfőn délelőtt részt vett és beszédet mon­dott a köztársaság pártszer­vezetének aktívagyűlésén. (MTI.) I Hétfőn délelőtt — magyar idő szerint 15,32 órakor — ismét összeült az ENSZ-köz- gyűlés, hogy folytassa az ál­talános politikai vitát. Elsőnek Nuszeibeh Jordá­nia klügyminisztere szólalt fel és bírálta az amer: Kai kormánynak azt a döntését, hogy rakétákat szállít Izra­elnek. Üjból követelte, hogy engedjék visszatérni Izrael­be a Palesztinái arab mene­külteket és az izraeli kor­mány fizessen kártérítést a menekülteknek. Végül sürgette, hogy az atomhatalmak haladéktala­nul állapodjanak meg a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésében. Az ENSZ közgyűlés hétfő délelőtti ülésén a jordániai külügyminiszter felszólalása után Péter János a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere mondott beszédet. Ezután a belga, a venezuelai külügyminiszter sürgette a nukleáris kísérletek beszün­tetését. A közgyűlés magyar idő szerint az esti órákban folytatta az általános poli­tikai vitát. Hétfőn New Yorkba érke­zett Ben Bellának, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnö­kének távirata, amelyben kéri, hogy vegyék, fel Algé­riát az ENSZ-be. Az UPI értesülései sze­rint a Biztonsági Tanács ha­marosan összeül, hogy Al­géria felvételét javasolja a közgyűlésnek. Vasúti kocsik Lengyelorsxágna k Hétfőn elindult próbaút- jára a Győr—Mosonmagyar­óvár közötti pályaszakaszon az első vasúti motorkocsi, melyet exportra készítetteK a Wilhelm Pieck Vagon- es Gépgyár dolgozói. A Len­gyel Népköztársaságtól kap­tak nagyobb rendelést, en­nek alapján kezdték el a sorozatgyártást. A 12 hengeres, 500 lóerős Diesel-motort, valamint az ötfokozatú, mechanikus se­bességváltót a Ganz- MÁVAG Gyár szállította. A motorkocsin a Wilhelm Pieck-gyárban több kors/.e- asa5H5HSE5E5 ESESESESZSíSEFi rűsítést hajtottak végre. A belső falakat könnyen tisz­tán tartható műanyaggal burkolták. A kényelmes ülé­seket kékszínű műbőrrel kárpitozták. A 48 ülőhelven kívül külön poggyásztér is van, lecsapható ülésekkel. Fokozottan gondoskodtak a zaj és rezgés csillapításáról. Exportkötelezetlsógeik tel­jesítésén kívül a MÁV-nak is gyártanak 50 vasúti sze­mélykocsit a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozó. Szeptemberben negyvenet kellett volna le­szállítani, amiből tíz készült el. A tíz kocsi átadása pén­teken megkezdődött. Mind a tíz első osztályú, koi-szeru. nemzetközi forgalomra al­kalmas, 140 kilométeres se­bességgel vontatható kocsi. A korábbi típusokhoz képest annyi a változás, hogy a piros plüssel kárpitozott ülé­sek még kényelmesebbek, lágy rugózásúak, jobban Kö­vetik a test vonalát, A többi megrendelt kocsi gyártását csak e hónapban tudják be­fejezni, mert egyes import­alkatrészek késve érkeznek. egymást, hogyan látják el jótanácsokkal az idősebbek fiatalabb munkatársaikat, vagy az újonnan alaku’t bri­gádokat. Büszkén újságolja, hogy üzemük a XXII. kong­resszus előestéjén kapta meg a „Kommunista-üzem” ki­tüntető címet. A kártolt fonodában oda­áll a gép mellé. Fürge ujjal végigszáguldanak a fonala­kon, s egy röpke pillanat alatt megköti az elszakadt szálat. Maria Ivanovna Rozsnyo- vát minden üzemrészben vi­rágcsokorral fogadják. Elő­hozzák a brigádnaplókat, ké­rik, írjon bele. S ő fáradha­tatlanul rója szép gyöngybe­tűivel a sorokat: „Nagyon örülök, hogy is­mét meglátogathattam önö­ket, s hogy tapasztalatain­kat kicserélhetjük. Kívánom, hogy mielőbb elérjék a szo­cialista brigád megtisztelő címet.” —k. —j. Önkéntes traktorosok Tegnap délelőtt Győrött a Mező Imre Ifjúsági Ház­ban Módra László, a KISZ Győr-Sopron megyei bi­zottságának titkára har­minc önkéntes traktoros­nak adta át a megbízó levelét. A fiatalok a párt és a KISZ hivó szavára jelentkeztek, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat mint traktorosok segítik. A KISZ mindössze húsz önként jelentkező fiatalt kért az üzemekből. Helyet­tük harmincán jelentkez­tek. Az önkéntes traktoro­sok a győri, csornai és ka­puvári járásban fognak dolgozni. Űj esztendő az erdőgazdaságban A Kisalföldi Állami Erdő- gazdaságnál senki sem lepő­dött meg hétfőn, ha valaki boldog új évet kívánt. Az erdőgazdaságoknál ugyanis szeptember 30-án záródik a gazdasági év, és október el­sejével kezdődik az új. Az erdőgazdaság eredmé­nyesen zárta az évet. A 29 000 hektárnyi erdőségből 140 000 köbméter fát termelt ki. A gazdaságban az utóbbi években nagy gondot fordí­tottak az új telepítésekre. A Hanság szűzföldjein gyor­san növő nyárasokat ültet­tek. Innen az idén gyérítés­sel és tisztítással 2000 köb­méter fát termeltek ki. A megnövekedett terme­lés ellenére emelkedett az élőfa-készlet és javult az ál­lomány minősége. Az elmúlt gazdasági év­ben a kitermelt fa 52 száza­lékát gépek döntötték ki. Ez azért jelentős tény, mer csak így volt teljesíthető a ter­melési terv, hiszen a kézi munkaerő nem növekedett. Az „óévben1” gondoltak már az új évre is. A Han­ságban 500 hektáron készí­tették elő a talajt új telepí­tésekre. — ba — Gyanít ők köiíiitf Maria Ivanovna Rozsnyóra olyan, mint bármelyik szov­jet, vagy magyar asszony. A munka hősé, aki a ku- pavnai gyárban a kommu­nista brigádmozgalmat kez­deményezte. Azóta megkapta a Lenin-díjat, tagja a Szov­jetunió Legfelső Tanácsá­nak, s résztvevője volt a XXII. kongresszusnak. Itt az üzemben azonban úgy mozog, kérdez, magya­ráz, sző és fon a gépeken, hogy lehetetlen nem érezni, hogy nem mindennapi em­bert látok. Teremről termire járva köszönti a szocialista brigádokat, elbeszélget a brigádvezetőkkel, átböngészi a brigádnaplókat. Megkér­dezi a brigád tagjaitól, he­gy an teljesítették vállalásai­kat, milyen gondokkal küsz­ködnek. Elmondja, hogy az ő üzemük 4000 dolgozójából 2500 a kommunista brigádok­ban dolgozik, hogyan segítik Kedves vendég érkezett tegnap a győri Richards- gyárba. Maria Ivanovna Rozsnyóvá, a Moszkva mel­letti kupavnai finomposztó­gyár kommunista origádve- zetője látogatta meg a gyá­rat. Ismeretségük már más­fél éves. 1960 nyarán talál­koztak először Győrben, majd a múlt év novemberé­ben a Richards-gyáriaK kül­döttsége ment el a Szovjet­unióba, hogy megismerkedje­nek tgstvérüzemükkel, me­lyet Kádár János elvtárs is meglátogatta. Baráti szer­ződést kötöttek. Maria Ivanovna tíz napot tartózkodik Magyarországon, ismerkedik textilüzemeink­kel, közben módot keresett arra, hogy Győrbe is elláto­gasson. Elkísérte őt Végh László könnyűipari minisz­terhelyettes és Seres Tibor, a Gyapjúipari Igazgatóság -vezetője is.

Next

/
Thumbnails
Contents