Kisalföld, 1962. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,, EGYESÜLJETEKI Ára: 50 fIBél GYÖK, 1962. NOVEMBER í., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. évfolyam, 256 szám A termelőszövetkezeti akadémiák a korszerű gazdálkodás segítői A termelőszövetkezeti aka­démiáik nem állaim által fenntartott iskolák, nem szervezett iskolai oktatást nyújtanak. Társadalmi ösz- szefogás eredményeként jön­nek létre azzal a céllal, hogy a hallgatókat neveljék, ré­szükre megfelelő szinten szakmai, politikai és általá­nos tudományos ismereteket nyújtsanak. Szervezőik: ma­ga a termelőszövetkezet és a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat járási szerve­zete. Legfőbb feladataik a szakismeretek — elsősorban az agrártudományi szakis­meretek — színvonalas ter­jesztése, az adott, termelő- szövetkezet termelési felada­tainak megfelelően. A raj­kai, Idpőti, ágfalvai termelő­szövetkezetek példája mu­tatja, hogy a hallgatók álta­lános műveltségének, politi­kai tájékozottságának széle­sedése szakszerűbb és aktí- valblb munkát eredményez, amely a termelőszövetkezet gazdasági mérlegében is le~ mérhető. Segíti a termelő­szövetkezdi akadémia a szak­munkásképzést is azáltal, hogy felkelti a tanulás utáni vágyat és szélesebb látókörű, szakmai ismeretekkel is bíró embereket nevelve megte­remtheti a szakmunkáskép­zés tömegbázisát. A már szakmunkásképző tanfolya­mot, vagy hasonló értékű iskolát végzettek esetében pedig megoldhatja a maga­sabb szintű, társadalmi úton történő továbbképzést. Nagyok és lelkesítőek a termelőszövetkezeti akadé­miák feladatai és igen jól megértette ezt az a 39 ter­melőszövetkezet, ahol ebben az évben akadémiai formá­ban kezdődik, vagy folyta­tódik a továbbképzés. Most már a termelőszövetkezeti vezetőkön és a község irá­nyítóin a sor, hogy a célok ismeretében az akadémiáik működését, vitafórummá té­telét a legmesszebbmenőkig támogassák, Ne feledkezze­nek el arról, hogy mezőgaz­daságunk korszerűsítése ma nem csupán nemzetgazda­sági, hanem politikai érdek, és minél több mezőgazdar sággal foglalkozó dolgozóban él az igény, a tudás, a to­vábbtanulás iránt, annál könnyebben valósul meg a gazdasági cél is, amely a tsz akadémiák megszervezését sürgetővé tette. Janák József A napokban kezdődnek megyénk 39 községében a termelőszövetkezeti akadé­miák előadásai. Törekvő fia­talok, sokait tapasztalt öre­gek ismerkednek az újjal és a hosszú őszi-téli estéken ivtákat indítanak a korszerű gazdálkodás megvalósításá­ról. A termelőszövetkezeti aka­démiáknak, mint a falusi is­meretterjesztés legfejlettebb formáinak létrejötte szoros következménye a mezőgaz­daság szocialista átalakulá­sának. Az új termelési vi­szonyok között, új tartalmat kapott a parasztság munká­ja is, az átszervezés befejez­tével egy időben új feladat­ként jelentkezett a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai megerősítése, a ter­melőszövetkezeti tagok szak­mai és politikai ismeretkö­rének növelése. 1961 őszén már a gazda­sági megszilárdulás követ­kezményeképpen kialakult új helyzet határozta meg a falusi ismeretterjesztés irá­nyát. Magasabb színvonalú, tágabb látókörű előadásokat hallottak a hallgatók a me­gye 18 községében megszer­vezett termelőszövetkezeti akadémiákon. Már akkor, tehát az elmúlt évben olyan témakörökkel ismerkedtek, o falu dolgozói, amelyek szinte teljes egészében a termelés­re épültek. A falusi ismeret- terjesztés ezáltal nem csu­pán tartalmi és formai sike­reket ért el, hanem célját tekintve is közelebb került ahhoz, amit szolgálni és se­gíteni hivatott: a termelés­hez és a termelőszövetkezeti tagokhoz, mint újtípusú ter­melőkhöz. Ma már tapasztalatok alapján mondhatjuk, akkor tölti be hivatását a tsz aka­démia, ha ismeretterjesztő munkája egyszerre és egy időben segíti a saját terme­lőszövetkezet gazdálkodásá­nak fejlődését és a tagság öntudatának növekedését. A szakmai ismeretek növeke­dése jobb gazdálkodást ered­ményez. A jobb gazdálkodás magasabb életszínvonalat hoz magával, a magasabb életszínvonal következmé­nyeként pedig megváltozik a tudat is. Az ismeretter­jesztés fontos feladata, hogy a maga eszközeivel és lehe­tőségeivel a tudat változá­sát, alakulását jó irányba terelje. Azért terveztük a tsz akadémiákat állandó jel­legű ismeretterjesztési for­mának, hogy később — ha már az alapok mindenütt megteremtődtek —, a falvak egységes falusi szabad egye­temévé váljanak. Mindezek­re természetesen csak akkor kerülhet sor, ha az ismeret­közlés színvonala állandóan javul, módszerei gazdagod­nak, s ha a tsz akadémia állandóan lépést tart a fej­lődéssel, meg tud feleLni parasztságunk egyre fejlődő igényeinek. Az akadémiai jelleg nem­csak a színvonalat határoz­za meg. Eredeti — klasszi­kus görög értelmezésben — az is benne rejlik, hogy vitatkozó, beszélgető tanulási módszer. Ilyen igényt tá­masztunk a termelőszövet­kezetből összetevődő hallga­tóság iránt is. Ne csak az előadást hallgassák meg. ha­nem előadás után beszélget,' senek, vitatkozzanak a hal' lottakról. Az akadémiai for­ma tehát egyben hasznos ta­nácskozást, tapasztalatcserét és vitafórumot is jelent. Lapunk tartalmából: Emberek és répahegyek Napirenden: a minőség Öregek a kastélyban « Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1963. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Nyolc éve kezdődött az algériai nép szabadságharca Magyar államférfiak üdvözlő táviratai őexcellenciája AHMED BEN BELLA, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszter- elnöke ALGÍR. Nemzeti felszabadító harcuk megindulásának 8. évfor­dulója alkalmából kérem, Miniszterelnök Ür, fogadja az egész magyar nép, a kormány és a magam legőszintébb jó­kívánságait. Örömmel tölt el bennünket a nagy győzelem, amelyet a hős algériai nép a nemzeti függetlenségért ví­vott áldozatos harcban elért. Szívből kívánok új sikereiét az egész algériai népnek a kivívott függetlenség védel­mében, a gyarmati elnyomás súlyos örökségének felszá­molásában, országuk fejlődésében. KÁDÁR JANOS. a Magyar Népköztársaság Miniszter tan ácsának elnöke. Az algériai nemzeti ünnep alkalmából Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság Or­szággyűlésének elnöke ugyan­Befejezte tanácskozását a budapesti pártértekezlet Kádár János felszólalt a vitában Szerdán a budapesti párt­értekezlet második nap j ín Veres Józsefnek, a Fővárosi Tanács vb. elnökének meg­nyitója után folytatták a két referátumról és a határozati javaslatról a vitát. Elsőként Készéi Károly, a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára szólalt fel. Foglalkozott a szakszer­vezeti munka, az üzemi de­mokrácia, valamint a dol­gozók politikai és kulturális nevelése és a munkásvéde- lém kérdéseivel. Füzesi La- josné üzemi párttitkár az üzemi dolgozó nők problé­máiról, vezetésben való rész­vételük arányairól szólott Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára emelke­dett szólásra, aki időszerű kül- és belpolitikai kérdé­sekről beszélt. Több felszólalás után Csi- kesz Józsefné, a Budapesti Pártbizottság titkára bezárta a vitát, majd Kiss Dezső, a pártbizottság első titkára vá­laszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta: a pártértekez­let résztvevői szenvedé.lye- sen keresték azokat a lehető­ségeket, amelyekkel a lehető legjobban alkalmazhatják a párt politikáját. A budapesti pártértekezlet jó munkát végzett. Becsületesen készült fel a kongresszusra. A fővá­ros kommunistái értik és he­lyeslik a páit politikáját, ké­szen állnak arra, hogy a párt VIII. kongresszusának hatá­rozatait teljes erejükkel, leg­jobb tudásukkal valósítsák meg. Ezután a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a Bu­dapesti Pártbizottság beszá­molóját, a Revíziós Bizottság beszámolóját, valamint a ha­tározati javaslatot a kétna­pos vitában elhangzott kiegé­szítésekkel, majd megadta a felmentést a Budapesti Párt- bizottságnak és a Revíziós Bizottságnak. - « A budapesti pártérlekezlet utolsó napirendi pontjaként a fővárosi üzemek, vállala­tok, hivatalok, intézmények, termelőszövetkezetek kom­munistáinak küldötted meg­választották a Budapesti Pártbizottság 53 tagját, 17 póttagját, a Revíziós Bizottság 11 tagját ,valamint a VIII. kongresszus 189 szavazati jo­gú és 12 tanácskozási jogú budapesti küldöttét. A Budapesti Pártbizottság megtartotta első ülését, ame­lyen megválasztották a végre­hajtó bizottságot. A buda­pesti pártbizottság első titká­ra Gáspár Sándor, másod tit­kára Kiss Dezső: titkára: csi- kesz Józsefné, Méhes Lajos és Venéczi János. A pártbizottság az Esti Hírlap főszerkesztőjévé Ke­len Bélát választotta. A Revíziós Bizottság elnöke ismét GálUti Lajos lett. (MTI) csak táviratiban üdvözölte Verhüt Abbast, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság Nemzetgyűlésének elnökét. * Péter János külügyminisz­ter táviratban üdvözölte Mo­hammed Khemisti külügy­minisztert. * Somogyi Miklós, a SZOT elnöke táviratban üdvözölte az Algériád Dolgozók Általá­nos Szövetségét az algériai nép hősi nemzeti felszabadító harca megkezdésének 8. év­fordulója alkalmából. (MTI.) Változás az iiidiai kormányban NEW YORK (TASZSZ) Az AP-re hivatkozva je­lenti a TASZSZ, hogy Nehru miniszterelnök vette át az indiai hadügyminisztérium irányítását. Krisna Menőn volt hadügyminisztert a ha­di ipar miniszterévé nevez­ték ki. (MTI.) Zorin beszéde Kína El\SZ-jogainak helyreállításáról New York (TASZSZ). Kedden a közgyűlés szava­zott a Szovjetunió ama javas­latáról, hogy állítsák helyre Kína törvényes jogait az ENSZ-ben. A javaslat elfoga­dására negyvenketfen szavaz­tak, ellene ötvenhatam, tizen­két küldött pedig tartózko­dott. A szavazás után Zorin szovjet küldött emelkedett szólásra. A szovjet küldöttség — mondotta — sajnálja, hogy a közgyűlés ezúttal sem hozott határozatot Kína ENSZ-jogainak mi­előbbi helyreállításáról. Rámutatott 'azonban, hogy a javaslat mellett A Sirály szárnyashajót nem zavarja az alacsony vízállás sem. szavazók száma évről évre nő. Zorin ezután arról beszélt, hogy az ellenszavazatuk in­doklására egyes küldöttségek a kínai—indiai határon vég­bemenő eseményekkel érvel­tek. „A szovjet kormányt — mondotta Zorin — az egész békcszerctő világ közvéleményéhez ha­sonlóan aggasztja ezek­nek az eseményeknek alakulása. A szovjet kor­mány síkra száll azért, hogy India és Kína ha­tárvitáját békés eszkö­zökkel, tárgyalások útján oldják meg, s minél ha­marabb, annál jobb. A kínai—indiai határon végbemenő eseményeknek nyilvánvalóan semmi közük Kína törvényes ENSZ jogai helyreállításának kérdéséhez. Az előbbi kérdést azért rán­cigái ták elő a közgyűlésen, hogy hátráltassák Kína tör­vényes ENSZ jogainak érvé­nyesítését. Az ilyen mester­kedések azonban végered­ményben nem akadályozhat­ják meg e régen megérett probléma rendezését — feje­ződik be Zorin nyilatkozata. Nagygyűlés Becsben „az atomrettenet egyensúlya“ ellen BECS (MTI) Kuba és az egész világ számára követelt békét a Wi m ber ger- terem ben meg­tartott bécsi nagygyűlés, amely az „atomrettenet egyensúlyának” hideghábo­rús elmélete ellen tüntetett és — egyhangú határozat alapján — levelet intézett Fidel Castro kubai minisz­terelnökhöz. A Kuba bécsi követének átnyújtott levél megállapítja: a bécsi nagygyűlés rész­vevői, Ausztria haladó szellemű polgáraival együtt a kubai forrada­lom oldalán állnak, szo­lidaritásukról biztosítják a kubai népet és mélysé­ges felháborodással íté­lik el az amerikai impe­rialisták Kuba-ellenes agresszív háborús rend­szabályait. Franz Marek, a nagygyű­lés szónoka élesen állást foglalt az osztrák kormány vezetőivel szemben, akiknek véleménye szerint a béke fenntartásához az „atomrei- tenet egyensúlyára” van szükség. Az atomrettenet egyen­súlya — mondotta Marek — a vég nélküli rettegést jelenti, amely a legcsekélyebb pro­vokáció esetén a rettenetes véghez vezethet. Ezért a be- ke fenntartásának egyetlen biztosítéka a leszerelés.

Next

/
Thumbnails
Contents