Kisalföld, 1963. szeptember (8. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKÍ Ára: 80 fillér GYŐR, 1963. SZEPTEMBER 1 VASÁRNAP AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 204. SZÁM A tartalomból; „A városi szolgálatból elbocsátom" Három hét múlva szüret Az embert becsüljük A Legfelső Tanács külügyi bizottsága jóváhagyta az atomcsendegyezm ény t A szovjet parlament két kamarájának — a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsá­nak és Nemzetiségi Tanácsá­nak külügyi bizottságai szombaton a Kremlben együttes ülésen vitatta meg az atomfegyverkísérletek részleges eltiltásáról szóló moszkvai szerződés ratifiká­lására vonatkozó javaslatot, amelyet a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa terjesztett a Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége elé. Másfélórás vita után egy­hangúlag jóvá hagyták a lég­köri, magaslégköri és víz- alatti atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződést, és elhatározták, hogy azt a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elé terjesz­tik ratifikálásra. ŐSZELEJI ESŐ (Nagy Éva fetv.) Még mindig sok a silózni való Megnyílt az őszi lipcsei vásár Szombaton este ünnepélyes külsőségek között megnyílt az 1963 évi őszi lipcsei vá­sár. A megnyitó ünnepségen Julius Balkow, az NDK kül- és Belnémet kereskedelmi minisztere mondott beszé­det. ötvenöt ország képvise­lőihez intézett szavaiban hangsúlyozta a békés együtt­élés és a szabad nemzetközi kereskedelem közötti össze­függéseket. Rámutatott, hogy a lipcsei vásár pozitív hozzá­járulás az ENSZ égisze alatt 1964-ben megrendezésre ke­rülő nemzetközi kereskedel­mi értekezlet sikeréhez. A szárazság ellenére is a betakarítással egyidőben megforgatták a tarlót a me­gye szövetkezetei. A moson­magyaróvári és a győri járás közös gazdaságai már végez­tek a tarlószántással. A sop­roni, a csornai és a kapu­vári járás szövetkezeteiben is csak néhány hold tarló szántatlan még. Eddig a me­gye közös gazdaságai össze­sen 100 147 holdat szántot­tak meg. Ebből mélyen 37 361 holdat. A vetöszántás- sal 34 964 holdon végeztek. A talajmunkák meggyorsí­tására a szövetkezetek saját gépei közül 109 traktor kél műszakban dolgozik. Legtöbb a csornai járás közös gazda­ságaiban, összesen 37, a ka­puvári járásban 31, a sopro­ni járásban 19, a győri já­rásban 14, a mosonmagyar­óvári járásban 8 traktor dol­gozik két műszakban. Még mindig késlekednek a silózással a megye szövetke­zetei. Sőt arra is van példa, hogy ahol két silóvágó dol­gozhatna, ráérésből csak az egyik vágja a silónak való takarmányt. Nagyon sok kárt ökozhat ez a kényelmesség. A megyében összesen 4848 holdról vágták le a silónak valót, az összterületnek mint­egy 38 százalékát. A csornai járás szövetkezeteiben a siló- kukoricával vetett földeknek eddig csak a 29 százalékáról, 897 holdról takarították le a takarmányt. A mosonmagyar­óvári járás szövetkezetei az összterület 52 százalékáról vágták le a silót, több mint 1000 holdról. A győri járás szövetkezetei a silóval ve­tett földek 42 százalékáról vágták le a takarmányt, a soproni járásban 34,2 száza­lékáról, a kapuvári járásban pedig a 33,9 százalékáról. Amint engedi az idő, mi­nél több gép segítségével, az idő és az erő minél job- kihasználásával vágják a silónak valót a szövetkeze­tek, hogy lehetőleg a kapá­sok betakarítása előtt bizto­sítva legyen az állatok téli takarmányának nagy része. Továbbfejlesztésre is alkalmas A Malomgépfejlesztési In­tézet tervei alapján a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár készítette el az első hazai gyártmányú lucernaszárító és őrlő üze­met. Tizennégy berendezést szereltek fel az állami gaz­daságokban, így többek kö­zött a Nagy szent jánosi Álla­mi Gazdaságban is. A ta­valyi idényben még nem használták ki teljes egészé­ben a berendezéseket, rész­ben mert nem készültek el a lucerna első kaszálásáig, másrészt az állami gazda­Harmadik helyezést ért ei az országos diáktakarékossági versenyben a Soproni Erdészeti Technikum — Értékes jutalmak a nyerteseknek Nem fordult elő újabb himlögyanús megbetegedés Illetékes helyről kapott I Budapesten a körzeti gyer- tájékoztatás szerint sem Bu- j mek gyógyászati rendelőkben dapesten, sem vidéken újabb j megkezdték azoknak a vé- himlőgyanus megbetegedés j dőoltását, akik erre önként fordult elő. í jelentkeztek. (MTL) A diák takarékosság] moz­galomnak hagyományai van­nak már az országban is, megyénkben is. Az 1962/63. tanév is szép eredményeket hozott. Ezekről az eredmé­nyekről es a legjobbaknak járó jutalmak odaítéléséről tárgyaltak tegnap délelőtt Győrött az Országos Taka­rékpénztár megyei fiókjánál a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának, a Pedagó­gus Szakszervezetnek es a megyei fióknak a képviselői Igen örvendetes, hogy a középiskolák országos verse­nyében a Soproni Erdészeti Technikum a harmadik, he­lyezést érte el. Jutalma. 600 forint és elismerő okle­vél. Egy tanulóra 238 fo­rint 46 fillér megtakarítus jut ebben az iskolá­ban. Megyei vonatkozásban a második helyet a soproni Széchenyi Gimnázium fog­lalja el egy tanulóra jutó 105 forint 3 filléres megta­karítással. A harmadik he­lyen a soproni Bercsényi Gimnázium áll, egy tanulóra jutó 68 forint 64 fillérrel. A negyedik helyre a moson­magyaróvári 402. Iparitanuló- Intézet került egy tanulóra jutó 57 forint 54 filléres át.- lagmeg takarítással. Az általános iskolák taka­rékossági versenyében a 21—150-es létszámú iskolák megyei csoportelsője a han­sági alvi iskola: 438 forint 69 fillér megtakarított ösz- szeg jut egy tanulóra. Az OTP központja az iskolát 200 forinttal jutalmazta, A 150—400-as létszámú is­kolák közül a megyében ez első helyre a pázmándfalui került egy tanulóra jutó 132 forint 60 fillér megtakarítás­sal. Az OTP központjától 250 forint jutalmat kapott A 401—800-as létszámú is­kolák csoportjában a megyé­ben a legjobb a horvátkim- lei iskola lett, ahol egy ta­nulóra 160 forint 31 fillér megtakarítás jut. Az OTP központjától 300 forint ju­talmat kapott. A 800-nál nagyobb létszá­mú iskolák közötti verseny­ben a megyei első a győri József Attila Iskola lett 25 forint 6 filléres átlagrneg- takarításával. Az OTP köz­pontja 350 forinttal jutal­mazta. Valamennyi helyezett iskola a pénzjutalom mellé elismerő oklevelet is kapott. Oklevéllel tüntették ki szép eredményeiért a vének! a gyors zen ti vani, a sobon, a rábaítamasi, a kónyi, a mik- iósmajori, a baboti, a fertődi 1. számú, a kapuvári 1. szá­mú, a pusztasomorjai, a ne­meskéri, a brenn bergt, a soproni Hunyadi utcai és a soproni Kellner Sándor is­kolát. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya a csoport­első általános iskolákat ér­tékes, hasznos tárgyakkal ju­talmazta. A hanságfalvi is­kola magnetofont, a osz- mándfalui televíziót, a hor- vátkimlei hangosfilmvetítőt, a győri rádiót kapott. A huszas létszám alatti isko­lákat csak megyei vonatko­zásban értékelik. Az első helyre a tétszentkuti iskola került egy tanulóra jutó 236 forint 43 fillér megtakarítá­sával. A megyei tanács mű­velődésügyi osztálya ezt az iskolát dia-vetitővel jutal­mazta. A jutalmakat szeptember közepén az OTP megyei fiókjánál ünnepélyesen ve­szik át a nyertes iskolák igazgatói. Ez alkalommal a megyei fiók őket és iskoláik takarékossági megbízottait szép tárgyjutalmakkal ör­vendezteti meg. A diáktakarékossági ver­seny természetesen folytató dik az 1963/64. tanévben. A versenyfeltételek kidolgo­zása a napokban megtörté­nik. Ütána rövidesen meg­kapják a megye iskolái a; új tanév diáktakarekcsság: versenyfeltételeit ságok dolgozóinak is él kel­lett sajátítaniuk a berende­zés kezeléséhez szükséges is­mereteket. A gyár szakem­berei állandóan figyelemmel kísérték a berendezések mű­ködését. Minden gazdaság­ban a vártnál is jobban mű­ködtek a gépek. Különösen figyelemre méltó eredményt­értek el Nagyszentjánoson, ahol naponta ném egyszer három vagon lucernalisziet is eresztettek a zsákokba, Eredetileg úgy terveztél-, hogy a gép teljés kapacitá­sát kihasználva 200. vagon lucernalisztet készítenek nyáron. A nagyszentjánosiak jóllehet még nem végeztek a lucerna negyedik kaszá­lásának feldolgozásával, máris 200 vagonon felüli teljesítményt értek el A nagyszentjánosihoz hasonló eredmények érkeztek a gyár­hoz a többi állami gazdaság­ból is. Az eddigi eredmények a-zt bizonyítják, hogy a berende­zés továbbfejlesztésre is al­kalmas. Nagyszentjánoson és még másik négy állami gaz­daságban a lucernaidény megszűntével szemes termé­nyek szárítására, esetleg őr-; lésére is alkalmassá teszik a berendezést. így lehetővé válik a kombájnnal betaka­rított kukorica gyors szárí­tása és feldolgozása is. Ba. Diem csomagol Az UPI amerikai hírügy­nökség jól értesült dél-viet­nami forrásokra hivatkozz'a közli, hogy a Ngo Dinh Diem-kormány az ország bankjaiban őrzött aranyru- dakat és külföldi valutákat Diem palotájába szállíttatta. \ hírügynökség szerint „elő­vigyázatossági rendszabály­ról" van szó, arra az esetre, ha Ngo Dinh Diem helyzete még rosszabbá válna. Ebben az esetben a palotában fel­halmozott kincseket nyilván -auiíoldre szállítanák. A majdnem három hóna­pon át üresen kongó iskolai tantermekbe visszatér az élet, a kis és nagy diákok népes csapata. Ezernyi él­ményt, ezer örömet nyújtott a vakáció diákjainknak. Az általános iskola felső tagoza­tosai, de különösen a közép­iskolák tanulóinak nagy ré­szé bekapcsolódott nehány hé! re a termelő munkába. Sok diák ifjúsági építőtábor­ban tevékenykedett, más ré­szük üzemi gyakorlaton veit részt, ismét mások a mező­gazdasági munkában segit- kezlek. Népgazdaságunknak sem közömbös a diákok nyári munkája, mégis az igazi értéke az emberfor­máló erőben rejtőzik. Az is­kola és az élet kapcsolatát a nyári gyakorlatok teszik még teljesebbé. Még pár nap, és szélesre tárulnak az iskolakapuk, megszólalnak az órára hívó csengők. Tanárnak és diák­nak egyaránt nagy öröm az új esztendő. Sok színt, érde­kességet hoz az 1963 64. tan­év. Életbe lép a Nevelési terv, új tankönyvekkel gaz­dagodnak a tanulók. Nagyon értékes újat jelen­tenek megyénkben a most in­duló falusi gimnáziumok. Sokan emlékezünk még a légi szeptemberekre, amikor magunk is kiszakadtunk a családi környezetből, az is­merősök, barátok köréből, városon új élet, ismeretlen világ várt reánk, s a szüléink ts mindig szívszorongva gondoltak a szeptemberi bú­csúzásra. A szülők és az egész község szeme előtt vál­hatnak érett emberré négy esztendő alatt a falusi fiata­lok. Ma még talán sok szülő­ben él a kétség, hogy ezek a középiskolák elmaradnak a városi gimnáziumok mögött színvonal tekintetében. Az induló gimnáziumok sok gon­dot adnak a községeknek, megyei, járási szerveknek egyaránt. Azonban a társa­dalom legszélesebb rétegei fogtak össze, hogy a falusi középiskolák színvonalas oktató—nevelő munkáját biztosíthassák. Minden re­mény megvan arra, hogy ezek a középiskolák színvo­nalban se maradnak el a vá­rosiak mögött. A falusi szü­lök és diákok örömét és bi­zalmát mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy ed­dig kétszáznál több fiatal jelentkezett a szeptemberben induló első osztályokba. Sok helyen küszködnek még tanteremhiánnyal, a legtöbb helyen az általános iskola épületében kap ideig­lenes szállást a középiskola. Pár év múlva több község­ben már új épületbe költöz­nek a középiskolák. A falu összefogásának ne­mes, szép példáját mutatják a lébényiek. Ott saját erőből építenek új gimnáziumot. A megyei tanács lehetővé tette hogy valamennyi induló gimnáziumban étkezést kap­janak a diákok, a bejárás megkönnyítésére nem e.gy helyen módosították az autó­buszok menetrendjét. A ta­nulók másnapi nyugodt fel­készüléséhez tanulószobát, tanári felügyeletet biztosíta­nak mindenütt. Később bent­lakásos kollégiumokat is létrehoznak. Már tervezik az egyenruhákat, jelvényeket,- hogy külsőségeiben se ma­radjon el a falusi gimnázium diákja a városi mögött. Megyénk a legjobb úton haiaci, nogy nemsokára meg­valósuljon az általános isko­lát végzett liatalok teljes középiskolai beiskolázása. Az idei tanévben egyeuen gim­náziumba, szakkozépisaolá. ba jelentkező fiatal kérel­mét sem utasítottak el. Akik a megjelelő eredményt elér­ték általános iskolában, min­det felvették. Az 1963/64. tanévben 3500 új középisko­lás kezdi meg tanulmányait középfokú oktatási intézmé­nyeinkben, s ezzel tízezer fore emejJKeaik a középisko­lás fiatalok száma Győr- üopron megyében. Iskoláink fontos feladata, hogy sokoldalúan fejlett, kor. szerű ismeretekkel felvérte­zett fiatalokat neveljenek szocializmust építő hazánk­nak. Államunk natalmas ösz- szeget fordít évenként szem­léltető eszközök, szertárak fejlesztésére, politechnikai eszközök, szertárak fejleszté­sére, politechnikai műhelyek létesítésére. Az oktatás és a nevelés társadalmi ügy lett nálunk, ezt példázzák azok az üzemek, gyárak, amelyek a fiatalok nyári üzemi gya­korlatában, a politechnikai műhelyek gazdagításában so­kat segítenek általános és középiskoláinknak. Az új tanév természetesen fontos leiadatokat ró a neve­lőkre. A nyári vakációt ne­velőink nemcsak megérde­melt pihenéssel töltötték, sokan közülük szakmai to­vábbképzésben vettek részt. Ahhoz, hogy sokoldalúan fej­lett, politikailag felvilágo­sult fiatalokat képezzenek, az szükséges, hogy pedagó­gusaink is szüntelenül ké­pezzék magukat, gyümülcsoz- tessék egyéni képességeiket, keressék a legcélravezetőbb pedagógiai módszereket. Ne­velőinknek törekedniük kell arra, hogy a politikai és a világnézeti nevelést ne csak az osztályfőnöki órák, ha­nem valamennyi tantárgy szolgálja. Az iskolai élettel szervesen összeforrtak a szülői munka- közösségek. Amikor az új tanévet köszontjük, az ő munkájukról sem feledkez­hetünk el. Az elkövetkező eredményes munkához szük­ség van az ő áldozatkészsé­gükre, lelkiismeretességükre. Pedagógusok, szülök és diá­kok közös munkája kell a színvonalas oktató—nevelő munka megvalósulásához. Holnapután megszólalnak az iskolai csengők, az első órára hívják a tanárokat és diákokat, kezdődik az új tanév. Eredményes, jó mun­kálkodás! Hamar Imre

Next

/
Thumbnails
Contents