Kisalföld, 1963. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

’1LÄG PROLET AR] Al. EGYESÜLJETEK 1 Am: 80 fillér Aláírták az 1964-65-re szóló magyar-szó rjet árucsere forgalmi megállapodást A fart »lombot: A vetcmaggyárbon Az „eldugot*! falu A Vasas ETO bajnokságáról Kétméteres harcsát fogtak Tizenöt éves az úját óm ozgaiom 1.8 millió elfogadott újítás, 16.3 milliárd forint megtakarítás Számadás előtt Ahogy fogy a dolog a me­zőn, egyre több idejük lesz a szövetkezeti gazdáknak arra, hogy számoljanak. Amíg szorított a munka, a szorgalmas, igyekvő ember nem nagyon ért rá azon törni a fejét, hogy érde­mes-e „hajtani”, jól meg­fizeti-e munkáját év vé­gén a közös. Akkor „hajta­ni” kellett! Most már töb­bet kérdezősködnek az iro­dán, alkalom adtán a bri- gádvezetőtől, az elnöktől: milyen lesz a zárszámadás? Nemcsak a közösség, a szövetkezet készít szám­adást egy nehéz esztendő gazdálkodásáról, munkájá­nak eredményeiről, hanem a családok, a gazdák kü- lön-külön is számolják, méregetik: mi haszna lesz fáradozásuknak. Osztanak, szoroznak, miből mennyi jut az ő kamrájukba, pénz­tárcájukba. Családtagok, jó ismerősök, rokonok tart­ják meg a maguk kis „köz­gyűlését” (jó alkalmat ad­nak erre a közelgő ünne­pek) és mondják el egy­más között, mi volt a jó, mi volt a baj év közben. Elég sok helyen inkább a bajokról beszélnek majd, hiszen megyénk jó néhány szövetkezetében a tavalyi­nál kevesebb lesz a fel­osztható jövedelem. A ke­vesebbel pedig nehezen bé- külnek az emberek. Még akkor is, ha tudják, hogy a hiányzó érték nagy ré­szét — különösen ami a gabonatermést illeti — a rossz időjárás számlájára írhatná a könyvelő. És aki nehezen békül, az könnyen bírál. Erre számítva, remélhe­tőleg valamennyi közös gazdaság vezetősége,, párt- szervezete tudja, hogy a zárszámadás előkészítése nem csupán a leltározás­ból, valamennyi érték, a bevételek és a kiadások, összegéből áll. Legalább ennyire fontos a feladat másik része: a gazdálkodás értékelése, az egész tag­sággal egyetértésben. Éve­ken át nagyon sok szövet­kezet vezetősége ezt az ér­tékelést a zárszámadó köz­gyűlésre hagyta. Majd ott elmondják az emberek, hogy mit láttak jónak év közben vagy miért hibáz­tatják egymást, illetve a vezetőséget. És sok helyen nem mondták el! Éppen azért, mert hiányzott az előkészítés, amelynek most van és a következő hetek­ben lesz az ideje. Ahogy elfogy a dolog a mezőn, egyre több idő lesz arra is minden gazdaság­ban, hogy a szövetkezet vezetői, kommunistái töb­bet beszélgessenek, tanács­kozzanak az emberekkel, a tagokkal. A következő hetek legfontosabb témá­dról: a zárszámadásról. em afféle nagy tanácsko­zásokra gondolok, amelyre a szövetkezetek egész tag- _ga hivaialos. Sőt, talán még egy egész • brigád sem. Hanem olyan kis „csalá­dias közgyűlésekre”, ame­lyeket már említettem. De ezeket a beszél­getéseket a pártszervezet, a vezetőség kezdeményez­ze. Azzal a céllal, hogy a résztvevők mondják el vé­leményüket a szövetkezet egy esztendejéről, a gazdál­kodásról, a vezetésről, a fegyelemről — mindenről. Közvetlenül, őszintén, csa­ládiasán. E beszélgetések tapasztalatain vitázzanak aztán a zárszámadó köz­gyűlésen. az égés? tagság színe előtt. Ebből igazán haszna lesz a szövetkezetnek. F. F. Magyarország és a Szovjet­unió kereskedelmi delegá­ciói között a barátság és a testvéri együttműködés szel­lemében lefolytatott tárgya­lások eredményeként szom­baton este Budapesten a Külkereskedelmi Miniszté­riumban aláírták az 1964— 1965. évekre szóló magyar— szovjet áruszállítási jegyző­könyvet A megállapodás a gazda­sági együttműködés további fejlődését irányozza elő a két ország között. A jegyző­könyvet az előző évektől el­térően nem egy, hanem két esztendőre írták alá és ez lehetővé teszi a jobb terve­zést, az ipari termékek egyenletesebb szállítását A két ország közötti áru­forgalom 1964-ben körülbelül 790 millió rubel lesz, s 10 százalékkal meghaladja az 1963. évi jegyzőkönyvben rögzített értéket. 1965-ben tovább növekszik az árucse­reforgalom és meghaladja majd a 830 millió rubelt A most aláírt jegyzőkönyv szerint, az előző évekhez ha­sonlóan a Szovjetunió Ma­gyarországnak kőszenet, kok­szot kőolajat, vasércet, ferro- ötvözeteket, nyersvasat, hen­gerelt árut, acélcsöveket, szí­nesfémeket, faféleségeket, gyapotot és egyéb nyersanya­gokat, valamint gépeket és berendezéseket, köztük 2000 lóerős Diesel-mozdonyokat szállít. Magyarország a Szov­jetunió részére fém vágó szer­számgépeket, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai és vákuum- technikai berendezéseket Diesel-mozdonyokat, Diesel­vonatokat, személyvagono­kat, vegyi cikkeket, kábel­készítményeket, tengeri és folyami hajókat, műszereket, valamint nagy választékban közszükségleti cikkeket, pél­dául konfekció- és kötött­TEGNAP délelőtt még a kirakatrendezőké volt a bolt. Üveglapok közé helyezték el ügyesen, ízlésesen a bélye­geket, hogy hétfőn délelőttre, az ünnepélyes megnyitásra a kirakat is olyan szép, ízlé­ses legyen, akár a kis bolt belseje. A bélyeggyűjtők kí­váncsisága azonban a meg­nyitás ideje elé szaladt: már szombaton sokan ellátogat­tak a boltba, az ő boltjukba, amilyen eddig még nem* volt Győrött. A város fejlődő bolthálózatának legújabb színfoltja a Győr-Sopron megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalatnak ez a bolt­ja az Arany János utca 28. szám alatt. Hanik Rozália boltvezető szívesen megmutogatja a bolt minden „kincsét” s el­mondja, hogy postabélyegzős bélyegek, 1945. évi bélyege- zetlen bélyegek, a további évek sorozatától kezdve egé­szen a legújabbakig vannak a boltban. Emellett albumok, berakófüzetek, katalógusok, bélyeggyűjtéshez szükséges kellélek vásárolhatók. A bé­lyegek értéke körülbelül 50 ezer forint. A Filatélia Vállalat Buda­pestről szép összeállításokat, úgynevezett tükrös lapokat küldött. Sport, népművészeti, az űrhajózás eseményeit megörökítő bélyegösszeállítá­sok vonzzák majd a kezdő, de a régi gyűjtőket is. Ezen­kívül, amilyen bélyegre a gyűjtőknek szükségük van, a bolt igyekszik megszerezni nekik. Most főképpen magyar bé­lyegekkel foglalkozik a bolt. de lehetséges, hogy bővíti árut. divatcikkeket, cipőket, szöveteket, gyógyszereket, bútort és egyéb árucikkeket szállít. A jegyzőkönyvet a magyar kormány meghatalmazása alapján Incze Jenő, a szov­jet kormány meghatalmazá­sából pedig N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszterek írták alá. Az aláírásnál je­len volt a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal több vezető be­osztású munkatársa, ott vol­tak a két delegáció tagjai. Az aláíráson részt vett G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. N, Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az MTI munkatársának elmon­dotta, hogy a mostani meg­állapodást igen nagyjelen­tőségűnek tartja. A mostani jegyzőkönyv minden eddigitől eltérően nem egy, hanem előre két esztendőre szabja meg a két ország keres­kedelmi forgalmát és stabillá teszi a tervezést, lehetővé válik a válla­latok jobb felkészülése. A megállapodás figyelembe veszd- a KGST-hez tartozó országok gazdasági együtt­működésével járó munka- megosztás, szakosítás lehető­ségeit is. Mindkét ország elsősorban olyan árukat szál­lít, melyeknek előállítására berendezkedett. A Szovjet­unió mindenekelőtt alap­anyagokat, Magyarország pedig híradástechnikai cik­keket, speciális szerszámgé­peket szállít. Arucserefor- galmunk éppen a szakosítás eredményeként növekszik minden eddiginél nagyobb mértékben. A két ország közötti áru­csere 1965-ben 65 száza­lékkal lesz magasabb az 1960-as szintnél. majd a választékát aszerint, ] mennyire kedvelik meg a1 győri gyűjtők ezt a kis bol- J tot. Az érdeklődésből ítélve I nagyon sokan nyitnak majd I be az ajtaján. Incze Jenő külkereskedel­mi miniszter is a szakosítás térhódításában és a hosz- szabbtávú tervezésben látja a szerződés nagy j elán tősé­gét. Elmondotta még, hogy a most aláírt jegyző­könyv többezer cikk árucseréjét tartalmazza, jelentős részben olyan árukét, amelyek a két ország forgalmában tel­jesen újak, vagy a régi­től teljesen különböznek. A megállapodás számunkra azt is jelenti — mondotta —, hogy még gyorsabb ütem­ben emeljük gyártmányaink műszaki színvonalát, töre­kedjünk a szállítások pontos lebonyolítására. Szolnokon szombaton ün­nepélyesen átadták a Tisza- menti Vegyiművek két új létesítményét, a második kénsavgyárat és az első szu- perfoszfátgyárat. Ebből az alkalomból a Tisza-parti vá­rosba látogatott Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari mi­niszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Keserű János földművelésügyi miniszter­helyettes, Gór Nagy Sándor, a vegyipari tröszt vezérigaz­gatója. Ugyancsak Szolnokra érkezett J. A. Nazarov, a Szovjetunió nagykövetségé­nek tanácsosa. Az ünnepsé­gen ott volt Váczi Sándor, Szerdán Sopronban az Elő- kapu 11. szám alatt nyílt meg hasonló bélyegbolt. Már az első napokban sokan ke­resték feU Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. november 30-án jelentek meg az újítási javaslatok in­tézéséről és a találmányok szerzői jogvédelméről, díja­zásáról szóló kormányrede- le • k. Ezért ezt a napot tart­ják hazánkban a szervezett újítómozgalom születésnap­jának. A mozgalom g^ors ütemben fejlődött, 1949-ben 77 000, 1954-ben pedig mór 415 000 újítási javaslatot nyújtottak be. Később ez a fejlődés megtört, a újítások száma és a gazdasági ered­mény egyaránt csökkent. Az újítókedv 1957 óta is­mét felélénkült. Abban az évben 68 000, tavaly pedig már 108 000 újítást fogadtak el. Bár a benyújtott és elfo­gadott újítások száma még a Szolnok megyei Pártbizott­ság titkára, valamint a város és a megye több párt- és tanácsi vezetője. A vendégeket Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója köszöntötte, majd dr. Lévárdi Ferenc nehézipa­ri miniszter méltatta a Tisza- menti Vegyiművek két új létesítményének jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy a szuperfoszfátüzem évente 200 000 tonna értékes műtrágyát ad a mezőgazda­ságnak. A szovjet tervek a lapján és szovjet gépekkel épült új kénsavüzem évi 120 ezer tonna kapacitással dol­gozik. A műtrágyagyár az előirányzatnál lényegesen rö- videbb idő alatt készült el, s a tervezettnél csaknem há­romnegyed évvel előbb kez­dett üzemszerűen termelni, így már az idén 200 000 ton­na szuperfoszfátot gyártanak a mezőgazdasági nagyüze­meknek. Az új gyár folya­matos feltárási technológiá­val dolgozik, az eddig elért műszaki és gazdasági muta­tói megfelelnek a világszín­vonalnak. A gyárból a mű­trágya egy része szemcsézett állapotban kerül ki, s ezzel MOSZKVA (TASZSZ) Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke szomba­ton a Kremlben látogatást tett Nyikita Hruscsovnál, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökénél. Nyikita Hruscsov kedvesen mosolyogva fogadta Kekko- nent. Megemlítette, hogy ma a Moszkva környéki erdőbe mennek vadászni és tréfásan hozzáfűzte: „Kérem, ne saj­honappai a kitűzött határ­idő előtt — elkészült az As­toria gyalogos aluljáró. A főváros új létesítményét szombaton ünnepélyesen ad­ták át. Az ünnepségen Hídvégi Károly, a Földalatti Vasút Vállalat igazgatója üdvözölte a vendégeket, s hangsúlyoz­ta; — Csak az építésben mindig jóval kisebb, mint például 1954-ben, a gazdasá­gi eredmény annál jóval na­gyobb: 1962-ben a 108 000 el­fogadott újítás segítségével 2,3 milliárdot takarított meg az ország. Másfél évtized alatt összesen 1,8 millió újí­tási javaslatot fogadtak el, ebből másfélmilliót vezettek be, s ezek gazdasági ered­ménye meghaladja a 16,3 milliárd forintot. Az újítók­nak 15 esztendő alatt keze­ken egymilliárd forint újí­tási díjat fizettek ki. Az újítók és feltalálók mozgalmában jelentős eíköl- csi ösztönzőerő a „kiváló újí-fc tó” kitüntetések rendszere. 1959 óta összesen 3174-en kapták meg a kitüntetés arany, ezüst, vagy bronz fo­kozatát. (MTI) jelentősen növelik hatékony­ságát. A gyárat és berende­zéseinek túlnyomó többségét magyar mérnökök tervezték és magyar gyárak állították elő. A szemcséző üzem úgy­nevezett tányéros granuláló berendezését az NDK szállí­totta. A miniszter kiemelte, hogy az új kénsavgyárban a kén elégetésénél keletkező hul­ladék hőt hasznosítják, még­pedig úgy, hogy egy 4.5 me­gawattos turbina segítségé­vel elektromos áramot ter­mel. A huilladékhő haszno­sítása évente mintegy tíz­millió forint megtakarítást jelent a vegyiműveknek. A miniszter ezután rámu­tatott arra, hogy a KGST- országokkál való együttmű­ködés a következő években mind erőteljesebb lesz, ami biztosítja a beruházások fo­lyamatosságát. az új létesít­mények megbízható nyers­anyagellátását és nem utolsó­sorban sok termékünk érté­kesítését. Ma már minden nagyobb beruházásnál egyez­tetjük műszaki terveinket a KGST-államokkai — mon­dotta (MTI.) nálja a töltényt”. Ezután ar­ról beszélgettek, hogy mind Finnországban, mind pádig a Szovjetunióban, pontosab­ban Moszkvában, hasonló az időjárás. Kekkonen szombaton fel­kereste Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnökét is. Brezsnyev krembeli dol­gozószobájában fogadta a finn államfőt. részt vevő számos vállalat dolgozójának lelkes munká­ja és együttműködése tette lehetővé, hogy 11 hónap alatt teljesen elkészült a gyalogos aluljáró, a Föld­alatti Gyorsvasút Astoria állomásának csatlakozó ré­szei pedig oly mértékben, hogy a továbbépítés ezen a környéken nem zavarja a főváros egyre növekvő for­galmat. Átadták a Tiszamenti Vegyiművek kénsav- és szuperfoszfát-gyárait Kekkonen látogatása Hruscsovnál és Brezsnyevnél Megnyílt a gyalogos aluljárd az Astoriánál Tizenegy hónap alatt — 9

Next

/
Thumbnails
Contents