Kisalföld, 1963. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

„ Varsóban teljes ütem­ben” ülésezik a Béke-­vi­­lágtanács ülésszaka, ame­lyet a megszokottnál is nagyobb nemzetközi jelen­tőségűvé növel a helyzet, amelyben összeült. A Béke­világtanács a Kennedy el­nök meggyilkolása után kialakult bonyolult viszo­nyok között kezdte meg tanácskozásait. Olyan hely­zetben, amikor világossá vált, hogy az amerikai szélsőjobboldali erők cél­ja a világpolitika jelenlegi, enyhülési irányzatának megváltoztatása. Termé­szetes, hogy ilyen helyzet­ben a szervezett békemo­z­­ga­lom­ra hatalmas felada­tok várnak, hiszen a tö­megeknek a lehető legna­gyobb éberséggel kell fel­figyelniük a reakciós és háborús erők minden ma­nőverére. A Béke-világtanács mun­kájának középpontjában ezúttal is a leszerelés áll. Máris világossá vált a megbeszélések során, hogy a nemzetközi békemozg­a­­lom álláspontja szerint az atomcsend-egyezmé­ny utáni következő lépés súlyát a 18 hatalmi leszerelési bi­zottságnak kell hordoznia. A tanács ezért helyesnek tartaná, ha a bizottság legközelebbi ülésszakát „a legmagasabb szinten” tal­arnák meg! Ezen a ponton a nemzet­közi békemozgalom állás­pontja összefügg Kennedy tragikus halála után újra mozgásba lendült, állami szintű tárgyalásokkal. Nem szabad elfelejteni, hogy De Gaulle, Hume brit mi­niszterelnök és Mikojan egyidejű jelenléte és tár­gyalásai az amerikai fővá­rosban voltaképpen már igen magas szintű nemzet­közi találkozót jelentenek — még akkor is, ha e tár­gyalások külön-külön foly­tak és csak az érintkezés felvételét szolgálták. A legjelentősebb mo­mentum az, hogy a Miko­jan—Johnson megbeszélé­sen megtalálták a módot a leszerelési tárgyalások továbbfolytatására. Ugyan­akkor számos olyan híresz­telés is felbukkant, ame­lyek szerint valamilyen formában számítani, lehet egy csúcstalálkozóra. Lon­doni információk szerint 1964 elején Johnson Horne­r­al és De Gaulle-lal, ta­vasszal pedig Hruscsovval találkoznék. Ezek a talál­kozók alkalmasak lehetnek arra, hogy előkészítsék a 18 hatalmi leszerelési bi­zottság következő üléssza­kának „felemelését” a csúcs­színvonalra, s egy­úttal biztosítsák e talál­kozó megfelelő eredmé­nyességét. A Béke-világ­­tanács varsói tanácskozása így e pillanatban különle­­gesen fontos politikai missziót tölt be: a legma­gasabb szintű tárgyalások és a leszerelés felé for­dítja a világ népeinek fi­gyelmét és politikai ener­giáját. (gömöri) Varsó és Washington K­edves lo­ csikat, hogy ne hidegben utazzunk. Horváth Mária, Nagy József, Major Irén Hol a toll ? Sötét az út Golyóstollat , töltőceruzát akartam vásárolni Csornán. A k­önyvkereskedés felé tar­­totam, ahol azelőtt is lehe­tett írószerszámot kapni. Most közölték velem, hogy szakosítás volt. Írószerért a papírboltba kell menni. Men­tem, de hiába, mert már messziről láttam, hogy a pa­pírbolt redőnye félig le volt húzva, s amikor odaértem, megpillantottam a mindany­­nyiunk számára olyan isme­rős, kedves felírást: „Leltá­rozás miatt zárta.” Visszafor­dultam és betértem a kultúr­­cikkek boltjába, hiszen ha valami kultúrcikk, akkor az írószer az. Megint tévedtem. Közölték velem, hogy szako­sítás volt, nem árusítanak írószert, pedig lépten-nyo­­mon keresik a vevők. Érdek­lődtem még a Fő téri trafik­ban, ott is hiába. Végül az állomáson, az ajándéktár­gyak boltjában láttam né­hány drága golyóstollat, és vagy két csomag ceruzát. Aki Csornán írószert akar venni, oda siessen és vegyen, amíg a készlet tart. Sághy Jenő, Mórichida­ hez már többször fordultunk a törmelék elszállítása ügyé­ben, de eredménytelenül, pe­dig el kellene vitetni, mielőtt balesetet okoz a törmelék. Özv. Ozoray Antalné, Véghhelyi Pálné, Tuba Andrásné Jaj, de piszkos! Kapuvárról járunk be dol­gozni Győrbe. Naponta há­rom óra hosszat vagyunk a vonatban, és senkinek se mindegy, hogy milyen kö­r­­nyezetben tölti azt a pár órát. Nem az emberekre gon­dolunk itt, hanem a vasúti kocsikra.. Ugyanis van köz­tük olyan, amelyikről késsel lehetne kaparni a piszkot. Ahol az emberek feje érinti a vonat oldalát, illetve az ülés támláját, ott is nagyon piszkos a kocsi, nem beszél­ve arról, hogy a ruha is piszkos lesz. A GYSEV leg­alább ott takaríttathatná a kocsikat, ahol az emberek feje, haja érinti. Azt is sze­retnénk, ha még a tél beáll­ta előtt megjavítanák a ké­A Győrszigeti Engels Fri­gyes Általános Iskola Vili. b. osztályos tanulója vagyok. Leírok egy esetet: e hónap 11-én a kis húgom délután öt óra felé jött haza a vá­rosból. Hazafelé haladva a Püspökerdő melleni töltésen egy ember ráijesztett. Húgom, kiabálni kezdett, egy rendőr tűnt fel a közelben, az em­ber az erdőbe szaladt és el­tűnt. Ezt azért írtam le, hogy kérésemet egy igaz történet­tel alátámasszam. Kérésem ugyanis az, hogy a város és Pinnyéd között az említett útszakasz, ahol egyetlen vil­lanyégő sincs, kapjon vilá­gítást. A Püspökerdőnek Rév­falu felőli része és a Vidám­park útszakasza ii­­s. So­kan mondták már, hogy nem értik, miért van ez. Ahol es­te senki sem jár, ott villa­nyok égnek, ott viszont, ahol emberek járnak, sötét van. Úgy gondolom, az ügy, ami­ről írtam, nemcsak az én ügyem, hanem közügy. Szuszán Péter Átszállósdi Naponta reggel 6 óra 10- kor a Győri Fonodától induló autóbusszal­ megyünk mun­kahelyünkre és haza Sza­badhegy felé a 4-es autó­busszal. A MÁVAUT intéz­kedése, hogy az utolsó meg­állónál le kell szállni (a Ger­­gácz-vendéglő előtt) és át­futni a busz kiinduló helyé­­re, újra felszállni, holott bent maradhatnánk és to­vább utazhatnánk. Lesznek majd síkos utak, és akkor nem tudunk rohanni, hogy elérjük a buszt. Az átszállós­­dit a MÁVAUT, tekintettel a téli időre és a dolgozókra, megszüntethetné. Sok utas nevében: Urbán Ferencné Richards-gyári dolgozó Régi törmelék Győrött a Vámbéry utca 20. szám alatti házat több mint egy évig tatarozták, és a nyár végén végre befejez­ték a munkálatokat. A ház előtt azóta is egy jó kupac földhányás és mellette egy rakás, utcakövezésre való kő van, ami az amúgy is szűk járdán a közlekedést nagyon akadályozza. Este a gyér vi­­lágítású utcában igen sok­szor nekihajtanak a kerék­párosok, lovaskocsik. A KIK­ Elnöki vizsgálóbizottság alakult a Kennedy-merénylet ügyében Washington, Reuter, AP, AFP) Johnson elnök pénteken este hét­főnyi vizsgálóbizott­ságot alakított, amelynek feladata: kideríteni a néhai Kennedy elnök ellen elköve­tett merényletnek, valamint a gyilkossággal gyanúsított Lee Harvey Oswald meg­gyilkolásának hátterét. A bizottság megalakításá­ról a Fehér Ház pénteken este közleményt adott ki.­ „Az elnök utasítja a külön­bizottságot, tegyen jelentést tapasztalatairól és következ­tetéseiről az elnöknek, az amerikai népnek és a világ­nak”. A bizottsági jelentés elké­szültének határidejét nem tűzték ki. Újabb adatok Újabb érdekes adalékok kerültek napvilágra az el­nökgyilkossággal gyanúsított Lee Harvey Oswald zavaros politikai múltjáról. Az azóta már elhallgattatott Oswaldot a szélsőjobboldali amerikai ultrák igyekeztek sebtében ,, marx­istának’ ’ kikiáltani. Pénteken este Miss Pauline Bates gyors- és gépírónő nyilatkozott Dallasban a sajtó képviselőinek. Elmondotta, hogy Lee Har­vey Oswald 1962 júniusának elején visszatért az Egyesült Államokba a Szovjetunióból, ahol előzőleg állampolgár­ságért folyamodott, de azt megtagadták tőle. Oswald mindent megtett, hogy azt a benyomást keltse: az ame­rikai külügyminisztérium megbízásából időzött a Szov­jetunióban. Visszatérése után, 1962 júniusában felke­reste Miss Pauline Bates-t, s megállapodtak abban, hogy az utóbbi gyorsírással fel­jegyzi, majd legépeli Oswald jegyzeteit megírandó köny­véhez. Miss Bates mindössze három napot dolgozott Os­tgaldnak, aki ezután abba­hagyta vele a munkáit és kifizette őt. „Azok a jegy­zetek, amelyeket leírtam számára, határozottan kom­munistaellenesek volta­k” — mondotta­­ Miss Bates. A gyorsírónő beszámolójából kitűnt, hogy Oswald sötét képet igyekezett festeni a szovjet életről. Oswald nagy titokban készítette el fel­jegyzéseinek példányait. Minden diktálás után ma­gához vette eredeti kézírá­sos jegyzékét, a legépelt ol­dalaikat, de még az indi­gót is. Gyakorlat dobozokkal Az FBI emberei Dallasban folytatják a nyomozást Os­wald, valamint gyilkosának, Jack Ruby-nak ügyében. A nyomozók vizsgálatot tarta­nak a városnak azokban a részeiben, ahol feltehetőleg céllövési gyakorlatokból szár­mazó, lövedékek által átlyug­­gatott konzervdobozoka­t ta­láltak. E nyomokból arra próbálnak következtetni, hogy Oswald — vagy mások — a merénylet elkövetése előtt „gyakorolták magukat”. Azt próbálják felderíteni, hogy a megtalált puskago­lyók közül volt-e olyan, ame­lyet a Kennedy-merényletre állítólag használt olasz gyárt­mányú puskából lőttek ki. Earl F. Rose orvos, Dallas város halottkémje, aki Os­wald holttestét megvizsgálta, pénteken kijelentette, hogy a Kennedy-gyilkossággal gya­núsított személy fizikailag egészségesnek tűnt.. .Ugyan semmi elváltozást, ami elme­­betegségre utalna, nem ész­lelt. A halottként­ jelentésre vonatkozó nyilatkozat nem tár fel több vizsgálati ered­ményt .■ William Holmes dallasi metodista pap állítása szerint egyes helyi iskolákban a gyerekek örömrivalgással és „hurrá” kiáltásokkal fogad­ták Kennedy halálhírét A pap kijelentette: a gyerekek még túl fiatalok, semhogy maguktól gyűlöletet táplál­nának bárki iránt. Nyilván­való, hogy szüleik érzelm­eit fejezték ki. LIPCSEI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA: Miyen jelentősége van a kelet-nyugati kereskedelemnek? A jövő évben tartandó világkonferencia elé (4. folytatás)­­ Az ilyen felismerések ob-­­­jektív nehézségeiből adód­nak, melyek az embargópo­litika gyakorlatából követ­keznek. Ma az a kijelentés, hogy a Nyugat le tud mon­­­­dani a Kelettel való keres­­­­kedelemről, még a monu­­­­mentálisabb ostobaság, mint valaha. Már az a tény, hogy a szocialista országok 37 százalékos részarányukkal a világ ipari termelésében csak 12 százalékkal vannak a vi­lágkereskedelemben képvi­selve, mutatja egyrészt a mesterséges korlátozások kö­vetkezményét, de egyben a tartalékokat is, melyeket a szocialista világpiac a világkereskedelem döntő kiterjesztésében képvisel. A szocialista tábor a nagy és növekvő gazdasági ereje, mely minden évben egyebek között a lipcsei nemzetközi vásárokon is megnyilvánul, a világméretű nemzetközi munkamegosztás céljaira még nincs teljes mértékben kihasználva. Ez áll­ azon szemszögből nézve is, hogy a szocialista világrendszer olyan műszaki és tudományos­­ alkotásokat hozott létre, mint például a szovjet űrhajózás, ami pedig a szocialista gazdasági kapa­citás minőségét a jelen és méginkább a jövő szempont­jából kidomborítja. Ez áll továbbá abból a szemszögből is, hogy a világkereskedelem növekedési rátája, mely 1959-ben még 8 és 1960-ban éppenséggel 12 százalék volt, 1961-ben már 5 százalékra csökkent, s szakértők­ véle­ménye szerint tovább fog csökkenni. S nem utolsósorban áll ez azon szemszögből nézve is, hogy az USA-ban a munka­nélküliek száma 5 millió, Angliában 500 000, s a nyugati országok ipari kapacitása mindinkább kihasználatlan, mivel a tő-I kés világon belüli kereske­­­­delem kiterjesztése objektív I akadályokba ütközik. James­­ Callaghan, az angol munkás- I párt hivatalos pénzügyi szak- s­értője a Reuter hírügynökség jelentése szerint így nyilat- I­kozott a bányamunkások­­ előtt: „A kommunista orszá­goknak modern gépekre, szerszámgépekre, hajókra, acél- és vegyi gyárakra van szükségük. Nekünk e tekin­tetben fölös kapacitásunk van, és a hajógyárak üresen áll­nak. Miért nem űz a kor­mány ezekkel az országok­kal nagyobb mértékben ke­reskedelmet? Számítások szerint öt év alatt meghá­romszorozhatnánk ez orszá­gokba irányuló kivitelün­ket.” Így „nélkülözhető” tehát a keleti kereskedelem a nyu­gat számára! Egyébként az az állítás sem komoly, hogy a keleti kereskedelem a nyugatinak csupán 3—4 százaléka. Az ilyen állítás elkendőzi azt a tényt, hogy a Nyugat szá­mos iparága és számos nyu­gati ország is ennél sokkal nagyobb mértékben orientá­lódik a kelet-nyugati keres­kedelemre. A „Frankfurter Allgemeine Zeitung” július 16-án e cím alatt: „Élhet-e Finnország a keleti kereske­delem nélkül?” így ír: „Rei­­no Rossi, a finn nemzeti bank elnökhelyettese a Né­met-Finn Társaságban, mely Bremen­ben évi közgyű­lését­ tartotta, elemezte ezt a kérdést. A finn behozatal­ban a keleti keres­kedelem­ néhány fontos cikk te­kintetében fedezi a szükség­letet (fűtőanyag, műtrágya, gabona, takarmány, gyapot és cukor). A keleti kereske­delem folytán Finnország számára lehetségessé vált, hogy alapvető behozatalának lényeges részét iparcikkekkel fizethesse, melyeket a nyu­gati piacokon nem tud elhe­lyezni. A finn kivitelben a nyugati piacokra a faanya­gok még mindig legnagyobb súllyal esnek latba, méghoz­zá­ a nyugati kivitel négy­ötödében. A fémmegmunkáló ipar termékei a nyugatra irányuló finn kivitelben csak 4 százalékkal szerepelnek. A keleti kétoldalú kereskede­lemben a kivitelnek egészen más összetétele van: a kivi­tel több mint fele gépek, szállítóeszközök, s ipari be­rendezésekből áll.” (Folytatjuk.) KISALFÖLD LEHÁR: LUXEMBURG GRÓFJA A KISFALUDY SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA A hétről hétre következő bemutatók között üdítő ha­tású pihentetőnek szánta a színház vezetősége Lehár jól ismert nagyoperettjének mű­sorba illesztését, amely moz­galmas cselekményt, jó ze­nét és sok vidámságot ígér a nézőnek. Pár héttel ezelőtt a televízióban láttuk a Luxemburg grófját, évekkel ezelőtt pedig — Szakács Sán­dor emlékezetes alakításával Sir Basil szerepében — a Kisfaludy Színház is bemu­tatta a darabot. Mindezt csak azért emlí­tem, mert ennek az operett­nek talán a többi Léhár­­műnél is kötöttebb hagyo­mányai vannak; az alapvető szituációt — ahogy a párizsi bohém és pénztelen fiatalok kihasználják Sir Basil és társainak ütődöttségét — ezeknek a hagyományoknak szellemében kell tisztelnie a rendezőnek. Már csak azért is illik betartani ezt a já­tékszabályt, mert különben nem találkoznak a szereplők törekvései, árnyékharccá vá­lik a mai néző számára egyébként is vajmi kevés iz­galmat tartalmazó cselek­mény. A Kisfaludy Színház pén­teki bemutatóján, sajnos, az utóbbi történt. Néhány — egészen elhibázott szerepfel­fogás miatt — az egész ope­rett láthatatlan ellenséget kergető képsorozattá vált, mintha sok-sok felesleges szereplő futkosott volna a színpadon. Elősegítette ezt, hogy a három lord, akiknek épp oly ütődötteknek kellett volna lenniök, mint meg­bízójuk Sir Basil, éppen csak rafináltabbak a maguk módján, halálos komolyan fogták fel szerepüket, mint­ha csak egy angol társadal­mi drámában mozogtak volna. A szatirikus oldal te­hát már eleve elvesztette a darab egyensúlyához szüksé­ges erősségét, a Renée Bris­­sard pár szinte egy nem lé­tező, láthatatlan ellenféllel „küzdött”. Fleury sem ezt a szereposztást kívánta, hanem egy egészen romlott, sokkal fiatalabb alakot. Az alapjellemeket rossz kiválasztásából adódó egyen­súlytalanságot fokozták a zenei hiányosságok. A Le­­hár-operettben — ezt illett volna tudomásul venni — a szubrett szerep is énektudást kíván, és ha már nagyope­rettet játszik a színház, sze­retnénk­ hallani a zenekart a maga teljességében, nem pedig úgy, hogy hangerős­ségét a leggyengébb ének­hangra állítják. A fenti alapvető hibák miatt még a jó alakítások sem érvényesültek kellő ha­tással, és a közönség mér­sékelt tapsai azt mutatták, hogy nem elégszik meg a szép díszlettel, pompás kosz­tümökkel, sőt egy-két sze­replő jó játékával és néhány jó tánccal sem, hanem ahogy a falragaszokon hirdették: nagyoperettet szeretne látni. Rácz Ernő 1963. december 1., vasárnap 33 négyes találat A 48. játékhétre beérke­zett 5 310 886 lottószelvény. K öttalálatos szelvény nem 1 volt. Négy találatot 33 foga­­­­dó ért el, a nyereményös­­­s­szeg egyenként 120 702 fo­rint 50 fillér. Három talála­­­­tot 4798 fogadó ért el, a­­ nyereményösszeg egyenként­­ 415 forint. A kéttalálatos szelvények száma 156 831, ezekre egyenként 12 forint 1­70 fillért fizetnek. (MTI)

Next