Kisalföld, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

A tartalomból: Új módszerrel — termelékenyebben Viharos közgyűlés Világlátott sarkantyú vvlág E&YES&Limmz i Ara: 50 fillér üä^aMötcL GYŐR, 1964. FEBRUÁR 1„ SZOMBAT AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Életszínvonalunk további emelése a munkánktól függ Az országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Focit Je­nő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, Szirma? István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyei foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több . vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kál­lai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szólalt fel. Kállai Gyula beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is leg­fontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves terv­ben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Né­hány területen azonban le­maradás volt. Ezek felszámo­lása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta beveze­tőben. Változatlanul és követke­zetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és me­zőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségé­nek és rendjének színvo­nala, gazdaságossága rend­szeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki szín­vonala fejlődjék. Azután életszínvonalunk ala­kulásáról szolt. — Népünk életszínvonalát — mondotta — természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivé­telezett rétegeinek életnívó­jához, amelyek — ilyen vagy olyan formát-án — részesei a kapitalista és gyarmati ki­zsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk afe összehason­lítást a kapitalista országok Az idén a mezőgazdasági termelés a terv szerint 5 szá­zalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely fhezőgazda- ságunk jelenlegi anyagi-tech­nikai színvonalával, munka­erő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetleges­ségével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyá- got kap és a belterjesség irá­nyában fejlődik. Tovább nö­veljük az öntözött területe­ket, folytatjuk a talajjavítá­sokat, a szőlő- és gyümölcs­telepítést. A tudomány és a technikai a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás viszonyai nagy többsége alapvető mun­kás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyltjai. Népünk életszínvonalá­nak további emelése csu­pán ra jtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes vég­rehajtásától függ. Kállai Gyula ezután emlé­keztetett az elmúlt tél mos­toha időjárására és az azzal járt nehézségekre, rnájd a munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: — Az üzemek igazgatói, mérnökei, pórt- és szakszer­vezetei, KISZ-szervezetei te­gyenek meg mindent a ter­melékenység emeléséért, ér­jenek el további előrehala­dást a munka! jobb megszer­vezésében, a folyamatos anyag és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználá­sában, a termelés műszaki színvonala emelésében, s ki­emelte: a műszaki fejlőcís egész szocialista építőmun­kánk. gyorsításainak kulcskér­désévé vált. között széles fronton tör elő­re a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztat­ja a paraszti munkát — de természetesen nem teszi azt nélkülözhető vé! Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzeté­re hivatkozva szólítunk fel arra, hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkod­va — idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasá­gi munkákra. A szövetkezeti tagság mozgó­sítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyű­lésein meg kell kezdeni. | Az ilyen együttműködés el­mélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szo­cialista országok népgazda­ságainak színvonala a fejlő­dés során kiegyenlítődjék — még pedig a legfejlettebb országok színvonalán. Iskolareform — munkára nevelés A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igé­nyek ellátását és tovább nö­veli iskoláztatási lehetősé­geinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyű­lés elfogadta az új isko.a- törvényx. amelynek megvaló- sitasa föiyaniatosán hajad előre Iskolapolitikánk vál­tozatomul azt a célt szolgál­ja, hogy minden gyermek elvé­gezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyeteme­ken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet <*z utóobi néhány évben a kö­zépfoki iskoláztatásban elér­tünk. Míg például az 1960— 61-es tanévben, ötéves ter­vünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolá­ban, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskouások sterna. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy ál­talánossá - tegyük a középis­kolát, Az iskolareform központi gondolata: a munkára neve­lés, a munkaoktatás beveze­tése az iskolákba az egész társadalom osztylan elisme­résével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető tí­pusának a szakközépisko­lát tekintjük, és ezt tart­juk a jövő általánossá váló középiskolájának. Jelenleg azonban még jóval kevesebb szakközépiskolánk van, mint amennyit a társa­dalom már is igényel. A szijcközépiskolák létrehozá­sára több gondot kell fordí­tani. Az idei tanévben egyete­meinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatják ki az első évfo­lyam hallgatóit. Az egyete­mekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fi­zikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a művelt­ségbelli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és ntáe foglalkozású szülők gyer­Együttműködés a KGST-ben Gazdasági életünkben egy­re növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsába tömörült ál­lamok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi mun­kamegosztásnak. Tavaly meg­kezdte működését a Barát­ság kőolajvezeték, a rajta Keresztül hazánkba áramló Kőolaj országunk energia- mérlegének egyik legfonto­sabb tényezője. Eredménye­sen működik a szocialista országok közös energiaelosz­tó állomása Prágában. Lét­rehoztuk a KGST országok közös bankját. A KGST vég­rehajtó bizottságának leg­utóbb Bukarestben megtar­tott ülésén aláírásra került a tagországok közötti közös vasúti tehervagon parkjának létrehozásáról szóló egyez­mény. Ezeken kívül az el­múlt évben fontos kétoldalú« tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésitől. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő orszá­gok sikeres kooperációja két úton halad előre: valameny- nyi ország közös megállapo­dásával továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodások­kal. Mindkét út azonos cél­hoz, az együttműködés el­mélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosz­tásból fakadó előnyök tel­jesebb, jobb kihasználásá­hoz vezet. Mezőgazdaságunk fejlődése mefceivel szemben korábban megvolt. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól fel­készült, kommunista szem­Külpolitikai A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünk­nek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpoliti­kai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt nö­vekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kap­csolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat új országgal létesítet­tünk diplomáciai kapcsola­tot. Ma már a világ 60 ál­lamával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen ke­reskedünk. Szilárd belső hélyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredménye­ként hazánk nemzetközi te­kintélye az utóbbi eszten­dőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 18. közgyűlésén nem került napirendre, el­halt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve folytatott töretlen és világos bel- és kyloolitikánk jelentős nem­zetközi sikere ez. Hazánk belső viszonyai, külpolitiká­ja, kivívott nemzetközi te­kintélye egyre hatékonyab­ban segítik a béke és hala­dás erőit világszerte. léletű szakmeberek képzé­sére. Egyetemi és főiskolai okta­tásunk gyorsain fejlődik, feladataink Figyelemre méltó tény az is, hogy a nyugati országqk, közöttük az északatlanti szerződés egyes tagállamai­nak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külkép­viseleteinket a magyar— görög, magyar—svájci, ma­gyar—angol, magyar—fran­cia; magyar—belga, magyar —svéd viszonylatban köl­csönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban válto­zatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük an­nak a testvéri barátság­nak a szálait, amely ha­zánkat a szocialista világ- rendszer országaihoz, és elsősorban a Szovjetunió­hoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, baráti viszonyt te­remtsünk a Magyar Népköz- társaság és a gyarmati rab­ságból felszabadult függet­len államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi be­rendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, ame­lyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szelle­mében tárgyalásokat folytat- ni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb lég­körben zajlott le, a viták jó­részt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atom­fegyverrel felszerelt mester­séges égitestet az űrbe. Eze­ket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kez­deti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonlóképp üd­vözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereske­delem útjába álló akadá­lyok elhárításának megtár­gyalására nemzetközi kon­ferenciát hívott egybe. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogy lé­teznek még olyan befolyá­sos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációtól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, hábo­rús veszélyekkel terhes ten­gereken tartsák. Ilyen pro­vokatív merényletnek esett áldozatul az Egyesült Álla­mok fiatal elnöke is. (Folytatás a 2. oldalon) Sopron üzemeinek munkáját és tervfeladatait tárgyalta az MSZMP városi Bizottsága Az MSZMP Sopron városi Bizottsága pénteken délelőtt kibővített ülést tartott, me­lyen megjelentek a vállalati központok igazgatói, küldöt­tei, a soproni üzemeik, válla­latok vezetői, párttiitkárai. Egyetlen napirendi pont volt: az MSZMP Központi Bizottsága 1963. december 5-én hozott határozatából adódó feladatok. A napiren­di pont előadója Zárai Ká­roly, . a városi pártbizottság titkára volt. Zárai elvtárs elöljáróban ismertette az átszervezés kö­vetkeztében beállott változá­sokat. A Ruhagyár kivételé­vel a soproni üzemek gyár­egységek, illetve telephelyek lettek. Az átszervezés számtalan nemzetgazdasági előnnyel jár, a pártellenőr­zést városi, sőt alápszerve- zeti szinten viszont nehezí­tette és számtalan problémát okozott. Az üzemek műszáki színvonalának korszerűsíté­séhez nem elegendő a dol­gozók céltudatos munkája, szükséges, hogy < j az iparirányítás fel­sőbb szervei hatékony j, ; intézkedéseket tegye- ; I nek soproni gyáregysé­geik fejlesztése céljá- 1 bői. Egyes üzemek, így a Tű­gyár, Elzett Vasárugyár, Autóalkatrészgyár gyárt­mány profi Íját rögzíteni kell a jövőben. Ne fordulhasson elő olyan helyzet, mint a Tűgyárban, hogy annyi gyártmánya van, mint amennyi a dolgozója. Egyik- másik üzemben nehézséget jelent a férfi munkaerő hiá­nya. Gyorsabb gépesítéssel és a munkafegy elem szilár­dításával lehet ezen segíteni. A továbbiakban a soproni üzemek munkáját ismertette Zárai elvtárs. A Győr me­gyei Építőipari Vállalat sop­roni főépítésvezetősége és az Elzett Vasárugyár kivételé­vel | í a soproni üzemek ter- > | vüket teljesítették, il- \ < letöleg túlteljesítették. Szép eredményt ért el a Ru­hagyár, mely az 1962. évihez képest 19 százalékkal növel­te termelését. Dicséretes volt expor'íitervük teljesítése is. A LakaSi-extil Vállalat sop­roni gyárában (SOTEX) a jó eredmények mellett fel kell figyelni a kikészítő üzem­rész, elsősorban a festöde nagyon rossz állapotára. A Pamutiparban az üzem gyor­sabb korszerűsítése a leg­fontosabb feládat. A Selyem­iparnál nem volt jó a mi­nőség alakulása. Ebben az üzemben ezen kívül , javítani kell a párt- : szervezet és üzemveze­; tőség közötti összhan- got. A Richards soproni gyár­telepén korszerű feltételek mellett termelnek a dolgo­zóik. Itt fontos, hogy a vá­rosi . pártbizottság megtudja az üzem mutatószámait, hogy az önálló pártellenőr­zési és segítő munkát idejé­ben rögzíthesse. Az Öntödé­ben elsősorban a selejtkárt kell a jövőben csökkenteni. Itt bizonytalanságot okoz a vállalat rekonstrukciójának elhúzódása. Jó volna mielőbb eldőlne a rekonstrukció ügye, hogy a nagy feladat végre­hajtásához a pártszervezet felkészülhessen és megfele­lő segítséget tudjon nyújta­ni. Az Elzett Vasárugyár soproni telepén túl sok új gyártmány készítését tervez­ték. A nagy feladatokkal nem tudtak megbirkózni. Emiatt a termelési viszonyok is nyugtalanítóak. Meg kell teremteni a vállalaton belül az egymást segítő elvtársi légkört. A Tűgyárban elég sok a gond. ; nincs elegendő segéd­: : munkás, fejletlen a gé- | pesítés, kulturális és szociális létesítményük alig van. Ugyanilyen mostoha körül­mények között dolgozik az Autóalkaurészgyár soproni gyáregysége. A felsőbb vál­lalatvezetés . ebben a két üzemben gyorsabban javítsa a munkakörülményeket, A gépgyár elsősorban a koope­ráló vállalatokkal javítsa az összhangot. Az Asztalosipari Vállalatnál növekedett a ter­melékenység, viszont a se- lejtkár a tavalyihoz képesít több mint a kétszeresére emelkedett. A GYSEV és az AKÖV tevékenységének, nehézségei­nek taglalásával, továbbá a következő feladattok ismer­tetésével fejezte be referá­tumát Zárai elvtárs. A vitában számosán felszó­laltak majd Zárai elvtárs vá­laszolt a vitában felszólaló«- naik, kérte a pártszervezetek titkárait, az üzemek veze­tőit a feladótok jó elvégzé­sére, a felsőbb vállalatveze­tést pedig ismételten fel­hívta az elhangzott problé­máik sürgős megoldására. (r-á)

Next

/
Thumbnails
Contents