Kisalföld, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
A tartalomból: Új módszerrel — termelékenyebben Viharos közgyűlés Világlátott sarkantyú világ EGYES&Limmzü ar aMöteL GYŐR, 1964. FEBRUÁR 1. SZOMBAT AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ara: 50 fillér Életszínvonalunk további emelése a munkánktól függ Az országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Focst Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel, merceivel szemben korábban megvolt. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szem- Külpolitikai A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat új országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 18. közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánk jelentős nemzetközi sikere ez. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. léletű szakmeberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik, feladataink Figyelemre méltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az északatlanti szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar— görög, magyar—svájci, magyar—angol, magyar—francia, magyar—belga, magyar —svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz, és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, baráti viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonlóképp üdvözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárításának megtárgyalására nemzetközi konferenciát hívott egybe. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációtól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborús veszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatul az Egyesült Államok fiatal elnöke is. (Folytatás a 2. oldalon) Kállai Gyula beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Változatlanul és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. Azután életszínvonalunk alakulásáról szólt. — Népünk életszínvonalát — mondotta — természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formáján — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállalják a fő összehasonlítást a kapitalista országok Az idén a mezőgazdasági termelés a terv szerint 5 százalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely a mezőgazdaságunk jelenlegi anyagi-technikai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technikai a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. Kállai Gyula ezután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd a munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: " Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszervezetei, KISZ-szervezetei tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk, gyorsításainak kulcskérdésévé vált, között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát — de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva — idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésein meg kell kezdeni. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. Iskolareform — munkára nevelés A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre Iskolapolitikánk változatosul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfoki iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960— 61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások számn. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom osztalan elismerésével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szakközépiskolát tekintjük, és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának. Jelenleg azonban még jóval kevesebb szakközépiskolánk van, mint amennyit a társadalom máris igényel. A szalkközépiskolák létrehozására több gondot kell fordítani. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatják ki az első évfolyam hallgatóit. Az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbelli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és utáe foglalkozású szülők gyer- Mezőgazdaságunk fejlődése Együttműködés a KGST-ben Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Tavaly megkezdte működését a Barátság kőolajvezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a tagországok közötti közös vasúti tehervagon parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésiről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamenynyi ország közös megállapodásával továbbá az érdekelt országok közötti két vagy többoldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Sopron üzemeinek munkáját és tervfeladatait tárgyalta az MSZMP városi Bizottsága Az MSZMP Sopron városi Bizottsága pénteken délelőtt kibővített ülést tartott, melyen megjelentek a vállalati központok igazgatói, küldöttei, a soproni üzemeik, vállalatok vezetői, párttitkárai. Egyetlen napirendi pont volt: az MSZMP Központi Bizottsága 1963. december 5-én hozott határozatából adódó feladatok. A napirendi pont előadója Zárai Károly, a városi pártbizottság titkára volt. Zárai elvtárs elöljáróban ismertette az átszervezés következtében beállott változásokat. A Ruhagyár kivételével a soproni üzemek gyáregységek, illetve telephelyek lettek. Az átszervezés számtalan nemzetgazdasági előnnyel jár, a pártellenőrzést városi, sőt alapszervezeti szinten viszont nehezítette és számtalan problémát okozott. Az üzemek műszaki színvonalának korszerűsítéséhez nem elegendő a dolgozók céltudatos munkája, szükséges, hogy az iparirányítás felsőbb szervei hatékony, intézkedéseket tegyek ; s nek soproni gyáregységeik fejlesztése céljá-ból. Egyes üzemek, így a Tűgyár, Elzett Vasárugyár, Autóalkatrészgyár gyártmány profitját rögzíteni kell a jövőben. Ne fordulhasson elő olyan helyzet, mint a Tűgyárban, hogy annyi gyártmánya van, mint amennyi a dolgozója. Egyikmásik üzemben nehézséget jelent a férfi munkaerő hiánya. Gyorsabb gépesítéssel és a munkafegyelem szilárdításával lehet ezen segíteni. A továbbiakban a soproni üzemek munkáját ismertette Zárai elvtárs. A Győr megyei Építőipari Vállalat soproni főépítésvezetősége és az Elzett Vasárugyár kivételével is a soproni üzemek tervüket teljesítették, illetőleg túlteljesítették. Szép eredményt ért el a Ruhagyár, mely az 1962. évihez képest 19 százalékkal növelte termelését. Dicséretes volt exportitervük teljesítése is. A LakaStextil Vállalat soproni gyárában (LOTEX) a jó eredmények mellett fel kell figyelni a kikészítő üzemrész, elsősorban a festéde nagyon rossz állapotára. A Pamutiparban az üzem gyorsabb korszerűsítése a legfontosabb feladat. A Selyemiparnál nem volt jó a minőség alakulása. Ebben az üzemben ezen kívül , javítani kell a pártszervezet és üzemvezetőség közötti összhangot. A Richards soproni gyártelepén korszerű feltételek mellett termelnek a dolgozóik. Itt fontos, hogy a városi pártbizottság megtudja az üzem mutatószámait, hogy az önálló pártellenőrzési és segítő munkát idejében rögzíthesse. Az öntödében elsősorban a selejtkárt kell a jövőben csökkenteni. Itt bizonytalanságot okoz a vállalat rekonstrukciójának elhúzódása. Jó volna mielőbb eldőlne a rekonstrukció ügye, hogy a nagy feladat végrehajtásához a pártszervezet felkészülhessen és megfelelő segítséget tudjon nyújtani. Az Elzett Vasárugyár soproni telepén túl sok új gyártmány készítését tervezték. A nagy feladatokkal nem tudtak megbirkózni. Emiatt a termelési viszonyok is nyugtalanítóak. Meg kell teremteni a vállalaton belül az egymást segítő elvtársi légkört. A Tűgyárban elég sok a gond, nincs elegendő segéd, munkás, fejletlen a gépesítés, kulturális és szociális létesítményük alig van. Ugyanilyen mostoha körülmények között dolgozik az Autóalkatrészgyár soproni gyáregysége. A felsőbb vállalatvezetés ebben a két ütemben gyorsabban javítja a munkakörülményeket. A gépgyár elsősorban a kooperáló vállalatokkal javítja az összhangot. Az Asztalosipari Vállalatnál növekedett a termelékenység, viszont a selejtkár a tavalyihoz képest több mint a kétszeresére emelkedett. A GYSEV és az AKÖV tevékenységének, nehézségeinek taglalásával, továbbá a következő feladattok ismertetésével fejezte be referátumát Zárai elvtárs. A vitában számosan felszólaltak majd Zárai elvtárs válaszolt a vitában felszólalóknak, kérte a pártszervezetek titkárait, az üzemek vezetőit a feladatok jó elvégzésére, a felsőbb vállalatvezetést pedig ismételten felhívta az elhangzott problémáik sürgős megoldására. (rá)