Kisalföld, 1964. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

2 Odaítélték az 1963. évi Nemzetközi Lenin­ Békedíjat (Fol­gatás az 1. oldalról.) ban élve, Dolores Ibárruri továbbra is irányítja a spa­nyol nép ellenállását Franco fasiszta rendszerével szem­ben. Nagy erőfeszítéseket tesz a nők nemzetközi de­mokratikus, háborúellenes mozgalmának továbbfejlesz­téséért. Szent harcra lelke­sít a világon minden anyát a háború ellen. A harmadik kitüntetett, Herluf Bidstrup, világhírű dán karikaturista. Azok közé a kulturális dolgozók közé tartozik, akik tehetségükkel az emberiség nagy haladó eszméit: a békéért és a szo­cializmusért folyó harcot szolgálják. Rajzai politikailag rendkívül időszerűek, nevet­ségessé teszik, szatirikusan leleplezik a fasizmust, a faj­üldözést, a militarizmust, az­­ osztályelnyomást és az elv i nyomás más változatait, a­­ sötét maradiság minden faj­táját. Alkotásai harcra lelke­sítenek az emberbarát esz­mék diadaláért. 1951 óta 87 személyt tün­tettek ki a Nemzetközi Le­­nin-Békedíjjal. A kitüntetet­tek — mondotta Szkobelcin akadémikus, a díjakat oda­ítélő bizottság elnöke a TASZSZ tudósítójának — a békeharcosok sok milliós se­regéhez tartoznak. E sok milliós sereg erőfeszítéseinek köszönheti sokban az embe­riség, hogy két évtizede nincs a világháború és egyre több­­ ember ismeri fel a világ­­ minden részében: az embe­rek fellépésétől függ, hogy­­ egyszer s mindenkorra le­­­­hetetlenné váljék a háború. (MTI.) U Thant jelentése a ciprusi helyzetről New York Közzétették U Thant ENSZ- főtitkárnak a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett legutóbbi, átfogó és rendkívül nyílt hangú jelentését a ciprusi helyzetről. U Thant jelenté­sében elmondta, határozottan felszólította Makariosz elnö­köt és Kücsük alelnököt, a török kisebbség vezetőjét, kö­zöljék híveikkel, hogy nincs értelme a további harcnak. Az ENSZ-főtitkár rámutat, hogy a ciprusi kormánynak és a török közösség vezetői­­nek felelősségük tudatában kell cselekedniük és véget kell vetniük az összecsapá­soknak, ha azt akarják, hogy a szigetország elkerülje a pusztulást. (MTI.) Építőipari KISZ fiatalok versenyfelhívása Az ÉM Győr megyei Álla­mi Építőipari Vállalat sop­roni főépítésvezetőségének KISZ alapszervezete az 1964. évi KISZ-kongresszus tiszte­letére versenyre hívja ki a Győr-Sopron megyei építő­ipari kivitelező vállalatok KISZ alapszervezeteit. A verseny feltételei az aláb­biak: 1. KISZ-alapszervezet tag­létszámának 10 százalé­kos emelése; 2. 100 százalékos munka­végzés; a) munkaidő teljes ki­használása; b) anyagtakarékosság; 3. igazolatlan munkanapok kiküszöbölése; 4. ifjúsági munkabrigádok szervezése; 5. társadalmi munka. Az értékeléshez a KISZ illetékes járási, városi végre­hajtó bizottságának, vala­mint a vállalat és a párt­­alapszervezet véleményét is ki fogjuk kérni az illető alapszervezet tevékenységé­ről. Kérjük az alapszervezetek tagságát, minél nagyobb számban csatlakozzék felhí­vásunkhoz, mellyel a kong­resszus sikerét, pártunk ha­tározatának megvalósítását kívánjuk szolgálni. Magyar József szervező titkár A SZORGALOM DICSÉRETE Nem öreg az első kaszás A marokszedőjét mindig megválasztotta. A legdolgo­sabb lány vagy asszony mert csak arra vállalkozni, hogy Madarász János kaszája után járjon a tarlón. Első kaszás volt a faluban legénykori óta, de még tavaly nyáron sem versenyezhetett vele akárki. Pedig 58 nyarat lá­tott már, bőrsapkája alól kikandikáló fürtjeit megszür­­kítette az idő. Az idősebb asszonyok még emlékeznek Szárföldön a hajdani Madarász Jánosra, aki a legjobb táncos volt a faluban, akiért „bomlottak” a környék hajadonjai a régi tavaszokon. Pedig nem volt módos gazdalegény. Apátián árva, néhány hold föld bir­tokosa. Karját már gyermek­korában megedzette a mun­ka. Régi katonatársával, Pén­tek Györggyel válogatják az ültetni való burgonyát a szántóföld szélén. A 13 priz­mából már csak egy van a kusza szalma közt, s egy óra múlva ez is földbe ke­rül. A 30 holdnyi krumpli­föld túlsó felén dohog a gép. Ott ültetik a burgonyát a szövetkezetiek. — Nem sok munka ez — mondja Madarász János. — Alig van rothadt a krumpli közt. Azt hiszik már, hogy öreg vagyok, azért adnak ilyen gyermeknek való fog­lalkozást ... Szemében huncut fény lob­ban, nyelve szívesen mozdul a tréfás szóra. — Pedig én még mindig utána fordulok a szemrevaló menyecskének. Ha az asz­­szony nem látja . .. Aki tavaly még első ka­szás volt aratáskor, és tizen­egy féle növényt kapált, gon­dozott becsülettel — az még nem öreg ember. Tavaly 400 munkaegységet szerzett, át­alakította, bővítette az ottho­nát, és minden munkában hasznát vette a szövetkezet. Bár a kalászosokat az idén már rendrearató vágja majd, de a pengét még ebben az esztendőben is megfenheti a hires kaszás. — Négyszáz hold legelőnk van a Hányban. Tavaly is vágtam. Idén is szükség lesz még ott a kaszámra. Leül a prizmára. Dóznijá­­ból cigarettát húz elő, rá­gyújt. — A krumpliültetés után megint nem lesz munka egy ideig — mondja, s valahogy sóhajtásnak tűnik ez a mon­dat. — A magamfajta már nem érzi jól magát tétlenül. Ha dolgozunk, nem öreg­szünk. Jó érzés, ha a fiata­lokkal állhat egy sorban az ember. Két istállót épít a szár­­földi szövetkezet. Madarász János az építők dolgából is részt vállal. Építőanyagot szállított, és a szekercét is kézbe vette. — Az árpát, kukoricát el­vetettük, a répa már kikelt, c.­máknak egy részét kapál­juk. Lassan már itt az ebéd ideje. Ebédre bemennek az emberek a faluba. — Mit főz az asszony? — Sohasem hagyom meg neki. Bár minden reg­gel megkérdezi, mivel vár­jon. Ezt válaszolom olyan­kor: „Akármilyen jót főzöl, nem haragszom meg érte”. Derék asszony — fordítja komolyra a szót. — Hűséges társam volt mindig. Pedig volt gondja elég. Nyolc évig udvaroltam neki, mire há­zasodhattam. Aztán tizenhá­romszor vettem magamra az angyalbőrt. Sokszor egyedül maradt szegény. A gyerek is távol van, Hollandiában. Tavaly három hetet Hol­landiában töltött a fiánál Madarász János. — Érdekes ország. Annyi sajtot ettem három hét alatt, hogy bele is untam. A vona­ton pedig egyszerre három asszony akarta megvenni tő­lem a kapuvári sapkámat. Ez a divat most Hollandiá­ban. Nem adtam. Nekikészülődik, hazaindul. Sapkája félrecsapva a fején, legényesen. Étk­a.) KISALFÖLD Mentés csatorna építésével Mint olvashattuk, április 24-én a Szovjetunióban, Tád­zsikisztán területén, az Ajni falu közelében a Zeravsan folyóba szakadt a Dorivarz hegység. A földcsuszamlás következtében mintegy 150— 240 m. magas, 400 m. széles­ségű és több mint 800 m. hosszúságú „természetes” gát képződött a Zeravsan folyó medrében. A „gát” hirtelen áttörése esetén az egész alsó szakaszát elöntéssel fenye­gette. A kialakult tó szintje elér­­­­te csütörtök délben a 32 mé­­­­­eres szintet a rendes vízál­lás felett. Szakemberek véle­ménye szerint a vízszint még 150—160 méter magasra emelkedhet anélkül, hogy ka­tasztrófával fenyegetné a völgyet. A csatorna, amelyet most robbantásokkal és föld­munkákkal létesítenek, nyolc­van méteres vízszintet vesz számításba. Mivel a tó tükre napi 4,5 méterrel emelkedik, a csatornaépítőknek még van idejük a munkálatok folyta­­tására, a vízelvezetés előké­szítésére. (MTI.) A termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának felhasználásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel dr. Katona Lajos el­­nökletével ülést tartott Győ­rött a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A lejárt ha­táridejű határozatok végre­­hajtásáról és a végrehajtó bizottsági döntést igénylő ügyek letárgyalásával foglal­kozó napirendi pont után „Az 1964. évi felvásárlási tervek szerződéses áru­fedezetének biztosítása" című napirendi pontot ter­jesztette elő Garab Alajos, a felvásárlási osztály veze­tője. Az előterjesztés megál­lapítja, hogy az 1964. évi ter­melés és felvásárlás megala­pozása sok tekintetben biz­tatóbb, mint a múlt évi volt, ennek ellenére egyes cikkek árufedezetének megteremté­sére az előző évinél nagyobb kilencszáz százalék , a VIII. pártkongresszus egyik irányszáma. Eszerint a gép­ipar termelése 1989-ig ki­lencszeresére nő. Ennek a 900 százaléknak a biztosí­té­kát kerestük a napokban a győri Wilhelm Pieck Jármű­ipari Művekben . . . A jelen és a jövő ikrek, eb­ben a nagy üzemben. A vál­lalat távlati fejlesztési fő­osztályának munkatársai egyszerre nevelik őket. Kettőt egyszerre Romvári Ferenc, a művek távlati fejlesztési főosztályá­nak vezetője saját és mun­katársai tevékenységét ilyes­féleképpen fogalmazta meg: „A távlati intézkedésekkel együtt, egyidőben a napi fel­adatokat is meg kell olda­nunk. Ez évben szeretnénk a két gyár termelőerőit össze­vonni." — Forgácsol­óüzem mindkét helyen található, jóformán azonos gyártmá­nyokkal. — „A gazdaságossá­gi számítások alapján a volt szerszámgépgyárban összesít­jük a forgácsoló­géppark na­gyobbik részét.” gond fordítandó. E megálla­pítás után az előterjesztés részleteiben taglalta a felvá­sárlási helyzetet. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta, majd a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjainak felhasználá­sával________________ foglalkozó napirendi pontot tárgyalta meg Boros Dezső, a művelődésügyi osztály ve­zetőjének előterjesztésében. A falusi lakosság művelő­dési igényének kielégítése csak úgy történhet meg, ha ez állami támogatáson kívül a termelőszövetkezet is hoz­zájárul a kulturális szolgál­tatások anyagi fedezéséhez. Az utóbbi években történt előrelépés a kulturális ala­pok tervszerű, céltudatos és rendeltetésüknek megfelelő felhasználása tekintetében, de még nem alakult ki egysé­ges szemlélet a kulturális alapok elosztásában, illetve felhasználásában. Sok helyen a szociális és kulturális ala­pot vagy csak szociális célok­ra, vagy egészen más célok­ra használják fel. A kultu­rális célra szánt pénzössze­geket jól használta fel a pe­­resztegi, a lövői, az újkori termelőszövetkezet, de Hegy­kőn a 114 000 forintból kul­turális kiadásokra mindössze 3000 forint jutott. Csorna, Bogyoszló, Egyed, Győrsö­­vényháza termelőszövetkeze­tei a vizsgált időszakig egyet­len fillért sem fordítottak a községi népművelési munkák segítésére. A felmérés azt bizonyítja, hogy mindenki­nek, akit illet, az eddiginél következetesebben kell fog­lalkoznia a szociális és kul­turális alapok felhasználásá­nak ügyével. A végrehajtó bizottság élénk vitában tárgyalta meg elvileg is, gyakorla­­tilag is az előterjesztést. Szále Lajos hangsúlyozta: ahhoz, hogy a termelőszövet­kezetek még inkább a cél­nak megfelelően használják fel a szociális és kulturális alapot, szükséges politikai felvilágosító munka is. A mezőgazdasági és a művelő­désügyi apparátus közös munkájára is nagy szükség van a javulás eléréséhez. Póznán András aláhúzta, hogy időszerű volt ennek a témának a megtárgyalása. Javasolta, terjesszen a mű­velődésügyi és a mezőgazda­­sági osztály javaslatot a tor­Megnéztük a mérnökök és a technikusok rajztábláit. Alaprajzokon, csarnokok, műhelyeik alaprajzain szor­goskodnak, mert nagy terü­letrendezés folyik. A távlati elképzelések megvalósításá­nak adnak teret... Harminc­ezer négyzetméter ,„felszaba­dítása" április programja. Ez a volt motor- és gépgyáregy­­ség területe. Helyén új mo­torgyár (nem is gyáregység!) létesül hamarosan, ahol két­száz lóerős Diesel-motorokat készítenek majd autóbuszok és tehergépkocsik részére, nagy sorozatban. Az adatokkal teli iratgyűj­tő, milliárdos tervek tárhá­za regél a sorozatokról . . . 1970-ben ötpercenként „jön le a szalagról” egy motor. Ez évente ötvenezer motort jelent, ötvenezerszer kétszáz lóerő, ötvenezer autóbusz, teherautó .. • A jót egy helyre Nemcsak a magyar autó­­s­ipar, de a KGST-hez tartozó­­ országok szükségleteit is ki i­s elégíti majd Magyarország e­melőszövetkezetek vezetősége elé, hogy hogyan használják fel a kulturális és a szociális alapot. A végrehajtó bizottság az előterjesztést és a határozati javaslatokat a módosítások után elfogadta. A „Győrszentiván köz­ség dokumentációs vizs­gálatainak tapasztalatai” című napirendi pont előadó­ja Horváth András, a győri járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke volt. A jelentés és a megyei ta­nács pénzügyi osztályának el­lenőrző jelentése minden részletre kiterjedően képet adott a község gazdálkodásá­ról. Megállapította a jelentés, hogy Győrszentiván község, a győri járás legnagyobb községe pénzügyi gazdálko­dás tekintetében nem érte el az előírt szintet. A községi tanács végrehajtó bizottsága 1963-ban a bevételeket nem tervezte meg kellő körülte­kintéssel, és az intézmények ellenőrzése sem volt mindig megfelelő. A községi tanács végrehajtó bizottsága nem foglalkozott kellőképpen az állandó bizottságokkal sem. A végrehajtó bizottság nagy megértéssel és segítő­­készséggel­ tett javaslatokat, adott módszereket a községi tanácsnak a munka megjaví­tásához. A vitát Katona elv­társ azzal foglalta össze, hogy a községi tanács munkájá­ban lévő hibák kijavítására a község vezetőiben minden adottság megvan. A tanácsi vezetőknek a jövőben gondosabban, előrelátóbban kell a költ­ségvetést elkészíteniük, jobban kell végezniük az irányító és ellenőrző munkát jobban kell támaszkodniuk a tanácsra, a végrehajtó bi­zottságok és az állandó bi­zottságok munkájára. Katona elvtárs javasolta: készítsen a járási tanács végrehajtó bi­zottsága intézkedési tervet a Győrszentivánon tapasztalt hibák felszámolására és tűz­ze napirendre a község gaz­dálkodását. A végrehajtó bi­zottság a javaslatot határo­zattá emelte. Ezután dr. Katona Lajos terjesztette elő az 1963 évi községfejlesztési alap költ­ségvetésének teljesítéséről szóló beszámoló jelentést. A végrehajtó bizottság a jelen­tést tudomásul vette. Ezután dr. Katona Lajos bezárta az ülést Győr — a Járműipari Mű­veik. A kongresszus kilencszáz százaléka így alakul a táv­­í­rati fejlesztési főosztály mun­­­­kájából. — Sokat utazott eb-­­­ben az évben a főosztályve­zető. És most szeretné tár­saival együtt megvalósítani­­ mindazt, amit Európa számos­­ motor- és autógyárában lá­­­­tott, tapasztalt. Külön-külön , nagyszerű dolgok azok. Egyik­­ helyen az öntés, másutt a­­ kovácsolás, a harmadikon a forgácsolás, a negyedik gyár­ban a szerelés volt „utolér­hetetlen". Győrött mindezek­nek egy helyütt, a Wilhelm Pieck Járműipari Művekben kell megvalósulniuk. A másik nagy téma: nagy sorozatú hátsó hidak gyár­tása. A hozzá tartozó szám: 1970-ben 50 000. Most 3000 készül belőle évente. A fej­lődés tizenhétszeres lesz. A mostani típus jóformán vál­toztatások nélkül 1970-ig megállja a helyét. A főosz­tályvezető szerint „az utóbbi időben meglátogatott külföl­di autógyárak között kevés­nek van ilyen modern hátsó hídja”. Sorsa akárcsak a mo­toroké: magyar és KGST-szükséglet. Ember és tervek Újat alkotni nehéz. Sok­ pénzbe kerül, hosszú időbe telik. Kísérletezni olyasmi­vel, ami másnak már van, és bevált, nem érdemes. A bonyolult gépeket és termelő berendezéseket külföldön vá­sároljuk meg. Időt nyerünk, ha módszert veszünk. De: nem elég csak másolni, szab­ványok és minták szerint dolgozni. A tervekben az emberi találék­onysággal, ügyességgel is számolnak. A számaik diktálják az üte­met, a termelés ütemét. Cél­­gépsorokon készülnek a főbb alkatrészek, majdnem­­telje­sen gépesített anyagszállítás jellemzi majd a Wilhelm Pieck Járműipari Művek új­jávarázsolt egységeit. „Úgy dolgozunk hamarosan, ahogy az a technológusok nagy­könyvében megíródott” — mondták a távlati fejlesztési főosztályon. A motor és a hátsó hidak gyártásához kapcsolódik, azonban külön fejezet az öntvényeik és kovácsolt da­rabok készítése. Korszerű el­járással, kis ráhagyással kell ezentúl dolgozni, hiszen a technológiai lánc szemei csakis így tudnak összefo­nódni. Az automata célgépek csak húsz százalékon aluli ráhagyással képesek megbir­kózni. — A MTESZ-ben — az új gondolatok honosítójá­­ban — a napokban a Shaw­­eljárást hirdették meg. A művek új öntödéje már al­kalmazni fogja. A jövő biztosítéka A nagyszerű elképzelések halmazából csupán címek: fogaskerekeik képlékeny ala­kítását tervezik: öntödei sza­lagról beszélnek, ami a for­mázástól a kész termék ko­csira rakásáig fut majd. A vasúti járművek fejlesz­tését sem hanyagolják el. 1970-ben a mainak kétsze­resét, hétszázat készítenek személykocsiból. Teherkocsi­ból négyszázat. — Kísérlet, üzem a vasúti járművek gyártására. Előtérve­ már megvannak, és jövőre dolgo­zik: a mostani kettes porta mellett építik fel. — Tekin­tettel az ország nagy ipari beruházásaira, kétszeresére kell növelni a hidak és a különféle vasszerkezetek gyártását. — Normália-gyár, magyarul: szabványosított al­katrészek gyára. Nagy szi­lárdságú csavarok, anyák, alátétek a motorokhoz és futóművekhez. Teljesen auto­matizált lesz, valahol Győr környékén kap majd helyet. A kongresszus kilencszáz százalékának egyik biztosíté­kát már megtaláltuk. Győ­rött, az ország harmadik leg­nagyobb gyárában, a Wil­helm Pieck Járműipari Mű­vekben. Kulcsár László A kongresszus 900 százaléka Valóra válnak a milliárdos álmok . 1964. avus 1., péntek

Next