Kisalföld, 1964. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

ViLÄXS m&LET-ÄXJAd, ®&Y ESÚLfETEK l Ära: 50 fillér kedd­ SZEPTM^1 AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPM xx. évfolyam. ___________________________________________________________________________ 1­204. SZÁM Csengőszó­ mától kezdve tíz hóna­pon keresztül cser­gőszó ny éri az időt megyénkben 90 000 embernek. Takaros szám ez, megyénk tok­ossá­gának majdnem egynegye­de. Magában foglalja ifjú diákjainkkal együtt azt a 14 Ottó felnőttet is, aki is­kolai rendszerű oktatásban részesül. A csengő nemcsak ne­künk szól, hanem szerte a világon, és nemcsak az is­kolai élet időmérő­jeként. Az emberiség fejlődésének üteméből egyetemes figyel­meztetés csendül szüntele­nül Lenin szavával: „Ta­nulni ... !” Nagy verseny van, és a fejlődés átlép raj­tunk, ha nem tartjuk az iramot. Helyesen kezd­jük levonni a tanulságot a ter­melés és a tudás összefüg­géséből. A jövőben való bi­zakodásunk megrendíthe­­tetlen alapja lehet, hogy nevelésünkbe befogtuk a legforradalmibb energiát, az alkotó munkára neve­lést. Az jellemzi a most kez­dődő tanévet, hogy a ki­próbált helyes irány és út folytatása lesz a feladata, és eredményeikben hazánk felszabadulásának 20. év­fordulóját kell méltóan tükröznie. Nevelőmunkánk célja ha­tározott. Határozottan tud­juk, milyenek ne legyenek gyermekeink, és azt is, ami­lyeneknek lenniük kell. Nem dédelgetjük a tétova, céltalan és eszmény nélkü­li ifjúságot, nem szeretjük a munkakerülő, kötelessé­geiket semmibe vevő gyer­mekeket, embereket, nem lelkesedünk az ostoba és bizarr külsőségek megszál­ t­ottja lért. De szívünknek végtelenül kedves az ifjú­ságunk nagyobbik része, amelyben bízni tudunk. Szeretettel bízunk azokban a gyermekekben és fiata­lokban, akik bontakozó ké­pességükkel, meleg ember­­ségű­ étel­művünk, társadal­mi haladásunk folytatóinak ígérkeznek. Az új típusú ember kialakítása forró vágy a szívünkben. Olyan embereket akarunk nevel­ni, akik otthon vannak ko­runkban, képesek eligazod­ni a modern termelés vi­szonyai között, ebben derűs odaadással tevékenyked­nek, magukévá teszik tár­sadalmunk szocialista cél­kitűzéseit, ennek alapján egyéni érdekeiket és bol­dogulásukat összehangolják a közösségével, és szép em­beri életet képesek terem­teni. Régi és új értékeket egyesítő társadalmunk ígé­retes virágaiként akarjuk látni és szeretni gyermeke­inket. ■Kränk ehhez a munká­hoz megsokasodott. Hatal­mas energia feszül a neve­lés munkásainak megvál­tozott tudatában. Egyre több hordozza szívében az új típusú ember eszmé­nyét, és ahhoz méri, gyúr­ja, formálja tanítványait. Nem a körülötte élő és eszméinket életükkel még gyakran megcsúfoló mai felnőttek, hanem a teljes­sé érő jövendő társadal­munk közösségi embere a mércéje. Ez ösztönzi a pe­dagógust, hogy feddhetet­len tevékenysége követel­jen számára még nagyobb erkölcsi és szükségesen na­gyobb anyagi megbecsülést. A csengőszót sokan hallják, sokkal többe­n, mint aztán a kis és nagy di­ákinak ." Kísérje az is­kolák munká­ját széles, se­gítő érdeklődés, és társa­­dalmunk bízó derűje te­remtsen körülötte termé­­kes»yít® meleget! B. G. A mezőgazdasági szocialista brigádok vezetőinek első tanácskozása Hétfőn reggel 8 órakor tartották meg a győri járási tanácson a járás szocialista címért dolgozó mezőgazda­­sági brigádjainak első érte­kezletét. A megbeszélésre — amelyet a Hazafias Népfront, a járási pártbizottság és a járási tanács hívott össze , a szövetkezeti, gépállomási,­­ állami gazdasági párttitkárok , és a szocialista brigádok ve­zetői jelentek meg. Az értekezlet első felében Gáncs Kálmán, az MSZMP járási bizottságának munka­társa számolt be az eddigi eredményekről, vázolta a so­ron lévő feladatokat. „A munkaverseny a szocialista társadalom fejlődésének len­dítő­je. Minden eddiginél ma­gasabb szintű a szocialista címért folytatott verseny. Ennek egyik legfőbb célja a szocialista ember nevelése” — mondotta bevezetőjében. A győri járási szocialista brigádok számszerű növeke­dését ismertette a továbbiak­­­­ban. 1960-ban a Nagyszent­­jánosi Állami Gazdaság gép­műhelyében 17 taggal alakult meg a járás első brigádja. 1961-ben három állami gaz­daság 88 dolgozója csatlako­zott a mozgalomhoz. 1962- ben 14 brigádban 240 ember dolgozott a szocialista címért. 1963-ban a járásban 17 bri­gád 317 tagot számlált, kö­zülük négy szövetkezeti és kettő ifjúsági volt Az idén elsősorban a szövetkezeti brigádok száma növekedett, híven tükrözve a közös gaz­daságok nagyarányú gépesí­tését (a járásban átlagosan minden szövetkezetre tíznél több gép jut), 15 új trakto­rosbrigád alakult a meglévő 3 mellé, és állattenyésztési, kertészeti brigádokat szer­veztek. Jelenleg van 23 szö­vetkezeti brigád. A járásban összesen 670 mezőgazdasági­­ dolgozó vesz részt 35 brigád munkájában. Milyen tanulságokkal járt az eddigi brigádok tevékeny­sége? Nagyszentjánoson pél­dául értékelték a termelési vállalás eredményeit. Megál­lapították, hogy a műszak­váltásakor él-elmaradt a gépek karbantartása, lezsíro­­zása, nem teljesítették az üzemanyag csökkentésére tett vállalásukat. A sokolda­lú, részletes értékelés itt is, másutt is kiterjedt a mun­kásvédelemre. Vagy a gép­műhelyben például a válla­lás 8. pontját — szakmai elő­adások rendszeres hallgatása — nem teljesíthették. Nem tartották meg rendszerese­n az előadásokat. A szövetkezetekről szólva hangsúlyozta, hogy az ered­mények, de a hibák is a kez­deti időszakra jellemzőek. Dícsérően említette a nyúli baromfitenyésztőket. A legközelebbi feladatok: Változtatni kell azon, hogy az értékelés ma még néha­­ hiányos, nem egyénenként bírálja el a teljesítményt. Ugyanez elmondható egyes vállalásokról — a traktoros brigádokban egyénekre le­bontva, a gépfajta figyelem­be vételével kell a jövőben meghatározni a feladatokat. (Ahogy például Öttevénybe­n tették.) A vállalások teljesíthetők legyenek, de jelentsenek va­lami többletet, csak így fe­lelhet meg a mozgalom cél­jának. Ehhez a gazdaságok vezetői biztosítsák a feltéte­leket. Ne feledkezzenek meg a brigádnapló rendszeres ve­zetéséről se. Az év végi értékelés for­máiról beszélt végezetül Gáncs Kálmán. Sok helyen nem tudják, hol lehet besze­rezni az okleveleket, jelvé­nyeket. (A cím: Budapest, V., Fehér hajó u. 12.) A vitában a párttitkáro­k, brigádvezetők egészítették ki a beszámolót helyi eredmé­nyeiket, gondjaikat, tervei­ket felsorolva. Lengyel Ist­ván nyúli párttitkár java­solta, hogy a szocialista címért dolgozó brigádok tag­jait ne cserélgessék a gaz­daságokban. Praha - Kairo-Kielce- Lenf Hétfőn este a prágai Vár­ban a csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága, a köztársasági elnök­­ és a csehszlovák kormány ünnepi fogadást adott N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke ve­zette párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. * Hétfőn délelőtt Kairóban­­ megkezdődött az arab orszá­gok külügyminisztereinek ér­tekezlete. A tanácskozás cél­ja a második arab csúcsta­lálkozó előkészítése. * Kielcében és Opoleban nagygyűléseken emlékeznek meg a második világháború kitörésének 25. évfordulójá­ról. Az opolei vajdaságban felavatták a lambinowi volt hadifogolytábor múzeumát. E táborban a háború alatt 200 000 hadifogoly fordult meg, s közülük százezer éle­tét vesztette. * Hétfőn Genfben, a Nem­zetek Palotájában megnyílt az atomenergia békés fel­­használásával foglalkozó harmadik nemzetközi érte­kezlet. A konferencián két­ezer tád­ó és műszaki szak­ember, továbbá 700 megfi­gyelő vesz részt. AZ UTOLSÓ NAPON Nyár végi foci Gyerekek lazítják a répa­földön a rögöt, kapájuk fé­mesen csillog a levelek fö­lött. Anyja nyomában halad a rövid hajú lány, holnap már a szépen írt füzetét di­csérik, ma még a tiszta sorért. A kerékpáron ke­resztbevetett zsák, merész lendülettel lökik előre ma­gukat a nyáron megnyúlt ka­maszok. — Nem igazságos így, mi eggyel kevesebben vagyunk — méltatlankodik a masza­­tos arcú kisfiú Hédervár ha­tárában. — Ne izgulj, így is ti ve­zettek! A nebulók helyett tegnap délután még töprengő arcú pedagógusok szorongtak a szűk padokban. Ellőttük a vadonatúj napló, s ha apró­lékosan figyelte az ember, készülődésükben volt vala­mi diákos. Ásványrárón pél­dául az egyik tanár, a nyel­vét is kidugta igyekezeté­ben, míg füzetére szépséges­­ betűkkel ráírta: „Jegyze­tek Egy nappal a tanévnyitó ünnepélyek előtt, az iskolák­ban megelőző konferenciákat tartottak, a­mit, mikor, ho­­gyan­ ra keresték a válaszo­kat. Az utolsó foci amit csak a sötétség szakíthat félbe. — Nem az utolsó! Még holnap csak tanévnyitó lesz! Egyikük cipő nélkül, zok­niban rohan a labdával. Kö­telet terített aratáskor, ti­zenhét munkaegységet szer­zett. A másik bőrét Balaton­­akarattyán is barnította így hétig a nap. Kettő asztalos, egy autószerelő akar lenni, a hetedik­es, aki zokniban óvja a lábát a száraz fű élé­től, gimnáziumra szánta el magát. Gurul a labda. — Gól! — Akkor sem igazságos, mi eggyel kevesebben va­gyunk. Ásványrárón először lépett hajdani iskolájába pedagó­gusként Ács Mária. A lám­paláz­pírja színezte arcát. Az általános iskola első osztá­lyában írt egy dolgozatot, amelynek az volt a címe: „Mi leszek, ha­ nagy leszek?” S a válasz: tanítónéni. Idén nyáron búcsúzott a­­ győri Kazinczy Gimnázium pedagógiai osztályától és ha­zajött Ásványráróra tanítani. — Még titok, hogy tanítok — mondta —, furcsa lesz a gyerekeknek, hogy ma még „te”, holnap „tanítónéni’’. Megkértem az ismerős szü­lőket is, ne mondják meg előre a gyerekeknek. Negye­dik osztályt kaptam. S a ter­veiről beszél. Pécsi főiskola, matematika-fizika szak, majd az egyetem. Az a vé­leménye, hogy fellépés kér­dése: ki, hogyan győzi le ma­gában az első tanítási óra izgalmát. S e vélemény pil­lanat alatt elveszti látszóla­gos szerénytelenségét, ami­kor kijelenti: — Példaképem Fodor Jut­ka, Berkesi András egyik művének hősnője. Miért? Mert mai, erős, elvhű, aki soha nem tagadja meg ön­magát, s nem kell a szom­szédba mennie egy kis bá­torságért. * Darnózselin mozog a fö­dém. A túlzsúfolt régi isko­la födémje, amelyről már egy éve megállapították, hogy az épületet használha­tatlanná teszi. Ma mégis itt tartják az évnyitót, mert az új, négytantermes iskolában még a huzat tanyázik, hi­szen se ajtaja, se ablaka, csak a falak és a tető. Egy­szer anyag nem volt, más­szor az építő kéz hiányzott. — Ha én lennék a me­gyei tanács illetékes veze­tője, ilyen munkára nem ad­nék engedélyt — háborog Szabó Kálmán igazgató. — Késnek a ktsz-ek, vasszer­(B­oly­tat­ás a 2. oldalon.) „Még titok, hogy tanítok* A KIÁLLÍTÁSON „Remekel“ a Mezőgépgy­ár Hétfőn Szirmai Jenő, a­­ Szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnöke a SZO­VOSZ pavilon előadó­termében sajtótájékoztatót tartott, amelyen a falvak iparcikk-ellátásának, a zöld­ség-gyümölcs felvásárlás­nak és a földművesszövetke­zetek szolgáltató tevékeny­ségének legfontosabb kérdé­seiről adott áttekintést. Hétfőn megkezdődött az állategészségügyi műszerek nemzetközi bírálata. A részt­vevő öt ország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország és a Szovjetunió állatorvosokból és műszergyártási szakembe­rekből álló küldöttségei öt napon át véleményezik és értékelik a kiállított műsze­reket. • Igen, ez méltó a kettős évfordulóhoz! A nyitáskor a látogatók szívélyes fogadta­tása, a bemutató tárgyak reprezentatív kiállítása, el­rendezése, s szinte lépésről lépésre lacikonyhák, fagylal­­tozók, vendéglők, jókedvű emberek, de nagyon sokan. Jókedvű és kíváncsi embe­­r­rek. A pavilonokban, egy-­­ egy gépnél vagy palántane- i­­­velési kísérletnél változatla­nul „tömeg” áll. Talán legtöbben a Vörös Csillag Traktorgyár Dutra traktorát szemlélik, már csak azért az ötletes megol­dásért is, hogy a párkányos kerítésen tel­efon készülékeket­ helyeztek el, s ha kiváncsi a látogató, fölemeli a kagy­lót, s bővebb magyarázatot is hall a gépről. Univerzális jellegű gép, mezőgazdasági, de erdővédelmi munkákra is használható, a D4­K-ból fejlesztették tovább. Kerekei nagyobbak, nagy teljesítmé­nyű motor hajtja, könnyebb a kormányzása. A vezető­ülés fűthető. Ezen a gépen a Vörös Csillag Traktorgyár összesítette a traktorgyártás négy évtizedes tapasztalatait. Nem messze tőle áll a Mo­sonmagyaróvári Mezőgép­gyár által készített csávázó­gép, aminek teljesítménye búzából 100 tonna 10 órán­ként, a portartálya 400 mil­liméter. Majd a melegleve­gős gabonaszárító, hatvan tonna tíz óránkénti teljesít­­t­ménnyel. A moson­magyaróvári (Folytatás a 2. oldalon) A Csehszlovák Népköztársaság mezőgazdasági gépgyárai­nak bemutatója. Magyar könnyűipari termékek kiállítóterme.

Next