Kisalföld, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

GYŐR, 1964. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Kimondatlan ígéret Már megszoktuk, keres­sük a termelőszövetkeze­tekben, gazdaságokban a mezőgazdasági szakembert, technikust, a föld értő mű­­v­előjét. Mind kevesebben legyintenek mosolyogva fa­lun és városon egyaránt, na a föld művelésének is­kolai oktatásáról van szó. Mind kevesebben, mert az egymást követő mezőgaz­dasági tanfolyamok, aka­démiák, és nem utolsósor­ban a közép- és felsőfokú technikumok, egyetemek rendre adják a képzett, eredményesebben dolgozó mezőgazdászokat. Célt és értelmet nyert a közvélemény előtt is a me­zőgazdasági képzés. Első­sorban azok bizonyíthat­ják ezt, akik naponta for­dulnak szakmai és nem szakmai kérdésekkel a né­hány éve­­ végzett gazdá­­szokh­oz.­Az­ iskolából éltek a fiatalok nemcsak a szak­­mai ismereteket, a tudatos cselekvés lehetőségét hoz­ták magukkal, hanem az átfogó tájékozottságot, és ami ennél is fontosabb — a folytonos művelődés bel­ső igényét. Vajon hány időszerű po­litikai kérdésről vezettek csak a megyében vitát fia­tal mezőgazdászok? Kérdés-felelet — hitele­sebb a válasz, ha jól is­mert, megbecsült munka­társ mondja, őszintébb, lé­nyegre törőbb az érdeklő-­­dés, ha baráti közvetlen­séggel hangozhat. Ad-e elegendő műveltséget a közép- vagy felsőfokú is­kola, nem túl zsúfolt-e, szűk korlátok közé szorí­tott a szakképzés, ha me­zőgazdasági jellegű. Elmúlt a szeptember, kései lenne az iskolai kö­szöntő. Nézzük az előadá­soktól hangos termeket in­kább! A középfokú techni­kumok tanrendje lényegé­ben azonos felépítésű az egyéb technikumokéval. Általános humánum okta­tás egészíti ki az átfogó szakmai képzést. Meddig, mire elegendő? Arra min­den bizonnyal, hogy a vég­zett növendék az új kér­désekre megtalálja a vá­laszadás módját, hogy a leggyakoribb feladatokkal sikeresen megküzdjön, hogy a gyakorlat gondjait az elmélet értett törvényei­vel igyekezzék megoldani. Tágabb és egyben sző­kébb, speciálisabb a felső­fokú technikum program­ja. Tágabb, mert a segéd­­tudományokban tovább bő­víti a hallgatók tudását, szűkebb, mert a második évben a részletek elemző elsajátítását követeli meg. Vajon megéri-e a fárad­ságot? Vajon nem túl ko­rai még? Néha valóban úgy tet­szik, hogy a kikerülő szak­ember a tanulmányainak csak hányadát hasznosít­hatja, kevesebbet nyújt­hat, mint tenne tőle. Né­melyikük álma, dédelge­tett terve a jövő képét sej­teti, a mainál jobb techni­kai feltételeket. Vitáik he­vessége azonban tükrözi azt a szenvedélyt, amely a szakma szeretetéből fakad, amely egyúttal meg nem fogalmazott ígéret arra is, hogy pályakezdésük elkép­zelései húsz-harminc év múlva sem lesznek meg­­mosolygott ideák. A mező­­gazdasági szakemberek na­gyobb tudása a több ke­nyerű, a gazdagabb ter­mésű földművelés közelsé­gét jelzi. (M­ ) A Beloiannisz-gyárba látogatott a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Antonin Novotny, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke, a hazánkban tartózkodó csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség vezetője, va­lamint a küldöttség tagjai szerdán a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyárba láto­gattak. Részt vett a látoga­táson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­­mány elnöke, dr. Ajtai Mik­lós, az Országos Tervhivatal elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Szur­­di István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Csikesz Józsefné, az MSZMP budapesti Bizottsá­gának titkára. A nagy múltú üzem ün­nepi köntösben várta a test­véri csehszlovák nép küldöt­teit A gyári technikum osztály­­termében rendezett baráti összejövetelen Sellő Dénes vezérigazgató ismertette a múlt század nyolcvanas évei­ben alapított üzem fejlődésé­nek útját napjainkig. Ezután Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára adott rövid tájékoztatót a pártszervezet és a tömeg­­szervezetek életéről, munká­járól. A tájékoztatók után a ven­dégek és a házigazdák között közvetlen hangulatú, sokol­dalú eszmecsere bontakozott ki a kapcsolatok bővítésének kérdéseiről. Majd a házigaz­dák gyárlátogatásra invitál­ták a vendégeket. A műhe­lyek dolgozói meleg szeretet­tel köszöntötték a látogató­kat. A műhelyből a kedves vendégek a gyár korszerű ebédlőjébe mentek. A cseh­szlovák, magyar és vörös­ zászlókkal díszített hatalmas teremben a munkások ezrei szorongtak. Hosszan zúgó taps köszöntötte a csehszlo­vák és a magyar államfér­fiakat. Az üzemi röpgyűlést Ko­vács Kálmán, a gyári párt­­bizottság titkára nyitotta, meg, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke lépett a mikro­fonhoz. Beszédében hangsúlyozta: a magyar párt- és állami veze­tőknek jóleső érzés a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség «»giMna»- társaságai­ban találkozni e nagy múltú üzem dolgozóival. Örömteli érzés ez, annál is inkább, mert a csehszlovák párt- és kormányküldöttség forradal­mi múltra visszatekintő kom­munista pártot, nagyszerű né­pet képvisel, amely nemcsak múltjára, hanem a jelen eredményeire is joggal­ lehet büszke. Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János hozzáfűzte: „Országaink és pártjaink őszinte, baráti egyetértésben, vállvetve küz­denek közös nagy nemzetközi céljainkért”. Ezután nagy taps közben Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője szeretettel köszön­tötte a Beloiannisz-gyár mun­kásgárdáját, amelynek terme­lési­ eredményeiről — mint mondta — már sok jót hal­lottak, s termékei Csehszlová­kiában ismertek. Beszélt azokról a közös célokról, amelyek a csehszlovák gyá­rak és a magyar üzemek dol­gozói előtt állnak, s rámuta­tott, hogy a szocialista gaz­daság fejlődésében mindkét országban sok a közös vonás. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség vezetője han­goztatta:­­ bizonyos abban, hogy tovább erősödik és fej­lődik a magyar és a csehszlo­vák nép barátsága, szövetsé­ge, marxista-leninista párt­jaink egysége. Szavait a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, az MSZMP Kádár János ve­zette Központi Bizottsága, a világ békéjének éltetésével fejezte be. Antonin Novotny beszéde után hosszan zúgott a taps. A gyűlés -részvevői -melegei­ ün­nepelték a vendégeket, a csehszlovák és a magyar nép testvéri barátságát. A talál­kozó az Internacionálé hang­jaival ért véget. A­llar Mnfu­perl Vállalat gyári gyáregységében csomagolják az árut. A csomagolás szalagon történik. Az ízléses polietilén tasakok bizonyára tetszenek a vásárlóknak. Nemcsak képek, hanem higiénikusak is. (Képriportunk a 3. oldalon.) A tartalomból: Kinőtte a telepet A legújabb élelmiszervizsgálatokról őszi kertek őrzője Olimpiai hírek Befejeződtek a magyar-csehszlovák tárgyalások Szerdán délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában befejeződtek a magyar és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. A tárgyaláson részt vettek Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke és Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke vezetésével a magyar, Anto­nin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke vezetésével a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői. Fokozott óvatosságot kiván az őszi munka Az FM és a MEDOSZ balesetelhárítási felhívása Országszerte megkezdődött az őszi mezőgazdasági mun­kák dandárja. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ebben az időszakban — első­sorban is a szállításnál — különösen sok és súlyos bal­eset történik. A Földműve­lésügyi Minisztérium, vala­mint a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezete éppen ezért a baleset­­védelmi rendszabályok foko­zott méretű megtartására, illetve megtartatására hívta fel valamennyi mezőgazda­­sági üzem dolgozóit és ve­zetőit. A felhívás rámutat, hogy mindenkinek el kell sajátí­tania a munkaterületére vo­natkozó munkavédelmi isme­reteket. Különösen vonatko­zik ez azokra a segítő csa­ládtagokra és egyéb időszaki munkásokra, akik nem vé­geznek rendszeresen mező­­gazdasági munkát, tehát nincs elég gyakorlatuk. Az újonnan munkába lépő dol­gozókkal, az általános tájé­koztatás mellett, külön, és nagyon alaposan kell megis­mertetni az adott munkafo­lyamatból, a helyi körülmé­nyekből adódó baleseti ve­szélyeket és azok megelőzé­sének módját. Az őszi időszakban már általában nedves, síkos utak miatt a szállításhoz csak műszakilag kifogástalan ál­lapotban levő erő- és mun­kagépek használhatók. A fék- és világító berendezések, valamint a kormánymű üzembiztonságát minden munkakezdés előtt ellenőriz­ni kell. A változékony időjárá miatt a traktorosokat min­denütt szereljék fel védőru­hával, az állandó hideg idő beálltával pedig biztosítsa­nak részükre — védőitalként ■— meleg teát. (MTI.) Nyolcvanhatmillió forint elköltéséről tanácskoztak Győrött Élénk vita — Ellenszavazat — Köszönetek Tegnap délelőtt Győrött, a városi tanácsháza dísztermé­ben tanácsülés volt, amelyet Fintér József, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese nyitott meg. A tanácsülésen megjelent Bitt­­mann Ernő, az MSZMP váro­si Bizottságának titkára, dr. Révai Zoltán, a megyei kép­viselőcsoport vezetője, vala­mint Németh Mihály, a me­gyei tanács osztályvezetője. A tanácsülés fő napirendi pontja az 1965. évi költség­­vetés és városfejlesztés volt. Nyolcvanhatmillió forint sor­sáról döntöttek a tanácsta­gok. A költségvetést és a város­­fejlesztési alapot illetően élénk vita alakult ki. A ta­nácstagok tolmácsolták vá­lasztókerületük lakóinak ké­relmeit. Komjáthi Ferenc ta­nácstag Gorkijváros útviszo­nyainak, járdahálózatának és közvilágításának további fej­lesztését sürgette. A legna­gyobb vita a győri vidéki autóbusz-pályaudvar építésé­hez javasolt hozzájárulás megadása körül volt. Sokan vitatták, hogy Győr városnak miért kell erre áldoznia. A tanácsülés végülis megsza­vazta az 1 600 000 forintos hozzájárulást. Igaz ugyan, hogy a vidéki autóbuszpálya­udvar nem elsősorban Győr lakóit érinti, azonban a régi megszüntetése és az új felépí­tése Győr nagyvárosi képének kialakításához nagyban hoz­zájárul. A vita érdekessége volt, hogy ellenszavazat is történt, azonkívül az is, hogy több ta­nácstag nem újabb kérések­kel állt elő, hanem köszöne­tet mondott a tanács szak­­igazgatási szerveinek, ame­lyeknek dolgozói gyorsan in­tézkedtek a jogos panaszok ügyében. Szilágyi György ta­nácstag elismeréssel beszélt arról, hogy a kisbácsai isko­lához vezető utat gyorsan és jól elkészítették. Udvardi Gyuláné, a volt Sztár-garázs helyén lakott tizenhat család köszönetét tolmácsolta. Köz­ismert, hogy ezen a helyen modern hatemeletes ház épül. Az említett családokat kiköl­töztették. A tanács illetékes osztálya gondosan ügyelt ar­ra, hogy igényeiknek megfe­lelő más lakást kapjanak. A tanácsülésen interpellá­ciók is hangzottak el. Többek között Gőcze Miklós tanács­tag interpellált a kisbácsai orvosi rendelő ügyében. A je­lenlevő egészségügyi osztály­­vezető elismerte a kérés jo­gosságát, s közölte, hogy fog­lalkoznak az orvosi rendelő létesítésének ügyével. A Győr város Tanácsának jövő évi költségvetési és vá­rosfejlesztési alapját később részletesen is ismertetjük.

Next