Kisalföld, 1964. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

* Johnson Texasban szavaz A hét végén valamennyi jelölt utolsó rohamra indul az amerikai választási kampány­ban. Johnson elnök magyar idő szerint szombaton az éj­jeli órákban mondta el má­sodik választási beszédét New Yorkban. Hétfőn este mind­két elnökjelölt televízió be­szédben fordul a választók­hoz. Johnson ezután Austin­ba utazik, Texasban adja le majd szavazatát, és itt várja meg a választás eredményét. Az elnök számára valóságos elektronikus agyközpontot rendeznek be: több mint 175 ezer szavazókörzetből a leg­korszerűbb berendezésekkel továbbítják hozzá az adato­kat. Hasonló központot k­ap egyébként Goldwater is Ari­zonában. Az előzetes vélemé­nyek szerint Washingtonban már nem sokkal éjfél után képet, lehet alkotni a válasz­tás végeredményéről. Az idei választási kampány­­t látványos külsőségeken és a­ nagyszámú botrányon túl­menően is figyelemre méltó volt politikai tartalma miatt. Goldwaterrel a Republikánus Párt vezetését a szélsőséges konzervatív elemek kaparin­tották meg, s olyan szélsősé­ges politikát provokáltak, amelynek megvalósítása álta­lános vélemény szerint a nuk­leáris világháború veszélyét is felidézhetné. Johnson elnök ezzel szemben az amerikai nép békevágyára hivatkozva, végső fokon tényként fogadta el­ a békés együttélés politiká­ját, amelyet a szocialista or­szágok hirdettek meg. Belpo­litikai téren pedig olyan prog­ramot vázolt fel, amely alkal­masnak bizonyult a néptöme­gek támogatásának megnye­résére. Ezért vált népszerűvé a de­mokraták programja, s a köz­véleménykutatások adatai szerint ez a program elsöprő támogatásra találhat kedden. A két elnök és a két alel­­nökjelölt sorsán kívül mint­egy ezer jelöltről döntenek kedden az amerikai válasz­tók. Harmincöt szenátori tisztségért hetvenkilencen, a négyszázharmincöt képviselői helyért pedig nyolcszázhat­­vanketten indulnak harcba és mintegy félszázan versenge­nek a kormányzói tisztsé­gekért is. Az egyes államok­ban ezenfelül sokszáz helyi jellegű javaslat és törvény­­tervezet is a választók elé ke­rül november 3-án. (MTI.) aláírták a magyar - osztrák egyezményeket (Folytatás az 1. oldalról) K­um főtitkára, dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársa­­saság budapesti követe, valamint az osztrák Külügy-, Belügy-, Oktatási-, Pénz­ügyi-, Kereskedelmi és Újjá­építési Minisztérium és a Kancellári Hivatal negyedik főosztályának vezető munka­társai. A Péter János külügymi­niszter vezette magyar kül­döttség tagja, volt: Szilágyi Béla külügyminiszterhelyet­tes, Beck István nagykövet, főosztályvezető, Sebes István rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter, a bécsi magyar követség vezetője, továbbá a magyar Külügy-, Belügy-, Külkereskedelmi és Pénzügyminisztérium, vala­mint a Kulturális Kapcsola­tok Intézete vezető munka­társai. A látogatás lehetőséget nyújtott beható eszmecsere folytatására. Ennek során mindkét fél megállapította, hogy a Magyar Népköztár­saság és az Osztrák Köztár­saság közötti kapcsolatok az egymás bel­ügyei­be való be nem avatkozás alapelvén — tekintet nélkül a két ország politikai rendszerének kü­lönbözőségére — immár ked­vezően fejlődnek. Mindkét fél kifejezésre juttatta azon óhaját, hogy e tendenciákat erejéhez mérten támogatja és abból a meggyőződésből indul ki, hogy ezáltal nem­csak a magyar—osztrák kap­csolatok normalizálódását éri el, hanem jelentős mér­tékben hozzájárul a béké­hez és az alkotó együttmű­ködéshez Közép-Európában. Mindkét fél megállapította, hogy a világpolitika nyitott kérdéseit csak az Egyesült Nemzetek alapokmánya alap­­elveinek figyelembevételével lehet tartósan megoldani. A felek megerősítették azon kívánságukat, hogy mindent megtesznek a béke fenntartá­sa érdekében és támogatják azokat a törekvéseket, ame­lyek az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak szakosí­tott szervei keretében a nem­zetközi feszültség csökkenté­sére irányulnak. Ezzel kap­csolatban aláhúzták a két kormány által a moszkvai részleges atomcsend egyez­ménynek tulajdonított jelen­tőséget A két külügyminiszter alá­írta a nyitott pénzügyi kérdé­sek rendezéséről szóló ma­gyar—osztrák szerződést, to­vábbá a közös államhatáron a határjelek felújításáról és ezzel összefüggésben a közös államhatáron előforduló ese­tek kivizsgálásának eljárásá­ról szóló szerződéseket. Ezen-­­ kívül tárgyalások folytak egy útlevél- és vámkezelési szer­ződésről, valamint egy köl­csönös jogsegélyegyezmény­ről. A tárgyaló felek különös fi­gyelmet fordítottak a gazda­­s­­ági és kulturális kérdésekre,­­ valamint egyes konzuláris ügyek rendezésére. Megelégedéssel állapították meg, most már minden felté­tele megvan annak, hogy a külképviseletek szintjét mind­két részről nagykövetségi­­ rangra emeljék. Az Osztrák Köztársaság külügyminisztere meghívta a Magyar Népközt­ársaság kül­ügyminiszterét, Bécsben te­ Tn­­­dó viszontlátogatásra. A meg­hívást a magyar külügymi­niszter köszönettel elfogadta A látogatás időpontját dip­lomáciai úton fogják megál­lapítani. KISALFÖLD Bányásztüntetések a Ruhr-vidéken Szombaton újabb bányász-­­ tüntetések zajlottak le a Ruhr-vidéken. A bányászok oldalán sok helyütt a városi képviselőtestületek tagjai és a helyi polgármesterek is részt vettek a tüntető felvo­nulásokon. A konszernek pillanatnyilag 30 bánya be­zárását tervezik, ötvenezer bányászt, fenyeget az a ve­szély, hogy elveszti munka­helyét. A szövetségi gyűlés által elfogadott ún. racionalizálási törvény értelmében 375 mil­­­­lió márka kártérítést kap­­­­nak a bányatulajdonosok azért, hogy 30 millió tonná­val csökkentik az évi ter­melést. A nagy amerikai olajtársaságok által Nyugat- Németországba szállított fű­tőolaj ugyanis egyre inkább kiszorítja a szenet, a ház­­­tartások húsz százaléka már áttért az olajfűtésre. (MTI.) Kedden dél­el Ki lesz az USA 37. Az amerikai elnökválasz-, tás finise előtt vagyunk, hi-­i­szen kedden államonként megválasztják az elektoro­­­­kat, akik... Nos, menjünk végig az USA választási lép­csőfokain. Az amerikai alkotmány ér­telmében minden negyedik­ év (szökőév) novemberének első hétfőjén követő kedden elnökválasztást kell tartani, idén ez a nap november 3-a.­­ Az amerikai elnökvá­lasztás két fokozatú:­ először államonként megválasztják az elektoro­kat, majd azok megválaszt­- t­ják az elnököt, s vele együtt tíz alelnököt. (Az előbbit po­pular votenak, az utóbbit electoral vote-nak nevezik.)­­ Minden államban (az Egyesült Államoknak jelen­­­­leg 50 állama van) előbb a­­ popular vote útján megvá­lasztják az elektorokat, ál­lamonként annyi elektort, ahány szenátora és képvise­lője az illető államnak a washingtoni kongresszusban együttesen van. A szenáto­rok száma kerek száz (min­den államnak két szám­ Hora van, tekintet nélkül az ál­lam nagyságára és lakosai­nak számára.) A képviselőház jelenleg 435 tagú. Ez tehát 535 elek­tort jelent, s ehhez járul még az idén első ízben a District of Columbia (a fő­város közigazgatási elneve­zése) 3 elektora. November 3-án tehát összesen 538 elektort választanak a po­pular vote eredményeként, s ezek az elektorok későbbi időpontban egyszerű szótöbb­ségeiét választják meg az el­nököt és az alelnököt. A­­ szükséges többség 270 elekto­­ri szavazat. Az egyes államok a lakos­ság számarányának megfe­­­­lelően küldenek képviselő­ket a washingtoni kongresz­­­­szusba.­­ Azok az elektorok, akiknek pártja az il­lető államban a no­­v­em­ber 3-i popular vote-on megszerez­te az abszolút­­ többséget, december másod­­­dik szerváját követő hétfőn­­ (az idén december 14-én) összeülnek államuk kong­­­­resszusi épületében és egy­­­­ségesen szavaznak jelöltjük­re. Szavazatukat hat pél­­­­dányban elküldik Washing­­t­­onba, ahol a szenátus elnö­ke január 6-án a két ház­­ együttes ülésen felbontja az­­ elektori testületektől beérke­zett szavazólapokat, s hiva­talosan kihirdeti, hogy kit választottak az Egyesült Ál­lamok elnökévé. Az új elnök január 20-án lép hivatalba. A szenátus és a képviselőház tagjai január 3-án lépnel­ hivatalba.­­ November 3-án meg­választják az Egyesült Államok 89. kongresz­­s­zusát, amelynek mandátu­ma két évre szól. (1966-ban lejár az összes képviselők és szenátorok egyharmadának mandátuma.)­­ Harmincnégy államban összesen 35 szenátori madátum betöltéséért folyik a harc november 3-án. Ebből a 35 mandátumból­­ jelenleg 26 a demokraták, 9 a republikánusok kezén van.­­ Az előző (88.) kongresszus­ban a szenátusi mandátumok megoszlása a következő volt: Demokrata Párt 67, Köztár­sasági Párt 33. 5 November 3-án újravá­lasztják az egész kép­­viselőházat. A képvi­selőháznak 435 tagja van. A 88. kongresszusban a pártok megoszlása a következő volt: Demokrata Párt 256, Köztár­sasági Párt 177.­­ Végül 25 államban tar­tanak kormányzó-vá­lasztást november 3-án. E 25 kormányzói tisztség közül 18 a demokraták, 7 a republikánusok kezén volt. Az 50 állam közül jelenleg 34-nek demokrata, 16-nak pedig republikánus kormány­zója van.­­ Az Egyesült Államok elnökévé csak olyan — születésénél fogva, te­hát nem honosságot szerzett­­ — amerikai állampolgár vá­­l­­asztható, aki legalább 35­­ éves és legkevesebb 14 éve az Egyesült Államok terüle­tén lakik. A november 3-i választás a 45. elnökválasztás az Egye- I­­ült Államok történelmében. ‘ Az új elnök az Egyesült Ál­lamok 37. elnöke lesz. " AZ NDK-BA LÁTOGATÓ NYUGAT-BERLINIEK. — Október 3- án nyílt meg a határ a Berlinbe látogató nyugat-berliniek előtt. A képen: A nyugat-berliniek első csoportja az Oberbaumbrücke-nél létesített átkelőhelyen. „Viszontlátásra 1984 karácsonyán” a felirat szövege az átkelőhely berlini oldalán elhelyezett táblán (Telefoto MTI Külföldi Képszolgálat) Bestsellerek tegnap és ma sem szeretnék, mélyreható vitába bocsátkozni a kritikus és a közönség véleménye köz­ti eltérések okairól, azt sem állítom,­­ hogy a kritikusnak mindenkor igaza van. Létezik azonban a művészetnek egy sajátos területe, ahol sem az egyik, sem a másik vélemény nem számít, egyetlen követel­mény csupán a szóban forgó műtől, hogy az sikert aras­son. Kockázat nélkül A bestsellerek — magyarra fordítva: a legjobban eladha­tó könyvek — sorában annak idején a legnagyobb sikert Margaret Mitschell érte el. Kerekén ötbenezer dollárt hozott a konyhájára az „Ki­fújta a szél” című regénye. De nehogy azt higgyék,­­ hogy ez volt a legnagyobb siker. Ugyanennek a könyvnek a megfilmesítésével a gyártó cég százhuszonöt millió dol­lárt keresett. Hozzátehetném: kockázat nélkül, hiszen a könyv sikeréből egyenesen következett a film várható si­kere is. Harold Robbins harmad­rangú amerikai író jóval sze­rencsésebb volt, mint előbb említett írótársa. Egymillió dolláros szerződést kötött „The Carpetbaggers” című re­génye francia kiadására. Köz­ben a regényt Hollywood is megvásárolta és „szuperfilm” lett az alkotásból. Dollárés­ egyetlen ötletért Irwing Wallace esete pedig egyenesen hihetetlen a mi fo­galmaink szerint. Párizsban, a Champs Eliseén kávézott, amikor az a meghökkentő írói ötlete született: Mi volna, ha regényemben egy négert ül­tetnék Amerika elnöki széké­be? — Az ötletet megírta két gépelt oldalon és eladta egy könyvkiadónak 315 000 dol­lárért. Ezt csinálja utána va­laki! Irwingnek persze könnyű dolga volt, hiszen párizsi öt­­­­letét megelőzően jelent meg : Amerikában The Chapman Report című könyve, ami na­­­ pok­ alatt ismertté tette a ne­vét. Hogyne vált volna beér­kezett „íróvá” a szerző, ami­kor regényének a tárgya­­ egyetlen mondatban így fog-­­­lalható össze: Milyen önnek a nemi élete? — Kell ennél kapósabb téma? Irwingnek négy év alatt ötmillió pél­dányban jelent meg a regé­nye, és a szerző kétmillió dollárt kapott. Az írógép bajnokai Amerikában az írógép baj­­nokainak nevezik a tömegek ízlését kihasználó bestsellerek­­ alkotóit De van egy még ta­lálóbb címük is: novelista. Az elnvezés a novellista min­tájára született, azzal a kü­lönbséggel mindössze, hogy míg a novellista irodalmat al­kot, a movelista a filmgyá­raknak dolgozik. Irodalmi ba­bér igénye nélkül, az igaz, de — szerintük — a halhatatlan­ságnál többet ér a dollár, amit az ember már életében használ. Rácz Ernő Et!MB9T,T4F INDIA CSl't'f'r. — New Yurie: A természetr..j_i múzeum egyik vfl­.l­*. II október 30-án eltűnt nyolc nagy értékű drágakő, a többi között az ,,India csillaga”. A tolvaj a múzeum egyik ablakán hatolt be, és 200 000 dollár értékű zsákmánnyal távozott (MTI Külföldi Képszolgá­­) Szemle az állványpadozat újítóinak ügyében Egy hónapja cikket írtunk a győri újítók ügyében, ami­kor is döntést kértünk az immáron négy éve húzódó újítások, az állványpadozat ügyében. E héten, csütörtö­kön Győrött járt Tóth Gá­bor, az Építőipari Főigazga­tóság termékgazdálkodási és szállítási osztályának veze­tője, Vargha Lajos, szintén erről az osztályról, valamint az ÉM Tervgazdálkodási Fő­osztályról Balog György. A látogatás célja tájékozódás volt, valamint az, hogy meg­tekintsék a gyakorlati élet­ben is az állványpadozatot, beszélgessenek azokkal, akik már évek óta ezen dolgoz­nak. Ugyanakkor tájékozódtak az ÉM Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalatnál is, ahol a következőket állapít­hatták meg: A vállalatnál jelenleg 7410 négyzetméter állványpado­­zatot használnak, amely 426 köbméter állványpallót he­lyettesít (mint már említet­tük, az állványpalló köbmé­tere 43 dollár, míg a padozat készítésére felhasznált hulla­dék faanyag csupán 7­8 dollárba kerül.) A vállalat 604 köbméter állványpallóval rendelkezett 1960-ban és ekkor készített 410 lakást. Az akkori évi ter­melés értéke 266 millió fo­rint volt. 1964-ben viszont, amikor a vállalatnak csak 561 köbméter állvány pállája volt és 393 lakást felépített, a termelési érték már elérte a 370 millió forintot. Nem nehéz megállapítani azt a viszonyszámot, ami megmutatja, hogy a négy év alatt mennyi volt az állvány­padozatnak köszönhető meg­takarítás Győr-Sopron me­gyében, s milyen jelentős lenne az országos alkalma­zása esetén. A Budapestről jött szak­emberek ígéretet tettek, hogy tíz napon belül írásbeli je­lentést fognak készíteni a tapasztalatokról és átadják az illetékeseknek. Az első lépés tehát már megtörtént. Jó lenne, ha ezt követné a többi is, míg az ügy teljesen le nem zárul. 1964. november 1., vasárnap

Next