Kisalföld, 1965. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-02 / 27. szám
* Hohlov éhségsztrájkot kezdett Csömbe katonai rendőrségének egyik alakulata változatlanul megszállva tartja a Szovjetunió Leopoldville-i nagykövetségének épületét. Mind a mai napig bizonytalan Hohlovnak, az Izvesztyija tudósítójának sorsa. A tudósítót a Leopoldville-i rendőrség két nappal ezelőtt letartóztatta. Ivem Hivatalos adatok szerint a szovjet újságíró jelenleg Lufungula- táborban tartózkodik rendőri őrizet alatt. A Leopoldvilleben működő csehszlovák diplomaták ez ideig hiába tettek kísérletet, hogy találkozhassanak Hohlovval — közölte telefonon a Leopoldville-i csehszlovák nagykövet. Az Izvesztyija hétfő esti száma jelentést közöl arról, hogy a legfrissebb értesülések szerint Hohlov éhségsztrájkot jelentett be tiltakozásul a Leopoldville-i hatóságok önkénye ellen. A szovjet kormány Csehszlovákiai Leopoldville-i nagykövetsége útján jegyzéket juttatott el a kongói külügyminisztériumhoz. A jegyzék tiltakozik az ellen, hogy jogtalanul letartóztatták Hohlovot, az Izvesztyija tudósítóját és a kongói k katonai rendőrség behatolt a leopoldvillei szovjet nagykövetség épületébe. A szovjet kormány követeli, hogy haladéktalanul helyezzék szabadlábra Hohlovot és vonják ki a szovjet nagykövetség épületéből a katonai rendőrség alakulatait (MTI ) Hadihajók támadása egy Észak-vietnami falu és egy sziget ellen A hanoi rádió hétfőn közölte a Vietnami Tájékoztató Iroda jelentését, amely szerint a kora reggeli órákban az Egyesült Államok és a Saigont kormányzat három hadihajója áthaladt a 17. szélességi körön, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság felségvizeire jutva, Vinh Linh körzetében tűz alá vette Vinh Thai falut. A jelek szerint a vietnami néphadsereg egységei nyomban viszonozták az ágyútüzet; az egyik hajó lángba borult és elsüllyedt, a másik kettő pedig menekülésszerűen távozott dél felé. Egy korábbi tudósítás szerint amerikai és dél-vietnami hadihajók vasárnap két csoportban megközelítették és 15 percen át ágyúzták Con Co szigetét. Ez volt a negyedik eset, hogy a szigetet fegyveres támadás érte. Ha Van Lau ezredes, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága összekötő bizottságának vezetője Rahmanhoz, a nemzetközi ellenőrző bizottság indiai elnökéhez intézett üzenetében tiltakozást jelentett be az amerikai és délvietnami hadihajók támadása miatt (MTI.) A Vörös Győr Fiatalokat is megszégyenítő szívóssággal, évekig tartó lelkes kutatómunkával alkotta meg „A Vörös Győr” című könyvét a két tiszteletreméltó veterán, Cőcze Géza és Perepatits Antal. Munkájuk jelentőségét ma még föl sem lehet teljesen mérni — így együtt, a szétszórtságból összeszedett ezernyi dicső emlék 1919-ből tanulságos ajándék a mai olvasónak. Felkiáltójeles , emlékeztető: sokkal drágább a jelen, mint ahogy azt általában számon tartjuk, sokkal több emberi szenvedés árán váltotta meg jövőjét a munkásosztály, mint amennyit felfoghat a mai szabadsághoz szokott értelem. Megtudhatjuk ebből a könyvből: gyanútlanul haladunk el épületek előtt, amelyekről semmit sem tudunk, holott ezek a házak történelmi titkokat őriznek; frissen kikerülünk fáradtan ballagó öregeket, és nem tudjuk, hogy illene megemelni a kalapunkat. Sokat, nagyon sokat nem tudunk mi fiatalok, és ez nem válik a dicsőségünkre. A megyei pártbizottság és a megyei tanács fölkarolta a két veterán ötletét, s erkölcsileg és anyagilag is támogatva a nemes ügyet, valósággá segítette a szándékot. Méltó ez a segítség a város forradalmi hagyományaihoz, szép példája a saját hagyományaink iránti kegyeletnek. Bizony, buzgóbban kellene járni ezt az utat, mert ugyan mitől válhatna hálássá az utókor, ha nem ismertetnénk meg vele az emlékezésre méltó múlt konkrét példáit Az általánosságnak megvan az az előnye, hogy könnyű kifejezni, de megvan az a hátránya, hogy nem tud lelkesíteni. Márpedig állíthatná-e valaki, hogy manapság nincs szükség a lelkesedésre? Nagy kincs tehát ez a könyv a győriek számára, de feltűnő kissé, amikor az igazgyöngyöt újságpapírba csomagolják. A Tanácsköz- társaság győri emlékeinek gyűjteménye mégiscsak szebb köntöst, érdemelt, volna. A grafikai, a nyomdászati, a könyvkötői munka egyaránt gyengébb, semhogy szó nélkül lehetne hagyni. Bosszantó a primitív borítólap, az önképzőkörbe való illusztrációk, s egyenesen érthetetlen, hogy miképpen maradhatott ennyi betű- és helyesírási hiba a kötetben. Ami pedig a szerkesztést illeti, hát az sem állt egészen a helyzet magaslatán. A könyvszerkesztés önálló mesterség, méghozzá nem is akármilyen, meg kellett volna találni a módját, hogy avatott kezek simítsák szakszerűvé a ritka értékű anyagot. A politikai és tudományos lektorálás önmagában nem elegendő, s a könyv sem attól könyv, hogy 285 oldalt öszszefűzünk és kemény táblák közé ragasztunk. Azért érdemes ilyen kendőzetlenül megmondani a véleményt a mű fogyatékosságairól is, mert a két szerző fáradozásait ez semmit sem kisebbíti, ellenben okulásul szolgálhat arra, hogy a jövőben, hasonló vállalkozások esetén a belbecs mellett kötelező a külső esztétikumra is figyelmesebb gondot fordítani. Gerencsér Miklós Sok akadállyal kell számolni Csembe és Spaak tárgyalásai Brüsszelben hétfőn megkezdődtek a tárgyalások Csembe kongói miniszterelnök és Spaak belga külügyminiszter között. A tárgyalásokba több más belga minisztert és szakértőt is bevontak, így a tárgyalóasztal körül mintegy negyvenen ülnek. A tárgyalások középpontjában a kongói kormány múlt év novemberi döntése áll, amelynek értelmében megvonták a konceszsziókat a Kongóban működő belga vállalatoktól. A tárgyalások napirendjén szerepel híreik szerint az úgynevezett gwisaaki -sagétoumitasi program keretében Kongóban dolgozó belga állampolgárok jogállása és biztonságának kérdése is. Brüsszeli politikai körök véleménye szerint a tárgyalások során sok akadállyal kell számolni és a megbeszélések minden bizonnyal eltartanak e hét végéig. A Reuter kairói jelentése szerint Kongó ottani nagykövetségét az EAK kormányának felszólítására bezárták. A nagykövetség tagjai szerdán utaznak vissza Leopoldvillehe.Conato, APA KISALFÖLD Előadássorozott a vallásról Hét témakörből álló valláskritikai előadássorozatot indított a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr városi Bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Győr városi szervezete, melynek első előadása „A vallás eredete, társadalmi gyökere” címmel tegnap délután 4 órakor hangzott el a városi tanácsház dísztermében. A következő előadásokat kéthetenként tartják ugyanitt — Teremtés vagy fejlődés?, A vallások tévedései és ellentmondásai, A tudormány és a vallás, Az erkölcs és a vallás, A Vatikán demokratizálódásának és a teológia modernizálásának, kísérletek, előadó Gecse Gusztáv, a befejező előadást pedig Bittmann Ernő, a városi pártbizottság első titkára tartja április 26-án. Prágában a KGST tizenkilencedik ülésszaka alkalmából szabványkiállítás nyílt meg, amelyet megtekintettek az ülésszak résztvevői is. Képünkön balról jobbra: Gaggyejev, a KGST titkára, Takác csehszlovák építésügyi miniszter, Jaroszewicz, a lengyel KGST-küldöttség vezetője és Apró Antal miniszterelnökhelyettes (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.! LIPCSEI TUDÓSÍTÓNK ÍRTA: Előrehaladnak a gyengén fejlett országok? Sokszor olvashatunk ma arról, hogy ebben vagy abban a fiatal országban, mely nemrég szabadult fel a gyarmati uralom alól, új ipari üzemeket állítottak: itt egy erőművet, ott egy cementgyárat, egy textilgyárat vagy nyomdát. Még nehézipari létesítményekről is olvashatunk, továbbá gépgyártó-, famegmunkáló- vagy vegyipari üzemekről. Vajon azt jelenti ez, hogy a gyengén fejlett országok az iparosításban lépésről lépésre megszüntetik elmaradottságukat? A jelentésekből azt lehetne hinni, a látszat azonban csal A valóságot ezek az örvendetes hírek nem változtatják meg. 91:9 Az ENSZ időszakos jelentéseiben lapozgatva kialakul a világ nem szocialista országaiban az ipar helyzetének a képe. Az adatok csak 1964. első felére vonatkoznak ugyan, de a nem teljes adatok így is lehetővé teszik, hogy az ipari termelés tekintetében megítéljük a nem szocialista országok helyzetért. Az adatokból kitűnik, hogy a gyengén fejlett országok minden erőfeszítés ellenére sem tudják megjavítani részesedésük arányát az ipari fejlődésben a fejlett tőkés országokkal szemben. 1964- ben Észak-Amerikára, Nyugat-Európára, Japánra, Új- Zélandra, Ausztráliára és a Dél-afrikai Köztársaságra, azaz a fejtett, tőkes ijiarmacszágoknak körülbelül 650 millió lakosára jutott a tőkés világ ipari termelésének 91 százaléka. A gyengén fejlett országok körülbelül 1,7 milliárdnyi lakosságára továbbra is a tőkés világ ipari termelésének csupán 9 százaléka jutott. Persze iparáganként vannak különbségek. A textiliparban a gyengén fejlett országok ma a tőkés világ termelésének 20 százalékát adják, ami valamivel kevesebb, mint 1958-ban volt. Az élelmiszeriparban 16 százalékra rig ez országok termelése a tőkés világtermelésben, azmi valamivel több, mint 1958-ban volt. A konfekciós, vegyi, fa- és fémmegmunkálási iparban termelésük 1958-hoz képest stagnál (10—11 százalék), az elektromossági iparban (9 százalék) emelkedés mutatkozik 1958-hoz és a nehéziparban is (6,5 százalék). A látszat mögött joggal mondhatjuk, hogy 1964-ben sem mutatkozott a gyengén fejlett országok fejlődésében minőségi javulás a világhelyzetüket tekintve. Ezért nem szabad hitelt adni a különböző nyugati jelentéseknek, melyek arról szólnak, hogy az ipari termelési mutató a gyengén fejlett országokban (elsősorban a nyugati segélypolitika következtében) most lényegesen gyorsabban emelkedik, mint a fejtett tőkés mutáikban Az ENSZ-statisztika kimutatása szerint a gyengén fejlett országok összipari termelése 1964-ben 1958-hoz képest 57 százalékos emelkedést mutat ki, a fejlett tőkés országoknál az idevágó emelkedés 47 százalékot tüntet fel Ha eltekintünk a gyengén fejlett országok lényegesen alacsonyabb összehasonlítási szintjétől, az állítólag gyorsabb fejlődés oka elsősorban abban rejlik, hogy az ENSZ-statisztikusok a bánya- és feldolgozásipart egybevetik. A bányaiparban azonban, melynek egyoldalú fejlesztését a gyarmati uralom szorgalmazta, ma a gyengén fejlett országok a tőkés világok egyharmadát teljesítik. 1958-ban 24,8 százalék volt e tekintetben a részarányuk, 1964-ben 34,5 százalék. Különösen a kőolajipar termelésnövekedésére vezethető ez vissza, azaz olyan termelésé, melyet a fejlett tőkés országok elsősorban a maguk számára használnak fel. Mélyült a szakadék Más szóval: ezen folyamat révén a gyarmati uralom által a gyengén fejlett országokra kényszerített szerep —, hogy az imperialista országok nyersanyagtermelői legyenek — tovább erősödött. Ez a megállapítás szintén igazolja a háború utáni húszév Ufvtisztiftisztóll, hogy a m a tőkés rendszerben nincs semmi esélyük arra, a fejlett tőkés országok irányában fennálló szakadékot áthidalhassák és lakosságuk anyagi helyzete lényegesen megjavuljon. Ez a felismerés volt minden bizonnyal, annak az oka, hogy 1964-ben erősödött az a tendencia, hogy nem kapitalista utat választanak. Ezek a tendenciák jutottak kifejezésre a külföldi tőke irányában folytatott további államosítási politikában, az állami szektor fejlesztésében és a magánszektor visszaszorításában, különösen Algériában, Burmában, Ceylonban, Indonéziában, Kambodzsában, Maliban, az Egyesült Arab Köztársaságban, Szudánban és még több más ázsiai és afrikai országban. Részben ezek a lépések — s ez különösen fontos — együttjártak a hazafias tömegek nagyobb arányú bevonásával a politikai életbe, különösen áll ez a dolgozó tömegek és az államhatalom viszonyára. Ez vonatkozik elsősorban Algériára, az Egyesült Arab Köztársaságra, Burmára Indonéziára és az utóbbi időben Szudánra ahol új nemzeti demokratikus kormányzat van kialakulóban különböző formákban és következetességgel Mindez fejlesztéséig hat a nem kapitalista útra, azaz a forradalmi-demokratikus változásokra, melyek célja az imperialistaellenes, antifeudális forradalom véghezvitele és a szocilaizmus felé vezető út anyagi és szociális feltételeinek megteremtése. Dr. Naar Ivor 1968. február 7., kedd Churchill EGY ÉVSZÁZAD angol politikáját formálta. Esküdt ellensége volt a szocializmusnak. Ellenség, azért nem lehetett félvállról kezelni, mert olyan birodalmat kormányzott, amely a nagyhatalom rangjával dicsekedhetett. Ideiglenes szövetségese, majd ellensége volt a szovjet hatalomnak. S ebben a minőségben lett belügyminiszter, tengerészeti miniszter és kormányfő. Nem véletlen, hogy temetésének a Westminster ezeréves falai nyújtottak királyi díszletet, hogy ravatalánál öt koronás uralkodó rótta, le tiszteletét. Mi köze volt a világhoz? Sok, önállóan politizált. 1914-bem, amikor első miniszteri tárcájának birtokában elrendelte az angol flotta mozgósítását, életében az első és utolsó közeledési kísérletet hajtotta végre a cári Oroszországihoz. A Dardanellák megnyitásának terve az adott politikai helyzet logikus felismeréséből fakadt ANGLIA „old man”-je az 1929—39 közötti önként vállalt „politikai száműzetése” idején a hittérben sem maradt tétlen. A hatalom törvényeinek ismeretében elsőként viszi bele országát a szovjetellenes intervencióba — muníciós miniszterként —, de később ugyanő ismeri fel a kormányfők között elsőként a hitlerizmus veszélyét, ellenzi a müncheni egyezményt, és ebben a kérdésben is saját pártjában uralomra jutó Chamberlain—Halifax konzervatív irányzat ellen fordul Egy évvel később kormányfőiként irányítja a fasizmus elleni küzdelmet, de az ellenállási mozgalmaik közül csak a konzervatív jellegűeket támogatja: az olasz, jugoszláv anarchistákat és a görög memarchistákat, közben pedig nem feledkezik meg,hogy figyelmeztesse IV Torptgomerot: a nerünktől zsákmányolt muníciót egy várható szovjetellenes támadásra kell tartogatni. A VILÁGHÁBORÚ befejezése után a Fultonbam és Zürichben elhangzott beszédekben az egyesült Európa tervét hirdeti meg, olyan Európáét, amely politikailag és katonailag méltó ellenfele a szocializmusnak. A terv nem vált valóra. Akkor sem, amikor 1952-ben ismét a miniszterelnöki székbe ülhetett, a konzervatív párt szinte véletlen győzelme folytán. Politikájának végleges bukását az 1956-os szuezi konfliktus pecsételte meg. Az általa jelölt utód, Eden churchilli szellemben vetette el a sulykot. Angliában általában látványosságok nélkül zajlanak le a kormányválságok. A diszkréciójáról híres brit diplomáciai külügye csak a nagyhatalmi veszteséglista megcáfolhatatlan tényeit kénytelen elismerni és hivatalosan a világ tudomására hozni. Churchill történelmi szerepét alapvetően meghatározták a nagyhatalmi törekvéseik, amelyek a mai nemzetközi viszonyok között mindinkább az illúzió szerepét töltik be. Az enyhén szólva vitatható irodalmi Nobel-díjas politikus a néhány napos nemzeti gyár után a családi kripta nyugalmát kapta. Végleges leköszönése, 1955 óta a mozgékony aggastyán tiszteletre méltó frisseségével látogatta a parlament üléseit. Jelenléte még az utolsó pillanatokbanis számottevő volt, s bár az őt követő kormányfők arca változott, az ország politikai arculata annál kevésbé. TÖRTÉNELMI szerepe nemcsak gyakorlatban és a véletlen folytán azonosult a fasizmus ellen küzdő államfőkével. Színes és koncepciózus egyénisége szerencsésen találkozott a világpolitika követelményeivel. A jaltai konferencián jelenlétével a szigetország nagyhatalmi tekintélyének szerzett babérokat, de a tengerek övezte fokozatos elszigetelődést — amely jelképes is — mér nemtudta megakadályozni. Hosszú életében tanúja és részese volt a brit birodalom virágzásának és lassú, de elkerülhetetlen felbomlása jeleinek. Rácz Zoltán