Kisalföld, 1965. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

* KISALFÖLD Meghalt ,­­ Március 17-ig lehet jelentkezni Az­ Egyesített Tiszti Iskola működéséről, oktató-nevelő munkájáról, a felvétellel kapcsolatos tudnivalókról tá­jékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn Pesti Endre vezérőr­nagy, a katonai tanintézet parancsnoka. Egyebek között elmondot­ta, hogy a növendékek négy év alatt, mire tisztek lesz­nek, nemcsak a korszerű haditechnikát sajátítják el, hanem lehetőségük nyílik arra is, hogy tanári képesí­tést szerezzenek: műszaki is­meretek és gyakorlatból, földrajzból, kémiából, orosz és német nyelvből, valamint matematikából. A felsőfokú technikumi végzettséget a következő szakterületeken szerezhetik meg: gépjármű-­­ műszaki, radiológus, impul­zus- és mikrohullámú, veze­tékes és híradás-technikai, vezetéknélküli híradástechni­kai, gépgyártás-technológiai, építőipari, útépítő szak­technikusi — elnyerhetik to­vábbá a felsőfokú számviteli főiskolai képesítést. Bevezették az iskolán, hogy a kiválóak és a negyed­éveseik mindennap ki­mehet­nek. Élénk a kulturális ég a sportélet az tanintézetben. Minden alapegységnek külön klubja van. Népszerűek az intézeten kivül is a központi művészeti csoportok, ame­lyek évente 25—30 előadást tartanak. A jelenlegi képzési mód­szer alkalmas arra, hogy a tisztjelöltek megismerkedje­nek a fizikai munkával és megszeressék azt. Az iskola parancsnoka kö­zölte azt is, hogy az Egyesí­tett Tiszti Iskolára meghir­detett jelentkezés március 17-én zárul. A jelenlegi ne­gyedik évfolyamos középis­kolások osztályfőnöküknél, a korábban érettségizettek, de 21 évesnél nem idősebbek, a nőtlenek a kiegészítő pa­rancsnokságokon jelentkez­hetnek. A felvételi vizsgát áprilisban tartják. (MTI.) A7 OSZtrák Köztársaság elnöke az Egyesített Tiszti Iskolára Adolf Scharf osztrák elnök va­sárnap este 75 esztendős korában­­ meghalt. Az osztrák el­nök három héttel ezelőtt betegedett meg influenzában, és 11 napja kór­házba szállították. Néhány napja ál­lapota válságosra fordult, mert ré­gebben szerzett májgyulladása ki­újult. Az elnök vasárnap reggel elveszítette öntu­datát és az orvo­sok már nem tud­tak segíteni rajta. * Adolf Schärf 1890. április 20-án született Nikols­­burgban. A hit­lerista megszállás idején Schärf hosszabb időt töltött koncentrációs táborban. A háború után részt vett az osztrák parlamenti rendszer helyreállításában és az Oszt­rák Szocialista Párt megszer­vezésében. 1945 októberében képviselővé választották, és ugyanebben az esztendőben alkancellárrá nevezték ki. 1957. május 5-én, Theodor Körner halála után válasz­tották meg az Osztrák Köz­társaság elnökévé. Az osztrák alkotmány ér­telmében az elhunyt Scharf funkcióját az új elnök meg­választásáig Klaus kancel­lár veszi át. (MTI.) * Az osztrák kormány hét­főn délben gyászülést tartott, amelyen Klaus kancellár méltatta a vasárnap este el­hunyt Adolf Schärf köztár­sasági elnök érdemeit. A kormány országos gyászt rend­elt el, Ausztria középn- Lei­dn félárbocs­á , enged fejr­e a lobogókat.­­Adolf Schärf, holt­­testét hétfőn az elnöki palo­tában ravatalozták fel, kedd­től pedig a parlament osz­lopcsarnokában állítják fel a ravatalt, ahol a lakosság három napon át vehet majd búcsút az elhunyt államfér­fiútól. A temetésre pénteken kerül sor. A parlamentben Klaus kancellár, a sírnál pe­dig Pittermann alkancellár, az Osztrák Szocialista Párt elnöke mond majd beszédet. * Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratot inté­zett dr. Josef Klaus osztrák kancellárhoz, s az Elnöki Ta­nács és a kormány nevében részvétét fejezte ki dr. Adolf Scharf szövetségi köztársa­sági elnök elhunyta alkal­mából.­­(MTI.) A „Szerencse­ sorsjáték“ húzása A „Szerencse sorsjáték’ húzását vasárnap tartották a Magyar Sajtó Házában. A húzáson majdnem valameny­­nyi kibocsátott — pontosan 1 499 900 — sorsjegy vett részt. Ezek között 12 főnye­reményt és 5685 értékes ajándéktárgyat sorsoltak ki. A húzásról készült gyors­listát a sajtó szerdai száma közli, a hivatalos nyere­ményjegyzék pedig március 10-től a postahivatalokban te­kinthető meg. (MTI.) Ismét főnyeremény jutott a körzetbe Gyorslista az 1965. március 1-én megtartott lottó jutalom­­sorsolásról, melyen a 9. heti szelvények vettek részt, szám: nyeremény: 001 127 jugoszláviai társasutazás 001 252 utalvány 003 432 utalvány 008 161 óra 012 316 rádió 012 784 utalvány 016 717 televízió 028 477 háztartási kisgépesítés 03­9 635 utalvány 667 300 jugoszláviai társasutazás 08tv 152 utalvány 1 503 475 óra 2 854 711 tv - 2 854 863 rádió 6 010 596 rádió 6 027 212 teáskészlet 6 035 013 utalvány 6 036 427 jugoszláviai társasu­tazás 6 042 341 kristálykészlet 6 042 678 háztartási kisgépesítés 6 048 174 zeneszekrény 6 089 539 kávéskészlet 6 090 596 háztartási kisgépesítés 6 103 047 órautalvány 6 106 321 modern otthon gépei 6 112 886 fényképezőgép 6 112 900 fényképezőgép 6 121 651 utalvány 6 135 679 kávéskészlet szám: nyeremény: 6 142 734 órautalvány 6 153 829 naptáros óra 6 158 305 utalvány 6 165 164 motorkerékpár 6 175 814 óra 6 185 129 utalvány 6 199 656 naptáros óra 6 203 738 fényképezőgép 6 207 998 fényképezőgép 6 217 145 háztartási kisgépesítés 6 230 157 Bpest II., Frankel Leó u. 72. sz. társasházban III. em. 11. szám, 2 szoba hallosú étkezőfülkés, gar­­deróbos, loggiás komfor­tos azonnal beköltözhető öröklakás ~ 6 230 579 utalvány 6 253 065 ágyneműkészlet 6 276 554 modern otthon gépei 6 270 650 rádió 6 275 551 naptáros óra 6 280 705 jugoszláviai társasutazás 6 287 477 modern otthon gépei 6 288 801 televízió 6 311 065 rádió 6 311 193 rádió 6 322 125 utalvány 6 329 601 rádió 6 341 812 utalvány 6 343 664 utalvány 6 351 734 varrógép 6 356 163 televízió szám: nyeremény: 6 367 255 modern otthon gépei 6 377 756 rádió 6 388 192 utalvány 6 402 929 rádió 6 408 485 rádió 6 441 288 rádió 6 443 305 kerékpár duó 6 453 183 rádió 6 454 1­52 utalvány 6 455 773 utalvány 6 459 603 bútor 6 462 907 rádió 6 470 062 mosógép 6 473 178 naptáros óra 6 484 022 szőnyeg 6 497 142 televízió 6 498 877 jugoszláviai társasutazás 7 309 096 étkészlet 7 310 002 rádió 7 311 542 motorkerékpár 7 347 768 rádió 7 349 095 rádió A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyertesnek a szelvény foga­dási szelvényrészét 1965. már­cius 20-ig kell eljuttatnia a Sportfogadási és Lottóigazgató­ság lebonyolítási osztályához, (Bp. V., Nádor u. 15.). 8. «Tartózkodjék a nyomozástól!" Olyan köztiszteletben álló ember aljas meggyilkolása, mint amilyen Urbantsuk fő­mérnöke volt, nem marad­hatott titokban. A Gestapo is erre gondolt, amikor vég­rehajtót keresett ,a feladatra, ők persze nem akartak ek­kora lármát csapni, a letar­tóztatás után intézték volna el az „ügyet”. Faragó köz­reműködése a kelleténél is hatásosabbra sikerült, most már csak az volt hátra, hogy a nyomozás kiterjesz­tését lehetetlenné tegyék. A Gestapo őrmestere már a lakástól a gépkocsiig ve­zető úton kifejezte rosszallá­sát: „Sie blöder Hund! Was haben sie gemacht?” — és lihegve, méregtől elfulladva ostorozta Faragót, hogy mi­ért nem fejbe lőtte az áldo­zatát? A másik szidást Volk­­hardtól kellett elszenvednie, de miután Faragó közölte vele, hogy a főmérnök min­den valószínűség szerint meghalt, a főnök megnyugo­dott. Még ő vigasztalta a vendégek közé visszatérő, meglehetősen letörten visel­kedő gyilkost: „Ne vágjon már olyan bús képet, fe­lejtse el az egészet...” A másnap reggel Táplány­­pusztára kiszálló csendőrjár­őr az alábbi jelentést tudta le a gyilkosságról: „M. kir. székesfehérvári II. cs. kerület könyvétalapi őrs, Kocsis főtörzsorm. jv. 399. ban. 1944. Távmondat. Kir. Ügyészségnek Győr, Táplány­­puszta, 1944. december 3. Urbantsuk Tibor 45 éves, Töltéstava községhez tarto­zó táplánypusztai lakos, fő­mérnököt folyó hó 3-án 1 óra 10 perckor a lakásán is­meretlen tettes pisztollyal agyonlőtte. A tettes elmene­kült. A hulla a helyszínen van. Kérek felhívást, hogy a hulla boncolása mikor vár­ható. Ezen jelentésemet táv­beszélő hiányában a győri fogháznál adtam le.” Egyetlen momentum nem szerepelt a távmondatban, az, hogy a csendőrök — nem messze Urbanisukék lakásá­tól — nyilas karszalagot ta­láltak. A karszalagot nem Faragó veszítette el. Polgári ruhá­ban — sőt szmokingban volt, és különben sem volt­ érde­ke, hogy a gyanút társaira, a nyilaskeresztes pártszolgá­­latosokra terelje. Sokkal valószínűbb ennél, hogy a karszalag is a jól kitervelt ügy kelléktári tartozéka volt, és a Gestapo őrmestere dob­ta el, miközben a kocsi felé futva Faragót szidta. Nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy Urbántsukot bárhol öl­ték volna meg, a nyilas kar­szalag a helyszínen marad. Volkhardt jól mérte fel a közhangulatot, amikor a kar­szalag eszébe jutott. A la­kosság minden bizonnyal a németekre, vagy a nyilasok­ra gyanakodott volna, de ugyanerre a következtetésre kellett hogy jussanak a ha­tóságok is. A köztiszteletben álló áldozat esetében más lehetőség kizárt. A karszalag így egyértelművé tette a fel­tevést, mely a nyilasokra há­rította a gyanút, ők pedig védekezzenek, ahogyan tud­nak. Volkhardt másnap mondta is Faragónak, hogy ebben az ügyben ők nem védhetik meg, mert a gya­nút a Gestapóról feltétlenül el kell terelni. De nem is kellett különös­képpen megvédeni a gyilkost. Az ügyben a csendőrség lát­szólag nyomozni kezdett, az utasításnak megfelelően. A karszalag megtalálásával kapcsolatos következtetésen azonban nem jutott túl. Magasabb körökből a nyo­mozással foglalkozó csend­őröket, de a helyszínre ki­szálló detektíveket is figyel­meztették: ne legyenek na­gyon buzgók! A gyilkosság mögött politikai hátteret sej­tettek, a gyilkost tehát nem kell különösképpen kutatni, csak kifelé mutassanak va­lamit. Az áldozat különben is kommunistagyanús balol­dali egyén; ebből érthették feladatukat. A boncolással sem siettek. A holttest három napig fe­küdt a folyosón, ott, ahol le­lőtték. Urbantsuk a lövés után összerogyva végső vo­naglásában a fürdőszoba aj­tajával szemben lévő szoba ajtaja elé került. Ebben a szobában az intéző rokonai laktak, s amíg a halott ott feküdt, lakásuk ajtaját csak úgy közelíthették meg, ha átlépik a pokrócba csavart holttestet Akkor még kevesen tud­ták, ki ölte meg Urbantsu­­kot. Egyesek Weinhofferra, Faragó fölöttesére gyanakod­tak, de Weinhoffer maga sem tudta, mi történt, ki ölte meg a főmérnököt. Őt nem avatták bele az ügybe, ehhez már­ ő sem volt elég­gé megbízható. Meg is kér­dezte Faragótól néhány nap múlva: tudja-e, hogy ki gyilkolta meg a főmérnököt? Faragó titokzatos arccal azt mondta, hogy mindenről nem kell mindenkinek tud­nia, és vannak dolgok, ame­lyekről jobb, ha nem kíván­csiskodik. A tárgyalási jegyzőkönyv­ben az egyik tanú — aki a megyeházán gépíróként dol­gozott — a következőket val­lotta: „A vádlott (Faragó) egy alkalommal diktált ne­kem egy jegyzőkönyvet, melyben körülbelül ez állott: Urbántsukot, aki Oroszor­szágban agitátoriskolát vég­zett, továbbá zsidó munka­­szolgálatosokat, akik nem tudták magukat igazolni, el­intéztük.” Érthető tehát, hogy a csendőrök nem törekedtek a tettes elfogására, és a nyo­mozást csak ímmel-ámmal végezték. Egyébként később, amikor a tettes személye nyílt titok lett, mindenki úgy tett, mintha nem tudná, ki­ről van szó. A nyomozást végző detektív jelentése sze­rint a nyomozást „nemleges eredménnyel lefolytatták”. A népbírósági tárgyaláson az ügyész, aki abban az idő­ben az Urbantsuk üggyel foglalkozott, a következőket vallotta: „Kérdésére előadom, hogy a hivatalban barátilag em­lítették 1944 decemberében, hogy ne iparkodjam annyi­ra az ügyben, mert én is úgy fogok járni, mint Ur­bantsuk.” Következik: A JÓZSEF ATTILA KÖR. 1965. március 2., kedd K­özkívánatra megismételt irodalmi előadás Az elmúlt években sor­kat vitatkoztak illetékesek: irodalmárok, szervezek, művelődésiház-igazgatók, írók és újságírók, hogy va­jon valóban lelohadt-e a közönség és azon belül a fiatalság igénye a külön­böző ismeretterjesztő elő­adások iránt. Sok esetben azt kifogásoltuk, hogy csak Jókai, csak Mik­száth, csak Móricz a ki­választott író, és nem a mai irodalom, s azon be­lül is Illés, vagy Darvas, vagy éppen Dürrenmatt, Miller, és így tovább. A minap olyan véle­ményt is hallottam, hogy az ismeretterjesztés jelen­legi formája elavult. El­hangzott néhány „forma­bontó” javaslat is. Ezeken lehet vitatkozni, és közü­lük esetleg egyiket vagy másik­at meg lehet valósí­tani. De számos előadás (köztük irodalmi is) hang­zik el napjainkban az úgy­nevezett elavult formák keretében. A látogatottság ingadozó. Van amikor 20 —25 érdeklődő vesz részt az előadáson. (Mellesleg el­mondhatom, hogy az isme­retterjesztésnek ez az in­­timebb, vagy ha úgy tet­szik, klubszerű formája előadó és hallgató számá­ra egyaránt vonzó.) Déván s nem is kevés olyan eset, hogy több száz érdeklődő tölti meg az előadótermet. Vajon mi vonzotta az embereket? Csak Jókai vagy Mikszáth? Nem! Mai modern írókról hangzottak mondanivalók. A múlt hét végén azon­ban eddig még nem ta­pasztalt eset történt az Ady Endre Művelődési Házban. Ismét a máról, a mai irodalomról esett szó. Artur Millerről havazott el értekezés. Az előadó, Mrás Károly vált. Az is­kolaév­ elején került Sop­ronba. Hiszem, hogy nem haragszik érte, ha meg­mondom: tanítványain kí­vül még nagyon kevesen ismerik a városban. Tehát személye egyedül nem le­hetett vonzó erő. Vetítet­ték a „Pillantás a hídról” című filmet is. Sopronban hat napon át 19 előadás­ban láthatta már a közön­ség a filmet. Ez sem volt az érdeklődés fő oka. És mégis mi történt? Pénte­ken este minden különö­sebb hírverés nélkül (né­hány plakát jelezte az elő­adást) 483 ember ment el abba a művelődési házba, melyről nem is kevesen oly meggyőződéssel mond­ják, hogy „messze van” a várostól. Sokan kiszorul­tak az előadásról, és ez késztette az Ady Endre Művelődési Ház vezetőit, hogy szombaton délben megismételje az előadást. Az itt megjelent 348 fia­tallal együtt 831 ember hallgatta meg a Millerről szóló előadást. De végeze­tül hadd említsem meg a soproni szabadegyetem iránti érdeklődést is. Min­den előadáson — sok eset­ben mindenféle „vonzó” kísérőműsor nélkülin — több mint 250 érdeklődő vesz részt. imm­ennel milyen tanul­ságot vonhatunk­ te? alsó­­sorban nem szabad pánik­hangulatba esni, na egy rosszul szervezett d­vaáást nem lehet megtartani. In­kább az okot kell felderí­teni, hogy miért nem jöt­tek el az emberek. Való­színű, hogy a csak el­mélet szerint valóban már nem érdekelte őket a klasz­­szikus múlt. (Hiszen az el­múlt 20 év alatt az Olcsó Könyvtár jóvoltából min­denki megismerhette a klasszikus, sőt a roman­tikus irodalmat is.) De ér­dekelte a ma élő, ma al­kotó írók izgalmasan ér­dekes társadalomszemléle­te, az igazságot kendőzet­lenül megmutató és a bű­nöket feltáró őszinteség. És még valami! Nem le­het tudomásul venni azt a fáradtnak és bágyadtnak­ ható elméletet, miszerint az " emberek­-' elkényelme­­sedtek,­­ lakásukban szerti­­lélhetne a nagy világ a te­levízió révén, tehát ne ren­dezzünk semmit, se­­ elő­adást, se vitát? Igenis ren­­dezzünk friss és főleg meg­győző lendülettel! Ha így tesszük, akkor az Ady Endre Művelődési Ház ese­te másutt is megtörténhet: irodalmi előadás közkívá­natra megismételve! Radó Ferenc

Next