Kisalföld, 1965. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Az apadás gyorsulására számítanak Óriási szivattyút állítottak fel Győrzámolynál Horgásznak az országúton Az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság területén az árvízvédelmi helyzet az el­múlt napokhoz képest lénye­gében változatlan. Még min­dig több mint kétezren telje­sítenek szolgálatot a gátakon. A szigetközi Duna-szaka­­szon az átmeneti néhány centiméteres áradás után újból megkezdődött a lassú apadás. A Duna vízgyűjtő­ területén az időjárás olyan kedvezően alakult a legutóbbi harminc­hat órában, hogy az apadás gyorsulására lehet számí­tan­i. Győrött a legutóbbi tetőzés óta 130 centiméter apadást észleltek. Azóta két hét telt el. Győr térségében a vízál­lás ennek ellenére is ma­gas. Pinnyédet Győr fe­lől még mindig nem le­het az országúton meg­közelíteni. A Pinnyédre vezető utat he­lyenként még olyan vastag­ságú víz borítja­, hogy hor­gásznak rajta. A múlt héten megkezdett lokalizációs töl­tés építése tegnap még tar­tott A település belterületé­nek nagy részét változatlanul víz borítja, annak ellenére, hogy a szivattyúzás már na­­­pok óta tart. A kompjárat, amelyen keresztül Pinnyéd lakói Győrt elérhetik, változat­lanul működik. Az­ Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság területén április 22-e óta szünet nél­kül harmadfokú készültség és árvédekezés van. Bár az árvízvédelmi helyzet lénye­gesen javult, egyelőre még nem tér pihenőre az árvízvé­delmi szolgálat. A belvizek visszavezetésére egyre nagyobb erőket mozgó­sítanak. Tegnap 18 szivattyútelep és 124 hordozható szi­vattyú dolgozott. Győrzámoly határában teg­nap óriási szivattyút is felál­lítottak, amely másodpercen­ként ezer liter belvizet távo­lít el. Vasárnap óta az elöntött terület az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság terüle­tén mintegy 3000 katasztrális holddal csökkent. Jelenleg 57 000 hold van víz alatt, amelyből 50 000 Győr-Sopron megyére esik. Intézkedés történt, hogy az árvízvédelemben részt vevők is megkapják a védőoltást. Ezek az oltások ma kezdőd­nek meg. A csehszlovákiai árvízhely­zetről nyert legfrissebb érte­sülések szerint a Medve és Hsicsov közötti gátszakadás elzárása még nem történt meg. A szakadás elzárására újabb erőket vetettek be. Megkísérelték a kővel megrakott uszályok hely­színre vontatását is. Ezt eddig még nem koronáz­ta teljes siker. A víz sodrása olyan erős, hogy a kőszállítmányt még nem tudták a rendeltetési helyére juttatni. A gátszaka­dáson tovább áramlik ki a víz Csallóköz területére. A víz újabb területeket önt el, és megközeí­tette Dunaszerdahelyet. Az el­múlt napokban a Komár­­no térségébe kiömlött ár­víz 60 centiméterrel nőtt. A várost védő körgát elké­szült, és eddig ellenállt a­­z ostromának. Cs. I. PB-bontót építenek Győrött Másfélszeresére nő a gáztermelés A győri Gázmű vezetői évekkel ezelőtt már aggoda­lommal állapították meg, hogy a gyár berendezésével nem tudják a város növekvő gázszükségletét kielégíteni. Az öreg gépekből továbbá ezer köbmétereket préseltek ugyan ki, de már egyre több szó esett a gyár bővítéséről, berendezések építéséről. Az elmúlt hetekben a Gázmű en­gedélyt kapott, s anyagi fe­dezetet a gyár bővítésére. Hengerek, állványok, csövek Druth Róberttől, a gyár igazgatójától kapott infor­mációval indultam el az épít­kezés megkeresésére. Az út­baigazítás ellenére is nehezen találtam rá. A várt torony­daru helyett 100 négyzetmé­ter nagyságú beton téren, vasvázas fészer alatt kisebb­­nagyobb hengerek. Az áll­ványokon szerelők. A véko­nyabb csövek is derékvas­­tagság­úak, s a nagyobbik henger több méter átmérő­jű. A magasban a villanyhe­gesztő mint egy akrobata, úgy egyensúlyoz, hogy a csat­lakozó csövek oldalát is ösz­­szehegessze. Csak az első percben tűnik kicsinek a gáz­gyár épülő toldalékja. Hiába, az ember szeme már hozzá­szokott a hagyományos gáz­gyár óriási méreteihez. A gé­pek miniatürizálásának kor­szakában pedig nem szabad ilyenen csodálkozni. Az épí­tők, a Budai Ferenc szocialis­ta címért küzdő brigád tag­jai gyorsan meggyőznek er­ről. Egyszerű folyamat — A berendezés három bontóreaktorból és a hozzá­juk csatlakozó mosóikból, hű­tőkből áll — mondja a bri­gád­vezető. — Propán­t-butánt, és ha szükség lesz rá, köny­­nyű benzint bontanak gázzá. A benzin tárolására 100 köb­méteres tartályt építenek. A berendezés működése egysze­rű. A levegővel összekevert folyékony propánt 900 Cel­sius fokon nikikelsó katalizá­tor jelenlétében gázzá bont­ják. — Egyszerű folyamat, — mondja a brigádvezető és a többi építő. Egyszerű — gondolom, csakúgy, mint a lakatosoknak a gyárépítés. A Budai-brigád eddig csak javításokat végzett, s most gyárat kell építenie. Érdek­lődöm, hogy volt bátorságuk elvállalni. Az emberek ma­gabiztosak. Úgy mondják, csak egyszer kell tanulni ezt is. Egy éve készültek az épít­kezésihez, azóta gyártják hoz­zá az alkatrészeket. Ami még hiányzik, azt a börzéken sze­dik össze. — Ki tervezte a gázbontót? — A főmérnökünk, Emres Tibor — mondják az építők. — A főmérnök a távolból fi­gyeli beszélgetésünket. Jön hozzánk tiltakozva. Nem volt más választás — Közös munka ez. A gyár műszaki gárdája tervezte. Ha kész lesz a bontó, az is a gyár közösségének érdeme. Nem kenyerünk a tervezés, de mivel az intézetek nem vállalták, nem volt más vá­lasztásunk. A rajzokon is meglátszik, hogy nem szak­emberek készítették, nem elég részletesek. Így mindig itt van közülünk valaki. Ha szükség van rá, segítünk az építőknek.­­ Az új gyárrészleget 1 200 000­­ forintos költséggel fogjuk felépíteni. A propán­bontót csupán három ember kezeli majd. Olyan gázt állí­tunk elő, mint a hagyomá­nyos városi gáz. Ezért nem kell a gázfogyasztó-berende­zéseket átépíteni. A propán­­bután-bontó a környezetre nem káros. Nem szennyezi a levegőt korommal, kátrány­nyal ammóniákkal. Sokat fogyasztunk Az építők s a tervező szep­temberig együtt dolgozik. Szükség van az összefogásuk­ra, hiszen eddig még nem végzett feladatot kell meg­valósítaniuk. Most a kániku­lában is 34 000 köbméter gázt fogyaszt a város. Tavaly nyá­ron még csak huszonötezret égettünk el. Bizonyára a té­len már szükség lesz az új gázbontóra s a 20 000 köbmé­terrel több gázra. Ferenczi BÉLYEGEK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK MEGSEGÍTÉ­SÉRE. — Az Állami Nyomdában 5,—, 10,—, 50,— 100,— forint címletben készülnek a bélyegek az árvízkárosultak segélyezésére. Az üzem kollektívája egynapi kereset érté­kéért vásárol a bélyegekből. Z­aborc Sándor csoportvezető ellenőrzi a gépekről leke­rült bélyeglenyomatokat folii Foto - Perez­ Lajos felvi r 172032 VtOXG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Ára: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JÚLIUS - CS­ÜTÖRTÖK K­ XXI. ÉVFOLYAM 153. SZÁM A tartalomból: HA AZ EMBER ERŐS Az utolsó előtti napon A GYÓGYÍTÓ NEVETÉS A MÁVDAC tavaszi szereplése Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott. Az El­nöki Tanács, a Magyar Szo­­calista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Haza-­ftas Népfront Országos Ta­nácsának Elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Já­­nost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­­zottságának első titkárát, ér­demeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökének tsztsége alól felmentette; K­. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismeré­sével, államminiszteri tiszt­sége alól felmentette és nyugállományba helyezte; Dep Jánost, más irányú Jon- 06 pártmegbízatása miatt, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökhelyet­tesi tisztsége alól felmen­tette; Kállai Gyulát a Mi­­nisztertanács elnökhelyettesi tsztsége alól felmentette és a Magyar Forradalmi Mun­­kás-Paraszt Kormány elnö­kévé megválasztotta. Szerdán délben Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács el­nöke előtt Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letet­te a hivatali esküt. Az eskü­tételen jelen volt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei, dr. Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. 1910. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as években Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vesz az egyetemi baloldali mozgal­mak szervezésében. 1939-ben bebörtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásából a Nép­szava szerkesztőségében dol­gozott; részt vett a Népszava 1941 karácsonyi számának szerkesztésében. Egyik szer­vezője volt az 1942 elején alakított Magyar Történelmi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifa­siszta és háborúellenes tün­tetésnek. 1942-ben újból le­tartóztatták. A német fasisz­ta megszállás idején a kom­munista párt képviselőjeként a Magyar Front Intézőbizott­ságának tagja volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének tagja és miniszterelnökségi állam­titkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Szabad ■Föld című lapoknak. Hosz­­szabb időn át a párt kultu­rális osztályát vezette, 1949— 1951-ben külügyminiszter. 1951-ben koholt vádak alap­ján letartóztatták. Rehabili­tálása után 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság veze­tője, majd népművelési mi­niszterhelyettes. 1956 júliusa után a párt kulturális osztá­lyának vezetője. Az ellenfor­radalom idején elsők között vett részt a párt újjászerve­zésében. Kezdettől fogva tag­ja az MSZMP Központi Bi­zottságának, Politikai Bizott­ságának. 1957-től 1959-ig — a Minisztertanács elnökének első helyettesévé történő megválasztásáig — a Köz­ponti Bizottság titkára volt. A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány meg­alakulása után 1958. január 28-ig művelődésügyi minisz­ter, ezt követően 1960 ja­nuárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. 1958- ban megválasztották a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa elnökévé, s ezt a funk­ciót azóta is betölti. Hajdú- Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960 júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló érdemrendjével. (MTI) Péter János látogatása Harold Wilsonnál Péter János külügyminisz­ter Michael Stewart brit kül­ügyminiszter meghívására szerdán reggel néhány na­pos hivatalos látogatásra Londonba utazott.­­ Péter János szerdán dél­után látogatást tett Harold Wilson brit miniszterelnök­nél. Délután öt órakor Harold Wilson miniszterelnök par­lamenti dolgozószobájában fogadta a magyar külügy-­­ minisztert. Magyar részről­­ ott volt az eszmecserén Házi Vencel és Incze Jenő, angol részről Sir Ivor Pink nagy­követ A nemzetközi kérdé­sek áttekintése során a be­szélgetés központi témája a délkelet-ázsiai helyzet volt, amelyről mindkét fél kifej­tette álláspontját. Ugyancsak foglalkoztak az európai biz­tonság problémájával, külö­nös tekintettel a német kér­désre. Szóba került az euró­pai kereskedelmi kapcsolatok alakulása és ez a kérdés a két ország kapcsolatainak összefüggéseiben is felvető­dött. A közel egyórás eszmecse­rét követően Péter János szállására hajtatott, majd este a Lancaster­ House-ban Stewart külügyminiszter va­csorát adott a magyar kül­ügyminiszter tiszteletére. (MTI.) Az Árvízvédelmi Kormánybizottság tájékoztatója A Duna osztrák és német vízgyűjtő területén a meteo­rológiai helyzet kedvező. Csa­padék­ nem volt. A Duna vé­gig apad, s további apadás várható, bár ennek üteme egyelőre még lassú lesz. (MTI.) Szénaszárító berendezések kukoricához Az idén 48 hideglevegős szénaszárító berendezés fel­állítását tervezték a megye termelőszövetkezetei, többet, mint amennyi idáig üzemelt. A 48 szénaszárítóból eddig 35 készült el. A termelőszö­vetkezetek mind gazdaságo­sabbá akarják tenni a ven­tillátorok munkáját, ezért egy-egy berendezéshez két­­két álláshelyet építenek. Az idén négy közös gazdaság helyezte így el a ventilláto­rokat. A tápi termelőszövet­kezetben például saját erő­ből a két ventillátorhoz négy álláshelyet építettek. A két álláshelyet berendezései a második kaszálású lucerna egy részét és a harmadik kaszálású lucernát, a sarját is hideg levegősen száríthat­ják. Az idén előreláthatólag későn fognak beérni a ku­koricák a rövid tenyészidő miatt. A megyei tanács me­zőgazdasági osztályán úgy tervezik, hogy ha elegendő faanyagot tudnak beszerezni, ott, ahol a termelőszövetke­zetek szükségét látják, a be­rendezéseket felhasználhat­ják a kukorica szárítására is. Természetesen ehhez speciá­lis álláshelyeket építenek­ majd.

Next