Kisalföld, 1965. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I Ára: 80 fillér Szemölcsük a tervtelfesilésen Mint az egyszeri kőműves, aki halottak napján kezd té­likabátra gyűjteni! így jel­lemezték hajdan az előre nem látó, számoló embert, aki akkor bánik takarékosan javaival, amikor erre már csökkent a lehetősége. Az építőmunka idényjellege C3 már nagyrészt a múlté, ám a ráérősség a takarékosság­ra kevésbé. Az üzemek első félévi mérlegeinek adatai ezt tanú­sítják. A „globális”, egészé­ben tetszetős tervteljesítésen belül kevésbé tetszetősek az önköltségi mutatók. Szinte valamennyi Győr-Sopron me­gyei üzem, gyár kollektívá­jának maradt törleszteni valója az év második felére. A tényezők, amelyekből az önköltség-növekedés adódott, sokfélék. Kooperációs nehéz­ségek, növekvő készletek után fizetett magasabb ka­matok, minőségi kötbérek, a tervezettnél több túlóra, stb. szerepel az okok között. A Mosonmagyaróvári Timf old­ás Mükorund-gyárban pél­dául a feldolgozásra került bauxit minőségének romlá­sa hozta magával a fajlago­sok növekedését, s az enge­délyezett önköltségi szint túllépését. Az év első négy hónapjában 1,8 százalék volt a túllépés mértéke, de mi­után a gyár mozgalmi és szakmai vezetői „rákapcsol­tak” az önköltségcsökken­tésre, a további két hónap­ban 0,8 százalékot faragtak le belőle. E teljes készenléti állapot bíztató eredménye megalapozza azt az Ígéretet^ hogy a gyár kollektívája a harmadik negyedben meg­szünteti az elmaradást. Még­is megnyugtatóbb s célsze­rűbb lenne előre tervezni, megelőző intézkedéseket fo­ganatosítani az önköltség­rontó tényezők elhárítására. Az év első napjától kezdve s nemcsak mérlegzárás után! Kellő műszaki-szervezési in­tézkedésekkel felkészülni a terv összes mutatóinak tel­jesítésére. A gazdaságosság alapjel- tétele az ütemes termelés. Ez azonban még korántsem valósul meg az üzemek több­ségében. A tapasztalat sze­rint a negyedév utolsó hó­napjában teljesítik a terv zömét. Pangás, belső mun­kanélküliség a kezdéskor, hajrá, kapkodás a befejezés­kor. Annak minden költsé­gével: a selejt növekedésé­vel, a sérülésekkel és a túl­óradíjak feldúzzadásával. Ezek bőven ellensúlyozzák az újítások és versenyválla­lások révén megtakarított összeget. A megoldás útja-módja az előrelátó üzemszervezés. A Richards Finomposztó Vál­lalatéhoz hasonlóan, ahonnét régóta száműzött fogalom a. hajrá. Az üzemrészekre és napokra felbontott termelé­si program pontos betartása lehetővé teszi a gyártmány- féleségek változtatására vo­natkozó kereskedelmi igé­nyek kielégítését. Anyagbe­szerzési gondok, akadályok itt is adódnak, hiszen a fel­dolgozott nyersanyag nagy részét külföldről vásárolják. A magas fokú üzemi szer­vezettség azonban erőtelje- ssn ellensúlyozza a véletlen elemek negatív hatását a termelésre. Változatlan gond a koope­ráció elégtelensége. Szinte állandósult gyakorlat, hogy a tárgynegyedévben készáru­ként szereplő gyártmányhoz az alkatrészeket ugyanan­nak a negyednek szinte az utolsó órájában szállítják a kooperáló vállalatok. Ök tel­jesítik a tervüket, „csak” a gyártó vállalat nem, vagy éppenséggel drága áram Mindenekelőtt az irányító szerveknek kellene jobban, pontosabban összehangol­niuk a vállalatok együttmű­ködését. A Mosonmagyar­óvári Fémszerelvénygyár kol­lektíváját például nehéz hely­zetbe sodorta az öntvény- gyártó vállalat kijelölésének huzavonája. Amíg arról folyt a vita, hol gyártsák a fém- szerelvények öntvényeit, nem volt mit megmunkálni a mo­sonmagyaróvári gyárban. Hétszáztizenhárom tonna öntvény hiányzott a Fémsze­relvénygyár első félévi ter­véből. A Kisalföldi Gépgyár­nak 37 000 forint „bevétele” származott az elmaradt anyagszállítások kötbéréből. Kötbérből azonban nem le hét konzervipari gépeket gyártani. Figyelemre méltó néhol a teljes termelési tervben lévő elmaradás az év első felé­ben. Ez eleve megalapozza a harmadik negyed egyenet­len termelését. Kellő rrteny- nyiségű félkésztermék hiá­nyában bizonyos munkafá­zisok tétlenségre, majd kap­kodásra kényszerülnek. S a várható következmény: az asztalosok villanybúrákat szerelnek a vasúti kocsikon, mint ahogy ezt tették az el­ső félév hajrájában a Ma- gyér Vagon- és Gépgyárban. Vagy éppenséggel ablakot tisztítanak a „tervteljesítés érdekében”. Effajta szemölcsök csúfít­ják azt az általánosan ked­vező képet, amely a Győr- Sopron megyei üzemek első félévi termelési eredményeit jellemzi. S korántsem teljes felsorolásban alkotják az „árnyalati eltéréseket” az önköltség alakulásában. S efelett mintha túlságosan könnyedén siklanának el a vezetők. — Majd behozzuk, nem lényeges — mondják, s gyor­san más, kellemesebb témára váltanak. Az eddigi tapasz­talatok nagyrészt őket iga­zolják. A tartalékok nagy­ságát sejteti a győri üzemek első félévi jó tervteljesítése. Pedig heteken át százszám­ra vonta el az árvízvédelem az embereket a gépektől, munkapadoktól. Sok ezer munkaóra esett ki emiatt a termelésből. S nagyobb ösz- széfogott$ággal, rugalmasabb munkaszervezéssel nagyrészt leküzdötték a rendkívüli helyzet okozta nehézségeket. Az is tapasztalat, hogy az önköltség-növekedésről szóló jelzések akárhányszor ösz­tönzőleg hatottak a gazda­ságossági összetevők gondo­sabb elemzésére, ezek fino­mításához az erő összponto­sítására. El kellene érni, hogy ezek , az összetevők ne utólag, s az elmaradás fel­számolására hassanak, sok­kal inkább előre kimunkál­va őket, az önköltség csök­kentésére irányuljanak. Ez egyébként a kollektívának is kifizetődőbb: a Timföld- és Műkorundgyárban például az önköltségnek 0,1 száza­lékos csökkentése 0,8 napi átlagkeresettel növeli a nye­reséget. S a többletnyereség elérése mégis lelkesítőbb, ösztönzőbb cél, mint az adós­ság törlesztése. Jaktts Gajosné Szovjef-guineai közlemény ] élei, a tudomány és a tech- ] nika, valamint a kultúra te- : rüietén és más területeken is. Az SZKP és a Guineái De­mokrata Párt között ,,sike­resen fejlődnek az elvtársi kapcsolatok, amelyek alapja, hogy mélységesen megértik a célok azonosságát az impe­rializmus és a kolonializmus ellen, a békéért és a nem­zeti függetlenségért, a társa­dalmi fejlődéshez vezető for­radalmi folyamat meggyor­sításáért vívott harcban ... A két párt állást foglalt a pártközi együttműködés to­vábbi megerősítése mellett. Lecmyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és Anasztasz Mikojan elfogadta a meghí­vást, hogy baráti látogatás­ra utazzanak Guineába. (MTI.) A Szovjetunió és Guinea ismét megerősítik hűségüket a békés együttélés és min­den nemzetközi kérdés bé­kés rendezése elveihez — hangzik az a közös közle­mény, amelyet abból az al­kalomból adtak ki, hogy Sekou Touré, a Guineái Köz­társaság elnöke július 26-tól 30-ig hivatalos Látogatáson volt a Szovjetunióban. A felek kifejezték komoly nyugtalanságukat amiatt, hogy jelentősen bonyolódott a nemzetközi helyzet az im­perialista erőknek a világ különböző térségeiben elkö­vetett agresszív cselekmé­nyei miatt. Itt utal a közle­mény az Egyesült Államok vietnami katonai agresszió­jára, a Kongó (Leopoldville) belügyeibe való beavatkozás­ra, a Dél-afrikai Köztársa­ság apardheid politikájára és a dél-rhodesiai faji meg­különböztetésre. „A szovjet fél üdvözli azt az elvet, hogy az afrikai problémákat maguk az afri­kaiak oldják meg, az afrikai népek érdekeinek megfele­lően.” „A Szovjetunió és a Gui­neái Köztársaság támogat­ják az afro-ázsiai országok második konferenciájának megtartásáról hozott dön­tést” — hangzik a közle­mény. A közlemény hangsúlyoz­za: a szovjet—guineai kap­csolatok a szm’erér.'fís köl­csönös tiszteletben ' tartásai az egyenjogúság és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás alapjaira épülnek. A felek kifejezték azt a készségüket, hogy továbbra is fejlesztik és erősítik a baráti kapcsolatokat és az együttműködést a gazdasági Délutáni nap felé tárulkozó ablakok. Egy frissen reno­vált ház Győrött, a Fürst Sándor utcában. A szép sárga köntösbe öltöztetett házzal még szebb lett a Rába-korzó. A Fürst Sándor utca 17. számú házat nemrég adta át a lakóknak a Győr-Sopron megyei Tanács Építő- és Sze­relőipari Vállalat. Az épület utcai és udvari homlokzatá­nak újravakolása, a lakások felújítása, a víz- és villany- szerelési munkák háromszázötvenezer forintba kerültek A gyűjtés eredményéről, a károk felméréséről, a segélyezés módjáról tárgyalt az árvízkárosultak megsegítésére alakult megyei operativ bizottság Tegnap délelőtt 10 órai kezdettel Horváth József, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elnökhelyettesének rinokletével ülést tartott Győrött az árvízkárosultak megsegítésére alakult megyei operatív bizottság. A gyűjtés eredményét, a károk felméré­sével, a segélyezéssel kapcso­latos tudnivalókat dr. György Emőné, a Vöröskereszt me­gyei titkára terjesztette elő beszámolójában. Koszorúzás a Hősök terén A guineai párt- és kor­mányküldöttség, amely Sekou Tourének, a Guineai Demok­rata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnöké­nek vezetésével tartózkodik hazánkban, szombaton dél­előtt a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. A koszorúzásnál jelen volt Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csémi Károly ve­zérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, a magyar néphadsereg vezérkari főnö­ke, Kőmíves István, a Fővá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese, továbbá a Külügyminiszté­rium és a Honvédelmi Mi­nisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. ¥ A koszorúzás után a Parla­mentben folytatódott a ma­gyar és a guineai küldöttség tárgyalása. (MTI.) A bizottság megállapította, hogy a gyűjtés megyénkben a várakozásnak megfelelően halad, és a károk felmérése a kormányutasításnak meg­felelően folyik. A személyi károk becslésé­vel és ennek kapcsán a segé­lyezési javaslatok elkészíté­sénél azonban néhány köz­ségi operatív bizottság nem elég körültekintően járt el. Szem -elől tévesztették azt, hogy. a társadalmi gyűjtésből befolyt összeg nem a károk megtérítésére, hanem a rászo­rultak gyors segélyezésére szolgál. A mai nappal beérkeztek a községi operatív bizottságok­hoz a segélykérelmi lapok. Elbírálásuk nagy, felelősség- teljes feladat. A bizottságok kötelessége helyi és személyi ismereteik birtokában úgy el­bírálni a kérelmeket, hogy segélyezésben minden rászo­ruló részesüljön. A községi társadalmi bi­zottságok a kérelmeket elbí­rálva és összesítve augusztus 4-ig, a kiküldött nyilvántar­tólapon eljuttatják a járási és városi operatív bizottságok­nak, amelyek továbbítják a megyei operatív bizottságnak. A segélyezés két ütemben történik. Először az ingósá­gokban kárt szenvedettek se­gélyezése történik meg, a második ütemben az ingatla­nokban kárt szenvedettek kapnak segélyt A községi társadalmi bi­zottság a segélyben részesü­lők nevét, a javasolt segélv összegét feltüntető listát a ta- nácsiházán három napra ki­függeszti. A beérkezett hivatalos je­lentések alapján a megyei társadalmi bizottság augusz­tus 5-ig továbbítja a segély- összegeket tartalmazó jelen­tést az országos bizottsághoz. Az ingóságokra nyújtott se­gélyek kiadása augusztus 20-ig megtörténik. Az ingat­lanokban károsultak segélye­zéséről később töriénik intéz­kedés. Az ülés résztvevői elmond­ták a gyűjtéssel kapcsolatos tapasztalataikat, kérdéseikre választ kaptak, majd Hor­váth József elvtárs bezárta az ülést. VALÓBAN, mi kell a becsületességhez, meg ahhoz, hogy ne felejtse el a felnőtté serdült ember a há­lát? Hogy a gyerek öreg korára is tisztelje azt, aki felnevelte, akkor is, ha nem kap­ta meg azt, amit más gyerek? A szorgalom­hoz, a megbízhatóság­hoz? Nem tudom. De más se határozhatja meg cáfolhatatlanul. Ke­ressük a törvénysze­rűségeket a gyermek- nevelésben, de nem lehet kimondani a legjobbat. Laci 26 éves, és ti­zenkét éves munkás múltja van. Középma­gas, barna, izmos. Ma­gabiztos, közvetlen. Bizalmat kelt maga iránt, s bármilyen tit­kot első látásra rábíz­na az ember. Kedves mosoly játszik az ar­cán. Az ilyen ember­nek sok barátja van, s ritkán akad hara­gosa. A kú'polókemencék tűidében találkoztam Mi hell a becsületességhezf vele a Soproni Öntö­dében vagy fél éve. Akkor az öntöde hi­deg volt és szeles. A kiégett öntőmagból melaszszag áradt. Az öntők akkor meleged­tek meg, amikor az öntővödörrel dolgoz­tak. Laci tiltakozott: ha az ember dolgozik, nem fázik. Es Laci dolgozott. A Kakasi szocialista formázó­brigád a legjobb bri­gádok közé tartozik a Soproni öntödében. Akkor Lacitól így bú­csúztam: majd az érettségi után. Sokat gondolkoztam azóta a fiatalember életén. Mi hajtja, mi serkenti tanulásra? így vélekedett erről: „Lehet, hogy azt mond­ja, madár vagyok. Pe­dig ha túl leszek az érettségin, akkor se akarok elmenni innen. Jóllehet a kézi formá­záshoz nem kell sok „gőz”, de akkor se vá­lók meg a fiúktól, munkás vagyok”. TALÄNY ez a Laci, meg a Rétfalviak. Nyolc testvér, Laci közöttük a második. Apja 1954-ben megbe­tegedett. Továbbtanu­lás? Ahol gyorsan le­het pénzt keresni. A második legidősebb gyerek, Laci ipari ta­nuló, majd segéd. El­viszik katonának, s a huszonegy éves „öreg katona’" beiratkozik a soproni Gépipari Technikumba. Lesze­rel, majd megnősül. Felesége tanítónő. Egy mondata Lacinak: „Nem akartam szé- gyenkezni mellette. Az embernek egyébként is látni kell, hogy nem a kézi munkáé a jö­vő. A gépekhez pedig a munkásoknak is ér­teniük kell. Magam sem tudom pontosan, máért tanulok”. És tanult, készült az érettségire. Úgy, mint a többi Rétfalvi gye­rek. Nem akkor, ami­kor koruk szerint kel­lett volna tanulniuk. Kettő közülük techni­kus, egy mérnök, há­romnak szakmája van, s a két legkisebbik most tanul. Apjuk 15 éve beteg. Nem tanít­tathatta őket, maguk­ra szorultak. Ezeket mondta: „Vándorlás? A fel gyár barátom. Soha­sem csatangoltam a vi­lágban. Kinek van ab­ból haszna? Tizenkét éve negyvenen jöttünk ipari tanulónak a gyárba. Most másod- magammal vagyok”. Laci már túlvan az érettségin. A brigád­pénztárból ünnepel­tek. Az öntödében most forróság van, s a kézi öntővödrök mesz- szire perzselnek. A gépésztechnikus for­mákat készít. Nemrég a gyár vezetősége fel­ajánlotta Lacinak, hogy más munkakör­be helyezi. — Gondolkodtam rajta. Ha több hasz­nomat veszik, elme­gyek. Ve csak abba a munkakörbe, ahol a gyakorlati munka mel­lett maradok. Laci, a melegüzem KISZ-titkára a nyári terveiről beszél: „augusztusban a Ba­latonra megyek a fiúk­kal. A melegüzemiek­kel. Most jó a társa­ság, most kell ütni a vasat”. A NYÁRI MELEG­BEN tíz liter vizet is kiizzad az öntödei munkás. Férfi bír csak itt helytállni. Laci megrándítja a vállát. Ilyen lehet a többi Rétfalvi gyerek is. Hálás és szorgalmas. Nem kérnek, hanem adnak. I. J. A L PlMMf uTUK-lUr KUN FstGYtl BIZO I I b Ab A ti A MfcüYtl 1 A NAli LAPJA GYŐR, 1965. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP ★ XXI. ÉVFOLYAM 180. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents