Kisalföld, 1966. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
Ismerősök, ismeretlenek arcát változni tatja bizakodóvá ilyenkor az üdvözlés: a boldog újévet! Szilvesztert megelőzően és január 1-ét követően néhány napig igyeki szűrik, levetni önző, befelé forduló mivoltunkat, és egy kiterjedt nagy család tagjaiként érdeklődünk egymás hogyléte, egészsége, tervei felől. . . Emberebb emberré változtat bennünket a jövőnket még titokzatosan hordozó tizenkét hónap első napja. Egy kicsit jósok is szeretnénk lenni ilyenkor. Szerencsét megsejtek. Ezt érzem az utcán, hivatalban , felém sugárzó mosolyok záporozásában. És az is eszembe jut — évek múlásával egyre fájóbb következtetéssel - , miért csak ez alatt a pár nap alatt érezzük fontosnak, magunkhoz közellevőnek a másik , boldogulását. Az 1966. esztendői, szerencsésnek kívánt nők között olyanokkal is találkoztam, akiknek a hangjából aggodalom is érződött. „Te annyi helyen megfordulsz, sok ember véleményét ismered — nézett rám , kutatóan jó néhány ismerősöm —, hogyan magyarázod, hogyan magyarázzátok az új esztendőben reánk váró feladatokat, az egyesek számára megszorításokat is tartalmazó intézkedéseket? Lesz-e mozdító hatása ezeknek a megfontolt, mindanyi» n'.'iunk érdekét védő terveknek, fokozni zák-e az emberek alkotókedvét?” I. Ahogy ott az utcán, most sem tudnék , másképp válaszolni az érdeklődésre, mint hogy a nagy család fogalmát próbálom a kisebb közösségben, egy fedél alatt élők hasonlóságára fordítani. • Amikor tervet készítünk a családban ruha, cipő, élelem, bútor, mosógép stb. beszerzésére, elképzelhető-e, hogy a megrsvalósításban szerteágazók legyenek a végi remények? Nagyobb családi beruházások előtt pedig még inkább szükséges az I* anyagi erők, pontos számbavétele. Tíz- és' százezrek példájára hivatkozhatnék, akikig nek házépítési terve azért sikerült rövid idő alatt, mert a cél megvalósításában » egységes volt az akaratuk. Csak a köny- f* nyelműeknek, a máról holnapra élőknek, s a boldogulásukat másoktól váróknak furcsa az ilyen erőösszpontosítás. Akik megvalósították már, azt mondják róla: csak az első tervünk végrehajtása volt nehéz, amikor még hiányzott a gyakorlat. Szűkebb közösségben, családban élők között másképp el sem képzelhető a viszony, mint hogy egymáshoz őszinték legyenek. S vajon nem ezt kívánja-e tőlünk a népgazdaság, amikor a nagy közösségben együttélők tervét határozzuk meg? Abban mindenki egyetért, hogy az árvédekezés és a rossz időjárás okozta kárt az ország lakosságának kell vállalnia. Az ipar és a mezőgazdaság közgazdaságilag megalapozottabb, konstruktív fejlesztését is szükségesnek látjuk, és a minél előbb megvalósítandó célok közé soroljuk. Ab-ban is egyetértünk az országos tervek készítőivel, hogy mindezt az egész lakosság szükségleteinek csökkentése nélkül valósítsuk meg. ' ' ... - ( Gazdasági alapot teremteni a létünket ' meghatározó intézkedésekhez nem lehet csupán a választott állami és hivatali , szervek feladata. Mindannyiunk érdeke kívánja az erők hatékonyabb összpontosítását. Közösségi érdek a fizetés nagysá- gához mért hozzájárulás is. S miként a családban szükséges a költségvetés át- hangolása egy-egy nagyobb terv megvaló- sításához, az állami tervben az árváltozá-sok is az igazságosabb tehervállalást szol-gálják. Helytelen volna azonban, ha e kötele- , zettségvállalás tudomásulvételével kielé-gítőnek vélnénk a népgazdaság iránti tarttozásunkat. Gazdálkodásunk menetét alap- vetően megváltoztató, azt előbbre vivő eredményeket csak akkor várhatunk a , gondos mérlegeléssel készült tervektől, ha egyenként is úgy kezeljük a reánk bízott értékeket, úgy végezzük a munkát, ahogy * a saját holmijára vigyáz az ember, ahogy az otthoni munkáját végzi. Jobbat, ered-ményesebbet csak akkor várhatunk, ha a legfontosabb érdekünk megvalósítójaként * hajtjuk végre az 1966. évi tervet. Ezzel a kívánsággal köszöntjük az újév első napján megyénk dolgozóit. › R. E. ‘ (— o D Z UJ I— N (-T) LU o a o o O co (Nagy Éva felv.) 172032 Magyar állam- és pártvezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kállai Gyula, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke táviratot intézett dr. Fidel Castro Ruz elvtárshoz, a Kubai Kommunista Párt első titkárához, a kubai forradalmi kormány elnökéhez, dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtárshoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez, a Kubai Kommunista Párt Politikai Irodája és titkársága tagjához, melyben a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 7. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a maguk nevében forró, testvéri üdvözletüket és szívből jövő jókívánságaikat küldik a kubai államférfiaknak és a kubai népnek! Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminlisétsse táviratban üdvözölte dr. Raul Roa kubai külügyminisztert Kuba nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmei nek 7. évfordulója alkalmából. A SZOT elnöksége a Kubai Dolgozók Forradalmi Szak- szervezeti Szövetségének, a KISZ Központi Bizottsága a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanács a Kubai Béketanácsnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök-sége a Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottság- nak küldött táviratot az év- forduló alkalmából. (MTI) I K ádárJén®s újévi nyilatkozata Az újév alkalmából a Népszabadság szerkesztősége és a Magyar Távirati Iroda néhány kül- és belpolitikai vonatkozású kérdést intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához. Alább közöljük a kérdéseket és Kádár János válaszait. I Kérdés: A vietnami agresszió ki- terjesztése, a Dominika belügyeibe való beavatkozás, a reakciós, jobboldali erők támadása Indonéziában, a nyugatnémet militaristák nyílt igénybejelentése az atomfegyverek- re és más nemzetközi események azt a benyomást keltik, mintha az imperialisták az utóbbi időben magukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi erről az ön véleménye? | Válasz: Az imperializmus a nemzetközi politikában sem tud felmutatni semmiféle, a jövőbe mutató elgondolást. [ Ilyen terveink csak nekünk vannak, akik a szocializmus, a társadalmi haladás elveit valljuk, és a tartós béke megteremtéséért küzdünk. De akinek nincs átfogó terve a jövőt illetően, az a kezdemé-nyező szerepét sem ragadhatja magához. Az imparia- lista világrendszer válságban van: szorongatja a szocialista világrendszer országainak növekvő ereje, nyomást gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formája ellen küzdőnépek és saját dolgozóinak osztályharca, nehezítik helyzetét a vezető kapitalista országok egymás közötti, egyre éleződő ellentétei is. Csak arról lehet beszélni, hogy egyes imperialista hatalmak, s különösen az amerikai imperialistáik a múlt évben fokozták a népek ellen irányuló, bébebontó támadásaikat. A választások idején hangoztatott békeszólamokkal szemben az új elnök kormánya katonai behívókkal szerencséltette az Egyesült Államok polgárait. A nemzetközi jogot, a nemzetek önállóságát, az országok szuverenitását lábbal tiporva, csapatokat szállítottak partra Dominikában, fokozták a ,,különleges” háborút Dél-Vietnamban, bombatámadások sorozatát intézik a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, s újabban katonai támadással fenyegetik Laosz és Kambodzsa területét és népét. Ázsiában nemcsak háborút folytatnak, hanem felszítják az ellentéteket a gyarmati iga alól felszabadult országok között, és országokon belül, ellenforradalmi akciókat szerveznek, bátorítják a népellenes erőket, védelmezik a kcolonialista redszer maradványait Afrikában is; Latin-Amerikábam terrort alkalmaznak a haladó mozgalmak ellen. Európában pedig azoknak a nyugatnémet militaristáknak a kezébe akarnak atomfegyvert adni, akik a történelem által régóta véglegesített határok revíziójára törnek. De az is tény — s ezt az amerikai imperialisták is jól tudják —, hogy e „furkósbot’'-politikával szemben magában az Egyesült Államokban is növekszik az elégedetlenség és a tiltakozás, s még NATO beli szövetségeseiket sem tudták egységes akcióra térni. S ami még fontosabb, a megtámadottakat nem tudták megfélemlíteni, még kevésbé leigázni, mind növekvő ellenállással találkoznak, győzelem számukra nem látható, s mindjobban lelepleződnek a világ irCH véleménye előtt. Így értem azt, hogy az imperialisták nem ragadták kezükbe a kezdeményezést ! Agresszív cselekedeteik sokak kal inkább a szorongatott kalandor hazárd lépéseire emlékeztetnek. Kérdés: Milyen lehetőséget lát a békés egymás mellett élés elvének érvényesítésére a jelenlegi nemzetközi helyzetben? Válasz: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propagandaszólam, nem taktika, hanem egész korunkra érvényes lenini elv, amelynek érvényesítéséért minden körülményeik között, a mostani nemzetközi helyzetben is lehet és kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy a szocialista építőmunkáinkhoz békére van szükség, a kommunisták történelmi küldetése, hogy az emberiség érdekében küzdjenek egy újabb világháború megakadályozásáért, azért is, mert a szocializmus eszméjének világméretű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség szerencséjére a világháború immár nem végzetszerűen elkerülhetetlen, a Szovjetunió, a 14 szocialista ország a gyarmati iga alól felszabadult népek s a kapitalista országok haladó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az imperializmust egy új világháború kirobbantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. Ennek megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak vagyunk az amerikai agresszor ellen küzdő vietnami testvéreinkkel és minden, az imperialisták által megtámadott néppel, s tőlünk telhetően támogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kérdések politikai, tárgyalások útján való megoldásának. Normális viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista világgal is, ideértve a hozzánk közelebb eső európai országokat s a távoli Amerikai Egyesült Államokat is. A mostani helyzetben félreértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelmezésében. Mi tudjuk, s a kapitalista országok kormányainak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatatlan, képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fejleszthetik politikai kapcsolataikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát rá kell kényszeríteni az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommunistáknak van feladatuk, hanem minden embernek, aki bármilyen okból ellene van a háborúnak, a föld bármely részén éljen is. Kérdés: Milyen lehetőségek nyílnanak ebben a helyzetben a Magyar Népiköztársaság nemzetközi tevékenysége számára, hogyan hasznosíthatjuk ezeket a lehetőségeket? ! Válasz: " A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye 1985- ben is erősödött. Ezzel együtt külpolitikai tevékenységének lehetőségei is tovább növekedtek." A nemzeti önbecsülést fel nem adva is jól tudjuk, hogy nekünk, mint kis országnak, nincs döntő befolyásunk a világpolitika alakulására. Mégis, hála népünk politikai és az építésben elért sikereinek, szocialista társadalmi rendszerünknek, szavunk súlya növekszik a nemzetközi életben, s ezt mi mindenkor a szocializmus, a haladás, a béke javára fordítjuk. Jó múlt évben bővítettük kapcsolatainkat és együttműködésünket a Szovjetunióval, az európai szocialista orszá- I gokkal, távol-keleti szocialista országokkal, elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Bővültek kapcsolataink az európai kapitalista országokkal, közöttük jelentősebb politikai lépéseket realizáltunk Ausztriával, Franciaországgal és Angliával is. Tovább fejlődtek kapcsolataink Ázsia, Afrika országaival, Latin-Amerikával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szervezetekben, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk álláspontját képviselő külügyminiszterünk ismert fellépésével széles körű elismerést vívott ki, és a legutóbbi ülésszakon a mi képviselőnk töltötte be az I. számú politikai bizottság elnöki tisztét. Az 1966. esztendőben is szándékunkban az és kötelességünk is, hogy hasonló szellemben tovább folytassuk és szélesítsük a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét. Hazánk képviselőire a nemzetközi politikában az a megtisztelő szerep vár, hogy minden területen, növekvő aktivitással tevékenykedjenek, és önálló kezdeményezéssel is működjenek közre a szocializmus, a béke javára, a vitás nemzetközi kérdések megoldása érdekében, szoros együttműködésben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, valamennyi szocialista országgal, a haladás minden erejével. Kérdés: Hogyan látja a szocialista országok együttműködésének eredményeit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ezek hatását a jelenlegi nemzetközi helyzetre? Válasz: Mint ismeretes, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalmon belül és a szocialista országok együttműködésében is új problémák merültek fel. Mivel e kérdések rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rájuk. Jómagam 1965-ben részt vettem a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén, jártam a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Mongóliában, s több, itthon folytatott nemzetközi tanácskozáson is sok személyes tapasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a vita tovább folytatódott, az összes szocialista ország és az öszszes kommunista párt egységét nem sikerült megterelni (Folytatás a 7. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 19 fittér AZ MSZMP GYŐR-SoOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1966. JANUÁR 1. SZOMBAT XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM