Kisalföld, 1966. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

­ Hevesen bírálták a bonni kormányt Hevesen bírálta a bonni kormányt a vietnami hábo­rúba való egyre nagyobb arányú fokozatos beavatko­zása miatt William Borm, a nyugat-berlini FDP elnöke a párt rendkívüli kongresszu­sán. Borm kijelentette, hogy Bonn cáfolja ugyan ezt a nyilvánvaló tényt, de a cáfo­latok „ellentétben vannak azokkal a washingtoni ta­nácskozásokról nyilvános­ságra hozott részletekkel”, amelyek azt bizonyítják, hogy az atombomba elnye­rése céljából Bonn­­ csereüzle­tet akar kötni Washington­nal, s hajlandó fokozottabb támogatást adni az ameri­kaiak vietnami háborújához. Borm kereken kijelentette, hogy a nyugat-berlini FDP elutasítja a Német Szövetségi Köztársaságnak a vietnami háborúba való belekevere­dését. (MTI) KISALFÖLD Magyar - indiai közös közlemény DELHI (MTI­) Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság­­ Miniszter­­tanácsának elnöke Indira Gandhi asszonynak, India miniszterelnökének meghí­vására 1966. február 20—28-a között hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaság­ban. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és India miniszterelnöke meg­­­elégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és India kapcsolatai eredményesen fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy a két ország vezető személyi­ségeinek találkozása sikerrel járult hozzá a kölcsönös megértésen alapuló baráti kapcsolatok erősödéséhez. A látogatás során a két fél megvitatta a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének kérdéseit. Mindkét miniszterelnök an­nak a nézetének adott ki­fejezést, hogy a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság együttműködése jól szolgálja a két ország gazdaságfejlesztési céljainak sikeres megvalósítását. A két miniszterelnök ki­fejezte hő óhaját, hogy a két ország közötti kapcsolatokat különböző területeken to­vább fejlesszék. A látogatás alkalmával aláírt új hosszú­­ lejáratú kereskedelmi meg­állapodás, légügyi­­és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési egyezmény értékesen járul hozzá ehhez a cél­hoz. A felek mélységes aggo­dalommal szóltak a nemzet­közi helyzet súlyosbodásá­ról. Egyetértettek abban, hogy a béke összes erőinek együttes fellépésére van szükség ahhoz, hogy a nem­zetközi életet a békés egy­más mellett élés szellemében normalizálják. Mindkét miniszterelnök hangsúlyozta, hogy folytat­ni kell az erőfeszítéseket a hatékony, nemzetközileg el­lenőrzött általános és teljes leszerelés megvalósításáért. Üdvözlik a világ valamennyi államának részvételével ösz­­szehívandó leszerelési világ­­értekezletről szóló ENSZ-ha­­tározatot. Támogatják az atommentes övezetek létre­hozására irányuló javaslato­kat, sürgetik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nem­zetközi egyezmény megköté­sét. A két fél kifejezte mély­séges aggodalmát a Vietnam­ban kialakult súlyos helyzet és ama veszély miatt, hogy az nagyarányú nemzetközi konfliktussá fajulhat. Hang­súlyozták, hogy a vietnami problémát az 1954. évi genfi egyezménnyel­­ összhangban kell megoldani. Kállai Gyula miniszterel­nök köszönetét fejezte ki Indira Gandhi miniszter­­elnöknek, India kormányá­nak és népének a meleg és szívélyes fogadtatásért és meghívta Magyarországra az indiai miniszterelnököt. A meghívást az indiai minisz­terelnök köszönettel elfo­gadta. W*VS**V*A*^ WV VW WWVVWWVvVW I SZOVJET RIVIÉRA Puskin ciprusainál Mögöttünk maradt a ha­talmas metropolis, Moszkva: ezernyi látványával, érdekes­ségével, lenyűgöző arányai­val. Nevek, arcok, életre szóló élmények zsonganak bennem, idő kell, amíg az agy rendezni tudja a látot­takat , s máris­ repít gyors­vonatunk új célok, új váro­sok, a szovjet Riviéra, a csu­dálatos Krím-félsziget felé. Sorra maradnak el a vá­rosok, falvak mögöttünk. Tula, majd Kurszk sziluett­jei rajzolódnak ki. A máso­dik világháború után szinte egyetlen kőhalmaz volt ez a "város, ma pedig karcsú tor­nyok, gyönyörű lakóépületek, óriási sugárutak hirdetik az alkotó, békés munka dia­dalát. Friss még a hajnal, ami­kor megérkezünk a Krím­­félsziget „fővárosába”, a majdnem háromszázötven­ezer lélekszámú Szimfero­­polba. Rövid városnéző séta után trolibusszal folytatjuk utunkat a tenger felé. A tro­li fürgén kapaszkodik a ka­nyargó hegyi utak fehér be­toncsíkján. Pár éve még száznegyven kilométernyi út kötötte össze Szimferopolt és Jaltát. Nem­rég negyvenhárom kilomé­terrel megrövidítették ezt a távolságot. V­ölgyhidakkal, töltésekkel, hegyoldalak le­faragásával korszerű, mo­dern autósztrádát létesítet­tek. Kora tavasztól késő őszig óriási idegenforgalmat bonyolítanak le a Krím-fél­­szigeten. Kétoldalt babércserjék és édes ízű olajfüzek úsznak el mellettünk, s örökzöld cip­rusfák állnak őrt a tenger­parti sétányokon. Megérkeztünk­­ szálláshe­lyünkre, a qurzufi „Szput­nyik” szállóba, Qurzufban hajdan tatárok éltek. A cári időkben pedig a bojárok üdülőtelepe volt. A régi osz­­lopcsarnokos palotákat mo­dern épületek, igasbetonból készült, lapos tetejű paloták­kal ékelték körül. Az utóbbi esztendőkben nagyarányú építkezések voltak a gurzufi Artyekben (állandó jellegű úttörőtábor). Mintegy négy­ezer gyerek üdül egy-egy turnusban a gurzufi Artyek­ben. A gurzufi szanatórium egyik rondellája alatt már­ványtábla áll. Puskin, a nagy orosz költő ebben az épület­ben töltött egyik évben né­hány hetet, feledhetetlen szép verseket is irt a gur­­zufi ciprusok alatt. A ten­gerre kiugró sziklafokon pe­dig az orosz pacsirta, Sál­­japin énekelt, s a nyáresti szél messze repítette a cso­dálatos hangot, s mire fel­ocsúdott, már százan és ez­ren szorongtak a sziklatömb alatt. Sokféle történetet me­sélnek ma is Puskinról, Sal­­japinról a gurzufi emberek, legendákat, történeteket sző­nek az orosz nép szeretett fiai közé. (Folytatjuk) H. I. A szimferopoli vasúti pályaudvar oszlopcsarnoka. m&mmm Fürdőpalota a Fekete tenger partján. Jacques Couland: Az arab világ Az emberiség újra és újra felfedezte az arab világot. Bármilyen körülmények és­ formák között jelentkezett is, számunkra mindig magá­val hozta az egzotikum vará­zsát. Különösen a legutóbbi évtizedekben azonban a még oly színes díszleteknél is érdekesebbé vált az esemé­nyek szereplője, maga a függetlenségéért harcoló arab ember: az arab világ függetlenségi törekvései, nemzeti mozgalmainak sike­rei jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi erőviszonyok eltolódásához, a világ előre­haladásához. Az utóbbi években az arab világ iránt rendkívül meg­növekedett az érdeklődés. Eddig tizennégy arab állam jutott el a függetlenség kü­­lönböző fokára: a Közel-Ke­leten Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Kuwait, Szaúd- Arábia és Jemen. Afrikában Egyiptom, Szudán, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó és Mauritánia. Az arab világ egyes peremterületein azon­ban még elszigetelten akad­nak gyarmati foltok is. Az arab népek, miközben az arab világ egységének meg­teremtésére törekszenek, rendkívül változatos képet mutatnak, úgyhogy nem al­kothatunk sommás ítéletet az arab nemzetek nagy cso­portjáról. Ahány arab ország — annyiféle, és egyik-másik országban sokszor meglepően változnak az irányzatok. Nem minden demokratikus és nemzeti feladat oldódott meg az arab országok­ban a füg­getlenség elnyerésével, már csak azért sem, mert az arab világ továbbra is az impe­rialisták mohó nyereségszer­zésének célja, s ezért a neo­­kolonializmus minden eszkö­zét bevezetik. Az imperia­lista hatalmak egyes arab államokban még politikai pozíciókkal is rendelkeznek, másokban pedig — külön­böző mértékben — megőriz­ték gazdasági hadállásaikat, amelyeket igyekeznek to­vábbra is megtartani, fő­ bővíteni, hogy gazdasági uralmuk révén ideológiai nyomást gyakoroljanak a fiatal államokra. A gazda­sági függetlenségért vívott küzdelem jelenleg rendkívül különböző erősségű az egyes arab országokban. A külpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasó sem biztos mindig benne, mit je­lentenek az olyan fogalmak: arab világ, arab egység, arab szocializmus, milyen az egyes arab országok kapcsolata a szocialista táborral, a tőkés világ és az úgynevezett har­madik világ országaival. Igen sokan kiváncsiak, arra is, hogyan dolgoznak a kom­munisták azokban az arab országokban, ahol legálisan nem működhetnek. E kérdé­sekkel foglalkozik részlete­sen Jacques Couland műve, amely a tények feltárásával eredetük és folyamatuk ki­bontásával szemléletes képet ad arról a világról, amely a világpolitikában is jelentős tényezővé vált. G. L. 1908. március 1. kedd Választások Bulgáriában mint a megyei, városi és községi népi tanácsok tagjait. A képen: Todor Zsivkov miniszterelnök leadja szavazatát. (Te­lefoto : Külföldi Képszolgálati Bulgáriában február 27-én választották meg a felsza­badulás utáni ötödik nemzetgyűlés 416 képviselőjét, vala­ GYORSLISTA az 1966. február 28-án megtartott lottó-jutalomsorsolásról, melyen az 5. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk: ut. — vásárlási utalvány; r. — rádió; fényképezőg. — fényképe­zőgép; hűtőg. — hűtőgép; íróg. — írógép; mosóg. — mosógép; házt. gépek — háztartási kisgé­pek; perzsasz. — perzsaszőnyeg; konyhab. — konyhabútor; lak­bér. ut. — komplex lakberende­zési utalvány; motorkerékp. — motorkerékpár; száraz nyeremény; 003 940 házt. gépek 009 344 mosógép és centrifuga 015 090 óra- és ezüstáru utalv. 017 488 ut. 0­26 030 Ut. 032 866 éléskamra ut. 409 373 modern otthon gépei 413 415 óra-trió 415 741 tv. 418 722 lemezjátszó 429 843 hűtőgép 430 023 szelencekészl. 430 163 ut. 430 534 lemezjátszó 432 494 tv. 5 300 210 éléskamra ut. 5 309 614 mosóg­ép és centrifuga 5 467 652 mosógép és centrifuga 5 471 866 házt. gépek 5 475 341 modern otthon gépei 5 477 275 éléskamra ut. 5 478 403 r. 5 490 761 hangulatsarok 5 484 600 óra-trió 5 487 548 r. 5 493 512 r. 5 498 686 motorkerékp. 5 502 140 hűtőg. 6 023 113 házt. gépek 6 025 301 evőeszközkészlet 6 032 714 óra- és ezüstáru utalv. 6 035 511 modern otthon g­épei 6 033 965 hűtőgép 6 037 733 tv. 6 058 684 rádió és lemezjátszó 6 065 61­ v. 6 072 910 motorkerékp. 6 037 430 r. nyeremény, külföldi társasutazás ut. ut. motorkerékpár r. óra-trió ut motorkerékpár éléskamrám, perzsasz. ut. óra éléskamrául, ut. ut. hangulatsarok, külföldi társasutazás óra él­éskamraut. hűtőgép, óra-duó hűtőgép óra-trió tv. óra ut. r. éléskamrául, mosógép és centrifuga porszívó és padlókefélő ágynemű r. óra-duó fényk­épezőgép ut. külföldi társasutazás porszívó és padlókefélő óra és ezüstáru ut. r.­­ ut. r. r. éléskamrául, óra r. háztart gépek rádió és lemezjátszó éléskamra ut. éléskamraut. rádió és lemezjátszó rádió és­­lemezjátszó külföldi társasul. porszívó és padlókefélő éléskamraut. ut. bútor él­éskamraut óra-duó r. r. óra-trió éléskamraut. ut. lemezjátszó óra óra óra óra r ut. óra-duó magno és utalv. hangulatsarok A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyertesnek a szel­vény fogadási szelvényrész­ét március 20-ig kell eljuttatni a Sportfogadási és Lottóigazgató­­ság lebonyolítási osztályára. (Bp. v., Nádor u. 15.) (MTI.) szám: 6 100 269 6 103 777 6 107 580 6 119 741 6 128 026 6 159 756 6 162 607 6 171 611 6 171 117 6 171 156 6 178 612 6 189 362 6 191 935 6 193 065 6 195 826 6 213 746 6 214 374 6 228 868 6 230 227 6 241 731 6 241 823 6 251 406 6 252 204 6 259 170 6 284 354 6 295 376 6 325 491 6 325 955 6 331 591 6 337 884 6 352 611 6 365 100 6 267 180 6­­376 090 6 391 122 6 391 728 6 397 955 6 400 139 6 400 902 6 401 438 6 416 543 6 417 137 6 424 046 6 424 047 6 427 981 6 152 866 6 468 632 6 473 984 6 489 745 6 500 938 6 611 256 6 611 489 6 612 346 6 614 907 6 618 884 6 625 309 6 637 620 6 639 998 6 653 163 6 664 136 6 669 651 6 693 787 6 706 230 6 725 232 6 725 742 7 300 939 7 304 074 7 304 074 7 308 115 7 472 141 7 473 094 7 475 469 7 480 096 A győri művészklub márciusi műsora Az elmúlt hónapban nem volt zökken­őmen­tes a győri művészklub rendezvényei­nek lebonyolítása. Ennek ta­nulságait, az előző hónapok tapasztalatait, valamint­ a további teendőket pénteken vitatja meg a klub társadal­mi vezetősége és a városi tanács művelődésügyi osz­tálya. A márciusi műsorban sze­repel Dohnál Tibor bemu­tatkozó kiállítása. Szólás Rezső­ tart vitaindítót már­cius 17-én, s előrelátásra vall, hogy a műveket már megtekinhetik az érdeklő­dök. Cziráki Lajos francia­­országi útjáról tart színes diavetítést, Barabás László beszámol szovjetunióbeli út­járól. A modern hegedűtanítás problémáiról Kállay Géza, a modern zongora­pedagógia kérdéseiről Klott Aurél, a funkciós hallás fejlesztéséről Dobray László tart előadást.

Next