Kisalföld, 1966. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

* ítélet Nürnbergiben Az ítélet, az amerikai—an­gol—francia—szovjet Nemzet-­­közi Katonai Törvényszék íté­lete húsz esztendeje hanzott el a hitleri Németország há­borús főbűnösei felett. Jelké­pes is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta tetemre a náci rendszer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt fitogató parádék s embertelen törvényeik meg­hirdetésének színhelye volt. Noha az ítélethirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci háborús bűnök minden különösebb bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkodtak a bírósági eljárás szigorú tör­vényességéhez. Nem a bosszú­­állás, hanem az igazságosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. szeptember 30-án és október 1-én hangzott el, ám maga a per csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1945. október 18-án, s a Nemzetközi Katonai Tör­vényszék az előkészítő mun­kálatok során több mint száz­ezer dokumentumot gyűjtött össze, több ezer méter film­szalagot és 25 ezer fényk­ép­­felvételt, amelyek sok esetben magukra a náci háborús fő­bűnösökre is döbbenetes ha­tással voltak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék a per mintegy tizenegy és fél hóna­pos időtartama alatt 403 nyil­vános ülésén meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbeli tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerződésszegések bűncselek­ménynek tekinthetők — mon­dotta a per amerikai főügyé­sze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Né­metország követi el. Nem aka­runk olyan büntetőjogi rend­szabályokat teremteni mások ellen, amelyeket magunk el­len nem kívánnánk alkalmaz­ni”. A nürnbergi ítélet óta húsz év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott. S e változások közül az egyik leg­szomorúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürn­bergi perre. Hazánkban néhány hónapja hosszabb ideig műsoron volt egy kitűnő­ amerikai film, az Ítélet Nürnbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürn­bergi per, egy amerikai bíró működésének egy epizódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jól ismert szám­adatokat tartalmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köztársa­ságban vagy éppen a NATO- ban felelős funkciója, hány elítélt van szabadlábon. Né­hány perccel korábban pedig azt a jelenetet láthattuk, amely ezeket a számokat meg­magyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európába ér­kezett politikusok az ügyek gyors lezárására sürgetik, mert a hidegháború kialakuló fa­gyos légkörében az Egyesült Államoknak szüksége van a német katonai és gazdasági potenciálra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly doku­mentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964- ben a Német Szövetségi Köz­társaság huszonegy felelős kormánytisztviselője, száz tá­bornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bű­nös volt. Egy évvel később a nyugatnémet parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A vi­lágméretű felháborodás kény­szerítő hatására az eredeti ha­táridőt a bonni parlament öt évvel meghosszabbította: még­­ öt évig bíróság elé kerülhet­nek a bujkáló vagy éppen lep­lezetlen háborítatlanságban élő háborús bűnösök. Azután azonban bonni mércével el­évül, amit az emberiség ellen elkövettek. Mi több, most szeptember 15-én az AP ame­rikai hírügynökség azt jelen­tette, hogy a bajor igazság­ügyi hatóságok fontolóra vet­ték: megkegyelmeznek Ilse Kochnak, akit életfogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi koncentrációs tá­bor réme volt, aki áldozatai­nak bőréből lámpaernyéket készíttetett, s akinek bünte­tését annak idején még ame­rikai bíróság szabta ki. . A nürnbergi ítélet kihirde­tésének évfordulóján tehát sajnálatosan bő anyag áll ren­delkezésünkre az elmélkedés­hez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékez­teti az Egyesült Államok ve­zetőit: valamikor volt egy íté­let Nürngbergben. Húsz esz­tendeje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fö­lött, akiknek nagy része nap­jainkban az Egyesült Álla­mok katonai szövetségese. Húsz esztendeje még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaságban va­laki aktív miniszterként is megtehet: a szomszédos orszá­gok határainak megváltozta­tását követelő izgatásért. Igen, volt egyszer egy há­ború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben ... És a világ emlékszik rá! Serény Péter KiSA­FOrn Az Osztrák Kommunista Párt KB plénuma a kínai fejleményekről Bécs (MTI.) Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén a Politikai Bizottság dokumentuma alapján foglal­koztak a kínai fejlemények­kel.­­ A dokumentum, amelyet a KB " helyeslőleg tudomásul vett", a többi között megálla­pítja: Nyilvánvaló, hogy a Kíná­ban az utóbbi időben végbe­ment fejlemények nagy káro­kat okoztak a szocializmus ügyének. A Kínai Kommunis­ta Pártban megnyilvánuló, sú­lyos válságjelenségek a sze­mélyi kultusz tovább már nem fokozható formáiban jelent­keznek. Ezt az elfajulást a „proletár kulturális forrada­lom’­ gyűjtőfogalom alatt bal­oldali frázisokkal próbálják magyarázni. A kínai pártve­zetés vonala új, tápot ad a kommunizmus ellenségeinek tevékenységéhez. Körutazás Jugoszláviában m Átsétáltunk a Száva-hídon, hogy megtekintsük Novi Beogradot (Új Belgrádot). Kí­sérőnk elmondotta, hogy nem oly rég még sás és vadvíz uralkodott ott a Száva-parton. Belgrád lakói méltán büsz­kék azokra a nagy változá­sokra, amelyek az elmúlt húsz évben az országban és a fő­városokban is végbement. Új Belgrád a mértani formák, vonalak gyönyörű harmóniá­ja. Hatalmas toronyépületek, nyílegyenes sugárutak, tágas terek — a modern városépí­tészet legfontosabb szempont­jai érvényesültek az új város­rész megtervezésében. Sok a városban a zöld övezet, a par­kok, sétányok, játszóterek mintegy 6500 holdnyi területét A fiatalok városa tesznek ki. Tiszta a város le­vegője , ami rendkívül ritka jelenség Európa gyárakkal megtűzdelt fővárosai között. Belgrádnak két évtizede még csak 410 ezer lakosa volt, s a főváros rövidesen milliós vá­ros lesz. A legutóbbi népszám­lálási adatok szerint 992 ezer volt a város lakossága, több mint kétszerese a háború előt­tinek. Még azt is el kell mon­hatalmas toronydaruk sora­koznak, s jelzik, hogy erre terpeszkedik, bővül a város. Belgrádban — különösen a nyári időszakban — déltől négy óráig szünetel az élet, s a legminimálisabbra csökken az utcai forgalom is. Ilyen­kor szinte süt a forróság. Az utcai járókelők és az ide­gen turisták nem kis örömére Belgrád utcáin sűrűn találni — aki Belgrádban megfor­dul — még ha eredetileg nem tervezte is — nem állhat el­len a kísértésnek, a sok csá­bító kirakatnak, s egy-egy pár csinos cipőt mindenki vesz magának. Ez már ha­gyománnyá vált. Ez a titka, hogy a sok cipőbolt és áru­ház forgalma mind kifizetődő — mondotta az egyik cipőbolt magyar származású alkalma­zottja. Amikor megtudta, hogy Győrből jöttünk — mindjárt városunkról érdeklődött. Ő szabadkai születésű, hosszú éveken át dolgozott a buda­pesti Ganz—MÁVAG-ban. Ak­kor is, amikor éppen Győrt érték a bombatámadások. — Sokszor gondoltunk ak­kor rá, hogy mi marad a Rába-parti városból, a rádió sűrűn riasztotta Győrt. Amikor elmondtuk, milyen tempóban épül a város, őszin­te örömtől sugárzott az arca, s mint mondta, szívből örül minden eredményünknek, ők nemrég óta élnek Belgrádban, csak amióta a fia egyetemre jár, látták célszerűbbnek itt letelepedni, s jól érzik magu­kat. Érdemes szólni a szerb konyháról, amely sok rokon­ságot mutat a miénkkel. A vendéglők kirakata mögött pirosra sült malacok csábít­ják a járókelőket. Az Orács­­ban , Belgrád egyik jellegze­tes vendéglőjében megízlel­tük a gibanicát, bureket, razs­­nyicát. A híres csevapcsityi például kitűnően ízesített kol­bászfajta. A pincér szerint er­re csak dalmát vörösbort kell inni, szerinte ez a legfejedel­mibb étel, ital. Miután leszáll Belgrádra­­ a nyáresti szürkület, egyszerre benépesülnek a parkok, sétá­nyok, a forgalom igazán ekkor kezdődik. (Folytatjuk.) Lónyai Sándor — Hamar Imre dani a jugoszláv fővárosról,­­ hűtőszekrényeket, hűtőpult,­­hogy a fiatalok városa. Béig­ ,kat, s a szomjatok mindenütt, rádban — bármennyire hihe- kifogástalan kiszolgálásban ré-­ tétlennek lá­szik is — az át­­szesülnek. tagos életkor 25—27 év, a la- A Terazie Belgrád legszebb kosság egynegyede 14 éven utcája, jellegét tekintve a bu­­aluli.­­­dapesti Váci utcához hasonlít-Új Belgrád 10—15 emeletes, ’hatnánk. Meglepett bennün­­impozáns épületei mögött — s két, hogy a cipőboltok szinte majdnem Zimonyig (Zemon)­­ százméterenként váltakoztak. A Száva-híd, a háttérben Új Belgrád toronyépületei Járókelők 1960. október 1., szombat Tv-előzetes október 4-től Az őszi műsor bőségesebb, a tv szerkesztői gondolnak a hosszú délutánokra és a még hosszabb estékre. Október 4-én, kedden 17:50- kor a „100 kérdés — 100 fele­let” című műsor meghallga­tásával megtudjuk, mire jó az legysínű vasút, hogyan mű­ködnek az automata relék, melyek a leggyako­ribb gyermekbalese­tek, hogy mi az op­art és a tóp-art. 18:35-kor magazin­­szerű összeállításban több érdekes témát ismertetnek. Burkolt árdrágítás, vagy fe­lelőtlenség? Hogyan kell fogyókúrázni ? Mi a bébikonzerv és hogyan kell felhasz­nálni? Illyés Gyula ozorai gyermekkori emlékeit idézi a „Bolhabál” című vi­dám zenés játék, me­lyet 20:00 órakor köz­vetít a tv a Déryné Színház előadásában, felvételről, 14 éven felüli nézőknek. Október 5-én 18:55- kor a Labdarúgó Baj­nokcsapatok Európa Kupája keretében a Vasas Sporting Lisz­­szabon mérkőzést közvetítik a Népsta­dionból. Az első vi­lágháború egyik epi­zódját mutatja be a­ „Azok ott szemben” című magyarul be­szélő francia film. „Hasznos művészet” — a formatervezés művészete. Ez az érdekes művészet hazánk­ban csak az utóbbi 10 évben alakult ki — és egyre­ újabb ipari termék kap érdekes „megjelenési formát”, a fel­­használás céljával harmoni­záló, praktikus és mégis szép, tetszetős alakot a formater­vezőink munkája nyomán. Az elmúlt években rendezett ki­állításokon láttunk új formá­jú rádiót, kávéfőzőt, ventillá­tort, öntözőkannát, étkészle­tet és sok más ipari cikket. Október 6-án 17:55-kor a leg­nevesebb hazai ipari forma­­tervező művészekkel beszél Kovalik Károly. A N­émet Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén a televízió megemlékezik a népi demokratikus munkás-paraszt állam alakulásáról. A 19:50 kor kezdődő Halló fiúk! Halló lá­nyok! műsor keretében a te­levízió üdvözli azokat a fia­talokat, akik munkájukon fe­lül igen jelentős társadalmi munkát, kötelezettséget vállal­tak. 21:10-kor az Angyal je­lentkezik „A szerződés” című magyarul beszélő angol film­ben. Pénteken ,rendkívüli adás­napon 19:30-kor Magyaror­szág—Csehszlovákia ökölvívó­mérkőzést közvetíti a tv a Sportcsarnokból. Szombaton 17:25-kor rövid film , keretében megismerked­hetnek a nézők Laczkó Mi­hállyal, a Budapesti Kábel­gyár feltaláló mérnökével, aki­nek találmánya sok millió fo­rintot takarított meg a nép­gazdaságnak. Az Országos Mú­zeumi Hónap keretében Bé­késtől Esztergomig minden magyar múzeumban valami érdekes újdonsággal, még ed­dig nem látott gyűjteménnyel, a legfrissebb leletekkel, a leg­újabb szerzeményekkel lépnek a közönség elé. Az Ember felfedezése című sorozat keretében dr. Benedek István a fajok eredetéről tart előadást, és ismerteti a dar­winizmus alapfogalmait. Ez a tudományos előadás az élővi­lág fejlődését a fajok kiala­kulását magyarázza. 19:50-kor a berlini Friedrichstadt Palast revüegyüttesének budapesti vendégszerepléséről készült felvételeket közvetítik, majd 21:50-kor Vízió címmel Feleki László szatirikus írásaiból ké­szült tv-jeleneteket látjuk. Október 9-én reggel az Is­kola tv jelentkezik, 9:40-kor L­­eningrád múzeumából lát­hatunk egy érdekes közvetí­tést. 11:00 órakor a tv kame­rái a budapesti Városligetbe látogatnak el, ahol a Közle­kedési Múzeumból sugározzák az érdekesnél­ érdekesebb köz­lekedési eszközök bemutató­ját a velocipédtől az űrhajó­ig. A Bp. Honvéd—Vasas bajno­ki labdarúgó-mérkőzést 14.25- kor közvetítik a Népstadion­ból. 16.55-kor megismétlik a „Hétköznapi fasizmus” című magyarul beszélő szovjet do­kumentumfilmet, majd 20.10- kor a Nagyváros című magya­rul beszélő amerikai filmet közvetítik a 14 éven felüli né­zőknek. 22.10-kor Gusztáv, a társaslény búcsúzik a felnőt­tektől. Sényi Imre Felek!: Víziók Garas Dezső, Szendrő József (Tv-foto — Vörös Ilona felv.) Interpelláció a bonni kormányhoz Bonn (MTI.) Az SPD parlamenti frakció-­­­­a bejelentette, hogy Erwin Folger képviselő a Bundestag I legközelebbi interpelláció­ I napján a következő két kér­dést fogja feltenni: 1. Igaz-e, hogy az Erhard kancellár washingtoni utazá­sával kapcsolatban bérelt kü­­lönrepülőgép költségei 140 ezer nyugatnémet márkát jelentet­tek? ! 2. Milyen politikai haszon származott abból, hogy a dele­gációt a washingtoni utazásra elkísérte a kancellár felesége, leánya és veje, valamint a m£­niszterek feleségei.

Next