Kisalföld, 1966. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

világ­onor ritmai egyesüljetek. Ára: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1966. NOVEMBER 1., KEDD ★ XXII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 4 tartalomból: Kiborultak az öregfiúk Havas tanulság A hét vége sporteseményei Ifjúsági vezetők kitüntetése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfor­dulója alkalmából hétfőn dél­után 2 órakor Győrött, az Ifjúsági Házban Perger Lajos, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja ki­tüntetéseket nyújtott át 17 ifjúsági vezetőnek. KISZ-ér­­demérem kitüntetésben része­sült. Gaál Ferenc, a KISZ Csornai Járási Bizottságának osztályvezetője, Golnhoffer Já­nos, a KISZ Sopron városi bi­zottságának titkára, Horváth Tibor, az ÉDÁSZ KISZ­ alap­­szervezeti titkára, Kopácsi Elek, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság KISZ-titkára, vala­mint Szekeres Ferenc, a KISZ Soproni Járási Bizottságának titkára. Tizenkét ifjúsági ve­zető aranykoszorús KISZ-jel­­vényt kapott. Az ünnepség után a kitün­tettek baráti beszélgetésen ele­venítették fel a mozgalmi munka eseményeit. 1967 slágere: az Iparcsatorna feletti építkezés A méretekről érdemes még egyszer gondolkodni Nagy napja van ma a Híd­építő Vállalat Győr környéki Építésvezetősége dolgozóinak, átadják rendeltetésének a ti­zenkétmillió forintos költség­gel megépített mosonmagyar­óvári vasúti felüljárót, vala­mint a rávezető mintegy há­rom kilométeres utat. Hatal­mas munka volt! Sok százezer köbméter földet mozgattak meg, míg a felüljáró útjai el­készültek. Ugyancsak az idén kellene átadniuk rendeltetésének a három medvei ártéri hidat, amelyeket fél pályaszélesség­ben megtoldottak. Anyaghiány és a magas vízállás azonban hátráltatta a hídépítők mun­káját, ezért a műszaki átadás jövőre húzódik. Hasonlókép­pen nem sikerült megtarta­niuk adott szavukat és a ha­táridőt Mosonmagyaróvárott, a nagy Lajta-híd építésén. A Lajta-hidat különleges, az or­szágban egyedülálló eljárással építik, acéllemezek tartják majd. Sajnos, a lemezek mi­nősége nem felelt meg a köve­telményeknek, ezért nem fe­jezhetik be a munkát a híd­építők. A jövő évi munkák slágere a győri Iparcsatornán átívelő új híd, valamint az új repülő­téri út feletti közúti felüljáró megépítése lesz. Rövid határ­időt szabtak a hídépítőknek: 1967. augusztus 31-re kell át­adniuk a két létesítményt. (Velük párhuzamosan felvo­nulnak a Közúti Üzemi Válla­lat dolgozói is, hogy megépít­sék az Út- és Vasúttervező Vállalat mérnökeinek instruk­ciói szerint az M—1-es nem­zetközi főközlekedési út új nyomvonalát, illetve az új re­pülőtéri utat.)­­ A Híd és a felüljáró építése hétmillió fo­rintba kerül. Nyolcvan méter hosszú, há­rom nyílású, cölöp alapozású hidat építenek az Iparcsator­nán, mintegy hetven méter­nyire a régitől. A híd taka­réküreges vasbeton szerkezetű. Százhatvanhét cölöp kell az alapozáshoz, de egyelőre a Be­­tonelemgyártó Vállalat a Híd­építő Vállalat igénylését — k­apacitás hiányára hivatkozva — elutasította. Pedig most lenne jó alapozni, addig, míg alacsony a vízállás. Az M­1-es út korrekciója folytán épülő felüljáró ugyan­csak három nyílású lesz. Mo­nolit vasbetonlemezből építik A harminchárom méter hosz­­szú felüljárót az új Iparcsa­­torna-híddal tizenöt méter hosszúságú töltés köti össze. Az új repülőtéri út átadásával egyidejűleg a régi megszűnik. E szép terveknek csupán egy szépséghibája van: a híd­nak, a felüljárónak és az utak­nak is a hasznos szélessége (a járművek közlekedésére al­kalmas terület) csupán hét méter. Alig szélesebb a régi Iparcsatorna-hídnál. Ismeretes, hogy hazánkban mindenütt az utak, hidak, felüljárók széle­sítésére törekednek a megnö­vekedett forgalom miatt. — Nemrégiben szélesítették pél­dául a győri Lenin-híd bel­városi felüljáróját, és máris tervezik az egész híd kiszéle­sítését. — Talán idejében szó­lunk, hogy jó lenne ismét vizsgálat tárgyává tenni a le­endő Iparcsatorna-híd és a vele szomszédos felüljáró mé­reteit, nehogy ezt az igen fontos nemzetközi útszakaszt további szélesítés céljából né­hány esztendő múlva lezárják. K. T.: A pontok maradnak a döntő harmadik fordulójában: Sághy Miklós második lett Szombaton délután legalább annyi izgalommal lesték a tv­­képernyőt a Szerszámgépipari Művek győri Célgépgyárának dolgozói (és még igen sokan az országban!), mint másnap az osztrák—magyar labdarúgó­­mérkőzést. A televízió és KISZ arcai szervezett „Ki minek mestere?” esztergályos-vetél­kedő döntőjének harmadik fordulójában ismét indult a győri fiú, Sághy Miklós, a Célgépgyár esztergályosa.­­ Rajtszám a 7. volt, a verseny­ben már csak nyolcan marad­tak, mivel minden forduló után két versenyző kiesik. No­vember 5-én, szombaton dél­után hatan küzdenek majd az első helyezésért és a tovább­jutásért. Tehát a győri fiatalember szerepléséről, elméleti felada­tát kiválóan megoldotta, amiért a maximális pontszá­mot kapta. Ugyanezt a telje­sítményt várták a szurkolók Sághytól az ügyességi verseny­ben is, de egy balszerencsés fordulat meghiúsította Sághy Miklós tervét, igyekezetét megtörte. Eltörött a késtartója Bár a géphibát az öt tagú zsűri beszámította (győri zsű­ritag Horváth Ede, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigaz­gatója), mégsem sikerült a többiek előnyét­­leköröznie A döntő harmadik forduló­jában tehát Sághy Miklós, a Szerszámgépipari Művek győ­ri Célgépgyárának ifjúmun­kása 59 ponttal a második tett Első: Papp Vince, a Diósgyőri Gépgyár versenyzője, munká­jáért 77 pontot kapott.­­ A „Ki minek mestere?” vetélke­dés érdekessége a legutóbbi helyi év­ ek alakulása. Sághy «», Papp Vince az elődöntőben t­­ve,'janinij szerepeltek. Az első' ford­u­lóban holtversenyben voltak egymással, a második­ban viszont Papp Vince ke­rült ugyancsak holtverseny­ben a 4—5. helyre ... A szombati, harmadik for­duló harmadik helyezettje ugyancsak a Szerszámgépi­pari Művek dolgozója, Réti József, az Esztergomi Marógépgyár esztergályosa. A versenyzők megszerzett pontjaikat nem viszik maguk­kal a negyedik fordulóba, ha­nem mint eddig is, tiszta lap­pal indulnak. Van tehát re­mény arra, hogy a győri fiú, Sághy Miklós ismét az élre törjön. — k — Megnyílt az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa Ghana és Guinea kirobbant viszálya aggoly, megütközést keltett Addisz Abeba (MTI.) Hétfőn délután Addisz Abe­­bában megnyílt az Afrikai Egységszervezet miniszteri ta­nácskozása. A formális meg­nyitóülésre a Ghana által elő­idézett diplomáciai botránnyal kapcsolatos fejlemények miatt csak késéssel került sor. Hanlé­­ Szelasszié etiópiai császár kés­ve érkezett. Előzőleg az AESZ titkársá­ga bejelentette, hogy a három­tagú bizottságnak, amely Ghá­nát, mosd pedig Guineát keresi fel, azt a feladatot szánták, hogy először is eszközöljék ki a letartóztatott guineai külügy­miniszternek és társainak a szabadon bocsátását, másodszor pedig hassanak oda, hogy ja­vulás álljon be a ghánai— guineai viszonyban. Conakry. A guineai rádió arról adott hírt, hogy a kora délelőtti óráktól kezdve tömegfelvonu­lás volt a fővárosban. Körülbe­­l­­ül 50 000 ember menetelt az­­ Egyesült Államok nagykövet­­i­­égének épülete elé. A hírek olvasását negyedórára fel is függesztették, s a rádióban jól lehetett hallani a harsogó jel­szavakat: „Le a jenkikkel!”, „Jenkik, takarodjatok Afriká­ból!”, „Éljen Nkrumahl”. ..Le az accrai pojácákkal!”, „Éljen a forradalom!”, „Ghana népe­­ győzni fog!”,­­ Addis Abeba (MTI.) Az etiópiai fővárosban tar- t tózkodó küldöttségek körében általános visszatetszést keltett a guineai delegáció accrai le­tartóztatásának híre. A ghanai katonai rezsim ezzel­­a lépésé­vel kérdésessé tette az afrikai állam- és kormányfők csúcsér­tekezletének megtartását, mu­tatnak rá értekezleti körökben és hangsúlyozzák, hogy az, amit Ghana csinál, közönséges ka­lózkodás. Halié Szelasszié császár rö­vid beszédet mondott az érte­kezleten. Kiemelte az egység fontosságát, szemben a regio­nális érdekekkel és a megosz­tás erőivel. Röviden utalt arra a válságra, amelyet az robban­tott ki, hogy a ghánai katonai rezsim letartóztatta az Addisz Abebába tartó guineai delegá­ciót. Felhívta Ghánát és Gui­neát ellentéteik rendezésére. Végül síkraszállt a nemzetközi feszültség csökkentéséért. A külügyminiszteri értekez­let résztvevői közfelkiáltással jóváhagyták Botswana és Le­sotho felvételi kérelmét. Ezzel az Afrikai Egységszervezet tagállamainak száma harminc­­nyolcra emelkedett. A megnyitó beszédek után az ülést zárt ajtók mögött foly­tatták. Az AFP hírügynökség jelentése szerint valószínűleg a ghánai—guineai incidens ke­rült terítékre. Tanácskozás a takarékossági napokról Győrött született a második szerencsebaba Tegnap délután 3 órakor megbeszélésre gyűltek össze Győrött az Országos Takarék­pénztár megyei igazgatóságán a megyei takarékossági napo­kat előkészítő bizottság tagjai • a párt-, állami, társadalmi szervek képviselői. A megbe­szélést Horváth Imre, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára nyitotta meg, majd Holndonner Kálmán, az OTP megyei igazgatója adott tájékoztatást a takarékpénz­tár általános tevékenységéről az országban és a megyében A takarékbetét-állomány nö­vekedésére jellemző, hogy az országban 1960-ban 5,5 milli­árd forint volt, jelenleg 23 milliárd forint a betétállo­mány. Változások történtek a takarékoskodás céljában , indítékában is. Évekkel ez­előtt inkább ruházati cikkek­re takarékoskodtak az embe­rek, az életszínvonal emelke­dése következtében ma már a becslések szerint a legtöbben kiírásra, új bútorra, autóra utazásra, tartós fogyasztási cikkekre takarékoskodnak. Ennek következtében mosta­nában hosszabb ideig marad­nak a betétek a takarékban, mint ezelőtt. A betétek elfek­­vési ideje 1958-ban 217 nap volt, 1965-ben 505 nap. Me­gyénkben a betétállomány je­lenleg 830 millió forint; egy betétkönyvre körülbelül 7000 forint jut. Ez magasabb az or­szágos átlagnál. Államunk a takarékoskodó káz céljuk eléréséhez kedvező feltételű hitelekkel: építési áruvásárlási, mezőgazdasági kisipari hitelekkel segíti. Me­gyénkben évente mintegy 23 000 ember kap valamilyen formában hitelt. Hangsúlyozta Holtidőm** elvtárs a postai, a takarék­szövetkezeti dolgozók fontos szerepét a takarékossági moz­galomban, majd a résztvevők megtárgyalták tennivalóikat a takarékossági napokkal kap­csolatban, és elfogadták az előterjesztett határozati ja­vaslatot.­­ Az értekezlet közben ér­kezett a hír, hogy megszü­letett Győrött a megyei kórházban október 31-én öt órakor a takarékossági vi­lágnap szerencsebabája: Zentai Zita, szülei győri lakosok. A szerencsés új­szülött 1000 forintot kap az Országos Takarékpénztártól. Zentai Zita a második sze­rencsebaba, ugyanis tavaly óta ajándékozzák meg a ta­karékosság világnapján a megye első újszülöttjét. (Várnagyné) A Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat Schima A. Bandi nevét viselő, szocialista címért küzdő brigádéinak tagjai jelenlétében a győri ú­jtemet­él­en délelőtt felavatták a nagy ötvösművész és rmikovácsmester sír­emlékét, amelyet a bri­gád készített Moszkva készül november 7-re Moszkva (MTI) Moszkva fehér hótakaróba öltözötten készül november 7-ére. Sorra érkeznek a barát­sági vonatok, a szakszervezeti küldöttségek, a külföldi bará­ti társaságok delegációi. Élénk magyar forgalmat bo­nyolít le ezekben a napokban Moszkva. Hajdú megyéből bé­kevonat érkezik pénteken, a nógrádiak békevonata először Lini­igrád felé tart, majd az ünnep után fut be Moszkvába. Sze­rdán indul Budapestre a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság öttagú küldöttsége. Ezekben a napokban egyéb­ként a világ több mint 30 or­szágában kezdődnek szovjet­ barátsági hónapok. Algéria nemzeti ünnepe Dobi István, az­ Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Huari Bimedient, az Al­gériai Forradalmi Tanács el­nökét, az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe, az algériai nép felszabadító forradalma kezdetének 12. évfordulója al­kalmából. (MTI) Vasárnap öt óra 45 perckor kezdődött a havazás Az októberi kellemes, nyá­rias napoknak az elmúlt hét végén megjött a böjtje. Esős, hűvös, szeles, sőt havas volt a hét vége. A Győri Időjelző Állomáson pontosan feljegyez­ték: október 29-én délelőtt 10 óra 45 perckor kezdett esni az eső. Vasárnap hajnalban öt óra 45 perckor a havazás is megkezdődött. Egyre heveseb­ben fújt a szél. A széllökések elértél­ a 35—40, sőt az ötven kilométeres óránkénti sebes­séget. A hó vasárnap órákon ke­resztül hullott. Hol tisztán, hol esővel keverten. Hétfőn haj­nalban ért véget a havazás Az eső még esett egy ideig majd az is elállt. Negyven milliméter csapa­dék áztatta meg a várost két nap alatt. A Kisalföld más pontjain is általában 30—40 milliméter csapadékot mértek. A hőmérséklet hirtelen csök­kent. Mínuszt még nem mér­tek, de hétfőn reggel a leg­alacsonyabb hőmérséklet ta­lajszinten már nulla fok volt. Délelőtt 11 órakor is mind­össze 3 fok meleg volt Győ­rött. A viharos idő nagyobb za­varokat nem okozott. A tűz­oltóknak nem kellett kivonul­niuk elöntött pincékből vizet szivattyúzni. A Vízművek át­emelő telepei viszont teljes erővel dolgoztak szombaton és vasárnap. IQM

Next