Kisalföld, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Az európai biztonság az egész világ békéjét szolgálná Három kontinensen a tizennégy szocialista ország, a szocialista világrendszer, a nemzetközi élet fejlődésének döntő tényezője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért folytatotti harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei, és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója Senki sem támadhat büntetlenül a nép hatalma ellen Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük. Főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazunk! Tisztelt kongresszus Kedves elvtársak! A demokrácia alapkérdéséveit és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozóimelent f 3 r*rv\plo S'7r Yi.rpstlc£‘7.f*t.G'!! KISALFÖLD Az ENSZ a béke és biztonság hatékony fóruma legyen Is Kormányunk nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Most, miután a szociaista országok, a gyarmati rabságból felszabadult új államok és békepolitikát követő , más országok száma és szerepe a világszervezetben megnövekedett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. i j Ehhez mindenekelőtt érvénye- síteni kell a világszervezet egyetemességének elvét és a - j szervezetnek még következetes , s ebben az alapokmányában - s lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszélólójában előterjesztett terivek és javaslatok megvalósítás 1936. december 1., csütörtök Felszólalások a kongresszus harmadik napján (Folytatás az 1. oldalról.) Ma a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki. A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfront-mozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfront szerveknek nagy munkát kell végezniük a jelölőgyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálásához. Kedves elvtársak A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nygati országban most van kialakulóban a katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttműködés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének négy munkájában a vallásos . A szocializmus építése több ■ párt együttműködésével is lehetséges Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk ! 1948 után megszűnt a többi párt rendszer, s fejlődésünk- nek ugyancsak sajátos vonása í veit az, hogy a többpárt-rend- szer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reak- I ció fűzte reményeit, meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűrzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét, és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzetközi sikere volt, s tagjainak hasznos javaslatai is megvalósuljanak. ] Kállai Gyula ezután a szo- I cialista demokráciával kapcso-latos egyik téves nézetről szólt. is ] Nem egyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demiokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is, hogy legyen — , a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak, gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek együttműködését. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehetne biztosítani. Politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig —, rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdé-seinek kidolgozása a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetelen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új tör- vény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is —, pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. Aj alkotmány szükséges a A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, adolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk e szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja e szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott. E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd, gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit!s jelenti. A többi szocialista or- 'szággal együtt mi is támogat- j juk vietnami testvéreink igaz- t. sagos harcát és minden nem-zetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés I békés úton kerüljön rende- j zésre A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi életjében. Európa számos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobb ban támogatott Német Szövet- jségi Köztársaság revansista törekvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommunista veszélyről szóló imperialista propaganda-szólamok is egyre kevesebb hitelre találnak. Közismert, hogy Francia- ország és több más NATO or-szág is — a realitások józan mérlegelése alapján — felis-merte a szocialista országok- kal létesülő kapcsolatok nagy jelentőségét és az együttműködés további lehetőségét ke- resi. Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement ív- flyamatokat, reális célnak látjja az európai biztonság meg- is szilárdítását. Ez az egész vijlág békéjét szolgálná. Támojgatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősíté- sét és segíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését, a két ■ Németország létezésének elismerése alapján. Úgy véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy összeüljön az európai államok képviselőinek konfe- renciája. Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — , kezdeményezésükre — nagyjs követségi szintre emeltük dip- lomáciai kapcsolatainkat. Kor- 'mányunk a jövőben is kész-séggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszoknyünkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két ‘ társadalmi rendszer határmesgyéjén az európai biztonság ’ fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955 ’ évi államszerződésben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett. Meggyőződésüink, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véltük, hogy kölcsönös erőfeszí-t tésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. Ha a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját kö-.. teríti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára! (Nagy taps.) Ezután Stubnyán István kártyamérnök, Csáki István, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára és Nagy Imrém szakszervezeti titkár szólalt fel, majd az elnöklő Ajtai Miklós szünetet rendelt el. A szünet után a kongresszus Pacll Zsigmond Pál elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára. Kommunisták és pártonkívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozói, szocialista brigádjai — közöttük a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 35, a Diósgyőri Gépgyár 300 szocialista és munkabrigádja — jelentették, hogy a kongresszusi munkaversenyben eredményesen teljesítették vállalásaikat. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezett, közöttük több üzentek és intézmények dolgozóitól. Táviratban köszöntötte a kongresszust Japán Kommunista Pártja, az Argentin Kommunista Párt, a Guatemalai Munkapárt, az Equadori Kommunista Párt, a Martinique Kommunista Párt és Libanon Kommunista Pártja. Kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa Minden szinten javítsuk a párt és állami szervek együttműködését Kállai Gyula felszólalása a kongresszuson (Boxxfnndrt felv ) A gazdasági reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez Az elnöki bejelentés után Jock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Minisztertanács elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólt. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedésében a termelékenységemelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult. A határozatot követően, 1965- ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adót , helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés-, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot, ötéves tervünk lelkesítő célos Icát, nagy feladatokat tartalmi Folytatás a 3- oldalon.}