Kisalföld, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1967. JANUÁR 1– VASÁRNAP XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM M­egyénk lakosai, a városi és falusi, fizi­kai és szellemi dolgozók jó érzéssel tekinthetnek az elmúlt esztendőre — becsülettel helytálltak hazánk szocialista épí­tésében. Az elismerést nem az új esztendő köszönté­sének megszokott udvarias formája mon­datja. Valóban eredményeket méltathatunk Üzemeinkben a szakmunkások, mérnökök és vállalati vezetők nagy lépést tettek előre a korszerű termelés kialakításában, a jobb mi­nőségű áruk készítésében, a rentábilisabb gazdálkodásban. Állami és termelőszövetke­zeti nagyüzemi gazdaságaink gyakran az idő­járás okozta nehézségekkel küzdve nagyobb termést takarítottak be, mint a múltban bár­mikor. A város és a falu, az ipar és mező­­gazdaság egymást segítő, alkotó tevékenysé­gének kiegészítője volt iskoláink és kulturá­lis intézményeink munkája. Az eredmények indokolták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei küldöttértekezlete elismerően értékelje a Kisalföld dolgos népének munkáját. Amint a megyei pártértekezlet tette, most a IX. kongresszus határozatának szellemében, erőben, tudásban gyarapodva előre is tekin­tünk. „A fejlett szocialista társadalom to­vábbi építése, az ország erőforrásainak gya­rapítása, a nemzeti jövedelem emelése azért fontos — hangoztatta a kongresszusi határo­zat —, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása, tovább javul­janak életkörülményei, kulturális és szociá­lis ellátottsága”. A szocializmust építő ember egyik legszebb tulajdonsága, hogy tapasztalatainak felhasz­nálásával, erejének gazdaságos beosztásával igyekszik egyre értékesebbet, nagyobbat al­kotni. Szinte mindenütt fejlesztik a vezetés színvonalát, itthon és a nemzetközi kereske­delemben egyaránt helytálló, korszerű termé­keket akarnak kibocsátani. A termelés gazda­ságosságát a munka jobb szervezésével akar­ják növelni úgy, hogy közben a dolgozók életkörülményei is javuljanak. A célt nemcsak a meglévő eszközök és erők jobb kamatoztatásával akarják elérni. Kiemelkedően nagy beruházások kezdődnek, és folytatódnak a már elkezdettek építke­zései. Megyénk gépipara milliárdos új létesít­ményekkel gazdagodik. A könnyű- és élelmi­szeripar is több száz millió forintos új üzem­részekkel bővül. Termelőszövetkezeteinknek tagjai szorgal­mukkal, szakmai tudásukkal egyre jobban felzárkóznak a munkásosztályhoz. Ez a törek­vés a biztosítéka annak, hogy a kisalföldi közös gazdaságok 1967-ben még több kenye­ret, zöldséget, gyümölcsöt, húst, tojást, tejet adnak a lakosságnak. Az elmúlt évek és főleg az 1966. esztendő sikeres gazdálkodásának gyümölcseit az új esztendőben változatos formában élvezzük. Növekedik a városi és falusi dolgozók élet­színvonala. 1967-től a dolgozó nő, ha gyemre­két szül, két évig anyasági segélyben része­sülhet. A termelőszövetkezeti tagok a bérből élőkkel azonos elveken alapuló nyugdíjat kapnak. Az új esztendő a társadalmi demokrácia fejlődésének éve is lesz. 1967. kora tavaszán az országgyűlési képviselők és a tanácstagok újjáválasztása — rendszerünk törvénye alap­ján — a szocialista demokrácia terebélyese­­b idéjét is szolgálja. A feladatok nemcsak szépek, lelkesítőek, de nagyok is. Megvalósításuk megyénk lakos­ságának összefogásával történik. Ebben, mint a múltban, most is élenjáró szerepet vállal­nak a kommunisták, a tanácstagok, a tömeg­szervezetek tagjai és aktívái. Az 1967. év a munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiektől a múlt esztendeinél is na­gyobb erőfeszítéseket vár. A nagyobb erőfe­szítésekhez méltóan a célok is magasztosab­­bak. Érdemes értük fokozni az erőt, növelni a munka szervezettségét, gyarapítani a tu­dást Ehhez kívánunk elvtársainknak, bará­tainknak megyénk szorgalmas dolgozóinak jó egészséget és sikerekben gazdag eszten­dőt! A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága A Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Sikerekben gazdag új esztendőt ! M 1 készült el 1966-ban ••4.4.•­­ kezdődik el 1967-ben Ú jjólölt* Az év utolsó napján Farkas Tibort, Győr Város Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nökhelyettesét kerestük­­fel Egyetlen kérdésre kértünk vá­laszt: mint a város egyik ve­zetője, elégedett-e az évi fej­lődéssel, eredményekkel? — Anélkül, hogy a szerény­telenség gyanújába esnék, ha­tározott igennel kell válaszol­nom. Győr sokat kapott 1966- tól Azt hiszem, ezzel min­denki egyetért, aki nyitott szemmel jár a város utcáin A fő cél — Fő célunk volt kimozdí­­­­tani az egy helyben topogás­­ból a városfejlesztési tervek megvalósítását. Ezenkívül a lakosság jobb ellátását minden erővel és rendelkezésre álló eszközökkel akartuk segíteni Az elnökhelyettes sok példát sorolt fel szavainak bizonyí­tására. Jó részükről már tet­tünk említést év közben. Év végi összegezésként azonban néhányra hasznos visszaemlé­kezni. — Lakásügyekben sok jogos bírálatot kaptunk. Változtak­tunk az elosztáson. A tanácsi rendelkezésű lakásokat tár­sadalmi bizottság osztja el. Sajnos ,az épülő lakások jó része fölött még nem mi ren­delkezünk, lakást viszont min­denki a tanácstól ak­ar kapni. Változatlanul nem tudunk abba beleszólni, hogy az üze­mek kinek adják a lakásokat. — A lakásügyekről szeret­ném még elmondani, hogy minden kérelmet felülvizsgál­tunk. Háromszázan vettek részt ebben a nagyszabású munkában. — Összegezve: 1966-ban 372 állami és 242 szövetkezeti la­­kkas épült Győrött. Épültek társas- és családi házak is. Tanácsunk a társasház-akciót a jövőben is szorgalmazza Külön negyedet jelöltünk ki társasházaknak, és 8 millió forintot szavaztunk meg a te­rület közművesítésére. Ötszáz — Győr a folyóiról neveze­tes. A három folyó a városnak valóban sajátos varázst ad. Őszintén szólva, az áradások­tól nagyon tartunk. Sokszor nagy gond előteremteni a pénzt a károk helyreállítására. Külön öröm számomra, hogy Likócs és Gorkijváros lakóin mégis sikerül segítenünk. A gátépítéssel és a belvizek­­megnyugtató elvezetésével ta­nácsunk évszázados elmara­dást pótol. E munkák 1967- ben is folytatódnak. A gorkij­­városi vízelvezetésre másfél milliót ad a tanács. A likócsi gát építésére 2,5 milliót köl­tünk. — 1967-ben tovább tart a főcsatorna építése. Szabadhegy ivóvízellátása is megoldódik. Ez utóbbi évek óta téma volt végrehajtó bizottsági és ta­nácsüléseken. Új lakótelep a város végén — Az új évben a kiskút­­liget és a város között kiala­kul egy lakónegyed, amely isi­­ólát és gyógyszertárat is kap. — A belváros rekonstruk­ciójának 1967-ben is lesznek eseményei. Végleg rendeződik a Tanácsköztársaság útjának átépítése. A kétezer adagos önkiszolgáló étterem építése lakás kap helyet ebben a vá­rosrészben. — Folytattuk a parkok szé­pítését. Rendbe hoztuk a víz­partokon az árvízkárokat Szobor-kompozíciókat is ren­deltünk a város díszítésére, megkezdődik. Hat képzőmű­vésznek tudunk majd műte­remlakást adni. A Hungária­­tömb beépítése meggyorsul. A termálfürdő melletti étterem építése is megkezdődik. 1967 a nagyobbszabású munkák előkészítésének éve is lesz. Gondolok itt a városközpont­(Folytatás a 2. oldalon.) A folyók sok gondot okoznak Az Izvesztyija 1966-ról­ ­ MOSZKVA (TASZSZ) Az Izvesztyija decemebr 31-i­­ cikkében megállapítja, hogy az elmúlt esztendő az Egye­­­­sült Államok számára az il­­l­­úziók összeomlásának esz- t tendeje volt. ,,A NATO-ban­­ támadt szakadékok egyre mé­­l­­yebbekké válnak. A vietnam­l­mi agresszív háború sem köze­­­­li, sem távoli győzelmet nem­­­­gér a Pentagonnak” állapítja meg a lap. * „Az elmúlt év azt is meg­­­­mutatta — írja az Izvesztyija — hogy a jelenlegi kínai ve­­­­­etők — Mao Ce-tung és cso­­­­portja — antileninista szaka­­­­dár politikája kárt okoz a szo­­­­cializmus, a nemzeti felszaba­­­­dító mozgalom érdekeinek és­­ a kínai nép szociális vívmá­­­­nyainak — hangsúlyozza vé­­­­gezetül a cikk. (MTI.) 4 tartalomból­­. Folyékony gyümölcs * Okos ügy­vitel * Árfolyam­vendégvárás * Mit vár az új évtől? (Sieber S­­trlvs A Az Elnöki Tanács március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők általános megválasztását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendel­­kezéseinek megfelelően 1967 március 19-ére kitűzte az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácstagok általános választá­sát. Az Elnöki Tanács meghatá­rozta az országgyűlési válasz­tókerületek számát, területét székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Ta­nács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács, választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Köz­löny január 2-i számában je­lennek meg, a hivatalos lap­nak ugyanez a száma tartal­mazza a választások lebonyo­lításáról szóló kormányrende­letet is. Az országgyűlési képviselő­­jelöltekre és a tanácstag-je­löltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményeikben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21 -e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnök - ■ségek és a választókerületi bi­zottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967 március 6-án választá­si hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazó­helyiségek pontos megjelölé­sét, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely válasz­tókerületek választói szavaz­nak. A szavazás mácius 19-én 7 órától 20 óráig tart A kormányrendelet megha­tározza a szavazatok össze­­számlálásának rendjét, s úgy (Folytatás a 2. oldalon.) Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézke­dik a választók névjegyzéké­nek összeállításáról és a vá­lasztókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a válasz­tási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek: választási elnöksé­gek, választókerületi bizottsá­gok és szavazatszedő bizott­ságok bonyolítják le. Az országos választási el­nökség 1967. január 23-án ala­kul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége jelöli ki. Az or­szágos választási elnökség az ország egész területén őrkö­dik a választások törvényessé­gén, irányítja a helyi válasz­tási elnökségek és az ország­­gyűlési­ választókerületi bi­zottságok munkáját. Elfogad­ja és nyilvántartja az ország­­gyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás or­szágos eredményét. Ugyancsak január 23-án ala­kulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, me­gyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és köz­ségben a választási elnöksé­gek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai je­lölik ki. Főbb feladataik: mű­ködési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a taná­csi választások összesített ered­ményét és szükség esetén pót­­választást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyű­lési választókerületi bizottsá­gok tagjait a Hazafias Nép­front megyei, illetőleg főváro­si bizottsága, a tanácsi vá­lasztókerületi bizottságok tag­jait pedig a Hazafias Nép­front illetékes helyi bizottsá­ga jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alap­ján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a választás napján gon­doskodnak a szavazás lebo­nyolításáról, törvényességéről és zavartalanságáról, s meg­állapítják a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabá­lyozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöl­tek és tanácstag- jelöltek je­lölése választókerületenként történik. A törvény értelmé­ben egy választókerületben egy vagy több személy jelöl­hető. Walter Ulbricht újévi üzenete Berlin (MTI.) Szilveszter estéjén az NDK­­ valamennyi rádió és televízió állomása közvetítette Walter­ Ulbrichtnak, az NSZEP Köz­­­­ponti Bizottsága első titkára-­­ nak, az NDK Államtanácsa el­­­­nökének újévi üzenetét. Walter Ulbricht üzenetében az új év fontos problémájaként jelölte meg a két német állam­­ kapcsolatainak alakulását.­­ Hangsúlyozta, hogy az eltérő­­ társadalmi fejlődés ellenére a­­ két állam népének vannak kö­­­­zös érdekei és ezekre vonatko-­­­zóan megegyezésre lehetne juta t ni Ennek a megegyezésnek az­­ érdekében született az a mini-­­ mális program, amelyet elfo­gadhat az NDK és Nyugat-Né­­metország minden békét és biz­tonságot óhajtó polgára. A mi­nimális program által megha­tározott első feladatok: — A két német állam kor­mánya megegyezést köt egy­ , mással a normális kapcsolatot, felvételéről. — A két kormány szerződés­­ben­ rögzíti, hogy eltekint az­­ erőszak alkalmazásától egy­mással szemben. — A két kormány szerződé­ses megállapodás alapján felé­re csökkenti fegyverkezési ki-­­­a­dásait. — A két kormány kinyilat-­­­koztatja, hogy sem közvetlen,­­ sem közvetett módon nem uiui­ji atomje 1/v 'v'-'[ r'I r.. .. halni és egyidejűleg kinyilvá­nítja részvételi készségét egy európai atomfegyv­ermentes övezetben.. . A két kormány erőfeszí­té­seket tesz normális viszony ki­alakítására és diplomáciai kap­csolatok helyreállítására vala­mennyi európai államma.''. — A két kormány megegye­zést köt, amelynek alapján a naci­­hatalmaktól garat­­­ált, semleges státuszt igényelnek a két német állam számára. — A két kormány megegye­zést köt­, amelyben biztosítja, hogy tiszteletben tart út. N­yu­­gat-Berlinnek mint sajátos kü­lönálló területnek az önálló fejlődését.­­ Az NDK kormánya és Nyugat-Berlin szenátusa meg­egyezést köt, amelynek alapján a szenátus beszünteti, az NDK elleni hidegháborúját, az NDK kormánya pedig biztosítja az átmenő forgalmat. Nyugat-Berl­inbe, egyelőre a német konfö­deráció magvalósításáig terjedő időtartamra.­­ A két kormány paritásos alapon bizottságot hív eletre, amelynek feladata, hogy ellen­őrizze a potsdami határozatok végrehajtását a két Németor­szágban. A bizottság nyilvá­­nosságra hozza a jelentését és esetleges javaslatait.

Next