Kisalföld, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1967. JANUÁR 1– VASÁRNAP XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Megyénk lakosai, a városi és falusi, fizikai és szellemi dolgozók jó érzéssel tekinthetnek az elmúlt esztendőre — becsülettel helytálltak hazánk szocialista építésében. Az elismerést nem az új esztendő köszöntésének megszokott udvarias formája mondatja. Valóban eredményeket méltathatunk Üzemeinkben a szakmunkások, mérnökök és vállalati vezetők nagy lépést tettek előre a korszerű termelés kialakításában, a jobb minőségű áruk készítésében, a rentábilisabb gazdálkodásban. Állami és termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdaságaink gyakran az időjárás okozta nehézségekkel küzdve nagyobb termést takarítottak be, mint a múltban bármikor. A város és a falu, az ipar és mezőgazdaság egymást segítő, alkotó tevékenységének kiegészítője volt iskoláink és kulturális intézményeink munkája. Az eredmények indokolták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei küldöttértekezlete elismerően értékelje a Kisalföld dolgos népének munkáját. Amint a megyei pártértekezlet tette, most a IX. kongresszus határozatának szellemében, erőben, tudásban gyarapodva előre is tekintünk. „A fejlett szocialista társadalom további építése, az ország erőforrásainak gyarapítása, a nemzeti jövedelem emelése azért fontos — hangoztatta a kongresszusi határozat —, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása, tovább javuljanak életkörülményei, kulturális és szociális ellátottsága”. A szocializmust építő ember egyik legszebb tulajdonsága, hogy tapasztalatainak felhasználásával, erejének gazdaságos beosztásával igyekszik egyre értékesebbet, nagyobbat alkotni. Szinte mindenütt fejlesztik a vezetés színvonalát, itthon és a nemzetközi kereskedelemben egyaránt helytálló, korszerű termékeket akarnak kibocsátani. A termelés gazdaságosságát a munka jobb szervezésével akarják növelni úgy, hogy közben a dolgozók életkörülményei is javuljanak. A célt nemcsak a meglévő eszközök és erők jobb kamatoztatásával akarják elérni. Kiemelkedően nagy beruházások kezdődnek, és folytatódnak a már elkezdettek építkezései. Megyénk gépipara milliárdos új létesítményekkel gazdagodik. A könnyű- és élelmiszeripar is több száz millió forintos új üzemrészekkel bővül. Termelőszövetkezeteinknek tagjai szorgalmukkal, szakmai tudásukkal egyre jobban felzárkóznak a munkásosztályhoz. Ez a törekvés a biztosítéka annak, hogy a kisalföldi közös gazdaságok 1967-ben még több kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, húst, tojást, tejet adnak a lakosságnak. Az elmúlt évek és főleg az 1966. esztendő sikeres gazdálkodásának gyümölcseit az új esztendőben változatos formában élvezzük. Növekedik a városi és falusi dolgozók életszínvonala. 1967-től a dolgozó nő, ha gyemrekét szül, két évig anyasági segélyben részesülhet. A termelőszövetkezeti tagok a bérből élőkkel azonos elveken alapuló nyugdíjat kapnak. Az új esztendő a társadalmi demokrácia fejlődésének éve is lesz. 1967. kora tavaszán az országgyűlési képviselők és a tanácstagok újjáválasztása — rendszerünk törvénye alapján — a szocialista demokrácia terebélyeseb idéjét is szolgálja. A feladatok nemcsak szépek, lelkesítőek, de nagyok is. Megvalósításuk megyénk lakosságának összefogásával történik. Ebben, mint a múltban, most is élenjáró szerepet vállalnak a kommunisták, a tanácstagok, a tömegszervezetek tagjai és aktívái. Az 1967. év a munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiektől a múlt esztendeinél is nagyobb erőfeszítéseket vár. A nagyobb erőfeszítésekhez méltóan a célok is magasztosabbak. Érdemes értük fokozni az erőt, növelni a munka szervezettségét, gyarapítani a tudást Ehhez kívánunk elvtársainknak, barátainknak megyénk szorgalmas dolgozóinak jó egészséget és sikerekben gazdag esztendőt! A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága A Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Sikerekben gazdag új esztendőt ! M 1 készült el 1966-ban ••4.4.• kezdődik el 1967-ben Ú jjólölt* Az év utolsó napján Farkas Tibort, Győr Város Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét kerestükfel Egyetlen kérdésre kértünk választ: mint a város egyik vezetője, elégedett-e az évi fejlődéssel, eredményekkel? — Anélkül, hogy a szerénytelenség gyanújába esnék, határozott igennel kell válaszolnom. Győr sokat kapott 1966- tól Azt hiszem, ezzel mindenki egyetért, aki nyitott szemmel jár a város utcáin A fő cél — Fő célunk volt kimozdítani az egy helyben topogásból a városfejlesztési tervek megvalósítását. Ezenkívül a lakosság jobb ellátását minden erővel és rendelkezésre álló eszközökkel akartuk segíteni Az elnökhelyettes sok példát sorolt fel szavainak bizonyítására. Jó részükről már tettünk említést év közben. Év végi összegezésként azonban néhányra hasznos visszaemlékezni. — Lakásügyekben sok jogos bírálatot kaptunk. Változtaktunk az elosztáson. A tanácsi rendelkezésű lakásokat társadalmi bizottság osztja el. Sajnos ,az épülő lakások jó része fölött még nem mi rendelkezünk, lakást viszont mindenki a tanácstól akar kapni. Változatlanul nem tudunk abba beleszólni, hogy az üzemek kinek adják a lakásokat. — A lakásügyekről szeretném még elmondani, hogy minden kérelmet felülvizsgáltunk. Háromszázan vettek részt ebben a nagyszabású munkában. — Összegezve: 1966-ban 372 állami és 242 szövetkezeti lakkas épült Győrött. Épültek társas- és családi házak is. Tanácsunk a társasház-akciót a jövőben is szorgalmazza Külön negyedet jelöltünk ki társasházaknak, és 8 millió forintot szavaztunk meg a terület közművesítésére. Ötszáz — Győr a folyóiról nevezetes. A három folyó a városnak valóban sajátos varázst ad. Őszintén szólva, az áradásoktól nagyon tartunk. Sokszor nagy gond előteremteni a pénzt a károk helyreállítására. Külön öröm számomra, hogy Likócs és Gorkijváros lakóin mégis sikerül segítenünk. A gátépítéssel és a belvizekmegnyugtató elvezetésével tanácsunk évszázados elmaradást pótol. E munkák 1967- ben is folytatódnak. A gorkijvárosi vízelvezetésre másfél milliót ad a tanács. A likócsi gát építésére 2,5 milliót költünk. — 1967-ben tovább tart a főcsatorna építése. Szabadhegy ivóvízellátása is megoldódik. Ez utóbbi évek óta téma volt végrehajtó bizottsági és tanácsüléseken. Új lakótelep a város végén — Az új évben a kiskútliget és a város között kialakul egy lakónegyed, amely isiólát és gyógyszertárat is kap. — A belváros rekonstrukciójának 1967-ben is lesznek eseményei. Végleg rendeződik a Tanácsköztársaság útjának átépítése. A kétezer adagos önkiszolgáló étterem építése lakás kap helyet ebben a városrészben. — Folytattuk a parkok szépítését. Rendbe hoztuk a vízpartokon az árvízkárokat Szobor-kompozíciókat is rendeltünk a város díszítésére, megkezdődik. Hat képzőművésznek tudunk majd műteremlakást adni. A Hungáriatömb beépítése meggyorsul. A termálfürdő melletti étterem építése is megkezdődik. 1967 a nagyobbszabású munkák előkészítésének éve is lesz. Gondolok itt a városközpont(Folytatás a 2. oldalon.) A folyók sok gondot okoznak Az Izvesztyija 1966-ról MOSZKVA (TASZSZ) Az Izvesztyija decemebr 31-i cikkében megállapítja, hogy az elmúlt esztendő az Egyesült Államok számára az illúziók összeomlásának esz- t tendeje volt. ,,A NATO-ban támadt szakadékok egyre mélyebbekké válnak. A vietnamlmi agresszív háború sem közeli, sem távoli győzelmet nemgér a Pentagonnak” állapítja meg a lap. * „Az elmúlt év azt is megmutatta — írja az Izvesztyija — hogy a jelenlegi kínai veetők — Mao Ce-tung és csoportja — antileninista szakadár politikája kárt okoz a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom érdekeinek és a kínai nép szociális vívmányainak — hangsúlyozza végezetül a cikk. (MTI.) 4 tartalomból. Folyékony gyümölcs * Okos ügyvitel * Árfolyamvendégvárás * Mit vár az új évtől? (Sieber Strlvs A Az Elnöki Tanács március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők általános megválasztását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967 március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács, választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstag-jelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményeikben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21 -e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnök - ■ségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967 március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás mácius 19-én 7 órától 20 óráig tart A kormányrendelet meghatározza a szavazatok összeszámlálásának rendjét, s úgy (Folytatás a 2. oldalon.) Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek: választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az országos választási elnökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az országos választási elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás lebonyolításáról, törvényességéről és zavartalanságáról, s megállapítják a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöltek és tanácstag- jelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Walter Ulbricht újévi üzenete Berlin (MTI.) Szilveszter estéjén az NDK valamennyi rádió és televízió állomása közvetítette Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkára- nak, az NDK Államtanácsa elnökének újévi üzenetét. Walter Ulbricht üzenetében az új év fontos problémájaként jelölte meg a két német állam kapcsolatainak alakulását. Hangsúlyozta, hogy az eltérő társadalmi fejlődés ellenére a két állam népének vannak közös érdekei és ezekre vonatko-zóan megegyezésre lehetne juta t ni Ennek a megegyezésnek az érdekében született az a mini- mális program, amelyet elfogadhat az NDK és Nyugat-Németország minden békét és biztonságot óhajtó polgára. A minimális program által meghatározott első feladatok: — A két német állam kormánya megegyezést köt egy , mással a normális kapcsolatot, felvételéről. — A két kormány szerződésben rögzíti, hogy eltekint az erőszak alkalmazásától egymással szemben. — A két kormány szerződéses megállapodás alapján felére csökkenti fegyverkezési ki-adásait. — A két kormány kinyilat-koztatja, hogy sem közvetlen, sem közvetett módon nem uiuiji atomje 1/v 'v'-'[ r'I r.. .. halni és egyidejűleg kinyilvánítja részvételi készségét egy európai atomfegyvermentes övezetben.. . A két kormány erőfeszítéseket tesz normális viszony kialakítására és diplomáciai kapcsolatok helyreállítására valamennyi európai államma.''. — A két kormány megegyezést köt, amelynek alapján a nacihatalmaktól garatált, semleges státuszt igényelnek a két német állam számára. — A két kormány megegyezést köt, amelyben biztosítja, hogy tiszteletben tart út. Nyugat-Berlinnek mint sajátos különálló területnek az önálló fejlődését. Az NDK kormánya és Nyugat-Berlin szenátusa megegyezést köt, amelynek alapján a szenátus beszünteti, az NDK elleni hidegháborúját, az NDK kormánya pedig biztosítja az átmenő forgalmat. Nyugat-Berlinbe, egyelőre a német konföderáció magvalósításáig terjedő időtartamra. A két kormány paritásos alapon bizottságot hív eletre, amelynek feladata, hogy ellenőrizze a potsdami határozatok végrehajtását a két Németországban. A bizottság nyilvánosságra hozza a jelentését és esetleges javaslatait.