Kisalföld, 1967. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
* Maprinacionalisták a spanyol szabadságért Spanyolország népe 1930 és 1936 eleje között két ízben vívta meg szabadságharcát a reakció ellen. Elsöpörte Primo de Rivera tábornok fasiszta diktatúráját és cinkosát, XIII. Alfonz királyt. Az uralomra került köztársasági kormány erélytelensége következtében először 1934-ben kísérletezett az ellenforradalom, majd 1936. július 18-án Franco vezetésével katonai lázadás tört ki a népi vívmányok ellen. 1936. július 19-én a spanyol demokraták és antifasiszták megálljt kiáltottak a lázadóknak, akik Mussolinitól és Hitlertől kértek s kaptak azonnali segítséget. Csakhamar lángba és vérbe borult egész Spanyolország, a fasizmus megmutatta lényegét. Ekkor alakultak meg világszerte a spanyol nép igazát támogató szolidaritási bizottságok, s tódultak az önkéntesek Spanyolország földjére a világ minden részéből. Rövidesen 54 ország harcosai segítettek a spanyol népnek. Vérüket ontva bizonyították be, milyen nagy erő az internacionalizmus, a népek testvérisége. Magyarország fiai közül mintegy 1000—1200 önkéntes jelent meg a spanyol frontokon. Dolores Ibárruri így írt róluk: „Magyarországról, ahol a munkásmozgalom súlyos vérveszteséget szenvedett, mert a reakció kegyetlenül leverte az első Tanácsköztársaságot, olyan antifasiszta harcosok csoportjai jöttek Spanyolországba, akik saját bőrükön tapasztalták, mit hoz a fasizmus a dolgozó tömegeknek. Köztük volt Münnich Ferenc, a magyar kormány későbbi miniszterelnöke, az író Zalka Máté (Lukács tábornok), Szántó Rezső, Mező Imre és Cséby Lajos.’’ Magyarország antifasiszta fiai a spanyol háború elejétől rézt vettek a harcokban. Hősiességük és áldozatkészségüket véráldozatuk bizonyítja: létszámuk fele ádáz csatákban esett el spanyol földön. Eleinte az önkéntesek neuk választották parancsnokaikat, s jelentős harci önállósággal rendelkeztek. 1937. április 1-én tértek át a reguláris hadviselésre. Ekkor jött létre Pedro Fernandez kapitány, azaz Cséby Lajos parancsnoksága alatt a magyar zászlóalj. Ezt gyorsan mozgó alakulatnak szervezték, amely mindig ott tűnt fel, ahol kipróbált harci erőre a legnagyobb szükség volt. Ebbe a zászlóaljba, hősi hírének vonzásaként, spanyol és francia kombattánsok is kérték felvételüket. Túlzás nélkül megállapítható: a magyar zászlóalj története a dicsőséges helytállások története. Védték a spanyol nép szabadságát. Felsorakoztak Hitler és Mussolini ordasai ellen. Európa déli részén igyekeztek megállítani a fasiszta hinterland kiépítésének véres folyamatát. De a „semleges” országok be nem avatkozási politikája, a spanyol köztársasági vezetők egy részének tétovaságával párosulva , a szabadságharc győzelme ellen hatottak. Franco idegen erőkkel győzött. Még él, de segítői, Hitler és Mussolini már letűntek a történelem színpadáról. A spanyol szabadságharc hősei azonban élőbbek, mint valaha. .. fi lakosság szolgálatában is HVDSZ küldöttértekezletéről Tegnap tartotta megyei küldöttértekezletét a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete. A lakosság szolgáltatását végző szervezett dolgozók négyévi tevékenységéről, élet- és munkakörülményeiről, politikai, kulturális fejlődéséről adott számot a megyebizottság nevében Bárányi Ferenc titkár. A négy évvel ezelőtti tanácskozás a helyiipari dolgozók elé feladatul állította a lakosságnak nyújtandó szolgálatatások pontos, kifogástalan végzését. Az eltelt időszakban a helyiipar termelése 44,4 százalékkal növekedett. Az egy munkásra jutó termelési érték azonban nem fejlődött a kívánatos mértékben. A szolgáltató vállalatok, a Víz- és Csatornamű, valamint a Városgazdálkodási Vállalat tevékenysége kapcsolódik a legszorosabban a lakosság mindennapi igényeihez. E vállalatok az elmúlt években lényeges beruházásokkal gyarapodtak. Különösen jelentős volt a Víz- és Csatornamű Vállalat fejlődése. Javultak a helyiiparban foglalkoztatottak munkakörülményei. Mindez hozzájárult a munkaerkölcs kedvező változásához. 1966-ban a szocialista címért küzdő brigádok száma ugrásszerűen emelkedett. Ezernégyszáz dolgozó küzd a megtisztelő cím elnyeréséért. A brigádok megbecsülést, tekintélyt szereztek maguknak példamutató munkájukkal, magatartásukkal dolgozó társaik körében. — Hasonló megbecsülést érdemelnének a gazdasági vezetőktől is — hangsúlyozta a beszámoló —, mert elég általános és gyakori, hogy nem egyegy nagy feladat megkezdésekor, hanem csak ha a „cipő szorít”, azaz rendkívüli helyzetekben kérik a szocialista címért küzdő brigádok segítségét. A verseny szervezése, irányítása nagyrészt szakszervezeti „belügy”. Bár a gazdasági vezetők az utóbbi időben többet foglalkoznak ezzel, de még mindig keveset tesznek a verseny tárgyi feltételeinek biztosításáért. Az újítómozgalom fejlődéséről is számot adott a megyei bizottság beszámolója. A múlt évben benyújtott és bevezetett újítások értéke hozzávetőlegesen 1 400 000 forint. Az eredmény növelhető az újítási javaslatok elbírálásának, bevezetésének meggyorsításával. A túlzott mértékű eszmei díjazás helyett pedig, azoknál az újításoknál, amelyeknél a megtakarítás kiszámítható, a tényleges értéknek megfelelő jutalmazás előtérbe helyezése kívánatos. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a bérek alakulásával, a munkásvédelemmel és a kulturális tevékenységgel. Új feladatként áll a szakszervezeti mozgalom előtt a szövetkezeti dolgozók szervezése, nevelése. Ez rendkívül sokrétű és fontos tennivaló, hiszen a kisipari szövetkezetek dolgozói állnak a legközvetlenebb kapcsolatban a lakossággal, munkájuk, megnyilatkozásaik befolyásolják az emberek véleményét, hangulatát. A beszámolóhoz húszan szóltak hozzá. A felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalomnak harcolnia kell az olyan szemlélet ellen, amely csupán a termelést látja, s nem az embereket. A termelés nem öncél, hanem a dolgozók életének jobbá tételét szolgálja — mondották a felszólalók. A vita után a küldöttértekezlet megválasztotta a HVDSZ megyei bizottságát. Kapocsüzem Új üzemmel gazdagodott az Elzett Fémlemezipari Művek soproni Tűgyára. A műhelyt korszerű, automata gépekkel rendezték be, s ezeket a soproni gyáregységben készítették és tervezték. A kapocsgyártó üzemben a világpiacon is keresett cikkből olyan mennyiséget gyárthatnak majd, hogy nem szorul az ország behozatalra. Sőt a gyáregységben azt tervezik, hogy exportálni is fognak termékeikből. KISALFÖLD Mivel tölti idejét 130 embert A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola a tavaszi szünidőben sem csendes Egyenruhás munkásőrök és előadók vették birtokukba a diákszállót, a sportcsarnokot, a termeket és a menzát. Az országban első és ma még egyedülálló oktatási forma kezdődött a tavaszi szünidőben az egységek parancsnoki állománya és alparancsnokai részére. — Mi a célja a kiképzési formának? — Mindenekelőtt az alaposabb elméleti és gyakorlati felkészítés — mondja Babindák Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának, munkatársa. — Az alparancsnoki állomány továbbképzése eddig is rendszeres volt, de az elmúlt esztendőkben az oktaitást az egységek a helyi adott-ságoknak megfelelően, önállóan oldották meg. A hatása megvolt, jó volt, de az új oktatási formától többet várunk. Az egész megye területén lévő alparancsnokok részére ezért szervezte meg a megyei parancsnokság az ötnapos, bentlakásos elméleti és gyakorlati oktatást. A közvetlen cél, hogy az alparancsnokok megismerjék egymás munkáját, feladatát, kicseréljék tapasztalataikat és kapcsolatokat teremthessenek egymással. A további cél a harckészültség fokozása. Az alparancsnokok kiképzése tervszerű. Vannak közös foglalkozások, de az egyes területeknek megfelelően koordinálják is, főként az elméleti kiképzéseket. Erre nagy szükség van, hiszen a soproni és a mosonmagyaróvári munkásőrök főként határövezeti feladatokat látnak el, a győriek, a csornaiak és a kapuváriak leginkább a közrendvédelemmel foglalkoznak. Minden zászlóaljnál, minden alegységnél nagyon jó a munkakapcsolat a helyi fegyveres szervekkel. A határmenti városokban, községekben: Sopronban, Mosonmagyaróváron, Rajkán, Hegyeshalomban, Sopronbánfalván, Nagycenken, Fertőrákoson a határőrséggel működnek együtt a munkásőrök, Győrött, Csornán és Kapuvárott a rendőrkapitányságokkal. Nagyon sokat segített a rendőrség és a munkásőrség közötti jó munkakapcsolatok kialakításában az... elmúlt években Baranyai Mihály rendőr alezredes, a megyei főkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője. Ezen a kiképzésen is vállalt előadást, tájékoztatta az alparancsnokokkat a megye közrendvédelmi helyzetéről. A határövezeti feladatokról a határőr tisztek tartanak előadásokat. A munkásőrség és a fegyveres alakulatok közötti jó munkakapcsolat egyik elismerő jele az a levél, amelyet a napokban a BM Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője és párttitkára írt: „ ... Köszönetünket fejezzük ki a Munkásőrség megyei Parancsnokságának és megyei Állományának a választások megtartásának zavartalan biztosításához nyújtott segítségért. A szolgálatot teljesítő munkásőrök fegyelmezettsége, feladataik pontos teljesítése hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben a közrend és közbiztonság zavartalan volt. ..” Színházi busszal a szomszédban A játék értelme Háromnapos kirándulást tenni a szomszédos Komárnóba igazán nem nagy utazás. Nem előzi meg a nagy élmény előtti feszültség, a várakozás percei se múlnak nyomasztóan lassúan. A határon is csak azért érez valami izgalmat az ember, mert óhatatlanul elfogja a megilletődöttség már a szó hallatára. Hiába, a civilizált világ nem tűri a fegyelmezetlenséget, kordában tartja a fantáziát is, a szomszédos ország földjére nem túlfűtött érzelmekkel telítetten lép a halandó, hanem pontos számvetést készít a magával vitt masinákról, és biztos helyet keres hivatalos papírjainak. Komárnó kétnyelvű város A szlovákkal nehezen boldoguló magyar turistának nem kell megerőltetnie magát, ha minden szavát értik. Még az argó is követi a hazait, és ahol a gyerekek összefirkálják a falat, nem írnak mást, mint az itthoniak. nSKi •■•■Süt A Kisfaludy Színház művészeivel utaztunk, érthető, ha először a Magyar Terület Színház plakátjait kerestük. A reklám impozáns, embermagasságú képek bukannak elő a legforgalmasabb helyeken. Az utolsó bemutató Illyés Gyula Bolhabálja volt. A kritika vitatta a darabválasztás helyességét: a mai magyar drámairodalomból — írták a kritikusok —, akár Illyés műveiből sikerültebb színpadi alkotást találhattak volna. A közönség persze nem igazodik a kritikához, élvezi a játékot, az első előadások tartós sikert ígérnek. A komárnói színház műsorpolitikáját, annak feltételeit elég nehéz összehasonlítani más együttesekével. Szinte állandóan tájolnak, apró színpadok szabják meg technikai lehetőségeiket. Közönségük a legkülönbözőbb rétegekre oszlik. És ez a közönség rendszeresen nézi a pozsonyi és a budapesti televízió műsorát, válogat,, színházi élményben akar részesülni, ugyanakkor irodalmi ízlése jobbára a konvenciókhoz köti. Megtartani is, nevelni is mindegyik színház célja, csak éppen nagyobb közönségre támaszkodhatnak. A közönség igényessége egyébként tény, azzal is mérhettük, hogy ottjártunkkor éppen Godard — nálunk Kifulladásig címmel bemutatott — filmjét játszották. Nehéz film, vagy ahogy némi iróniával mondják, művész-film. A nézőtér viselkedése sok mindent elárul, ezúttal a telt ház feszült figyelemmel kísérte a filmet. Godard filmjével egyidőben hirdették a plakátok Az Ezüst tó kincsét, gondolom, nem minden érdeklődés híján. A rövid látogatás során szerzett értesüléseknek nagy előnye, hogy gondolkodás nélkül elfogadja őket az ember, hisz nincs ideje ellenőrizni igaz voltukat. Így azután a beszámoló mindig felületes, ha úgy tetszik, nélkülözheti a mélységet és komolyságot. Éppen ezért a divatról nem illik nyilatkozni. Láttunk két ragyogó férfikalapot, és a miniszoknyának egy egészen új változata ötlött szemünkbe. Csak a hosszúságára emlékeztetett a londoni példára, egyébként jellegzetes motívumokkal díszített népviselet volt. A látvány egyik útitársunkban azonnal felélesztette a honvágyat, ami azért is figyelemre méltó, mert mintegy öt órával a határ átlépése után jelentkezett. Visszatérve a színházra, a győriek három nap alatt ötször léptek közönség elé. Huszka Jenő Gül baba című operettjével, Dunaszerdahelyen, Párkányban és Komárnában egyaránt sikerrel. Közben a Területi Színház is tajolt a Szent Péter esernyőjével, A néma leventével. Ez utóbbit alkalmunk volt megtekinteni, és így tapasztalhattuk is a színház tagjainak áldozatkészségét, hivatásszeretetét. ■■■■■■■■ ■Iliiül Délután három órakor indult a busz, hét órakor kezdődött az előadás. Öltözőül egy tanteremre emlékeztető helység szolgált, a parányi színpadról elhitetni, hogy a királyi palota terme, csaknem képtelenség. Márpedig a kellékek fontosak, hiszen olyan játékról van szó, amely mesés világba viszi a nézőt. A szegényes színpaddal „elidegenített” ember ugyancsak nehezen követi Heltai szárnyalását! Aztán Zilia kérette magát a színen, az ismeretlen magyar lovag üzent és ajándékozott... Mégiscsak jól felépített dráma ez! Mire a levente megjelenik, már kíváncsibban várjuk, mint szerelme tárgya, a nemes hölgy. És mondják a magukét, egyiknek sem hiszem régi szavát se, ugyan minek tetteti magát, kedves hölgyem, és az a levente is, még a végén valami butaságot ígér, aminek az égvilágon semmi értelme sincs. És mégis van! Mert a szépen felöltözött nézők megsejtik a költészet igazát, a költészetét, aminek hiába mond ellent a józan ész, a számító okosság. Mégis van értelme, mert a színpadról sugárzik a jóság a szépség, arról a szegényes színpadról, amely Mátyás királyt albéneti Szobára emlékeztető palotába zárja. Mégis van értelme, mert a közönség szurkol a leventének, és remeg Ziliáért. inílins Éjfélre visszaértünk Komárnóba. A kényelmes szállodában lemostuk az út porát, és kellemes melegben beszélgethettünk színházról, művészetről anélkül, hogy egyszer is éreztük volna Zina kemény próbájának szépségét. Elillant a színház varázsa. —szó 1967 április 1.. számba! Alakuló tanácsülések (Folytatás az oldalról.) A továbbiakban Kovalszky Sándor, a végrehajtó bizottság elnöke szólt. Ismertette a tanácsra váró feladatokat, amelyek közül kiemelte a jelölő gyűléseken szóba került 290 közérdekű bejelentést, a folyamatban lévő ötéves terv maradéktalan végrehajtását. Egyik fő feladatnak jelölte meg a termálkút gyógyvízének hasznosítását. Iskolabővítések a mosonmagyaróvári járás terveiben Tegnap délelőtt tíz órai kezdettel ültek össze először Mosonmagyaróváron a járási tanács székházában a március 19-én megválasztott járási tanácstagok alakuló ülésre. Az ünnepélyes megnyitót a korelnök, Steczina Endre, a mosonszentjánosi tanács végrehajtó bizottságának nyugdíjazott elnöke tartotta. Javaslatára Jordán József, a mosonmagyaróvári választási elnökség elnöke ismertette a választási eredményeket. Az alakuló tanácsülés elnöki tisztségét a továbbiakban dr. Bálint Imre, rajkai állatorvos töltötte be. Tizenegy tagú végrehajtó bizottságra tett javaslatot. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta. A végrehajtó bizottság elnökké dr. Bálint Sándort választotta meg. A járási tanács mellett működő hét állandó bizottság megválasztása után dr. György Ernő, a megyei tanács vb titkára köszöntötte a tanács és a végrehajtó bizottság tagjait, majd dr. Bálint Sándor elnök beszélt a tanácsok megnövekedett önállóságáról, a további feladatokról. A többi között elmondta, hogy az elkövetkezendő négyéves ciklusban a járás területén 120 kilométeres szakaszon betongyalogjáró épül. A járás általános iskoláit 12 tanteremmel bővítik, 3 orvosi rendelőt építenek, 4 kilométeres szakaszon bővítik a villanyvezetékeket és 3 sportpálya is létesül. Beszédének végén megköszönte a lakosság bizalmát, kérte a további segítséget, és megígérte, hogy a tanács a jövőben is mindig a lakosság szolgálatában áll.