Kisalföld, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR- SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1967. SZEPTEMBER L, PÉNTEK * XXIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Ára: 50 fillér Az ifj tanév elé ismét megkezdődött egy iskolaév. A diákoknak az egyik szeptember olyannak tetszik, mint a másik, hiszen ismét vége a nyári szabad­ságnak, ismét tanulniuk kell. Valójában ez a szeptember mégis más, mégis új mind nekik, mind szüleiknek és ta­náraiknak, tanítóiknak. Bo­nyolultabbá vált a nevelés munkája is, hiszen a diákok egy évvel idősebbek lettek. És megannyi újdonságra lehet számítani az oktatási rendszerben is. A gimnáziu­mokban megkezdődött a re­­form­ tantervek és tanköny­vek bevezetésének harmadik, utolsó előtti szakasza; az idén megindul az úgynevezett emelt szintű szakmunkáskép­zésre épülő esti szakközépis­kolai oktatás, és tovább kor­szerűsödik a nappali szakkö­zépiskola. Nagy hatással lesz az iskolai munkára a gazda­sági reform is, hiszen lénye­gesen tananyagbeli változta­tásokat hoz — elsősorban a közgazdasági szakközépisko­lákban, és megnöveli a ta­nácsok hatáskörét, s kell-e bizonygatni, hogy ez milyen sok lehetőséget nyújt az ok­tatás és a nevelés színvona­lának emeléséhez. E változásokból eredő fel­adatok jobb elvégzéséhez az idén tovább javultak az isko­lai munka feltételei. Lénye­gében megszűnt az évek óta tartó krónikus pedagógus­hiány. Sok új iskola és tan­terem épült, a régebbieknek pedig korszerűsödött a fel­szerelése, s ha csupán kis mértékben is, de bővült a kollégiumi hálózat, javultak a falusi, tanyai gyerekek ta­nulási körülményei. A tava­lyinál sokkal inkább megvan tehát a lehetőség arra, hogy a nevelés és az oktatás tény­leges műhelyeiben, az isko­lákban előbbre lépjenek a re­form megvalósításában. Mert a korszerűsítés sikere első­sorban a tanintézményeken, a pedagógusokon múlik, hi­szen az új tantervek és tan­könyvek inkább csak a kere­teket, a lehetőségeket bizto­sítják. A nevelőknek kell a részletekben is gyakorlattá formálniuk azokat az alapel­­veket, amelyeket a reform során célul tűztünk az ok­tatás és a nevelés elé. Az ő feladatuk, hogy a fiatalok jól felkészüljenek az életre, beilleszkedjenek a közösség­be, s megszerezzék azt a ké­pességet és készséget, hogy önmagukat és környezetü­ket állandóan formálják, megszeressék a rendszeres munkát, majdan pedig hiva­tásukat. E munkát azonban csak a szülők és az ifjúsági szerve­zetek hatékony segítségével lehet elvégezni. De a szülők és a pedagógusok közti kap­csolatok ma még gyakran formálisak, az együttműkö­dés az esetek többségében csupán a szülői értekezletek­re és a rossz tanuló, rossz magatartású gyerekek anyjá­nak vagy apjának az iskolá­ba hívására korlátozódik. Ha nincs különösebb baj, általá­ban nem keresik egymást a szülők és a pedagógusok, pe­dig a családi és az iskolai nevelés összhangjának meg­teremtése állandó kapcsola­tokat igényelne. A pedagógusok és a szülők közti együttműködés éppoly bonyolult, kényes és töré­keny, mint általában minden emberi kapcsolat. Ezeket a kötelékeket természetüknél fogva nehéz, szinte lehetet­len rendeletekkel szabályoz­ni. Az előírásoknak megfe­lelően látogathatja a peda­gógus a családokat, tarthat a szülői értekezleteken elő­adásokat az otthon és az is­kola kapcsolatáról — de mindezek aligha eredmé­nyeznek bármit is, ha hiány­zik az, amit semmiféle uta­sítás nem pótolhat: az a szándék, hogy valóban köze­lebb kerüljön egymáshoz az iskola és a szülői ház. De mindez vonatkozik a szülőkre is. Ha nem segítő­társnak tekintik a pedagógu­sokat, hanem csupán neve­léssel és oktatással foglalko­zó állami alkalmazottaknak, akiktől hivatásuk keretein belül számon lehet kérni az előírtakat, akkor kapcsola­tuk ridegebb lesz, s ennek következtében az egész ne­­velőmunka­­ hatástalanabb. Az iskolai munkához nyu­godt légkörre van szükség, hiszen a pedagógusok is ér­zékenyen reagálnak az őket ért hatásokra, ők is kizök­kennek munkájuk ritmusá­ból az elégtelen emberi — sőt, ebben az esetben mun­katársi ! — kapcsolatok miatt. S megfordítva ők is szárnya­kat kaphatnak, ha tevékeny­ségüket jóindulatúan ítélik meg, s partnereiktől — a szülőktől­ — segítséget kap­hatnak a fiatalok formálásá­hoz. Az utóbbi években az út­törőmozgalom és a KISZ is mind több segítséget nyújt a neveléshez. A kevésbé for­mális, valóban tartalmas, mozgalmi jellegű tevékeny­séggel pedagógiailag értékes hozzájárulást adnak a szo­cialista iskola kialakításá­á­hoz. Az ifjúsági mozgalmak ma már mind jobban el­ismert, nélkülözhetetlen se­gítőtársai a pedagógusoknak és a szülőknek, nagy szere­pük van abban, hogy tudás­ban alaposabb, magatartás­ban és szemléletben pedig komolyabb, felelősségtelje­sebb lesz az ifjúság. Ezekben a napokban csak­nem kétmillió általános és középiskolás, valamint szak­munkástanuló kezdi meg ta­nulmányait. Ennyi gyerek­kel, fiatallal kell foglalkoz­niuk a pedagógusoknak. El­engedhetetlenül fontos tehát, hogy az oktatás és a neve­lés kérdéseivel még oda­­adóbban törődjenek az ál­lami és a társadalmi szer­vek is. Járuljanak hozzá mind sokoldalúbban az isko­lák fejlesztéséhez, az okta­tási reform sikeréhez, s mindenekelőtt a nyugodt, kapkodás nélküli oktató­nevelői tevékenység megte­remtéséhez, hiszen a tét óriási: ifjúságunk jövője. Tóth László Bemutatták a sajtó képviselőinek a jubileumi szovjet kiállítást Csütörtökön délután a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár te­rületén bemutatták a sajtó képviselőinek „A szovjet tudo­mány és technika 50 éve” cím­mel ma délelőtt megnyíló ki­állítást. A sajtófogadást Kiss Árpád miniszter, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke nyitotta meg. Hangsú­lyozta, hogy ez a kiállítás a szovjet tudomány, technika és oktatás nagy eredményeiről ad képet. Ezután Konsztantyin Cser­­nyajev, a Szovjet Miniszter­­tanács Tudományos és Mű­szaki Állami Bizottságának elnökhelyettese, a kiállítás rendező bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Emlékez­tetett arra, hogy a szovjet em­berek ezekben a napokban nagy büszkeséggel összegezik a világ első szocialista álla­mának félévszázados eredmé­nyeit. — Oroszország — mondotta — a szovjet hatalom ötven éve alatt elmaradott agráror­szágból nagy ipari hatalommá fejlődött, amely a tudományos és kutató intézmények széles hálózatával, a világ legnépe­sebb tudós-, mérnök- és tech­nikus gárdájával, s a legmo­dernebb nagyipari üzemekkel rendelkezik. Népünknek e nagyszerű munkagyőzelmét hivatott bemutatni a testvéri Magyar Népköztársaság fővá­rosában „A szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállí­tás. (MTI.) Az országgyűlés elé terjesztik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földtulajdonról szóló törvénytervezeteket A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A mezőgaz­dasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előter­jesztette a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről, vala­mint a földtulajdon és a föld­­használat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizott­ságainak javaslatait és észre­vételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozás­ban módosították. A kormány a két törvény tervezetét meg­vitatta, elfogadta, s úgy ha­tározott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter be­nyújtotta a gazdasági és pénz­ügyi ellenőrzés rendjének sza­bályozásáról szóló törvény­­erejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határo­zott, hogy a tervezetet a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és el­fogadta az 1968. évi népgazda­sági terv kidolgozásának alap­jául szolgáló főbb célkitűzése­ket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter javaslatai alap­ján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgaz­dasági üzemek jövedelemsza­bályozási rendszeréről, továb­bá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészü­lésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a me­zőgazdasági üzemek, a felvá­sárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meg­haladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés úlig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisz­tereket és az országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvég­zéséhez szükséges intézkedé­seket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövé­nyek, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi mun­kák gondos elvégzésével biz­tosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizott­ság szervezetéről és működé­séről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI.) Apró Antal látogatása a Mezőgazdasági Kiállításon Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese csü­törtökön ellátogatott az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárra. A vendéget Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója fogadta és kalauzolta végig a vásár területén.­­ A Mezőgazdasági Kiállítá­son csütörtökön tartották a Péti Nitrogénművek sajtótá­jékoztatóját. A vállalat igaz­gatója, Kisgergely Lajos töb­bek között elmondotta, hogy a gyár fennállása óta eltelt időszakban összesen több mint 2 millió tonna pézisót bocsá­tott ki. A kiállítás élelmiszerpavi­lonjában dr. Lénárt Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium főosztály­­vezetője tartott sajtótájékoz­tatót. (MTI.) Szovjet kormányküldöttség érkezett Budapestre Vlagyi­mir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyette­sének vezetésével „A szovjet tudomány és technika 50 éve” című jubileumi kiállítás megnyitójára. A kormányküldöttség tagja Borisz Jegorov űrhajós orvos, a Szovjetunió hőse is. Képünkön Rusznyák István akadémikus és B. Jegorov. (MTI Fotó: Molnár Edit felvétele) Alkalmazkodjék az adottságokhoz A termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tartott Győrött a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Napirendjén szere­pelt többek között terme­lőszövetkezetek melléküzemi és értékesítési tevékenységé­nek alakulása és a további feladatok’’ című jelentés meg­tárgyalása, Haraszti László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője előterjesztésében. ’A mezőgazdasági üzemi te­vékenységen belül a termelő­­szövetkezetek elsődleges fel­adata mindig is a mezőgazda­­sági termelés. Az új gazda­sági mechanizmus azonban növeli a termelőszövetkezetek önállóságát. Megvalósulásának egyik feltétele a mezőgazda­­sági nagyüzemek gazdasági te­vékenységeinek kiszélesítése. Ezt a kormány rendeletekkel is szabályozta. A melléküzemi tevékenység körében lehetőség van például gépek és eszközök javítására, növényvédelmi, parkosítási munkákra, fafeldolgozásra, ipa­ri, kézműipari, szállítási, fu­varozási tevékenységre, építő­anyagok kitermelésére. A fel­­dolgozási tevékenység körében a saját gazdaságból és a ta­gok háztáji gazdaságából szár­mazó termékeket dolgozhatják fel a termelőszövetkezetek. A közvetlen termelői értékesítési tevékenység lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági nagy­üzem a saját, illetve a tagok háztáji és az alkalmazottak kisegítő gazdaságából szár­mazó termékeket közvetlenül is forgalomba hozhatja a ren­deletben előírtak szerint A termelőszövetkezeteit melléküzemi tevékenysége né­hány év alatt megyénkben is sokat fejlődött, de a termelés egész volumenéhez mérten (Folytatás a 2. oldalon.) Háborúellenes tüntetés Varsóban Varsó (MTI) Csütörtökön este, a második világháború kitörése, a tra­gikus 1939. szeptember elsejei hitlerista orvtámadás 28. év­fordulójának előestéjén Varsó népe hatalmas béketüntetést rendezett. Az Ismeretlen katona sírjá­val szembeni „Győzelem te­rén” tartott tömeggyűlésen megjelentek a lengyel főváros politikai és társadalmi szerve­zeteinek képviselői és küldöt­tei. Stanislaw Kociolek, a LEMP varsói vajdasági párt­­bizottságának első titkára em­lékezett meg a lengyel nép hősies antifasiszta harcáról. Az Auróra-akció A győri iskolák úttörő csa­patai ma fogadják a megyék­ből és Budapestről az Auróra­­akció lebonyolítására érkező úttörő-küldöttségeket. Az el­szállásolás után tábortűz kö­vetkezik mintegy ezer úttörő részvételével. Holnap délelőtt a Győr me­gyei MHS bemutatót tart a repülőtéren a küldöttek tiszte­letére. Délután akadályver­senyt rendeznek, ezen minden úttörő részt vesz. „A forrada­lom győzelme utáni interna­cionalista háború segítése” a témája az akadályversenyne­k. Az igazgalmas és nem könnyű feladatok elvégzéséért ponto­kat kapnak a rajokba osztott pajtások, és a legjobbakat ju­talmazzák. Az egyes állomá­sokon szovjet és magyar ka­tonák segítik a játékot. Este nyolctól fáklyás felvonulás lesz a városon végig. Itt üd­vözli a küldöttségeket a megyei Pártbizottság. Az estét 10—15 perces tűzijáték teszi még em­lékezetesebbé. A vasárnap eseménye egy nagyszabású hadijáték lesz: a „Téli palota elfoglalása”. A győri Dunakapu téren színházi szakemberek felépítik a Téli palota makettjét. A meghívot­tak zászlóaljakba osztva roha­mozzák a palotát. Persze vé­dők is lesznek! A harcokra a jelt, mint ezelőtt 50 évvel az Auróra ágyúi, most is ágyúk­kal adják meg. A hírvivők az úttörő „öttusázók” lovasai lesznek. A Rába felől kajako­sok segítik a „harcot”. A hadi­játékok megtekintésére a je­lenleg Budapesten tartózkodó afrikai ifjúsági vezetőket és a kubai úttörőket is meghívták. A hadijáték résztvevői emlék­jelvényt kapnak. A „Téli palota ostromát” közvetíti a televízió is. V. X

Next