Kisalföld, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
s Huszonnyolc éves tanulság Huszonnyolc esztendővel ezelőtt, 1939. szeptember elsején támadt a náci hadigépezet Lengyelországra. Hiába volt a nyugati hatalmak békítgetése és engedékenysége, a Csehszlovákia feldarabolását eredményező müncheni egyezmény nem elégítette ki Hitlert, inkább vérszemet kapott a további büntetlen hódításokra. És azon a huszonnyolc évvel ezelőtti hajnalon, 4 óra 45 perckor az állig felfegyverzett Wermacht ledöntötte a lengyel határsorompókat, a Luftwaffe még a földön megsemmisítette a lengyel légierőt és Hitler serege akadály nélkül törhetett előre. A Lengyelország határait „garantáló” angol és francia hadseregek lábhoz tett fegyverekkel várakoztak, s miközben a nácik Varsót és Lodzot bombázták, az angol légierő gépei hatmillió röpcédulát dobtak a német városokra... Ezzel az agresszióval kezdődött a második világháború, amelynek során a német fasizmus csaknem egész Európát leigázta. Két esztendővel később a Wehrmacht betört szovjet földre, de ez megpecsételte a hitlerizmus sorsát. A fasizmus és támogatóinak, csatlósainak legfőbb célja az októberi forradalom országának megsemmisítése volt, kísérlet arra, hogy feltartóztassák azt a történelmi folyamatot, amely a kapitalista rendszer pusztulásához vezet. A második világháború azonban antifasiszta felszabadító háborúvá változott azok számára, akik Európában Németország, Olaszország s ezek csatlósai, illetve Ázsiában Japán ellen harcoltak. Közel hat esztendőn át mintegy negyvenmillió ember pusztult el, városok százai, falvak tízezrei dőltek romba. A fasizmus azonban nem tört át! A háború fő terheit viselő Szovjetunió hadserege Berlinig kergette vissza, és barlangjában mért halálos csapást a fasiszta fenevadra. S ugyanígy a Szovjetuniónak a Japán elleni hadjáratba való belépése siettette azt a fegyverletételt, amelyet huszonkét évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án a Missouri csatahajó fedélzetén a japán megbízottak aláírtak. Azóta is a Szovjetunió és a szocialista országok küzdöttek a legkövetkezetesebben egy újabb világégés ellen, igyekeztek minden módon megakadályozni a fasizmus és a nyugatnémet militarizmus újjáéledését. A békés egymás mellett élésért, az európai biztonságért, az atomfegyverek eltiltásáért és az általános leszerelésért folyó küzdelem mind ezt szolgálja. Az agresszív tervek elől nem békítgetéssel, hanem erőink megszilárdításával, az agresszor leleplezésével és elszigetelésével kell küzdeni — tanítja a mai világ számára is a huszonnyolc esztendővel ezelőtti hajnali orvtámadás leckéje. S. T. Lónyai Sándor: XVII. BADEN-BADEN A város neve egymagában is sokat sejtet. A 40—50 000 lakosú üdülőváros neve magyarra fordítva értelemszerűen: fürdők fürdője. A római uralom alatt, mely itt viszonylag hosszú ideig tartott, alakult ki Baden-Baden, és vált virágzó várossá. Ekkor épült a fehér és zöld márványból a császári fürdő. Caracalla császár 197-ben felszólította a város polgárait a fürdő építésének folytatására. A harmadik század közepe táján a rómaiakat kezdték visszaszorítani. A gótok 260- ban elérték a Duna és a Rajna forrásvidékét, elfoglalták Baden-Baden rómaiak által épített várát sok épületével együtt. A város a VI. század elején ismét gazdát cserélt. A frankok 610-ben foglalták el. II. Dagobert francia királytól származó okmány ekkor nyilvánítja a várost fürdőhellyé. Idők folyamán állandóan tovább fejlődik és gyarapodik a település. Ezerötszázban gyógyfürdővé nyilvánítják Baden-Badent. Később is számos történelmi esemény színhelye. A reformáció idejében II. Fülöp itt rendezte be rezidenciáját. Ekkor épült fel az új vár csodálatos teraszaival. E városban és környékén zajlott le 1634- ben a svéd hódítókkal a történelmi blutfeldi csata. A reformáció után, 1653-ban felépül a híres Szent Sír kolostor. Duras francia marsall 1689-ben többhónapos badenbadeni terroruralmát azzal fejezi be, hogy felgyújtja a várost. A középkori háborúk lezajlása után alakult ki a mai Baden-Baden. Az üdülővárosok kongresszusa 1797-ben felhívást ad ki. A felhívás arra szólítja az országokat, hogy fejlesszék a fürdővárosokat. Felépült Baden-Badenben a híres Sétaház, és helyreállítják az ismételten megrongálódott várat. A Zsófiasétány és a Leopold tér pompás szépségében 1830-ban készül el. Tíz évvel később, a Lichtentaller Alleét — különleges, egzotikus növényekkel — átadják a város polgárainak és az üdülőknek. A Lichtentaller Allee azóta is a város főutcája. 1839-ben készül el a művészi alkotású ivóterem. Ekkor avatják fel a barokk stílusban épült játékkaszinópalotát is. A színház 1860-ban nyitja meg kapuját, hogy helyet adjon Berlioz operáinak. Pompás tavasz-kongresszust tartottak a városban 1860-ban. Egy évvel később a Lichtentaller fasorban követték el a merényletet a porosz király ellen. 1863-ban Ferenc József, az osztrák—magyar császárkirály, Sándor orosz cár és III. Napóleon francia császár adnak egymásnak a városban találkozót. A XIX. század utolsó éveiben három újabb fürdőt építenek. Az egyiket I. Fridrich, a másikat August hercegről nevezték el, a harmadik a gőzfürdő. A második világháború után építik fel a teraszos kiképzésű hipermodern sportuszodát. A XIX. század végén, majd a XX. század elején sorjában épülnek a kisebb-nagyobb szállodák, penziók, szanatóriumok. E munkálatok a második világháború után tovább folytatódnak. Felépült az új Kongresshall. Itt találkoztak 1967-ben amatőr bűvészek. A város múltjának és jelenének néhány jellemző adata is sokat sejtet. Az ég felé törő erdős hegyek, a völgyön és a város centrumán átcsörgedező Ostbach patak, a ligetes, a gyógyparkok mind-mind a természet és az ember összefogásából keletkezett szépség, üdeség megnyilvánulásai. — És vajon milyenek az árak, kik a város vendégei? Baden-Baden három ország, Svájc, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság találkozásának közelében épült. Tipikus nagyvilági hely Nem a kis fizetésű emberek pihenőhelye. Igaz, hogy akadnak aránylag olcsóbb, személyenként 12—20 márkás szállodai szobák is. A hotelek többsége 30—60 márka egy éjszakára. És egyáltalában nem ritkaság az ennél sokkal magasabb ár. A város legköltségesebb szórakozóhelye a játékkaszinó. Ide a Német Szövetségi Köztársaság-beli állampolgár nem teheti be a lábát Kivételt érthetően a kaszinó alkalmazottai képeznek. Csak az útlevél felmutatásával és a négymárkás, kaszinós belépőjegy megváltása után nyílik ki az ajtó. A kaszinóban két kategóriájú rulettasztal mellett helyezkednek el azok, akik e játékszenvedélyt anyagilag bírják. Az egyikfajta asztalon két márka az a minimum, amellyel a rulettjátékban részt lehet venni. A maximum 2400 márka. A második kategóriában a legkisebb tét 10, a legmagasabb 6000 márka. Ez természetesen azt jelenti, hogy egymás után minden játékban meg lehet tenni a 6000 márkát. Sőt egy és ugyanaz a vendég egyszerre több asztalon is játszhat. A játékszabályok betartását szigorúan ellenőrzik. A Deutsche Bank kezelésében működő baden-badeni kaszinóban korrekt módszerekkel is általában a játékos veszít. A rulett-bankárnak a szabályok alapján nagyobb tétek esetében 37-szer nagyobb a nyerési lehetősége. Túlzás nélkül keletkezik az emberben az a vélemény, hogy félelmetes ez a játék. Félelmetes nézni, hogy a rulettgolyó megállása után a súlyos ezer márkákat helyettesítő zsetonokat a kruppé a kupához hasonló „szerszámmal” maga elé kotorja, vagy a nyertes elé tolja. Az is valóság, hogy akik e játékot nagy tételben űzik, francia, belga, holland, amerikai tőkés turisták, üdülők és gyógyulást keresők számára nem is olyan félelmetes. Nekik 50—60 000 márka elvesztése is kibírható. Az ilyen epizódok adnak magyarázatot arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság polgárait miért nem engedik be a játékkaszinóba. (Folytatjuk.) A baden-badeni játékkaszinó KISALFÖLD Egy hektár kozmosz a földön Moszkva (MTI) A Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató állandó jellegű moszkvai kiállítás új pavilonnal gazdagodott. Kapuit még nem tárták szélesre a moszkvaiak milliói előtt, de az újságírók már megtekintették az „űrtechnika nagyszabású panorámáját”. Az üvegkupolás hatalmas épület homlokzatán már messziről szembeötlik a felírás: „Kozmosz”. Az új kiállítás egy hektárnyi területre sűrítve mutatja be azt a nagyszerű, küzdelmes utat, amelyen a Szovjetunió elindult és diadalmasan halad előre a világűr meghódításáért. A kiállítási csarnok díszhelyén az első Szputnyikot pillantjuk meg. Megkapóan példázza a szovjet űrtechnika fejlődését, az első Szputnyik mellett elhelyezett és nálánál 145-ször nagyobb Proton, a világ legnagyobb, 12 tonnás kozmikus berendezése. Itt vannak a Holdat körülrepülő és rá simán leszálló Lunyikok. Múltat és jelent hidat át a 34 évvel ezelőtti első — folyékony üzemanyaggal működő — szovjet rakéta, amely alig 400 métert repült, és a Vénusz típusú bolygóközi űrállomás, amely száz- és százmillió kilométert száguldott, hogy a Venus felszínére juttassa a Szovjetunió címerét. A tudósok, tervezők, mérnökök portréinak galériájában ott van Ciolkovszkij, Zsukovszkij, Cander, Tyihomirov. A kiállítás egyik nevezetessége a Vosztok űrhajó. Lakója volt Jurij Gagarin, German Tyitov, Pavel Popovics, Andrijan Nyikolajev, Valentyina Tvereskova, Valerij Bikovszkij. Láthatók az űrhajósok fényképei: a sort Gagarin nyitja meg. A Kozmosz-kiállítás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából nyitja meg kapuit. (MTI.) A megyei tanács vb ülése (Folytatás az 1. oldalról.) még nem kielégítő. A javulásért sokat tehetnek elsősorban a termelőszövetkezetek területi szövetségei és a tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai. A jelentés részletesen felsorolta, hogy megyénkben milyen melléküzemi tevékenységet folytatnak a termelőszövetkezetek. Ezek között 54 zöldség-, gyümölcs-elárusítóhely, négy borpoharazó, egy halászcsárda, egy keszegsütő és három lacikonyha szerepel. Az 54 elárusítóhelyből Győrött 23, Sopronban 6, Mosonmagyaróvárott 11, Csornán 3, Kapuváron kettő van. A többi a kisebb községek ellátását szolgálja. A melléküzemi és feldolgozó tevékenység árbevétele a megye tsz-eiben az összes árbevételek 7,4 százaléka, meglehetősen alacsony. A melléküzemi és értékesítési tevékenységről azt a következetést vonta le a jelentés, hogy melléküzemek nem alakulhatnak ötletszerűen, nem mehetnek a termelés rovására. Szolgálják és egészítsék ki a termelést, és gazdaságossági számítások alapján megalapozottak legyenek. Megengedhetetlen, hogy visszaélések történjenek a helyzet adta lehetőségekkel és a termelőszövetkezetek jóhiszeműségével, mint ahogyan ez megyénk néhány termelőszövetkezetével megtörtént. A jelentést a végrehajtó bizottság alaposan, minden részletében megvitatta és kiegészítette. Leszögezte: a termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenysége a lakosságnak is hasznos. Győr város ellátásában például jeletős a szerepük. Igen fontos munkát végeznek a termelőszövetkezeti építőbrigádok is, és jó néhány melléküzemi tevékenység gyümölcsöző mind a lakosság, mind a termelőszövetkezet szempontjából. Ezeket a tevékenységeket segíteni, fejleszteni kell. Leszögezte azonban a végrehajtó bizottság azt is: nem szabad megengedni, hogy spekulatív elemek olyan üzemágakat szervezhessenek, amelyek a szövetkezetnek kevés hasznot, egyeseknek viszont erkölcstelenül magas jövedelmet hoznak. A tevékenység kezdeményezésének mindig a termelőszövetkezettől kell kiindulnia, és alkalmazkodnia kell az adottságokhoz, a lehetőségekhez. E célból a segítés mellett fontos szerep jut az ellenőrzésnek is. A termelőszövetkezeteket e szempontok figyelembevételével továbbra is biztatni kell a melléküzemi tevékenységre, nem utolsósorban azért is, mert a melléküzemek képesek állandó munkával ellátni a tagságot. Helyesen folytatva e tevékenységet, még sokat fejlődhetnek, és nagy jövő áll előttük. A végrehajtó bizottság a határozati javaslatokat a módosítások után elfogadta, majd megtárgyalta a szeptember 27-i tanácsülés napirendi pontjait. V. Gy. 1967. szeptember 1., péntek Hol vannak a katonák? Pott emlékoszlopot egy Amerikában járt hazánkfia fényképezte le. Nevek nincsenek rajta, csak egy mondatra vésett betűket arannyal festették: „A hősi halál örök élet”. Ott áll az oszlop egy parkban, vörös levelű vérbükk árnyékában, nem messze a játéktértől, ahol gyerekek építenek homokvárat. A homokvárat sokan nézik. Érdekes az aprócska kezek alkotta meséből vált gondolat. Azt a másikat, amelyet felnőttek szántak a gondolat, az eszmény örök emlékeztetőjekért árnyékával takarja el profán szemlélők elől a jóságos lombú fa. A holt kő és az omló homok bennem Marlene Dietrich szomorkás dalát keltette életre, pedig tudom, nem ilyen hangulatra szánták a park sétányát záró oszlopot. Hanem emlékeztetőül, akárcsak egy másikat Görögországban, Thermopylénél, és amelynek szövegét, amíg ember él a földön, mindig idézni fogják mindenfajta támadó erőszak figyelmeztetéséül: ,,Megcselekedtük amit megkövetelt a haza!” Miért, hogy ama parki oszlop arany betűinek ígérete nem ér fel a kétezer éve porladó görög hősök nagyságához? Holott még csak ötven éve, hogy fű serken évről évre a föld termékenyítő munkájának átadott, gránát tépte testek fölött. Még itt járnak közöttünk a rokkantak, az életben maradottak. Miért, hogy a fehér oszlop tanúsította áldozatról nem a görög hősök szellemében beszélünk? Az élőnek joga van ahhoz, hogy ítéletet mondjon a halottakról. Miért sérti mégis a vérbükk alatt nyugvók és a rokkantak közöttünk járók világát az az arannyal vésett s a játszótér békéjet nyugtalanító mondat? Azért-e, mert ugyanilyen „ítéletet” szándékoznak írni az élők a Vietnamban halálba zuhantak sírja fölé? Miért hazudtatok a katonáknak, élők?! A még köztetek járók, az áldozatra csak ezután kerülők nevében? A thermopylei oszlop mondatának örökké élését miért fordítjátok csalárd magyarázattal hatalmi érdekeitek szolgálatára? Ki fenyegeti Vietnamban Amerika létét? Még az első világháború áldozatainak nyugalmáért sem tettétek meg, amit tenni kellett volna rég! Az oklahomai katonai kórház sebészei a napokban vizsgáltak felül egy 78 éves, első világháborús rokkantat. Elképedve látták, hogy a szájában maga készítette, betonból öntött fogsort viselt, s amikor kérdezték: miért? — azt válaszolta: „A fogaimat még 1913-ban veszítettem el, gránáttól történt sebesülésem alkalmából, műfogsort csináltatni azóta sem volt pénzem”. Ez volna hát az oszlopon oly tiszteletet parancsolóan hangzó „örök élet” földi előlege? Vagy a rokkantakra sz megdicsőülés morzsája sem vonatkozik? Agressziók méregkeverői, miért hazudtak a katonáknak?! Rácz Ernő Televízió az iskolában A televízió terjedésével mind több iskolában iktatják a tantervbe az Iskola-televízió adásait. A most kezdődő tanévben is megjelentek az adás hasznosítását segítő könyvecskék, amelyeket a napokban kapnak kézhez az általános iskolai pedagógusok. Az első félévre szóló műsorfüzettel együtt „Az iskola-televízió szerepe az oktató-ne-svelő munkában” című mód- l ,szertani kiadvány is megjelent. A százoldalas könyv a Művelődésügyi Minisztérium és az Iskola-televízió tavaly hirdetett közös pályázatának legjobb pályamunkáit tartalmazza. A kiadványt a Magyar Rádió és Televízió közvéleménykutató osztályának eredményei egészítik ki, amelyeket az év elején végzett felmérés során szerzett.