Kisalföld, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

AZ MSZMF GYŐR- SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE TANKS LAPJA GYŐR, 1967. NOVEMBER 1., SZERDA + XXIII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fülé?-------------------------------------------------------------------­A tartatomból Pusztasomorjai ősz intézeti napok Erős ütem sodrában Kádár János vezetésével Befejezték neoyénkbei A vidéki városok az utóbbi néhány évben egyre többet hallatnak magukról, kisebb és nagyobb helyi jellegű vagy or­szágos jelentőségű kultúrába eseményekkel. Ennek fényé­ben került Győr is a közvéle­mény és a megye, a városve­zetői érdeklődésének közép­pontjába: vajon elfoglalja-e a harmadik ipari város az őt megillető helyet az ország kul­turális életében. A párt- és tanácsi szervek az elmúlt más­fél-két évben a népművelési munka számos részterületét vizsgálták meg, most nemrég pedig sor került a város egész kulturális életének felmérésé­re: a városi pártbizottság át­fogóan, részletekbe menően értékelte Győr kulturális hely­zetét. A pártbizottsági ülés, ame­lyen részt vettek a város mű­velődési intézményeinek veze­tői, munkatársai is, határoza­taiban megjelölte a követke­ző időszak feladatait. A hatá­rozatok közül kettőt emeljünk ki. Az egyik az eddigi ered­mények és hibák józan, tár­gyilagos, a valóságnak meg­felelő feltérképezését hang­súlyozza, a másik kimondja, hogy az üzemek kulturális cé­lokra fordítandó pénzösszege jövőre ne legyen kisebb, mint az idén vem. Mindkét határo­zat a további munka alapja, óz előbbi erkölcsi, az utóbbi vnyagi feltétele a fejlődésnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az itt-ott eluralkodó egyolda­lú, csak a hiányosságokat szá­mon tartó szemlélet éppenúgv o kadályozza az előbbrejutást, mint a reáÜ6 lehetőségekkel nem számoló felelőtlen ábrán­dozás. Az üzemek kihaszná­latlan vagy nem elég jól ki­használt anyagi lehetőségei­nek megfelelő átcsoportosítá­sa, a nem sok, de jelentős ösz- szeggel való ésszerű gazdálko­dás pedig újabb anyagi, erő­két állíthat a kulturális élet •szolgálatába. Ennek néhány alapvető feltételével a városi pártbizottság ülése is foglal­kozott. Az első a kultúrmunka meg­becsülése. A pártbizottság je­lentése megállapította, hogy a legtöbb üzemben nem kapja meg a kulturális nevelő mun­ka az őt megillető helyet, a í’ládátok végrehajtása formá­lis. Maguk a vezetők is rit­kán jelennek meg az egyes rendezvényeken, kívülről szemlélik a város egészét érin- t í kezdeményezéseket, esemé- r.veket; nem érzik magukénak a "okát a próbálkozásokat, amelyek Győr hírét-nevét emelik, s nem tesznek érte semmit, vagy keveset. Érdek­lődésüket, személyes részvéte­lüket még akkor is megkíván­hatják a népművelők, ha tud­ják. hogy a vezetők nagy ré­sze elfoglalt és szűkén vett hivatali munkájuk ellátása is sok időt vesz igénybe. A ve­rető közömbössége mások nemtörődömségét is magával I hozza, ezért míg néhány he­lyen arra teljesen alkalmat­lanok végzik a kulturmunkát, másutt a jól dolgozó népmű­velőket nem becsülik meg sem erkölcsileg sem anyagilag. Ezen is változtatni kell, s a változtatáshoz nem is elsősor­ban pénzre, hanem nagyobb törődésre, ügyszeretetre van szükség. Elhangzott az a javaslat a gazdasági vezetők felelősségét hangsúlyozandó kulturális kér­désekben, hogy egy-egy üzem munkájának elbírálásakor ne ; csak a termelési eredményt, hanem a kulturális nevelő munkát is vegyék figyelembe A szakszervezetnek régi kí­vánsága ez. A pártbizottság el­fogadta a javaslatot, és hang­súlyozta a pártszervezetek fe­lelősségét is abban, hogy a népművelés ügye mindenütt megkapja az őt megillető ran­got. Az új gazdasági mechaniz­musra. való áttérés fokozott jelentőséget ad a gyárak, üze­mek rentabilitásának. Néhány helyen, ahol nem ismerik el a kultúrmunka, a népművelés jelentőségét, várható, hogy a takarékosságra. hivatkozással csökkentik hozzájárulásukat a kulturális alaphoz. A párt­bizottsági ülés határozatban foglalt állást ez ellen, sőt kí­vánatosnak tartja — az üze­mek majdani nyereségétől függően — nemcsak az összeg megtartását, hanem növelését is, hiszen ez nem csupán kul­turális, hanem politikai kér­dés. Elsősor'ban a Táros egysé­ges népművelése céljából van erre szükség. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az eddigi szét- forgácsoltság a rendezvények, programok, szűkebb közössé­gek kívánságai szerint való összeállítása nem tartható fenn tovább. Csak egységes, az egész várost átfogó terve­zés alapján lehet Győrnek ki­alakítani egy olyan kulturális arculatot, amely megfelel la­kói igényeinek és az országos színvonalnak. Ennek feltéte­le. hogy a tervezésben és a | rendezésben részt vevők tud- j ják, milyen anyagi eszközök­kel számolhatnak néhány év­re előre. A pártbizottsági ülésen el- hangzott hozzászólásokból egy­értelműen kiderült az, hogy van még anyagi és szellemi tartalék az üzemekben. Ha a pártbizottság és a városi ta­nács művelődésügyi osztálya, amely összefogója, koordináló­ja kell hogy legyen a népmű- ! velési munkának, a kulturális életnek, a szakszervezetnek ! és a gyárak, üzemek vezetői, a kulturális intézmények oko­san használják fel ezeket a tartalékokat, akkor Győr nagv lépést tehet előre azon az úton. amelyen a vidéki váro­sok megindultak, és igen erős ütemet diktálnak. G. B. Országos tanácskozás a növényvédelem továbbfejlesztéséről Kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban kétnapos országos ta­nácskozás kezdődött, amelyen a növényvédelem idei ered­ményeit, a jövő évi munkák előkészületeit és a szakigaz­gatási szervek új feladatköré­vel kapcsolatos időszerű ten­nivalókat vitatják meg. A me­gyei küldöttek beszámoló'' után Nagy Bálint, a MÉM nö­vényvédelmi főosztályának ve­zetője összegezte a növénwé delmi apparátus tapasztalata­it. Megállapította többek kö­zött, hogy országszerte jó ütemben halad a klórozott •aénhidrogének: DDT, HCN, i Dieldrin, stb. — helyettesítési programjának végrehajtása- 1968 január 1-vel kivonják ezeket a forgalomból, és he­lyettük hatékony, de könnyen elbomló vegyi készítményeket adnak a mezőgazdaságnak. A felszólalók sürgették az üzemi növényvédelmi szak­mérnökök, technikusok, főleg a szakmunkások képzésének továbbfejlesztését. Az idősze­rű feladatok között az idei száraz nyári és őszi időszak ban többhelyütt elszaporodott mezei pocok új inváziójának meggátlásáról beszéltek. (MTI.) párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába az őszi kenyérgabona vetését A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége és a szovjet kor­mány meghívására magyar párt- és kormányküldöttség utazott kedden délelőtt Moszk­vába a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója ünnepségeire. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegá­ció tagjai Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Komócsin Zol­tán, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai A legmagasabb rangú KISZ-kítünteiést, a KISZ Ér­demérmet kapta tegnap Győ­rött egy SS éves férfi. Ősz, ritkuló hajú, alacsony, nagyon törékeny ember. Száját nehe­zen nyitja szóra, pedig szeme boldogságot tükröz. Magába zárja örömét? Szergej Szergejevics Gorba­csov elmosolyodik. — Van olyan érzés, amelyik nem tűri el a beszédet — mondja, aztán újra magába zárkózik. Egy éve találkoztam először vei-, a Győri Házépítő Kombi­nát hatalmas csarnokában. Gorbacsov igazgató a prog­ramjáról beszélt. Mikor feje- ziti be a gépsorok szerelését, melyiken mikor kezdhetik meg a próbatermelést. Azt mondta a szovjet szerelők irányítója, hogy tervek nélkjil az ember egyetlen órát sem tölthet. S ha már tervezünk, azt meg kell valósítani. Gorbacsov igazgatót fiata­lok, munkatársai, barátai ve­szik körül. A Házépítő Kom­binat operatív bizottságának tagjai. Azok a fiatalok, akik a házgyár építése óta maguk vállalta szorgalommal, jó sze­mükkel és törődésükkel már jó pár millió forintot takarí­tottak meg országunknak. Az operatív bizottság ünnepi ülé­sének résztvevői, a házgyár tíz szovjet szerelője, a beru­házó vállalat képviselője és az ÉVM Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat munkatár­sai. Lassan, megfontoltan most már beszélni kezd Gor­bacsov elvtárs, s aprócska vo­nalakból összeáll egy nagy­szerű ember portréja. — Boldogság? — kérdezi. — Miért tartanám magamban? A legnagyszerűbb dolog együtt örülni másokkal. Most raktároztam el magamban az emlékeket. Ezt a kedves ünne­pet, ahogy az én ifjú bará­taim a Szovjetunió legna­gyobb ünnepére emlékeztek, s ezt a kedves figyelmességet, a magyar ifjúság kitüntetését. A KISZ Érdemérem tulaj­donosa a forradalom napjai­ról kezd beszélni. Aprócska gyermek volt 1917-ben egy Moszkvától távoli faluban élt Nem emlékezhet rá, ezt már könyvekből tanulta: az embe­rek nem tudták felfogni hir­telenjében, micsoda óriási változás történt a világban. — A forradalomból nem sokra emlékszem, de átéltem nagykövete, aki a szovjet fő­városban csatlakozik a kül­döttséghez. A párt- és kormányküldött­ség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Ha­jós, Kállai Gyula, Nemes De­zső, Nyers Rezső, Szirmai Ist­ván, a Politikai Bizottság tag­jai. dr. Ajtai Miklós, Cziurge Lajos, Ilku Pál, Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság ’’öt- tagjai. Aczél György és Bullái Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány I elnökhelyettese, s a politikai élet más vezető személyiségei. Jelen volt a búcsúztatásnál F. .7. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. (MTI.) a magam forradalmát — mondja, Gorbacsov elvtárs. — Minden emberben a forrada­lom tüze parázslik, egy forra­dalom játszódik le, míg felnő, míg kommunista emberré válik, — 1925-ben kerültem Moszk­vába. Fölvettek az építők közé, iMsbetonszerelő lettem. Esti tagozaton elvégeztem a kö­zépiskolát, majd építőmérnök lettem. Aztán családot alapit, s ta­nul tovább, közben dolgozik, tervez, épít. Kinevezik a moszkvai városi tanács terve­zőintézetének igazgatójává, s 1961-ben meghívják az NDK- ba előadások tartására. — Az én if júságomnak két kedves emléke van. Az egyik az, hogy dolgozhattam a szov­jet hatalom építésében, s egy voltam azok közül, akik tettek valamit a kommunizmus ügyéért. Amikor Moszkvában elsétálok a Pokrovka utcában, el se hiszem, hogy azokat a házakat hajdanában én ter­veztem. Pedig harminc éve járok el előttük. Ezt érzem Győr-Sopron megye terme­lőszövetkezetei a tervezett 88 800 holdon a kenyérgabona vetését befejezték. Ezután na­gyobb ütemben végezhetik a gazdaságok a hátralévő betaka­rítási munkát és az őszi mély­szántást. A cukorrépa 70 szá­zalékát már beszállították a földekről, a kukorica 78,80 százalékát letörték. A megye termelőszövetkezetei a terve­zett őszi mélyszántás 40 szá­Nemes Dezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politika: Bizottságának tagja kedden Budapesten, a Műcsarnokban I akkor is, amikor a 30 évvel j ezelőtt épített gyárakban és üzemekben járok. Azt mond­ják, az idő megszépíti az em­lékeket. Én másként érzem. Amikor ezeket az alkotásokat látom, szeretnék hozzájuk szólni, megkérdezni as épüle­tektől: felnőttetek, házak? En­gem ez boldogít. — Ifjúságom második ked­ves emlékét ettől a naptól kezdve őrzöm majd: kitünte­tést kaptam az ifjúságtól. — Eddig jut el Szergej Szerge­jevics Gorbacsov. Valaki fel­áll a teremben, s Gorbacsov elvtársra emeli poharát. Koc­cintunk. A KISZ-kitüntetés át­vételekor azt mondta: „Orszá­gainkat ezernyi szál kapcsolja össze. Kormányunk bennün­ket azzal bízóit meg, hogy lel­kiismeretünk szerint teljesít­sük kötelességeinket. Semmi többet nem. tettünk”. Ezt mondta Szergej Szergejevia Gorbacsov, akinek segítségé­vel Győrben is „felnőtt’ egy gyáróriás. — Ferenczi — | zalékát végezték el eddig, né­melyik gazdaság megkésett ezzel a munkával. (Például a balfi, a fertőrákosi, az ágfalvi, a hidegség; és sopronkövesdi szövetkezetek). Az aratás ko­rai befejezése, a kedvező idő­járás lehetőséget adott az őszi munkák időbeni elvégzésére. Az emlitett szövetkezetekben a munka körültekintőbb meg­szervezésével pótolható az el­maradás. megnyitotta az „ötven év u Nagy Október útján” című ki­állítást. A szocialista forrada­lom félévszázados jubileumá­ra hazánkban rendezett leg­nagyobb szabású és leggazda­gabb tárlat megnyitó ünnep­ségén részt vett nagyszámú közönség soraiban ott volt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. llku Pál művelődésügyi mi- jniszter, az MSZMP Politikai | Bizottságának póttagja és ; Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Megjelent a megnyitón N. N. Szikacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követ-tanácsosa. — Korunk legnagyobb ese­ményeit idézi fel e kiállítás — kezdte ünnepi beszédét Nemes Dezső, majd szólt a szovjet állam, gigászi erőfeszítéseiről, amelyeket a Nagy Honvédő Háborúban a váratlanul rá­tört ellenséggel vívott élet- halál Harcában s a népek fel­szabadításáért kifejtett. Az ünnepség szónoka beszélt az őszinte örömről és elisme­résről, amellyel a haladó em­beriség a szovjet szputnyíkok- kal elért sikereket köszönt; Ezt az örömöt teljessé teszi az a tudat, hogy annak az ország­nak sikereit, tudományos és technikai vívmányait üdvö­zölhetjük, amely e vívmányo­kat az emberiség fejlődésének gyorsítására és védelmére használja fel. A kiállítás 1968 január 1-ia tekinthető meg. (MTI.) SZOVJET KOZMIKUS BBRÉNDFZWSFKET KAPCSOLTAK ÖSSZE —A TJPI hírügy­nökség rajza az újabb szovjet űrsikerrol. Az október 30-án felbocsátott Kozmosz 188. szov­jet mesterséges hold és az október 27-én feljuttatott Kozmosz 186. önműködően összekap­csolódott Föld körüli pályáján majd három és fél órás együttes keringés után földi pa­rancsra automatikusan szétvált. (Teictoto - mti Külföldi Képszolgálat) Kitüntetés az ifjúságtól 4 tervező emlékezik Megnyílt az „Ütvén év a Hagy Október útján“ kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents