Kisalföld, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMF GYŐR- SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE TANKS LAPJA GYŐR, 1967. NOVEMBER 1., SZERDA + XXIII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Ara: 50 fülé? -------------------------------------------------------------------A tartalomból Pusztasomorjai őszintézeti napok Erős ütem sodrában A vidéki városok az utóbbi néhány évben egyre többet hallatnak magukról, kisebb és nagyobb helyi jellegű vagy országos jelentőségű kultúrába eseményekkel. Ennek fényében került Győr is a közvélemény és a megye, a városvezetéi érdeklődésének középpontjába: vajon elfoglalja-e a harmadik ipari város az őt megillető helyet az ország kulturális életében. A párt- és tanácsi szervek az elmúlt másfél-két évben a népművelési munka számos részterületét vizsgálták meg, most nemrég pedig sor került a város egész kulturális életének felmérésére: a városi pártbizottság átfogóan, részletekbe menően értékelte Győr kulturális helyzetét. A pártbizottsági ülés, amelyen részt vettek a város művelődési intézményeinek vezetői, munkatársai is, határozataiban megjelölte a következő időszak feladatait. A határozatok közül kettőt emeljünk ki. Az egyik az eddigi eredmények és hibák józan, tárgyilagos, a valóságnak megfelelő feltérképezését hangsúlyozza, a másik kimondja, hogy az üzemek kulturális célokra fordítandó pénzösszege jövőre ne legyen kisebb, mint az idén sem. Mindkét határozat a további munka alapja, az előbbi erkölcsi, az utóbbi anyagi feltétele a fejlődésnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az itt-ott eluralkodó egyoldalú, csak a hiányosságokat számon tartó szemlélet éppen úgy akadályozza az előbbrejutást, mint a reáló lehetőségekkel nem számoló felelőtlen ábrándozás. Az üzemek kihasználatlan vagy nem elég jól kihasznált anyagi lehetőségeinek megfelelő átcsoportosítása, a nem sok, de jelentős öszszeggel való ésszerű gazdálkodás pedig újabb anyagi, erőket állíthat a kulturális életszolgálatába. Ennek néhány alapvető feltételével a városi pártbizottság ülése is foglalkozott. Az első a kultúrmunka megbecsülése. A pártbizottság jelentése megállapította, hogy a legtöbb üzemben nem kapja meg a kulturális nevelő munka az őt megillető helyet, a feladatok végrehajtása formális. Maguk a vezetők is ritkán jelennek meg az egyes rendezvényeken, kívülről szemlélik a város egészét érintő kezdeményezéseket, eseményeket; nem érzik magukénak azokat a próbálkozásokat, amelyek Győr hírét-nevét emelik, s nem tesznek érte semmit, vagy keveset. Érdeklődésüket, személyes részvételüket még akkor is megkívánhatják a népművelők, ha tudják, hogy a vezetők nagy része elfoglalt és szűken vett hivatali munkájuk ellátása is sok időt vesz igénybe. A vezető közömbössége mások nemtörődömségét is magával hozza, ezért míg néhány helyen arra teljesen alkalmatlanok végzik a kultúrmunkát, másutt a jól dolgozó népművelőket nem becsülik meg sem erkölcsileg sem anyagilag. Ezen is változtatni kell, s a változtatáshoz nem is elsősorban pénzre, hanem nagyobb törődésre, ügyszeretetre van szükség. Elhangzott az a javaslat a gazdasági vezetők felelősségét hangsúlyozandó kulturális kérdésekben, hogy egy-egy üzem munkájának elbírálásakor ne csak a termelési eredményt, hanem a kulturális nevelő munkát is vegyék figyelembe A szakszervezetnek régi kívánsága ez. A pártbizottság elfogadta a javaslatot, és hangsúlyozta a pártszervezetek felelősségét is abban, hogy a népművelés ügye mindenütt megkapja az őt megillető rangot. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés fokozott jelentőséget ad a gyárak, üzemek rentabilitásának. Néhány helyen, ahol nem ismerik el a kultúrmunka, a népművelés jelentőségét, várható, hogy a takarékosságra hivatkozással csökkentik hozzájárulásukat a kulturális alaphoz. A pártbizottsági ülés határozatban foglalt állást ez ellen, sőt kívánatosnak tartja — az üzemek majdani nyereségétől függően — nemcsak az összeg megtartását, hanem növelését is, hiszen ez nem csupán kulturális, hanem politikai kérdés. Elsősorban a város egységes népművelése céljából van erre szükség. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az eddigi szétforgácsoltság a rendezvények, programok, szűkebb közösségek kívánságai szerint való összeállítása nem tartható fenn tovább. Csak egységes, az egész várost átfogó tervezés alapján lehet Győrnek kialakítani egy olyan kulturális arculatot, amely megfelel lakói igényeinek és az országos színvonalnak. Ennek feltétele, hogy a tervezésben és a rendezésben részt vevők tudják, milyen anyagi eszközökkel számolhatnak néhány évre előre. A pártbizottsági ülésen elhangzott hozzászólásokból egyértelműen kiderült az, hogy van még anyagi és szellemi tartalék az üzemekben. Ha a pártbizottság és a városi tanács művelődésügyi osztálya, amely összefogója, koordinálója kell hogy legyen a népmű-velési munkának, a kulturális életnek, a szakszervezetnek és a gyárak, üzemek vezetői, a kulturális intézmények okosan használják fel ezeket a tartalékokat, akkor Győr nagy lépést tehet előre azon az úton, amelyen a vidéki városok megindultak, és igen erős ütemet diktálnak. G. B. I Országos tanácskozás a növényvédelem továbbfejlesztéséről Kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban kétnapos országos tanácskozás kezdődött, amelyen a növényvédelem idei eredményeit, a jövő évi munkák előkészületeit és a szakigazgatási szervek új feladatkörével kapcsolatos időszerű tennivalókat vitatják meg. A megyei küldöttek beszámoló után Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi főosztályának vezetője összegezte a növénvédelmi apparátus tapasztalatait. Megállapította többek között, hogy országszerte jó ütemben halad a klórozott •kénhidrogének: DDT, HCN, Dieldrin, stb. — helyettesítési programjának végrehajtása- 1968 január 1-vel kivonják ezeket a forgalomból, és helyettük hatékony, de könnyen elbomló vegyi készítményeket adnak a mezőgazdaságnak. A felszólalók sürgették az üzemi növényvédelmi szakmérnökök, technikusok, főleg a szakmunkások képzésének továbbfejlesztését. Az időszerű feladatok között az idei száraz nyári és őszi időszakban többhelyütt elszaporodott mezei pocok új inváziójának meggátlásáról beszéltek. (MTI.) Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány meghívására magyar párt- és kormányküldöttség utazott kedden délelőtt Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségeire. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció tagjai Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Hajós, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai. dr. Ajtai Miklós, Czsurge Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság ’’öttagjai. Aczél György és Bullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, s a politikai élet más vezető személyiségei. Jelen volt a búcsúztatásnál F. .Z. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI.) Kitüntetés az ifjúságtól 4 tervező emlékezik A legmagasabb rangú KISZ-kitüntetést, a KISZ Érdemérmet kapta tegnap Győrött egy SS éves férfi. Ősz, ritkuló hajú, alacsony, nagyon törékeny ember. Száját nehezen nyitja szóra, pedig szeme boldogságot tükröz. Magába zárja örömét? Szergej Szergejevics Gorbacsov elmosolyodik. — Van olyan érzés, amelyik nem tűri el a beszédet — mondja, aztán újra magába zárkózik. Egy éve találkoztam először vele, a Győri Házépítő Kombinát hatalmas csarnokában. Gorbacsov igazgató a programjáról beszélt. Mikor fejeziti be a gépsorok szerelését, melyiken mikor kezdhetik meg a próbatermelést. Azt mondta a szovjet szerelők irányítója, hogy tervek nélkül az ember egyetlen órát sem tölthet. S ha már tervezünk, azt meg kell valósítani. Gorbacsov igazgatót fiatalok, munkatársai, barátai veszik körül. A Házépítő Kombinát operatív bizottságának tagjai. Azok a fiatalok, akik a házgyár építése óta maguk vállalta szorgalommal, jó szemükkel és törődésükkel már jó pár millió forintot takarítottak meg országunknak. Az operatív bizottság ünnepi ülésének résztvevői, a házgyár tíz szovjet szerelője, a beruházó vállalat képviselője és az ÉVM Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat munkatársai. Lassan, megfontoltan most már beszélni kezd Gorbacsov elvtárs, s aprócska vonalakból összeáll egy nagyszerű ember portréja. — Boldogság? — kérdezi. — Miért tartanám magamban? A legnagyszerűbb dolog együtt örülni másokkal. Most raktároztam el magamban az emlékeket. Ezt a kedves ünnepet, ahogy az én ifjú barátaim a Szovjetunió legnagyobb ünnepére emlékeztek, s ezt a kedves figyelmességet, a magyar ifjúság kitüntetését. A KISZ Érdemérem tulajdonosa a forradalom napjairól kezd beszélni. Aprócska gyermek volt 1917-ben egy Moszkvától távoli faluban élt Nem emlékezhet rá, ezt már könyvekből tanulta: az emberek nem tudták felfogni hirtelenjében, micsoda óriási változás történt a világban. A forradalomból nem sokra emlékszem, de átéltem a magam forradalmát — mondja, Gorbacsov elvtárs. — Minden emberben a forradalom tüze parázslik, egy forradalom játszódik le, míg felnő, míg kommunista emberré válik. — 1925-ben kerültem Moszkvába. Fölvettek az építők közé, fsbetonszerelő lettem. Esti tagozaton elvégeztem a középiskolát, majd építőmérnök lettem. Aztán családot alapít, s tanul tovább, közben dolgozik, tervez, épít. Kinevezik a moszkvai városi tanács tervezőintézetének igazgatójává, s 1961-ben meghívják az NDK- ba előadások tartására. — Az én ifjúságomnak két kedves emléke van. Az egyik az, hogy dolgozhattam a szovjet hatalom építésében, s egy voltam azok közül, akik tettek valamit a kommunizmus ügyéért. Amikor Moszkvában elsétálok a Pokrovka utcában, el se hiszem, hogy azokat a házakat hajdanában én terveztem. Pedig harminc éve járok el előttük. Ezt érzem akkor is, amikor a 30 évvel ezelőtt épített gyárakban és üzemekben járok. Azt mondják, az idő megszépíti az emlékeket. Én másként érzem. Amikor ezeket az alkotásokat látom, szeretnék hozzájuk szólni, megkérdezni az épületektől: felnőttetek, házak? Engem ez boldogít. — Ifjúságom második kedves emlékét ettől a naptól kezdve őrzöm majd: kitüntetést kaptam az ifjúságtól. — Eddig jut el Szergej Szergejevics Gorbacsov. Valaki feláll a teremben, s Gorbacsov elvtársra emeli poharát. Koccintunk. A KISZ-kitüntetés átvételekor azt mondta: „Országainkat ezernyi szál kapcsolja össze. Kormányunk bennünket azzal bízott meg, hogy lelkiismeretünk szerint teljesítsük kötelességeinket. Semmi többet nem tettünk”. Ezt mondta Szergej Szergejevna Gorbacsov, akinek segítségével Győrben is „felnőtt’ egy gyáróriás. — Ferenczi — 1 Befejezték neoyénkbel az őszi kenyérgabona vetését Győr-Sopron megye termelőszövetkezetei a tervezett 88 800 holdon a kenyérgabona vetését befejezték. Ezután nagyobb ütemben végezhetik a gazdaságok a hátralévő betakarítási munkát és az őszi mélyszántást. A cukorrépa 70 százalékát már beszállították a földekről, a kukorica 78,80 százalékát letörték. A megye termelőszövetkezetei a tervezett őszi mélyszántás 40 százalékát végezték el eddig, némelyik gazdaság megkésett ezzel a munkával. (Például a balfi, a fertőrákosi, az ágfalvi, a hidegségi és sopronkövesdi szövetkezetek). Az aratás korai befejezése, a kedvező időjárás lehetőséget adott az őszi munkák időbeni elvégzésére. Az említett szövetkezetekben a munka körültekintőbb megszervezésével pótolható az elmaradás. Megnyílt az „Ötven év a Nagy Október útján“ kiállítás megnyitotta az „Ötven év a Nagy Október útján” című kiállítást. A szocialista forradalom félévszázados jubileumára hazánkban rendezett legnagyobb szabású és leggazdagabb tárlat megnyitó ünnepségén részt vett nagyszámú közönség soraiban ott volt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja és Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Megjelent a megnyitón N. N. Szikacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követ-tanácsosa. — Korunk legnagyobb eseményeit idézi fel e kiállítás — kezdte ünnepi beszédét Nemes Dezső, majd szólt a szovjet állam, gigászi erőfeszítéseiről, amelyeket a Nagy Honvédő Háborúban a váratlanul rátört ellenséggel vívott élethalál Harcában s a népek felszabadításáért kifejtett. Az ünnepség szónoka beszélt az őszinte örömről és elismerésről, amellyel a haladó emberiség a szovjet szputnyikokkal elért sikereket köszöni. Ezt az örömöt teljessé teszi az a tudat, hogy annak az országnak sikereit, tudományos és technikai vívmányait üdvözölhetjük, amely e vívmányokat az emberiség fejlődésének gyorsítására és védelmére használja fel. A kiállítás 1968 január 1-rn tekinthető meg. (MTI.) Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja kedden Budapesten, a Műcsarnokban SZOVJET KOZMIKUS BERENDEZÉSEKET KAPCSOLTAK ÖSSZE —A TJPI hírügynökség rajza az újabb szovjet űrsikerrel. Az október 30-án felbocsátott Kozmosz 188. szovjet mesterséges hold és az október 27-én feljuttatott Kozmosz 186. önműködően összekapcsolódott Föld körüli pályáján majd három és fél órás együttes keringés után földi parancsra automatikusan szétvált. (Tektoto - mu Külföldi Képszolgálat)