Kisalföld, 1967. december (12. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA GYŐR, 1967. DECEMBER 1. PÉNTEK * XXII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM A tartalomból: Férjhez ment a brigád Várbalog új háza Nesztesen léptek, beszédes papírok Elfogadták a népgazdaság jövő évi tervét A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács esti törtö­tön ülést tartott, napirend megtárgyalása előtt az ülésen elnöklő Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta azo­kat a kimagasló érdemeket, amelyeket a szerdán elhunyt dr. Münnich Ferenc szerzett a magyar nép felszabadítá­sáért, hatalmának kivívásá­ért, megszilárdításáért és a nemzetközi munkásmozga­lomban a népek szabadsá­gáért egész életén át folyta­tott harcában. A Miniszter­tanács úgy határozott, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány volt elnökének em­lékét és elévülhetetlen érde­meit. Az ülés napirendjének első lontjaként az Országos Terv­­havatal elnöke előterjesztette a­­tógazdaság jövő évi fejlesz­tési tervét. A kormány a­ ter­­vet megtárgyalta és elfogadta. A pénzügyminiszter előter­jesztette a jövő évi állami költségvetés tervezetét. A kor­mány megvitatta, elfogadta, s felhatalmazta a pénzügymi­nisztert, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöké­nek javaslatai alapján a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott a jövő évi hitelpolitikai irányelvekről. A munkaügyi miniszter je­lentést tett az első háromne­gyedév munkaügyi helyzeté­ről. A kormány a jelentést tu­domásul vette. Az igazságügyminiszter be­nyújtotta a Polgári Törvény­könyv módosításáról, valamint a választott bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések mó­dosításáról szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kor­mány az előterjesztéseket meg­vitatta, s úgy határozott, hogy a tervezeteket a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elé ter­jeszti. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt . A jövő évi hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a pénzintézetek hitelezési tevékenységének fő vonásait. A bankok által nyújtott hi­teleknek elő kell mozdítaniuk a fogyasztási és a beruházási javak piacán az egyensúly biz­tosítását, a keresletnek meg­felelő árualapok növekedését, valamint a külkereskedelmi célok megvalósítását. Evégett a rendszeresen értékesíthető áruk termelésére a bankok — meghatározott feltételek mel­lett — korlátozás nélkül nyúj­tanak hitelt, viszont a hitele­zés eszközeivel is korlátozzák majd az eladhatatlan vagy ne­hezen értékesíthető készletek felhalmozódását és a népgaz­daság számára nem hatékony beruházásokat. Feltehető, hogy a beruházási hitelek iránti igények­ az erre a célra tartósan leköthető pénzforrások mennyiségét meg­haladják, ezért az igényeket versenytárgyaláson bírálják el, s azokra a beruházásokra adnak hitelt, amelyek gazda­ságosak és a leggyorsabban­­ megtérülnek. Ezeknek megfelelően állapít­ják meg a hitelpolitikai irány­elvek a hitelezés általános fel­tételeit (a hitelek mennyisé­gét, lejáratát, kamatait, st­b), ezek elősegítik, hogy a válla­latok csak gazdaságos tevé­kenységeikre igényeljenek hi­telt. Az irányelvek az általános­nál kedvezőbb feltételeket ál­lapítanak meg egyes olyan te­rületekre, amelyeknek fejlesz­tését a népgazdasági terv előnyben kívánja részesíteni. Hosszabb lejárattal és alacso­nyabb kamattal nyújthatók hitelek a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek és álta­lában a mezőgazdasági terme­lésre, a lakosság részére nyúj­tandó szolgáltatások fejleszté­sére, egyes építőanyagok ter­melését vagy energiamegtaka­rítást előmozdító beruházások­ra. Szigorúbb étetfeltételeket állapítanak meg, esetleg meg is tagadják a hitelt a forgóesz­köz hitelezésben azoknál a gaz­dálkodó szerveknél, amelyek­nél túlzott készletezési törek­vések tapasztalhatók, vagy tar­tós zavar mutatkozik termé­keik értékesítésében, továbbá az olyan beruházási hitelkérel­mek elbírálásánál, amelyek in­dokolatlanul vagy a lehetősé­geket meghaladó mértékben igényelnek devizát. Amennyiben a népgazdaság érdeke megkívánja, a hitelpo­litikai irányelveknek megfele­lően devizahitel is adható, amelyet az adott devizában kell kamataival együtt visszafizet­ni. A hitelpolitikai tanács fel­adata, hogy a Minisztertanács által jóváhagyott hitelpolitikai elvek megvalósulását biztosít­sa. (MTI.) Befejeződtek a magyar-szovjet tárgyalások Kormányküldöttségünk hazaérkezett Moszkva (MTI) Fock Jenő, a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke november 25-étől 30-áig baráti látogatást tett Moszkvában. A szovjet párt- és kormány­­küldöttség idén szeptemberben Magyarországon tett látoga­tása során létrejött megálla­podással összhangban Alek­­szej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Fock Jenő magyar kor­­mányelnök tárgyalásokat foly­tatott a Szovjetunió és Ma­gyarország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesz­tését érintő kérdések széles köréről. Magyar részről a tárgyalá­sokon részt vett Tímár Má­tyás a kormány elnökhelyet­tese, Hetényi István, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes. Szovjet részről a tárgyalá­sokon Mihail Leszecsko és Vlagyimir Novikov, a minisz­tertanács elnökhelyettesei, Vaszilij Garbuzov pénzügy­miniszter, Nyikolaj Patoli­­nacv külkereskedelmi minisz­ter és Nyikolaj Mirotvorcev, a Szovjet Állami Tervbizott­ság elnökhelyettese vettek részt. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az elért megállapodás előmoz­dítja a két ország közötti együttműködés további elmé­lyítését és kiszélesítését gaz­dasági, kereskedelmi, valamint műszaki és tudományos téren. •­ A magyar kormány elnöke és kíséretének tagjai csütörtö­kön délután hazaérkeztek. A miniszterelnök rövid nyi­latkozatában a következőket mondotta az MTI munkatársá­nak: — Brezsnyev és Koszigin elvtársakkal, amikor a szovjet párt- és kormányküldöttség­gel nálunk jártak a nyáron, megállapodtunk, hogy vezeté­semmel kormánydelegáció utazzék ki. Ennek eredménye volt, hogy meghívtak bennün­ket és néhány napot Moszkvá­ban töltöttünk. Tárgyalásaink eredményesek, sikeresek vol­tak, és az elért eredmények jövő évi tervünket, népgazda­sági tervünk végrehajtását gazdasági reformunk bevezeté­sét segítik. (MTI) II területi szövetségek máris hasznosan segítik a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodását A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa csütörtökön ülést tartott Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint a gazdasági irányító szervek számos vezetője. Szabó István, a Termelő­­szövetkezetek Országos Taná­csának elnöke beszámolt az országos elnökség és titkárság eddigi munkájáról, a területi szövetségek megalakulásáról, az elmúlt hónapokban végzett munkájuk tapasztalatairól. El­mondotta a többi között, hogy a termelőszövetkezetek I. or­szágos kongresszusa óta az Országos Tanács elnöksége és titkársága behatóan tanulmá­nyozta és felelősséggel véle­ményezte az új gazdaságirá­nyítási rendszer előkészítését, bevezetését szolgáló intézke­déseket, az elnökség megvi­tatta a termelőszövetkezeti törvényt, a földtörvényt, va­lamint ezek végrehajtási ren­delkezései tervezetét, megtár­gyalta a termelőszövetkezetek információs rendszerére ki­dolgozott javaslatot, valamint a termelőszövetkezetek szo­cialista munkaversenyének feltételeit. Az elnökség irány­elveket adott ki a termelő­szövetkezeti jogvédelem to­vábbfejlesztésére. A termelőszövetkezeti moz­galom nagy jelentőségű ese­ménye, hogy országszerte megalakultak a területi szö­vetségek: a fővárosban kettő, a megyei székhelyeken tizen­kilenc, egyéb helyeken hu­szonhét , összesen 48 területi szövetség alakult. A szövetkez neti parasztság a közgyűlése­ken, alakuló küldöttgyűlése­ken közvetlenül vagy küldöt­tei révén helyeselte a területi képviseleti szervek megalakí­tását, egyetértését fejezte ki a párt és a kormány agrár­­politikai céljai, illetve leg­utóbbi gazdaságpolitikai in­tézkedései iránt. A területi­szövetségeket létrehozó kül­döttgyűlések a szövetkezeti parasztság politikai érettségé­nek erőteljes fejlődéséről ta­núskodtak. Az elnök megállapította: a termelőszövetkezetek országos tanácsa és választott szerve, eddigi tevékenységük sok, hasznosan segítették a terme­lőszövetkezetek önálló, válla­latszerű gazdálkodásának ki­alakítását, de a most követ­kező időszakban még többet tehetnek és még többet is kel­l tenniük a kongresszusi hatá­­­­rozatban megfogalmazott cé­­­lok valóra váltásáért, elsősor­­­­­ban a termelőszövetkezetek­­ szocialista jellegének erősíté­séért, valamint a szövetkezeti demokrácia elveinek teljesebb érvényesítéséért Az elnöki beszámoló után­ dr. Nagy Sándor, a TOT fő­titkára beterjesztette a ter­melőszövetkezetek információs rendszerére vonatkozó javas­latot majd hozzászólások kö­vetkeztek. A tanácskozás első két na­pirendi pontjának megtárgya­lása után Virág István, a TOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyéről szóló beszámolót. Végül — napirenden kívül — Varjas Gyula, a székesfehér­vári Szabad Élet Termelőszö­­­­vetkezet elnöke indítványozta hogy az Országos Tanács el­nöksége vizsgálja meg az ál­lategészségügy jelenlegi rend­szerének problémáit és dol­gozza ki javaslatait azok meg­oldására. Az Országos Tanács a javaslatot határozattal elfo­gadta. Az ülés Berki Sándor­­ elnökhelyettes zárszavával ért­­ véget. (MTI.) Az új törvények megértetése a legidőszerűbb feladat Megyénk termelőszövetkezeti vezetőinek tanácskozása A tsz-szövetségek megkezd­ték, és sikeresen folytatják működésüket. Sok tennivalójuk közepette a termelőszövetkeze­tek alapszabályzatainak min­táin dolgoznak. Az új tsz-tör­­vény és földjogi törvény vég­rehajtására készül az egész or­szág mezőgazdaságának vezető apparátusa, ezek foglalkoztat­ták szerdán a megyei tanács és a járási tanácsok vezető mezőgazdasági szakembereit, hogy a végrehajtásban a rájuk jutó részt sikerrel vállalhas­sák. Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága pedig teg­nap a megye tsz-elnökeit, párt­titkárait hívta össze a két tör­vénnyel kapcsolatos tudniva­lók megbeszélésére, az egyes sarkalatos pontok megvitatá­sára. A tanácskozás előadója dr. Tar Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága párt- és tö­megszervezetek osztályának munkatársa volt. Avatott em­ber beszélt a két törvényről, hriszen Tar elvtárs részt vett az előkészítő bizottság mun­kájában. És azon termelőszö­vetkezeti vezetők előtt beszélt a két törvény jelentőségéről, akiknek feladata a törvények megmagyarázása, megértetése, majd végrehajtása. Mert nemcsak gazdasági fel­adat végrehajtani a két tör­vényt, de politikai teendő is: megértetni a parasztemberrel pártunk szavát, amely gondos­kodó és jövőbe látó, kötetek­re való munka a két törvény magyarázása, jelentőségének méltatása. Az előadás sem tö­rekedett teljességre, inkább ki­ragadta azokat a részleteket, melyek leginkább jelentősek­­a szocialista mezőgazdaság szá­mára. Ezek közül is leginkább fon­tos, hogy megértsék a termelő­szövetkezetek tagjai a tsz-hez való viszonyukat. Az új tör­vény új módon szabályozza a tagsági viszonyt, új módon szabja meg a kötelességeket, és új módon adja meg a jogo­kat. A tsz-vezetők feladata például megértetni, hogy a tsz­­tagság önkéntessége is módo­sul. Eddig az léphetett ki a termelőszövetkezetből, aki leg­alább három évig tagja volt annak. Az új törvény teljes önkéntességet ad a 16 életév betöltése után a belépésre, de teljes önkéntességet biztosít a tagok sorából való távozásra. Például: a termelőszövetkezet nem tagadhatja meg a kilé­pést, ha nem tud tagja szá­mára folyamatos, a szakkép­zettségének megfelelő munkát adni. Munkaidőhöz kötik a tsz-tör­­vény által a tagok jogait. Ezt megértetni, megvitatni, meg­magyarázni a vezetők feladata. Propagálni az új nyugdíjrend­szert a termelőszövetkezetek­ben nemcsak gazdasági, de politikai feladat is. És sok ter­melőszövetkezetben meg kell érteniük immár a vezetőknek, hogy a háztáji gazdaságok a közös gazdaság szerves részei, egységesen gyarapítják ez egyé­ni és közösségi vagyont. Ez­után a háztáji föld juttatása a tagsági viszonyhoz és a végzett munkához igazodik. Tehát az kaphat háztáji földet, aki be­csülettel elvégzi munkáját a termelőszövetkezetben, aki tag­ja a közösségnek. Az előadó részletezte a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sát, mely az önállóságon alap­szik, majd vázolta az alapok képzését, és végül főbb részle­teiben szólt az új földjogi tör­vényről, amely megszabja a földhasználat, és a föld tulaj­donba vételének jogát. A földjogi törvény megis­mertetése, magyarázata, értel­mezése kívánja talán a tsz-ve­zetők­től a legtürelmesebb mun­kát. Meg kell értetni a tsz­­tagokkal, hogy a föld a régi értelmezésben — mely a ki­váltságokhoz mérte a jogot — elvesztette jelentőségét A föld tulajdona nem lehet a kivált­ságok alapja. A tulajdonjog alapján senki nem élvezhet ki­váltságot, nem tehet munka nélkül szert jövedelemre. Te­hát azok, akik nem tagjai a termelőszövetkezetnek, kötele­sek lesznek átadni nemcsak használatra, hanem megváltási ár­ ellenében tulajdonba is földjüket a termelőszövetkeze­teknek. A termelőszövetkezeti tag önként határozhat arról, hogy lemond-e a tulajdon­jo­gánk vagy sem. Avatott ember szólt a két törvényről, természetesen csak főbb részletekben. A megérte­tés, a magyarázás és a végre­hajtás a tsz-vezetők kötelessé­ge lesz Ez nagy feladat, mely­re illő alaposan felkészülni. És ehhez a felkészüléshez az előadás alapot adott. Két és negyed millió forintból épült Ábc-áruházat avattak Kapuváron Ismét egy nagyon szép üz­lettel lett gazdagabb a szövet­kezeti mozgalom: tegnap dél­után Ábc-áruházat avatak Kapuváron. Az ünnepségért megjelent Molnár Károly, a SZOVOSZ igazgatóságának el­nökhelyettese, valamint Ta­kács András, a megyei párt­­végrehaj­tó bizottság tagja, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke. A kívülről is mutatós, na­gyon szép üzlet előtt rendezett kis ünnepségre a hivatalos vendégeken kívül a község la­kói közül is sokan eljöttek A kapuváriak nagyon várták már az üzlet megnyitását. Horváth János, a Kapuvár és Vidéke Fogyasztási és Értéke­­sítő Szövetkezet igazgatóságá­nak elnökhelyettese köszön­tötte a vendégeket. Emlékez­tetett arra, hogy a szövetke­zet igazgatósága egy évvel ez­előtt határozta el egy kor­szerű, a szövetkezeti kereske­delem díszére váló, élelmiszer­korszerű üzlet létesítését, amely sokat segít a lakosság ellátásán. Az áruház megépí­tésében a községi tanács is se­gített: rövid idő alatt megfe­lelő telket adott. A SZÖVOSZ és a MÉSZÖV is őszintén tá­mogatta, hogy a városiasodó Kapuvárnak ez a szép üzlett minél előbb megépüljön. A ki­vitelező Építőipari Ktsz is szorgalmasan munkához fo­gott, de aztán alábbhagyott az építkezés lendülete. Még egy hónappal ezelőtt is csupán az épület vaskeretei látszottak, és kevesen hitték, hogy e hónap végére teljesen elkészül az áruház. Végül mégiscsak si­került betartani az építkezés határidejét Az Abc-áruház építésére egymillió-hétszázhúszezer fo­rintot fordított a szövetkezet, a gépek és gépi berendezések 250 000 forintba, az egyéb be­rendezés és felszerelés 280 000 forintba került Az üzlet ösz­szesen tehát 2 250 000 forint értékű. Az áruház forgalma — terv szerint — eléri a havi egymillió forintot. Árukészlete bőséges és választékos. Az igazgatósági elnökhelyettes végül kifejezte reményét, hogy a bolttal elégedett lesz a fo­gyasztóközönség, és szívesen jár ide vásárolni nemcsak a községből, hanem a környék­ről is. Molnár Károly a felszaba­dulás utáni kezdésre emlékez­tetett, amikor néhány kezde­ményező ember ebben a köz­ségben is létrehozta a földmű­­vesszövetkezetet, s a valóban kis szatócsboltokhoz hasonlító üzletekben petróleumot, ece­tet, sót kezdett árusítani. Akkor nagyon sokan hinni sem merték, hogy húsz év múltán ilyen szép, korszerű üzletekkel szolgálja vásárlóit a szövetkezet. Ezután átvágta a bolt bejáratát elzáró vörös szalagot, és a vásárlók előtt­­m megnyitotta az üzletet.

Next