Kisalföld, 1967. december (12. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1967. DECEMBER 1. PÉNTEK * XXII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM A tartalomból: Férjhez ment a brigád Várbalog új háza Nesztesen léptek, beszédes papírok Elfogadták a népgazdaság jövő évi tervét A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács esti törtötön ülést tartott, napirend megtárgyalása előtt az ülésen elnöklő Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta azokat a kimagasló érdemeket, amelyeket a szerdán elhunyt dr. Münnich Ferenc szerzett a magyar nép felszabadításáért, hatalmának kivívásáért, megszilárdításáért és a nemzetközi munkásmozgalomban a népek szabadságáért egész életén át folytatott harcában. A Minisztertanács úgy határozott, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány volt elnökének emlékét és elévülhetetlen érdemeit. Az ülés napirendjének első lontjaként az Országos Tervhavatal elnöke előterjesztette atógazdaság jövő évi fejlesztési tervét. A kormány a tervet megtárgyalta és elfogadta. A pénzügyminiszter előterjesztette a jövő évi állami költségvetés tervezetét. A kormány megvitatta, elfogadta, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott a jövő évi hitelpolitikai irányelvekről. A munkaügyi miniszter jelentést tett az első háromnegyedév munkaügyi helyzetéről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az igazságügyminiszter benyújtotta a Polgári Törvénykönyv módosításáról, valamint a választott bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kormány az előterjesztéseket megvitatta, s úgy határozott, hogy a tervezeteket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt . A jövő évi hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a pénzintézetek hitelezési tevékenységének fő vonásait. A bankok által nyújtott hiteleknek elő kell mozdítaniuk a fogyasztási és a beruházási javak piacán az egyensúly biztosítását, a keresletnek megfelelő árualapok növekedését, valamint a külkereskedelmi célok megvalósítását. Evégett a rendszeresen értékesíthető áruk termelésére a bankok — meghatározott feltételek mellett — korlátozás nélkül nyújtanak hitelt, viszont a hitelezés eszközeivel is korlátozzák majd az eladhatatlan vagy nehezen értékesíthető készletek felhalmozódását és a népgazdaság számára nem hatékony beruházásokat. Feltehető, hogy a beruházási hitelek iránti igények az erre a célra tartósan leköthető pénzforrások mennyiségét meghaladják, ezért az igényeket versenytárgyaláson bírálják el, s azokra a beruházásokra adnak hitelt, amelyek gazdaságosak és a leggyorsabban megtérülnek. Ezeknek megfelelően állapítják meg a hitelpolitikai irányelvek a hitelezés általános feltételeit (a hitelek mennyiségét, lejáratát, kamatait, stb), ezek elősegítik, hogy a vállalatok csak gazdaságos tevékenységeikre igényeljenek hitelt. Az irányelvek az általánosnál kedvezőbb feltételeket állapítanak meg egyes olyan területekre, amelyeknek fejlesztését a népgazdasági terv előnyben kívánja részesíteni. Hosszabb lejárattal és alacsonyabb kamattal nyújthatók hitelek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és általában a mezőgazdasági termelésre, a lakosság részére nyújtandó szolgáltatások fejlesztésére, egyes építőanyagok termelését vagy energiamegtakarítást előmozdító beruházásokra. Szigorúbb étetfeltételeket állapítanak meg, esetleg meg is tagadják a hitelt a forgóeszköz hitelezésben azoknál a gazdálkodó szerveknél, amelyeknél túlzott készletezési törekvések tapasztalhatók, vagy tartós zavar mutatkozik termékeik értékesítésében, továbbá az olyan beruházási hitelkérelmek elbírálásánál, amelyek indokolatlanul vagy a lehetőségeket meghaladó mértékben igényelnek devizát. Amennyiben a népgazdaság érdeke megkívánja, a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően devizahitel is adható, amelyet az adott devizában kell kamataival együtt visszafizetni. A hitelpolitikai tanács feladata, hogy a Minisztertanács által jóváhagyott hitelpolitikai elvek megvalósulását biztosítsa. (MTI.) Befejeződtek a magyar-szovjet tárgyalások Kormányküldöttségünk hazaérkezett Moszkva (MTI) Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke november 25-étől 30-áig baráti látogatást tett Moszkvában. A szovjet párt- és kormányküldöttség idén szeptemberben Magyarországon tett látogatása során létrejött megállapodással összhangban Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Fock Jenő magyar kormányelnök tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és Magyarország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztését érintő kérdések széles köréről. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Tímár Mátyás a kormány elnökhelyettese, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szovjet részről a tárgyalásokon Mihail Leszecsko és Vlagyimir Novikov, a minisztertanács elnökhelyettesei, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter, Nyikolaj Patolinacv külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Mirotvorcev, a Szovjet Állami Tervbizottság elnökhelyettese vettek részt. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az elért megállapodás előmozdítja a két ország közötti együttműködés további elmélyítését és kiszélesítését gazdasági, kereskedelmi, valamint műszaki és tudományos téren. • A magyar kormány elnöke és kíséretének tagjai csütörtökön délután hazaérkeztek. A miniszterelnök rövid nyilatkozatában a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Brezsnyev és Koszigin elvtársakkal, amikor a szovjet párt- és kormányküldöttséggel nálunk jártak a nyáron, megállapodtunk, hogy vezetésemmel kormánydelegáció utazzék ki. Ennek eredménye volt, hogy meghívtak bennünket és néhány napot Moszkvában töltöttünk. Tárgyalásaink eredményesek, sikeresek voltak, és az elért eredmények jövő évi tervünket, népgazdasági tervünk végrehajtását gazdasági reformunk bevezetését segítik. (MTI) II területi szövetségek máris hasznosan segítik a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodását A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint a gazdasági irányító szervek számos vezetője. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolt az országos elnökség és titkárság eddigi munkájáról, a területi szövetségek megalakulásáról, az elmúlt hónapokban végzett munkájuk tapasztalatairól. Elmondotta a többi között, hogy a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa óta az Országos Tanács elnöksége és titkársága behatóan tanulmányozta és felelősséggel véleményezte az új gazdaságirányítási rendszer előkészítését, bevezetését szolgáló intézkedéseket, az elnökség megvitatta a termelőszövetkezeti törvényt, a földtörvényt, valamint ezek végrehajtási rendelkezései tervezetét, megtárgyalta a termelőszövetkezetek információs rendszerére kidolgozott javaslatot, valamint a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyének feltételeit. Az elnökség irányelveket adott ki a termelőszövetkezeti jogvédelem továbbfejlesztésére. A termelőszövetkezeti mozgalom nagy jelentőségű eseménye, hogy országszerte megalakultak a területi szövetségek: a fővárosban kettő, a megyei székhelyeken tizenkilenc, egyéb helyeken huszonhét , összesen 48 területi szövetség alakult. A szövetkez neti parasztság a közgyűléseken, alakuló küldöttgyűléseken közvetlenül vagy küldöttei révén helyeselte a területi képviseleti szervek megalakítását, egyetértését fejezte ki a párt és a kormány agrárpolitikai céljai, illetve legutóbbi gazdaságpolitikai intézkedései iránt. A területiszövetségeket létrehozó küldöttgyűlések a szövetkezeti parasztság politikai érettségének erőteljes fejlődéséről tanúskodtak. Az elnök megállapította: a termelőszövetkezetek országos tanácsa és választott szerve, eddigi tevékenységük sok, hasznosan segítették a termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kialakítását, de a most következő időszakban még többet tehetnek és még többet is kell tenniük a kongresszusi határozatban megfogalmazott célok valóra váltásáért, elsősorban a termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítéséért, valamint a szövetkezeti demokrácia elveinek teljesebb érvényesítéséért Az elnöki beszámoló után dr. Nagy Sándor, a TOT főtitkára beterjesztette a termelőszövetkezetek információs rendszerére vonatkozó javaslatot majd hozzászólások következtek. A tanácskozás első két napirendi pontjának megtárgyalása után Virág István, a TOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyéről szóló beszámolót. Végül — napirenden kívül — Varjas Gyula, a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet elnöke indítványozta hogy az Országos Tanács elnöksége vizsgálja meg az állategészségügy jelenlegi rendszerének problémáit és dolgozza ki javaslatait azok megoldására. Az Országos Tanács a javaslatot határozattal elfogadta. Az ülés Berki Sándor elnökhelyettes zárszavával ért véget. (MTI.) Az új törvények megértetése a legidőszerűbb feladat Megyénk termelőszövetkezeti vezetőinek tanácskozása A tsz-szövetségek megkezdték, és sikeresen folytatják működésüket. Sok tennivalójuk közepette a termelőszövetkezetek alapszabályzatainak mintáin dolgoznak. Az új tsz-törvény és földjogi törvény végrehajtására készül az egész ország mezőgazdaságának vezető apparátusa, ezek foglalkoztatták szerdán a megyei tanács és a járási tanácsok vezető mezőgazdasági szakembereit, hogy a végrehajtásban a rájuk jutó részt sikerrel vállalhassák. Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága pedig tegnap a megye tsz-elnökeit, párttitkárait hívta össze a két törvénnyel kapcsolatos tudnivalók megbeszélésére, az egyes sarkalatos pontok megvitatására. A tanácskozás előadója dr. Tar Imre, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa volt. Avatott ember beszélt a két törvényről, hriszen Tar elvtárs részt vett az előkészítő bizottság munkájában. És azon termelőszövetkezeti vezetők előtt beszélt a két törvény jelentőségéről, akiknek feladata a törvények megmagyarázása, megértetése, majd végrehajtása. Mert nemcsak gazdasági feladat végrehajtani a két törvényt, de politikai teendő is: megértetni a parasztemberrel pártunk szavát, amely gondoskodó és jövőbe látó, kötetekre való munka a két törvény magyarázása, jelentőségének méltatása. Az előadás sem törekedett teljességre, inkább kiragadta azokat a részleteket, melyek leginkább jelentőseka szocialista mezőgazdaság számára. Ezek közül is leginkább fontos, hogy megértsék a termelőszövetkezetek tagjai a tsz-hez való viszonyukat. Az új törvény új módon szabályozza a tagsági viszonyt, új módon szabja meg a kötelességeket, és új módon adja meg a jogokat. A tsz-vezetők feladata például megértetni, hogy a tsztagság önkéntessége is módosul. Eddig az léphetett ki a termelőszövetkezetből, aki legalább három évig tagja volt annak. Az új törvény teljes önkéntességet ad a 16 életév betöltése után a belépésre, de teljes önkéntességet biztosít a tagok sorából való távozásra. Például: a termelőszövetkezet nem tagadhatja meg a kilépést, ha nem tud tagja számára folyamatos, a szakképzettségének megfelelő munkát adni. Munkaidőhöz kötik a tsz-törvény által a tagok jogait. Ezt megértetni, megvitatni, megmagyarázni a vezetők feladata. Propagálni az új nyugdíjrendszert a termelőszövetkezetekben nemcsak gazdasági, de politikai feladat is. És sok termelőszövetkezetben meg kell érteniük immár a vezetőknek, hogy a háztáji gazdaságok a közös gazdaság szerves részei, egységesen gyarapítják ez egyéni és közösségi vagyont. Ezután a háztáji föld juttatása a tagsági viszonyhoz és a végzett munkához igazodik. Tehát az kaphat háztáji földet, aki becsülettel elvégzi munkáját a termelőszövetkezetben, aki tagja a közösségnek. Az előadó részletezte a termelőszövetkezetek gazdálkodását, mely az önállóságon alapszik, majd vázolta az alapok képzését, és végül főbb részleteiben szólt az új földjogi törvényről, amely megszabja a földhasználat, és a föld tulajdonba vételének jogát. A földjogi törvény megismertetése, magyarázata, értelmezése kívánja talán a tsz-vezetőktől a legtürelmesebb munkát. Meg kell értetni a tsztagokkal, hogy a föld a régi értelmezésben — mely a kiváltságokhoz mérte a jogot — elvesztette jelentőségét A föld tulajdona nem lehet a kiváltságok alapja. A tulajdonjog alapján senki nem élvezhet kiváltságot, nem tehet munka nélkül szert jövedelemre. Tehát azok, akik nem tagjai a termelőszövetkezetnek, kötelesek lesznek átadni nemcsak használatra, hanem megváltási ár ellenében tulajdonba is földjüket a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti tag önként határozhat arról, hogy lemond-e a tulajdonjogánk vagy sem. Avatott ember szólt a két törvényről, természetesen csak főbb részletekben. A megértetés, a magyarázás és a végrehajtás a tsz-vezetők kötelessége lesz Ez nagy feladat, melyre illő alaposan felkészülni. És ehhez a felkészüléshez az előadás alapot adott. Két és negyed millió forintból épült Ábc-áruházat avattak Kapuváron Ismét egy nagyon szép üzlettel lett gazdagabb a szövetkezeti mozgalom: tegnap délután Ábc-áruházat avatak Kapuváron. Az ünnepségért megjelent Molnár Károly, a SZOVOSZ igazgatóságának elnökhelyettese, valamint Takács András, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke. A kívülről is mutatós, nagyon szép üzlet előtt rendezett kis ünnepségre a hivatalos vendégeken kívül a község lakói közül is sokan eljöttek A kapuváriak nagyon várták már az üzlet megnyitását. Horváth János, a Kapuvár és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatóságának elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket. Emlékeztetett arra, hogy a szövetkezet igazgatósága egy évvel ezelőtt határozta el egy korszerű, a szövetkezeti kereskedelem díszére váló, élelmiszerkorszerű üzlet létesítését, amely sokat segít a lakosság ellátásán. Az áruház megépítésében a községi tanács is segített: rövid idő alatt megfelelő telket adott. A SZÖVOSZ és a MÉSZÖV is őszintén támogatta, hogy a városiasodó Kapuvárnak ez a szép üzlett minél előbb megépüljön. A kivitelező Építőipari Ktsz is szorgalmasan munkához fogott, de aztán alábbhagyott az építkezés lendülete. Még egy hónappal ezelőtt is csupán az épület vaskeretei látszottak, és kevesen hitték, hogy e hónap végére teljesen elkészül az áruház. Végül mégiscsak sikerült betartani az építkezés határidejét Az Abc-áruház építésére egymillió-hétszázhúszezer forintot fordított a szövetkezet, a gépek és gépi berendezések 250 000 forintba, az egyéb berendezés és felszerelés 280 000 forintba került Az üzlet öszszesen tehát 2 250 000 forint értékű. Az áruház forgalma — terv szerint — eléri a havi egymillió forintot. Árukészlete bőséges és választékos. Az igazgatósági elnökhelyettes végül kifejezte reményét, hogy a bolttal elégedett lesz a fogyasztóközönség, és szívesen jár ide vásárolni nemcsak a községből, hanem a környékről is. Molnár Károly a felszabadulás utáni kezdésre emlékeztetett, amikor néhány kezdeményező ember ebben a községben is létrehozta a földművesszövetkezetet, s a valóban kis szatócsboltokhoz hasonlító üzletekben petróleumot, ecetet, sót kezdett árusítani. Akkor nagyon sokan hinni sem merték, hogy húsz év múltán ilyen szép, korszerű üzletekkel szolgálja vásárlóit a szövetkezet. Ezután átvágta a bolt bejáratát elzáró vörös szalagot, és a vásárlók előttm megnyitotta az üzletet.