Kisalföld, 1968. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

­ Harminc évvel ezelőtt je­lentős esemény történt Mexi­kóban: a tőkés világban első ízben külföldi olajérdekelt­séget államosított egy kapi­talista állam. Mindenütt fel­figyeltek erre a fordulatra, amelyet Mexikó történetének ismerete nélkül nem könnyű megérteni. Mexikó népe 1810-től szinte folyamatosan küzdött felszabadulásáért. Nagy sikerek és nagy kudar­cok jelzik ezt az utat. Pa­rasztfelkelések robbantak ki a földesúri zsarnokság ellen. Lerázták a spanyol gyarma­tosítók igáját. Kikiáltották a szövetségi köztársaságot. Több ízben szabadságharcot vívtak az USA ellen. Nemzeti balsikereik fő oka mindig az USA volt A be­lopakodott jenki telepesek 1836-ban elorozták tőlük Texast, 1848-ban a Rio Gran­­detól északra eső területe­ket: Új-Mexikót, Arizonát, Felső-Kaliforniát, 1853-ban „vásárlás” révén raboltak újabb területeket A további expanziónak a népi erőkre támaszkodó Juarez elnök ve­tett véget. Juarez államosí­totta az egyházi birtokot, el­törölte a szerzetes­rendeket, és elválasztotta az államot az egyháztól. Ez a demokrácia tette képessé Mexikót az an­gol—francia—spanyol invá­zió visszaverésére és Miksa császári törekvéseinek meg­akadályozására. Jaurez halála után Diaz tábornok ellenforradalmi diktatúrája kerekedett a de­mokrácia fölé. A földesurak és papok uralma visszaállott, s az ország kapui kitárultak az angol és amerikai tőke előtt. A századfordulón a gazdag bányák 75 százaléka, a kőolaj­források 50 százalé­ka az USA tőkések birtokába került. Ugyanekkor az indián és a mesztic parasztokat ki­forgatták földjükből, s meg­honosították a peon-rend­­szert, a tudatosan eladósított mezőgazdasági munkások modern rabszolgaságát. Szükségképpen tört ki az új forradalom 1910-ben Ma­­dero vezetésével, Villa és Zapata, legendás hírű parti­zánvezérek támogatásáva. Ebben a forradalomban a munkások és a parasztok már vállvetve harcoltak egy­más mellett. Megintcsak az USA tört az országra: 1914- ben megszállta Veracruzt, 1916-ban pedig egész Észak- Mexikót meg akarta kaparin­tani. Ezt a jenki számítást általános népi felkelés hiúsí­totta meg, s az új elnök, Carranza idejében forradal­mi alkotmányt iktattak tör­vénybe. Kimondották: ezen­túl az ország minden termé­szeti kincse a hazáé. Cárde­­nas elnök pedig földet osz­tott a parasztközösségeknek, az ejidóknak. Csakis ebben a népi erők­re támaszkodó demokratikus légkörben kerülhetett sor az államosításokra. Előbb, 1937- ben, államosították az idegen tőkések kezén lévő vasuta­kat, egy évvel később pedig, 1938. május 25-én az ameri­kai és a holland olajmágná­sok birtokában lévő olaj­ku­takat. Létrehozták a PEMEX (Petroles Mexicanos) elneve­zésű, államilag ellenőrzött vegyes vállalatot, s kiebru­­dalták az országból a Mexi­can Fagle Oil- Co-t Igaz, Camacho elnök ural­ma idején, 1946-ig az idegen tőke ismét behatolt Mexikó gazdasági életébe. A népi harcok eredményei, az álla­mosítások azonban megma­radtak, s bázisai lehettek a fejlődés újabb szakaszának. Egy bizonyos: Mexikó maga rendelkezik évi 12 millió tonna olajával. Ennek 35 szá­zalékát, a világexport egy százalékát külföldön értéke­sítik. Az államosítás példá­ját azóta több más tőkés or­szágban is követték. F. M. fiz olaj és Mexikó Csökönyös amerikai álláspont A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok küldöttségei pénte­ken megtartották a párizsi előzetes tárgyalások 6. ülé­sét. Az ülés három és fél óra hosszat tartott. Befejeztével Nguyen Thanh, Le, a VDK küldöttségének szóvivője el­mondotta a sajtó képviselői­nek, hogy a megbeszélések a csökönyös amerikai állás­pont miatt semmivel sem haladtak előbbre. Mint az AFP közli, a pén­teki ülésen Averell Harri­­man, az amerikai küldött­ség vezetője beszélt elsőnek, majd Xuan Thuy válaszolt. A következő ülés szerdán, magyar idő szerint 10 óra 30 perckor kezdődik. (MTI.) Bodrogi Sándor. Közben Schirmbaum bement a ház­ba, ahol egy öregasszony fogadta. Le sem engedte ülni, szót sem szólt hoz­zá, csak intett, hogy menjen utána. A ház végében terjedelmes tyúkól sötét­lett. Felnyitotta az ajtaját és előre­mutatott. Schirmbaum egy keskeny, alig koporsónyi helyiségben találta magát. Mielőtt bármit kérdezett vol­na, az ajtó bezárult, az öregasszony eltűnt. A volt SS legény egy ideig görnyed­­ten álldogált. Azután kifáradt és le­ült. És többé nem tudta, hogy reggel van, vagy éjszaka, és nem sejtette, hogy az öregasszony a lakásban lévő tü­kár előtt ezekben a percekben vál­taik vissza — Janává. . . . Mire Jana hazaért, a „páter” már a lakásban várta. Egy üveg ko­nyak állt az asztalon, s a televízió képernyője vakítóan lobogott. A la­kásban rend volt, mintha semmi sem történt volna. — Jelentem — mondta Jana —, hogy Schirmbaum holmiját tüzetesen átvizsgáltam, de semmiféle kompro­mittáló jebet nem találtam nála. Itt az egyik fiókban volt ugyan néhány cím, ezeket ellenőriztettem, különfé­le utcalányok voltak, akikkel Schirm­baum csak futó kapcsolatot tartott fenn. Emberünknek egy genfi bank­ban harminchétezer dolláros betétje van. Ez az összeg — a könyvel­és sze­rint — az üzlet hasznából adódik. Más jelentenivalóm nincs. A „páter” kedvtelve nézegette Janát — idehallgasson, tündérkém. Adva van egy csodálatos lakás, egy csuda­szép nő, egy életerős férfi, konyak ... mire várunk még? — Én pedig mindig arra várok, hogy mikor jön meg az esze. Úgy gondo­lom, hogy ez a kérdése túlmegy azon, amit szolgálati beszélgetésnek szokás nevezni. Kérem, határozza meg kö­vetkező feladataimat. — Most négy—öt napon keresztül naponta egyszer igen ócska és tartal­matlan ételt ad be a tyúkketrecben gubbasztó „férjének”. A magány rossz tanácsadó, legyen nagyon óvatos, mert ha kitörést kísérel meg, m­eg kell aka­dályoznia, hogy az udvarra jusson. Körülbelül négy nap múlva elmegyünk érte, és kivisszük a Szigetre. Ha kér­di, mi a helyzet, mondja meg neki, hogy a rendőrség körözi. Semmi töb­bet is vigyázzon, nehogy felismerje a hangját. Jana felnevetett. De ez a kacagás mintha hetvenéves torokból szakadt volna fel. Azután megszólalt. — Engem? Ezt a hangot? — Félelmetes volt Annyira félelmetes és annyira visz­­szataszító, hogy a „páter” önkéntele­nül is felállt. Talán e pillanatban ér­tette csak meg igazán, milyen súlyú ügynökökkel dolgozik a titkosszolgá­lat. — Most elmegyek, tartsa magát utasításaimhoz. Az üzletbe nézzen be, mondja meg, tegnap a férjével kirán­dultak, gépkocsi-baleset érte, egy kis falu kórházában ápolják. Ne látogassa meg senki, agysérülést szenvedett, még a feleségét sem ismeri fel.­­..A „pátert” ismét a Kopasz Orosz­lánba rendelték. Éberling elragadta­tással rázta meg a kezét. — Egy zseni veszett el magában, ba­rátom. Ahogy ezt az ügyet megrendez­te, és ahogy eddig bonyolítja, egysze­­rűen fenomenális. Megkaptam a film­s felvételt Schirmbaum utazásairól, „há­zasságkötéséről”, ragyogó! Ha nem tud­ja ... ebben a házban haláleset tör­tént. Képzelje el, egy pincérünk a legutóbbi tanácskozásunk idején mag­netofont rejtett az ajtó alá. Nem ke­rült véletlenül magához az a tekercs? — Semmi sem volt rajta. — Szerencsére, így aztán vissza sem kell kérnem magától. Tudja, pá­ter, most csak azt a pincért tettük el az útból. Legközelebb megkeressük a felbujtóját is. Ezt ne feledje el. — Nem kerül rá sor. — A következő tájékoztatást kell nyújtanom magának. Van egy olyan helyiérdekű, amely 27-én huszonhárom órakor indul. Emberünknek a harma­dik megáll­ónál kell kiszállnia. Wo­­checket másodikon veszi fel a vonat. És ezzel az ügy lezárult. Schirmbaum kap tízezret, Jana huszonötezret, ma­gának ötvenezerrel kell megelégednie. A „Poster” már az ajtónál volt, ami­kor visszafordult — A Szigetre azért küldhetne egy­két jó szakembert — Néhány berendezést is küldök — nevetett Eberling —, meg lesz lepőd­ve, mit tudnak ezek a gépezetek... KISALFÖLD Mi vagy no? Az olasz szocialisták nagy manővere Rómában senki nem tud­ná megmondani pontosan, hogy naponta hány sajtóér­tekezletet tartanak a pártok és politikai vezetők, mennyi az elhangzott nyilatkozatok száma. A választások után kialakult rendkívül bonyo­lult belpolitikai helyzet érté­kelését és kibontakozását il­letően —, a számtalan kom­bináció között —, a vélemé­nyek egy pontban mégis ta­lálkoznak: az úgynevezett középbal koalíció válságát egy vereséget szenvedett párt okozza, amely veresége ellenére kulcshelyzetbe ke­rül. Ez a tény tagadhatatlan. A Nenni vezette Olasz Szocialista Párt elvesztette választóinak egynegyedét, mintegy másfélmillió szava­zói és irányítói most azon munkálkodnak, hogyan le­hetne mennél több hasznot húzni a vereségből. Olaszor­szágban mindenki megérti: ez nem vágyálom, nagyon is reális és lehetséges. A szo­cialisták célja az, hogy tekin­télyében megrendült pártjuk visszanyerje egyensúlyát és megmaradt választói előtt bi­zonyítsa, csak szavazóinak száma csökkent, politikai be­folyása és súlya változatlan, a 38 százalékot szerzett Ke­reszténydemokrata Párt nél­küle nem tud középbal koa­líciót összehozni, olyan kor­mányt alakítani, amely több­séggel rendelkezne az új parlamentben. A Szocialista Párt nagy manőverjének nyitánya az volt, hogy egy szűkebb vezetőségi ülésen, a De Martino, Tanassi és Lom­bardi által vezetett különféle irányzatok látványosan és hangzatosan leszavazták Nennit, a kormányban való részvétel kérdésében, aki ott helyben levonta a figyelmez­tető következtetést: a szocia­listák nélkül fél óráig sem él meg egy tisztán keresz­ténydemokratákból alakult kormány. Rómában minden politikai bennfentes érti ezt a nyelvet és tudja, hogy a szocialistáknak ez a döntése korántsem tekinthető végle­gesnek, tipikus manőverdön­tés ez, amelyről legközelebb a következő fórum, a Dire­­zione Centrale, a központi ve­zetőség dönt. S mivel a vá­lasztásokon elsősorban éppen a Szocialista Párt balszár­nya szenvedett vereséget, az ő képviselőik nem kerültek a parlamentbe, elképzelhető, hogy most a jobbszárny len­dül támadásba és érvényesí­ti Nenin akaratát. Termé­szetesen csak abban az eset­ben, ha a kereszténydemok­raták kiegyenlítik a számlát, megfizetik a szocialista ve­reség árát.* Keresztényde­mokrata körökben nem is titkolják, hogy hajlandók fi­zetni, csak az a kérdés, mennyit. A kormányban való rész­vétel szocialista álláspontja pillanatnyilag így hangzik: no. Ha azonban a várhatóan elhúzódó kormányválság alatt — a jelenlegi olasz kormány az alkotmány ér­telmében június 5-én lemond — sikerül a keresztényde­mokratáknak kielégíteniük a szocialisták pozíció-éhségét, megfelelő számú miniszteri tárcát és funkciót biztosíta­nak számukra az államappa­rátusban, majdnem bizonyos­ra vehető, hogy elhangzik ré­szükről a boldogító „si” (igen). A hivatalos szocialis­ta álláspont ennél természe­tesen árnyaltabb: alakítsa­nak a kereszténydemokraták úgynevezett „hídkormányt”, bizonyítsák be, hogy hajlan­dók hozzálátni az ország szociális és gazdasági prob­lémáinak megoldásához, így idővel számíthatnak arra, hogy a szocialisták visszaál­lítják a középbal koalíció kereteit és ha már minden jól megy, majd bevonulnak a kormányba. Nagyon bo­nyolultnak tűnik ez a hely­zet, főleg Olaszországon kí­vül, de még tetézi ezt, hogy a kereszténydemokraták el­vesztett szavazataikat a szél­sőjobbról pótolták és most balról keresik szövetségesei­ket. A kibontakozást illetően természetesen egyetlen poli­tikai párt és irányzat sem hagyhatja figyelmen kívül a választások elsőrendű tanul­ságát; 10 millióan szavaztak a kommunistákra és a Pro­­letáregység Pártjára. Gya­korlatilag minden harmadik olasz választó kommunista, vagy a baloldali ellenzékhez tartozik. Bárhogy is alakul­jon a helyzet, nincs olyan kombináció Olaszországban az ország jövőjét illetően, amely ezt figyelmen kívül hagyhatja. K. I. II Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke beszámolt a legfonto­sabb bel- és külpolitikai kérdésekről, majd összefogla­lót adott a Hazafias Népfront IV. kongresszusának tapasz­talatairól. Kállai Gyula elő­terjesztését az elnökség be­ható vita után efogadta. A helyi tapasztaltok alapján is megállapította, hogy a kong­resszus helyesen és megfe­lelő hangsúllyal foglakozott a legfontosabb társadami és politikai kérdésekkel. (MTI.) Szabad szombat vasárnap Hét végi tippek mindenkinek Azt mondják a meteoroló­gsok, hogy a hét végére lassú felmelegedés várható. A felhőzet felszakadozik, az eső valószínűsége 30—40 száza­lék. Éjszaka még hidegebb lesz, mint általában május végén, júniusban. A hűvös légtömegek azonban odébb­­állnak. Pünkösdvasárnap a legmagasabb nappali hőmér­séklet 20 fok körül várható. Mi is az időjárás függvé­nyében állítottuk össze olva­sóinknak a hétvége prog­ramját. Nem javasoljuk a szabadban a fürdést (ha csak valami csoda folytán nem tör ki a kánikula!), csupán a termálban.­­ Az ünnepi könyvhét záróakkordjai: ma délelőtt 11 órakor Kónya La­jos, Kossuth-díjas költő és Fábián Zoltán, József Attila­­díjas író a Győri Keksz- és Ostyagyárban találkozik ol­vasóival. Délután négy óra­kor a szigeti könyvtárban kereshetik fel őket tisztelő­ik. Vészi Endre, József Atti­­la-díjasunk vasárnap délután öt órakor a kimlei községi könyvtárban, este nyolc óra­kor a mosonmagyaróvári Széchenyi-teremben beszél­get olvasóival. Maradjunk még a kultú­ránál! Erre a hét végére az ígéri a legtöbb élményt, szó­rakozást, felüdülést. Ma este hét órakor a győri Xántus János Múzeum barokk­ ter­mében kórusminősítő hang­verseny kezdődik. A győri Városi Tanács Liszt Ferenc énekkara és a Pedagógus Kórus lép fel. Igazából a múlt hét volt mozgalmas Mosonmagyaró­­várott. A városba látogató azonban most sem unatkoz­hat, mert­ a múzeumban há­rom termet elfoglaló kiállí­tás nyílt a szakmunkástanu­lók vizsgaremekeiből. Az ott látható gépmodellek, ruhák, stb. összesen egymillió forin­tot érnek! Az Agrártudomá­nyi Főiskola B-épületében a Hanság élővilága kiállítás te­kinthető meg. Reggel fél ki­lenckor kezdődik a Sport­­csarnokban a MOGAC—Ka­posvár NB II-es női röplab­da-mérkőzés. Utána a MO­­GAAC férfi kosárlabdázói mérik össze erejüket a Győ­ri Dózsa sportolóival. Élményt ígér a lovasiskola megtekintése, a vár volt lo­vagtermében a vártörténeti kiállítás. Délutánra talán ki­süt a nap, és félórácskára leülhet a járkálásban elfá­radt turista a várárok olda­lába. Ne felejtse el fellapoz­ni a napokban megjelent Óvár, Óvár, című könyvet, amelyben Vörös Antal sok kedves diákélménnyel szóra­koztatja olvasóit. Ifjúságunkat a KISZ ka­puvári és mosonmagyaróvári járási Bizottsága hívja ta­lálkozóra. Kapuvárott vasár­nap délelőtt kilenc órakor indul a tisztelgő menet a Varjú-tanyára, ahol Faragó Sándor múzeumigazgató mond ünnepi beszédet. A szigetközi ifjúsági találkozó központja Hédervár lesz. Sopronban az Idegenfor­galmi Hivatal 8—16 óráig tart ügyeletet, és kívánságra külön autóbuszt indít Nagy­­cenkre, Fertőrákosra, Brenn­­bergbe. A városnéző séták délelőtt 9 órakor a hivatal elől, délután fél kettőkor a­­ Pannónia elöl indulnak. Az Ady Endre Művelődési Ház­ban kilenc órakor a bélyeg­­gyűjtők klubja, tíz órakor a fotószakkör, az amatőr fil­mesek bemutatója ígér kel­lemes elfoglaltságot. Izgul­ni az ugyanott sorra kerülő SVSE barátságos ökölvívó­mérkőzésen lehet. A legsokoldalúbb szórako­zást Győr nyújtja. Országos kutyakiállítás nyílik a Rába­­szigeten. A „másik állat” az Autóklub győri csoportjának rendezvénye, a zsákbamacs­ka-túra. Reggel hét órakor indulnak a kocsik a Dimit­rov sétány sarkáról a 200 kilométeres útra. Eddig 64-en jelentkeztek a kirándulásra, de a helyszínen még holnap is jelentkezhetnek az érdek­lődök. Látnivaló is bőven van a megyeszékhelyen. A Xántus János Múzeum állandó ki­állításain kívül nyitva tart még az Alkotmány utcai képtárban a megyénk okta­tásügyének 100 évét bemuta­tó kiállítás. Holnap este fúvószenekari parádéval nyílik a győri nyár a városi Tanácsháza előtt. Akik a természetbe kiván­­koz­nak, evezőskirándulást ajánlunk a Mosóni Dunán, a Rábán. A hegyek, erdők sze­relmeseinek öröm a Bakony­­ba induló reggeli motorvo­nat. Menetrendjéből: Győr­ből 5.40-kor indul. Veszprém­­varsányban 6.22-kor, Ba­­konyszentlászlón 6­­ 35-kor, Cseszneken 6.52-kor áll meg. Nyolc óra után néhány perc­cel él Balatonalmádi,öreg-18.20-kor indul, és 21 óra 18-kor érkezik Győrig. Kellemes hétvégét, jó szó­rakozást! 1968. június 1­, szombat A Művelődésügyi Minisztérium felhívása 1963 óta az országos középisko­lai tanulmányi versenyek első tíz helyezettje mentesült az egyetemi felvételi vizsgák alól. A művelődésügyi miniszternek a Magyar Közlöny május 26-i szá­mában megjelent új rendelke­zése értelmében ez úgy módosul, hogy az idei évben már csak abból a tantárgyból ay mentesül az első tíz helyezett a felvételi vizs­ga alól, amelyikből helyezését a versenyen elérte. A többi tárgy­ból kötelesek ugyanúgy vizsgáz­ni, mint mások. A matematiká­ból elért helyezés azonban to­vábbra is mentesít a fizikai vizs­ga alól is és fordítva. Az új rendelkezés visszamenő­leges hatályú, tehát nemcsak az idei, hanem az elmúlt évek ver­senyeinek első tíz helyezettjére is vonatkozik. (MTI.)

Next