Kisalföld, 1968. július (13. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
- 172032 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1968. JÚLIUS 2., KEDD ★ XXIV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Megérdemlik Túlvagyunk a főpróbán, az őszi árpa nagy része már magtárba került. A munka neheze, az igazi aratás most, e héten kezdődik megyeszerte Széles rendet fektetve forgolódnak a rendvágók; mohó étvágygyal harapnak a megsárgult gabonába a kombájnok; aranyló terhükkel szaladgáló kocsik verik fel a határ végtelen porát. Géppel lesz tele a mező, mert főleg gépek dolga ma már az aratás. És a gépekkel dolgozó néhány száz emberé: traktorosoké, kombájnosoké, szerelőké. Az idén nincs meghirdetett, jutalmat ígérő verseny, a legjobbak nevét nem tudatja naponta az újság, a rádió, a televízió. Mégis tudnunk kell, hogy vannak, akik sokat vállalnak magukra, nehéz, sőt küzdelmes a munkájuk. Akkor is, ha többen vannak, mint tavaly, jóval többen, mint tavalyelőtt, és megoszlik a tennivaló. Akkor is, ha nem kell „hajtani”, mert az idén — minden eddiginél inkább — a gondosság, a szép munka az elsődleges. Megérdemlik mindannyiunk, megyénk egész népének figyelmét, együttérzését, őszinte tiszteletét. És megérdemlik, hogy munkájuk terhén a lehető legtöbbet könynyítsenek azok, akikre tartozik. A gazdaságok, a gazdaságok vezetői, szakemberei. Más megyéből való példa, de figyelemre méltó: Bábolnán valóságos kis sátortábor követi az állami gazdaság kombájnosait, hogy kényelmes helyük legyen étkezésre, tisztálkodásra, felüdülésre. Persze nem teremthet minden gazdaság ilyen kellemes körülményeket az aratást magukra vállaló traktorosoknak. De a kiérdemelt figyelmességnek ezernyi más megnyilatkozása lehetséges. Kezdve attól, hogy például elegendő kocsit osztanak be a kombájnok mellé, ne kelljen perceket se várni feleslegesen. A bosszúság, a mérgelődés nagyon lefékezheti az igyekezetet, elveheti a kedvet. A megbecsülést, a gondoskodást gyakran egész apró dolgok éreztethetik a munkába belezsibbadt emberrel. Például az, ha friss itallal olthatja szomját a kegyetlen kánikulában, s nem kell a poshadt kútvízért is magának gyalogolnia. Egy-egy üveg hűtött gyümölcslé, szódavíz, egy maréknyi gyümölcs felbecsülhetetlen értékké válhat, biztató segítséggé. A munka, a sokat vállalás elismerését a legtöbb ember elsősorban azon méri, menynyit fizetnek. A figyelmesség, segíteni akarás egyéb formái se érnek sokat, ha a kombájnos azt érzi, hogy a bérezésben fukar a gazdaság, a szövetkezet. Az alapdíjazással általában nincs baj, de a többre, a még alaposabb munkára ösztönző prémiummal, jutalommal lehet. A legtöbb szövetkezetben szűkösebb ez az esztendő, mint volt a tavalyi, tavalyelőtti, a szárazság okozta veszteségek takarékosságra intik a vezetőket. Nehogy e takarékosságra hivatkozva igyekezzenek megspórolni a kombájnosok, traktorosok ösztönzésére szánt néhány ezer forintot, néhány mázsa gabonát A gépek, a gépeket kezelő, irányító emberek „csatája” ma már az aratás. Kaszás parasztok ezreinek dolgát vállalta magára néhány száz gépes ember, s teszi becsülettel, egyre jobban Gondosság, figyelem, együttérzés segítsen nekik a mindenütt! F. F. Ára: 70 fillér Terveink megvalósítása szoros gazdálkodást követel Ülést tartott a megyei tanács Hétfőn délelőtt ülést tartott a Győr-Sopron megyei Tanács Győrött, a megyei tanácsháza nagy tanácstermében. Az ülés napirendjén szerepelt az új gazdasági mechanizmus bevezetésének eddigi tapasztalatairól és a feladatokról szóló vb-elnöki elemzés; a szocialista községpolitika és a társadalmi munka szervezése a kapuvári Elsőként a vasúti kocsirakományú küldemények körzetesítésének és a kis forgalmú vasútvonalak racionalizálásának tervezetét vitatta meg a tanácsülés. A termelés mennyiségében és területi szerkezetében az utóbbi évtizedekben beállott változások, a technikai fejlődés az egész közlekedési rendszer felülvizsgálatát követelik, s olyan közlekedési alap megteremtését, amely a technika felhasználásával hosszú időre lehetővé teszik a kultúrált áruszállítást és személyforgalmat. Indokolt és halaszthatatlan ez elsősorban vasúthálózatunkat illetően. A vasút 120 esztendővel ezelőtti gazdasági és technikai viszonyokra épült, feleslegesen sok az állomás, a technikai berendezések jórészt elavultak. Néhány érdekes adat erre vonatkozóan: hazánk több mint 9000 kilométer hosszú vasúthálózatából a 4000 kiloimétert meghaladó törzshálózatra és fővonalakra a szállítás 91 százaléka jut, ezzel szemben a több mint 5000 kilométernyi mellékvonalakra az összteljesítmények 9 százaléka esik. A kisforgalmúnak tekinthető 1195 kilométer hosszú rendes, 326 kilométernyi keskeny nyomközű és 756 kilométer gazdasági vasútvonalon a szállítás összteljesítményének csupán 1,22 százaléka bonyolódik. Az állomási rendszer elaprózottsága gátolja a modern technikai berendezések és eszközök alkalmazását. Az elavult mellékvonalak és a jelentéktelen forgalmat lebonyolító állomások mostani állapotukban nem üzemeltethetők gazdaságosan. Ezért került előtérbe egész közlekedési rendszerünk korszerűsítésének szükségessége, melynek legfőbb célja a személy- és áruszállítás 99 százalékát fuvarozó vasúti és közúti közlekedés összehangolt fejlesztése. Előnyök és feltételek A fejlesztés célja az eddiginél összpontosítottabb, tehát kisebb számú, megfelelő műszaki színvonalon kiépített, modern vasúti üzem kialakítása. A törzshálózat korszerűsítésével egyidőben fokozatosan közútra terelhető a nem gazdaságos mellékvonalak forgalma; a megmaradó vasúthálózaton fokozatosan ki lehet építeni a körzeti állomási rendszert, és a rakodás gazdaságosan gépesíthető. A megszűnő vasútállomások viszonylatában az úgynevezett vonatpótló járművek igénybevételével a vasút — a legközelebbi díjszabási rendezésig — a megszüntetett állomásig vasúti,onnal a tehergépjármű-díjszabás szerinti fuvart számítja fel. A kis forgalmú állomások és vasútvonalak megszüntetése járásban; a vasúti kocsirakományú küldemények körzetesítésének és a kis forgalmú vasútvonalak racionalizálásának tervezete. A tanácsülésen részt vett a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium képviseletében Rödönyi Károly miniszterhelyettes. A tanácsülésen Horváth József, a megyei tanács vb. elnökhelyettese elnökölt, természetesen csakis akkor lehetséges, ha a forgalom átterelésének feltételei már adottak. Ennek lefontosabb tényezője az, hogy ahhoz a vasútállomáshoz, ahová a forgalmat átterelték, szilárd burkolatú út vezessen, legyenek meg a közúti fuvarozás eszközei és a forgalom lebonyolítására kijelölt állomáson a rakodások zavartalan végzéséhez szükséges berendezés. A közlekedés vázolt észszerűsítése nemcsak a közlekedés belső érdeke, hanem kihatásaiban az egész népgazdaságnak előnyös: elősegíti a fuvarozás gyorsítását, a szolgáltatások minőségének javítását, a nehéz fizikai munkát jelentő rakodás gépesítését és az állóeszközök jobb kihasználását. A napirend vitája során felszólaló megyei tanácstagok aggodalmukat fejezték ki. Jelenleg ugyanis a megszüntetésre kijelölt állomásokhoz a közúti közlekedés nem megfelelő. A nem gazdaságos vonalak felszámolása leginkább a hansági vasút mentén fekvő kisebb településeket érinti érzékenyen, hiszen az itt átvezető úthálózat még tűrhetőnek sem nevezhető, s e vonalon nemcsak személyszállítás, hanem az üzemek áruforgalma is bonyolódik. A határozat — Az elhangzott észrevételek jogosak — fejtette ki válaszában Rödönyi Károly miniszterhelyettes —, a javaslatokat feltétlenül figyelembe vesszük. Szeretnénk megnyugtatni a hansági területen lakókat, hogy az itt vezető vasút megszüntetése marad legutoljára, ezért is kaptak most felújítási keretet. Kérte a miniszterhelyettes, hogy a körzetesítést olyan intézkedésnek tekintsék, amely könnyíteni és korszerűsíteni szándékozik a személy- és áruszállítást. A vita lezárása után a megyei tanácsülés a következő határozatot hozta: A tanács egyetért a vasútállomások körzetesítésének, a kis forgalmú állomások racionalizálásának elvével. Kiköti azonban, hogy a körzetesítési program csakis akkor hajtható végre, ha az áruforgalom átterelésének előfeltételei már biztosítottak lesznek; ha a fuvaroztatók a fuvarköltségek tekintetében a jelenlegivel szemben nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe; ha a gazdasági vasutak által végzett személyszállítás közúton történő lebonyolításának előfeltételeit minden vonatkozásban megteremtik. Szervezeti változások A megyei tanács vb elnöke gazdag tartalmú szóbeli tájékoztatóval egészítette ki a gazdasági reform eddigi tapasztalatairól és a feladatokról szóló írásbeli jelentést . A tanácsoknak az új gazdaságirányítás helyi megvalósítását sajátos eszközeikkel kell végrehajtani — mondotta Lombos Ferenc. — A gazdasági reform lehetővé teszi az állami irányítás további egyszerűsítését, s növeli az állami munka hatékonyságát, szélesíti a szocialista demokráciát. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés zavartalanságát a megyei tanács a vezetők és ügyintézők elméleti felkészítésével is elősegítette. Ez azért is szükséges volt, mert az új gazdaságirányítás az államapparátusban szervezeti változásokat is eredményezett. Az Élelmezésügyi Minisztérium megszűnte után a megye és járási felvásárlási szakigazgatási szervekre már nem volt szükség, illetve feladatukat az újjászervezett mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok vették át és látják el. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar irányítása egy kézbe került, ennek következtében a mezőgazdasági szakigazgatás gyakorolja a felügyeletet a tanácsi élelmiszeripar, a növényvédő és az állategészségügyi állomás felett. Szélesedő hatáskörök Változás történt a pénzügyi apparátusban is. Tekintettel a nagyobb vállalati önállóságra, megszűnt a vállalati és pénzgazdálkodási csoport, s helyette létrejött aközgazdasági csoport A pénzügyi osztály felügyelete alá került új intézményként a vállalati és szövetkezeti adóhivatal. A különböző rendelkezések folytán a megyei tanácsok irányítása alá került a Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Győri és a Soproni Levéltár, valamint a Megyei Földhivatal. A járási földhivatalokat a járási tanácsok végrehajtó bizottságai irányítják. (Folytatás a 3. oldalon.) Ráfizetős állomások Vidám percek indulás előtt a győri állomáson Franciaországba utazott a Győri Leánykar című tudósításunk a 2. oldalon. Barátsági nagygyűlés Tallinnban A magyar párt- és kormányküldöttség hétfőn délután Tallinnban, a Kalev sportcsarnokban észt-magyar barátsági nagygyűlésen vett részt. A csarnokot zsúfolásig megtöltötték a tallini gyárak, üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói, akik őszinte szeretettel köszöntötték az elnökségben helyet foglaló magyar vendégeket. Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János, a magyar delegáció vezetője lépett a mikrofonhoz. Kedves elvtársak, észt barátaink! Testvéri érzéssel és szándékkal jöttünk a nagy szovjet földre. Küldöttségünk látogatásának célja, hogy közelebbről megismerjük a kommunizmust építő szovjet nép hatalmas alkotómunkájának újabb eredményeit, tovább fejlesszük pártjaink, országaink együttműködését, még erősebbé, még megbonthatatlanabbá tegyük a magyar—szovjet barátságot. Népeinket a közös származás, a rokonság szálai és máig élő emlékei is összekapcsolják. Még abban is sok a hasonlóság, hogy népeink az elmúlt századokban sokáig harcoltak idegen elnyomók ellen, míg végülis győztek és a szocializmus építésének útjára léptek. Nagyszerű az, hogy ősi kapcsolataink napjainkban új, erős kötelékkel bővültek. Az észt és a magyar nép ma valóban és igazán testvér, mert egy úton jár, vállt vállnak vetve, együtt harcol, mert közös a népeinket vezérlő eszme, közös a cél: a szocializmus, a kommunizmus és a béke. Hivatalos magyar párt- és kormányküldöttség most először jár itt, de az észt—magyar kapcsolatok már az élet sok területén kibontakoztak és fejlődnek. Hazánkat a hitlerista iga alól a Szovjetunió szabadította fel, s ennek nyomán született meg nálunk is a munkáshatalom. A felszabadulást követően munkásosztályunk kivívta, 1956-ban a nemzetközi munkásosztály internacionalista támogatásával az ellenforradalmi támadással szemben megvédte, s azt követően megszilárdította hatalmát. Elvi szilárdságunk és politikai harcunk biztosította, hogy a magyar nép tovább haladjon a szocializmus építésének útján. Az utóbbi tíz évben ipari termelésünk megkétszereződött, mezőgazdaságunk termelése 23 százalékkal növekedett, jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvonala, kultúra(Folytatás a 2. oldalon.) A timföldgyári verseny célja: a „szocialista üzem“ cím elnyerése Eredményes félidő ELŐSZÖR a jubileumi munkaverseny lehetőségeit kellett mérlegelni. Ha többlettermelésre tesznek felajánlást a dolgozók, brigádok, elkel-e a készített áru mind? Alaposan megfontolva, meggondolva készült a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban a jubileumi munkaverseny „forgatókönyve”. A Kommunisták Magyarországi Pártja ötveedik születésnapja tiszteletére indított verseny évében a részvételre ösztönzésül 2— 2,5 százalékos mozgóbéremelést kaptak, akik ezt megérdemelték. Ennek összege az első félévben mintegy másfél millió forint volt. Kidolgozták, 36 pontban leírták a feladatokat. A munkaverseny fő célja a Timföld- és Műkorundgyárban a szocialista üzem cím elnyerése. A pontok közül négy a vállalások teljesítéséről gondoskodik. Ha az erőművet június végéig tzembe helyezik, a feltárás munkafolyamataiban új módszereket vezetnek be, bővítik a kádkőtároló szint, megkezdik a kádkőcsiszolást, a formázást folyamatosan gépesítik, és bevezetik az alumíniumszulfát gyártását, a munkaverseny eredményes lesz — ígérte a terv. AZ ÚJ TERMÉK, az alumíniumszulfát gyártását már április óta végzik a timföldgyáriak. Az éves tervben 280 tonna alumíniumszulfát készítése szerepel, áprilistól a félév végéig már 800 tonnát készítettek belőle. Vevő mindig lesz a gyár termékeire. Timföldből ebben az évben terven felül 1000 tonnát (összesen 45 500 tonnát), kádkőből 200 tonnát (összesen 3500 tonnát) gyártanak a timföldgyáriak. Az éves vállalás értéke 9 433 000 forint, s már pontosan kiszámították: fél év alatt 6 364 000 forint értékű munkát végeztet, az összes értéknek 67,4 százalékát már megkeresték a gyár dolgozói. A forintra váltott félévi munka eredménye több mint hárommillió forint, mert nemcsak a vállalt mennyiséget teljesítették a gyáriak, hanem amennyire lehetett, az alapanyagal és a felhasznált energiával is takarékoskodtak. A megtakarítási érték majdnem négymillió forint. NEMCSAK a termelésben tesznek és teljesítenek is vállalásokat a Timföld- és Műkorundgyár szocialista brigádjai. A gyáriak mind szeretnék, de segítenek is, hgy minél előbb elkészüljön a mosonmagyaróvári termálfürdő. Szivattyúkat szerelnek, hőcserélőket, a kórházhoz vezetéket építenek. Patronálják az ipartelepi Novák Gyula Iskolát is, most az udvart betonozzák társadalmi munkában, pár éve mintegy háromszáz méteres kerítést készítettek az iskola körül. TJU.