Kisalföld, 1968. július (13. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

- 172032 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 70 fillér AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1968. JÜLIUS 2.. KEDD ★ XXIV. ÉVFOLYAM. 153. SZÁM Megérdemlik T úlvagyunk a főpróbán, az őszi árpa nagy ré­sze már magtárba ke­rült. A munka neheze, az igazi aratás most, e héten kezdődik megyeszerte Széles rendet fektetve forgolódnak a rendvágók; mohó étvágy- gyal harapnak a megsárgult gabonába a kombájnok; aranyló terhükkel szaladgáló kocsik verik fel a határ vég­telen porát. Géppel lesz tele a mező, mert főleg gépek dol­ga ma már az aratás. És a gépekkel dolgozó néhány száz emberé: traktorosoké, kom báj nosoké, szerelőké. Az idén nincs meghirde­tett, jutalmat ígérő verseny, a legjobbak nevét nem tudatja naponta az újság, a rádió, a televízió. Mégis tudnunk kell, hogy vannak, akik sokat vál­lalnak magukra, nehéz, sőt küzdelmes a munkájuk. Ak­kor is, ha többen vannak, mint tavaly, jóval többen, mint tavalyelőtt, és megosz­lik a tennivaló. Akkor is, ha nem kell „hajtani”, mert az idén — minden eddiginél in­kább — a gondosság, a szép munka az elsődleges. Megérdemlik rmndannyi- nnk. megyénk egész népének figyelmét, együttérzését, őszinte tiszteletét. És megér­demlik, hogy munkájuk ter­hén a lehető legtöbbet köny- nyítsenek azok, akikre tarto­zik. A gazdaságok, a gazda­ságok vezetői, szakemberei. Más megyéből való példa, de figyelemre méltó: Bábolnán valóságos kis sátortábor kö­veti az állami gazdaság kom- bájnosait, hogy kényelmes helyük legyen étkezésre, tisz­tálkodásra, felüdülésre. Per­sze nem teremthet minden gazdaság ilyen kellemes kö­rülményeket az aratást ma­gukra vállaló traktorosoknak. De a kiérdemelt figyelmes­ségnek ezernyi más megnyi­latkozása lehetséges. Kezdve attól, hogy például elegendő kocsit osztanak be a kombájnok mellé, ne kelljen perceket se várni feleslege­sen. A bosszúság, a mérgelő- dés nagyon lefékezheti az igyekezetei, elveheti a ked­vet. A megbecsülést, a gon­doskodást gyakran egész ap­ró dolgok éreztethetik a mun­kába belezsibbadt emberrel. Például az, ha friss itallal olthatja szomját a kegyetlen kánikulában, s nem kell a poshadt kútvizért is magá­nak gyalogolnia. Egy-egy üveg hűtött gyümölcslé, szó­davíz, egy maréknyi gyü­mölcs felbecsülhetetlen ér­tékké válhat, biztató segít­séggé. A munka, a sokat vállalás elismerését a legtöbb ember elsősorban azon méri, meny­nyit fizetnek. A figyelmes­ség, segíteni akarás egyéb formái se érnek sokat, ha a kombájnos azt érzi. hogy a bérezésben fukar a gazdaság, a szövetkezet. Az alapdíja­zással általában nincs baj, de a többre, a még alaposabb munkára ösztönző prémium­mal, jutalommal lehet. A legtöbb szövetkezetben szű­kösebb ez az esztendő, mint volt a tavalyi, tavalyelőtti, a szárazság okozta veszteségek takarékosságra intik a veze­tőket. Nehogy e takarékos­ságra hivatkozva igyekezze­nek megspórolni a kombáj- nosok. traktorosok ösztönzé­sére szánt néhány ezer forin­tot, néhány mázsa gabonát A gépek, a gépeket ke­zelő, irányító emberek „csatája” ma már az aratás. Kaszás parasztok ez­reinek dolgát vállalta magá­ra néhány száz gépes ember, s teszi becsülettel, egyre job­ban Gondosság, figyelem, egy üt térzés segítsen nekik aaindenütt! F. F. Terveink megvalósítása szoros gazdálkodást követel Ülést tartott a megyei tanács Hétfőn délelőtt ülést tar­tott a Győr-Sopron megyei Tanács Győrött, a megyei tanácsháza nagy tanácster­mében. Az ülés napirendjén szerepelt az új gazdasági me­chanizmus bevezetésének ed­digi tapasztalatairól és a fel­adatokról szóló vb-elnöki elemzés; a szocialista köz­ségpolitika és a társadalmi munka szervezése a kapuvári járásban; a vasúti kocsira- kományú küldemények kör­zetesítésének és a kis forgal­mú vasútvonalak racionali­zálásának tervezete. A ta­nácsülésen részt vett a Köz­lekedési és Postaügyi Minisz­térium képviseletében Rö- dönyi Károly miniszterhe­lyettes. A tanácsülésen Hor­váth József, a megyei tanács vb. elnökhelyettese elnökölt. Ráfizetős állomások Elsőként a vasúti kocsira- kományú küldemények kör­zetesítésének és a kis for­galmú vasútvonalak racio­nalizálásának tervezetét vi­tatta meg a tanácsülés. A termelés mennyiségében és területi szerkezetében az utóbbi évtizedekben beállott változások, a technikai fej­lődés az egész közlekedési rendszer felülvizsgálatát kö­vetelik, s olyan közlekedési alap megteremtését, amely a technika felhasználásával hosszú időre lehetővé teszik a kultúrált áruszállítást és szeméi yforgalm at. Indokolt és halaszthatat­lan ez elsősorban vasúthálóza­tunkat illetően. A vasút 120 esztendővel ezelőtti gazda­sági és technikai viszonyokra épült; feleslegesen sok az állomás, a technikai beren­dezések jórészt elavultak. Néhány érdekes adat erre vonatkozóan: hazánk több mint 9000 kilométer hosszú vasúthálózatából a 4000 kilói­mé tért meghaladó törzsháló­zatra és fővonalakra a szál­lítás 91 százaléka jut, ezzel szemben a több mint 500C kilométernyi mellékvonalak­ra az összteljesítmények 9 százaléka esik. A kisforgal­múnak tekinthető 1195 kilo­méter hosszú rendes, 326 kilométernyi keskeny nyom- közű és 756 kilométer gazda­sági vasútvonalon a szállítás összteljesítményének csupán 1,22 százaléka bonyolódik. Az állomási rendszer el­aprózottsága gátolja a mo­dern technikai berendezések és eszközök alkalmazását. Az elavult mellékvonalak és a jelentéktelen forgalmat lebo­nyolító állomások mostani állapotukban nem üzemeltet­hetők gazdaságosam. Ezért került előtérbe egész közle­kedési rendszerünk korszerű­sítésének szükségessége, melynek legfőbb célja a sze- mény- és áruszállítás 99 szá­zalékát fuvarozó vasúti és közúti közlekedés összehan­golt fejlesztése. Előnyök és feltételek A fejlesztés célja az eddi­ginél összpontosítodtabb, te­hát kisebb számú, megfelelő műszaki színvonalon kiépí­tett, modem vasúti üzem ki­alakítása. A törzshálózat kor­szerűsítésével egyidőben fo­kozatosan közútra terelhető a nem gazdaságos mellékvo­nalak forgalma; a megma­radó vasúthálózaton fokoza­tosan ki lehet építeni a kör­zeti állomási rendszert, és a rakodás gazdaságosan gépe­síthető. A megszűnő vasútállomá­sok viszonylatában az úgyne­vezett vonatpótló járművek igénybevételével a vasút — a legközelebbi díjszabási rendezésig — a megszünte­tett állomásig vasúti, onnar. a tehergépjármű-díjszabás szerinti fuvart számítja fel. A kis forgalmú állomások és vasútvonalak megszűntetése természetesen csakis akkor lehetséges, ha a forgalom át­terelésének feltételei már adottak. Ennek lefontosabb tényezője az, hogy ahhoz a vasútállomáshoz, ahová a forgalmat átterelték, szilárd burkolatú út vezessen, legye­nek meg a közúti fuvarozás eszközei és a forgalom lebo­nyolítására kijelölt állomá­son a rakodások zavartalan végzéséhez szükséges beren­dezés. A közlekedés vázolt ész- szerűsítése nemcsak a köz­lekedés belső érdeke, hanem kihatásaiban az egész nép­gazdaságnak előnyös: előse­gíti a fuvarozás gyorsítását, a szolgáltatások minőségének javítását, a nehéz fizikai munkát jelentő rakodás gépe­sítését és az állóeszközök jobb kihasználását. A napirend vitája során felszólaló megyei tanácsta­gok aggodalmukat fejez­ték ki. Jelenleg ugyanis a megszüntetésre kijelölt ál­lomásokhoz a közúti köz­lekedés nem megfelelő. A nem gazdaságos vonalak felszámolása leginkább a hansági vasút mentén fek­vő kisebb településeket érinti érzékenyen, hiszen az itt át­vezető úthálózat még tűr" hetőnek sem nevezhető, s e vonalon nemcsak személy­szállítás, hanem az üzemek áruforgalma is bonyolódik. A határozat — Az elhangzott észrevé­telek jogosak — fejtette ki válaszában Rödönyi Károly miniszterhelyettes —, a ja­vaslatokat feltétlenül figye­lembe vesszük. Szeretnénk megnyugtatni a hansági te­rületen lakókat, hogy az itt vezető vasút megszüntetése marad legutoljára, ezért >s kaptak most felújítási kere­tet. Kérte a miniszterhelyettes, hogy a körzetesítést olyan intézkedésnek tekintsék, amely könnyíteni és korsze­rűsíteni szándékozik a sze­mély- és áruszállítást. A vita lezárása után a me­gyei tanácsülés a következő határozatot hozta: A tanács egyetért a vasútállomások körzetesítésének, a kis for­galmú állomások racionalizá­lásának elvével. Kiköti azon­ban, hogy a körzetesítési program csakis akkor hajt­ható végre, ha az áruforga­lom átterelésének előfeltéte­lei már biztosítottak lesznek; ha a fuvaroztatók a fuvarkölt­ségek tekintetében a jelenle­givel szemben nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe; ha a gazdasági vasutak által végzett személyszállítás köz­úton történő lebonyolításá­nak előfeltételeit minden vo­natkozásban megteremtik. Szervezeti változások A megyei tanács vb elnöke gazdag tartalmú szóbeli tá­jékoztatóval egészítette ki a gazdasági reform eddigi ta­pasztalatairól és a feladatok­ról szóló írásbeli jelentést — A tanácsoknak az új gazdaságirányítás helyi meg­valósítását sajátos eszközeik­kel kell végrehajtani — mon­dotta Lombos Ferenc. — A gazdasági reform lehetővé teszi az állami irányítás to­vábbi egyszerűsítését, s nö­veli az állami munka haté­konyságát, szélesíti a szocia­lista demokráciát. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés za­vartalanságát a megyei ta­nács a vezetők és ügyintézők elméleti felkészítésével is elősegítette. Ez azért is szük­séges volt, mert az új gazda­ságirányítás az államappa­rátusban szervezeti változá­sokat is eredményezett. Az Élelmezésügyi Minisztérium megszűnte után a megye és járási felvásárlási szakigaz­gatási szervekre már nem volt szükség, illetve feladatu­kat az újjászervezett mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályok vették át és látják el. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar irányítása egy kézbe került, ennek követ­keztében a mezőgazdasági szakigazgatás gyakorolja a felügyeletet a tanácsi élelmi­szeripar, a növényvédő és az állategészségügyi állomás fe­lett. Szélesedő hatáskörök Változás történt a pénz­ügyi apparátusban is. Tekin­tettel a nagyobb vállalati ön­állóságra, megszűnt a válla­lati és pénzgazdálkodási cso­port, s helyette létrejött a 'közgazdasági csoport A pénzügyi osztály felügyelete alá került új intézményként a vállalati és szövetkezeti adóhivatal. A különböző rendelkezések folytán a megyei tanács vb irányítása alá került a Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal, a Győri és a Soproni Levél­tár, valamint a Megyei Föld­hivatal. A járási földhivata­lokat a járási tanácsok vég­rehajtó bizottságai irányít­ják. (Folytatás a 3. oldalon.) Vidám percek indulás előtt a győri állomáson Franciaországba utazott a Győri Leánykar című tudósítá­sunk a 2. oldalon. Barátsági nagygyűlés Tallinnban A magyar párt- és kor­mányküldöttség hétfőn dél­után Tallinnban, a Kalev sportcsarnokban észt—ma­gyar barátsági nagygyűlésen vett részt. A csarnokot zsú­folásig megtöltötték a tal- lini gyárak, üzemek, hiva­talok és intézmények dol­gozói, akik őszinte szeretettel köszöntötték az elnökségben helyet foglaló magyar vendé­geket. Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János, a ma­gyar delegáció vezetője lé­pett a mikrofonhoz. Kedves elvtársak, észt ba­rátaink! Testvéri érzéssel és szán­dékkal jöttünk a nagy szov­jet földre. Küldöttségünk lá­togatásának célja, hogy kö­zelebbről megismerjük a kommunizmust építő szovjet nép hatalmas alkotómunká­jának újabb eredményeit, to­vább fejlesszük pártjaink, or­szágaink együttműködését, még erősebbé, még megbont- hatatlanabbá tegyük a ma­gyar—szovjet barátságot. Népeinket a közös szárma­zás, a rokonság szálai és má­ig élő emlékei is összekap­csolják. Még abban is sok a hasonlóság, hogy népeink az elmúlt századokban sokáig harcoltak idegen elnyomók ellen, míg végülis győztek és a szocializmus építésének út­jára léptek. Nagyszerű az, hogy ősi kap­csolataink napjainkban új, erős kötelékkel bővültek. Az észt és a magyar nép ma valóban és igazán testvér, mert egy úton jár, vállt-váll- nak vetve, együtt harcol, mert közös a népeinket ve­zérlő eszme, közös a cél: a szocializmus, a kommuniz­mus és a béke. Hivatalos magyar párt- és kormányküldöttség most elő­ször jár itt. de az észt—ma­gyar kapcsolatok már az élet sok területén kibontakoztak és fejlődnek. Hazánkat a hitlerista iga alól a Szovjetunió szabadí­totta fel, s ennek nyomán született meg nálunk is a munkáshatalom. A felszaba­dulást követően munkásosz­tályunk kivívta, 1956-ban a nemzetközi munkásosztály internacionalista támogatá­sával az ellenforradalmi tá­madással szemben megvédte, s azt követően megszilárdí­totta hatalmát. Elvi szilárdságunk és poli­tikai harcunk biztosította, hogy a magyar nép tovább haladjon a szocializmus épí­tésének útján. Az utóbbi tíz évben ipari termelésünk megkétszereződött, mező- gazdaságunk termelése 23 százalékkal növekedett, je­lentősen emelkedett a dolgo­zók életszínvonala, kultúrá­(Folytatás a 2. oldalon.) B timföldgyári verseny W célja: a „szocialista üzem“ cím elnyerése Eredményes félidő ELŐSZÖR a jubileumi munkaverseny lehetőségeit kellett mérlegelni. Ha többlet- termelésre tesznek felaján­lást a dolgozók, brigádok, el­kel-e a készített áru mind? Alaposan megfontolva, meggondolva készült a Mo­sonmagyaróvári Timföld- és Mükorundgy árban a jubi­leumi munkaverseny „forga­tókönyve”. A Kommunisták Magyarországi Pártja ötve- edik születésnapja tisztele­tére indított verseny évében a részvételre ösztönzésül 2— 2,5 százalékos mozgóbéreme- lest kaptak, akik ezt megér­demelték. Ennek összege az első félévben mintegy más­fél millió forint volt. Kidolgozták, 36 pontban leírták a feladatokat. A mun­kaverseny fő célja a Tim­föld- és Műkorundgyárban a szocialista üzem cím elnye­rése. A pontok közül négy a vállalások teljesítéséről gon­doskodik. Ha az erőművet jú­nius végéig tízembe helyezik. a feltárás munkafolyamatai­ban új módszereket vezet­nek be, bővítik a kádkőtá- roló szint, megkezdik a kád- kőcsiszolást, a formázást fo­lyamatosan gépesítik, és be­vezetik az alumíniumszulfát gyártását: a munkaverseny eredményes lesz — ígérte a terv. AZ ÜJ TERMÉK, az alu­míniumszulfát gyártását már április óta végzik a timföld- gyáriak. Az éves tervben 28 '0 tonna alumíniumszul- fát készítése szerepel, ápri­listól a félév végéig már 800 tonnát készítettek belőle. Vevő mindig lesz a gyár termékeire. Timföldből eb­ben az évben terven felül 1000 tonnát (összesen 45 500 lonnát), kádkőből 200 tonnát (összesen 3500 tonnát) gvár- tanak a timföldgyáriak. Az éves vállalás értéke 9 433 000 forint, s már pontosan kiszá- nították. fél év alatt 6 364 000 forint értékű munkát végez­te1' az összes értéknek 67,4 százalékát már megkeresték » gyár dolgozói. A forintra váltott félévi munka ered- nénye több mint hárommil­lió forint, mert nemcsak a vállalt mennyiséget teljesí­tették a gyáriak, hanem amennyire lehetett, az alap­anyag al és a felhasznált energiával is takarékoskod­tak. A megtakarítási érték majdnem négymillió forint. NEMCSAK a termelésben tesznek és teljesítenek is vállalásokat a Timföld- és Műkorundgyár szocialista brigádjai. A gyáriak mind szeretnék, de segítenek is, ooy minél előbb elkészül­jön a mosonmagyaróvári ter­málfürdő. Szivattyúkat sze­relnek, hőcserélőket, a kór­házhoz vezetéket építenek. Patronálják az ipartelepi No- vák Gyula Iskolát is; most az udvart betonozzák társa­dalmi munkában, pár éve ' intcgy háromszáz méteres kerítést készítettek az iskola körül. TJU>

Next

/
Thumbnails
Contents