Kisalföld, 1969. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

I­LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. FEBRUÁR 1., SZOMBAT ★ XXV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ala: 70 fillér Négyezren C­saknem négyezer pa­rasztembernek meg­közelítően olyan em­lékezetes marad élete végéig ez a mostani tél, mint a tíz évvel ezelőtti. Annak a csak­nem négyezer gazdának, a­ki dolgos élete végén, tíz évi tsz-tagsággal a háta mögött, nyugalomba vonul. A nagy elhatározáshoz elsőnek csat­lakozók közül minden tize­dik benyújtja igényét a meg­érdemelt nyugdíjra. Már hírül adtuk, milyen nagy munkát jelent a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság dolgozóinak a most egy­szerre beérkező, szokatlanul sok kérelem elbírálása. De a négyezer szövetkezeti gazda nyugdíjazása nem csupán SZTK-ügy, nem csupán „pa­pírmunka”, hanem nagyon is lényeges társadalmi, poli­tikai esemény. Az alapítók, a kezdés minden nehezét vállalók ezreinek életében fordulópont, amely egy fon­tos szakaszt lezár és megnyit egy másikat, ígéretek valóra válása, remények beteljesülé­se a nyugdíj. Munkában elfáradt idős parasztemberek ügye min­den nyugdíjügy. A kérelme­zők legalább 65 éves férfiak vagy 60 éves asszonyok, de sokan jóval túlhaladták ezt a korhatárt. Sok az aggá­lyuk, kérdésük kérésük, amelyekre megnyugtató vá­laszt adni — a tsz-vezetők legelemibb emberi kötelessé­ge. Gyakran és sokan megkér­dezik például, hogy dolgoz­hatnak-e majd nyugdíjasként is a gazdaságban, milyen sza­bályok, előírások korlátozzák szorgalmukat. Meg kell mon­dani nekik, hogy számít rá­juk a szövetkezet, és csak sa­ját erejük, munkabírásuk lehet „szabályozója”, mit vállalnak ezután a közös ten­nivalókból. És valóban szá­mítson rájuk a tsz ott is, ahol nélkülözni tudnák nyug­díjas öregjeik segítségét, , mert van már elég fiatal, van elég gép. Semmi módon ne kárhoztassák tétlenségre törekvő és munkabíró nyug­­díjasaikat. Az egyik leggyakoribb kérdés: mennyi lesz a nyug­díj, mikor fizetik? A szövet­kezetben erre senki nem tud pontos választ adni, de ked­ves türelemmel megnyugtat­hatják a kíváncsiskodókat Elmagyarázhatják, hogy mi­nek alapján számítják ki a nyugdíj összegét, ki melyik nyugdíjosztályba tartozik, és nagyjából mennyire számít­hat. Azt is megmondhatják: a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság dolgozói igyekeznek, hogy a rendkívül sok munka ellenére néhány hónapon be­lül mindenki ügyét elintézzék, s a belépés napjától függetle­nül az év elejétől számít a nyugdíj. Most vannak a zárszá­madások, most fizet a tsz, esetleg nyugdíjelőlegre is számíthatnak — majd csak ,,kihúzzák” ezt a néhány hó­napot. És aki keveset kap majd, kevesebbet, mint amennyiből szerényen, de gondtalanul megélhet? Ígér­je meg a szövetkezet, hogy erejéhez mérten segít majd, nem­­feledkezik meg róluk. ■ ■zeniekben, vállalatok-­­ nál régi jó szokás, hogy kedves ünnepsé­gen búcsúztatják a nyuga­lomba vonuló munkatársa­kat. A szövetkezetek öreg parasztjai is megérdemlik, hogy kis családias ünnepsé­gen mondjanak nekik köszö­netet a társak. Kedves szó­val, szíves ajándékkal, egy pohár itallal tegyék még em­lékezetesebbé a nagy ese­ményt, hogy félreáll a mun­ka első vonalából a kezdők legöregebbje. F. F. Napirenden: a Patyolat munkája Húszmilliós beruházás Fejlesztik a felvevő-hálózatot Ülést tartott tegnap dél­előtt a Győr városi Tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés fő napirendi pontja a Patyo­lat Vállalat elmúlt évi mun­kájának értékelése volt. A beszámolót Tulok Károly, a vállalat igazgatója tartotta. „Patyolat-palota” A végrehajtó bizottság két­évenként vizsgálja a Patyo­lat Vállalat tevékenységét. 1967 óta a vállalat nagyon sokat fejlődött, és a követ­kező években még többet fog. Mint a beszámolóból is kide­rül, új „patyolat-palota” épül rövidesen. Az építésre a megyei ta­nács kb. 20 millió forintot irányzott elő. Az új székház tervezését még az idén el­végzik, az építkezést 1970- ben kezdik meg. 1970-ben tízmillió forintot szándékoz­nak felhasználni, a másik tízmilliót pedig 1972-ben. Ek­kor fejeződik be a Patyolat Vállalat új telephelyének épí­tése. Korszerűtlen körülmények Nagyon kell már egy kor­szerű hely a Patyolatnak. A régi épület, amelyben jelen­leg dolgoznak, sok szempont­ból hátrányos a vállalatnak. Jelenleg 75 ember dolgozik itt, és szociális ellátottságuk nem megfelelő. A férfiak kö­zül 50 százalék, a nők közül csak 10 százalék tud normá­lis, vagy legalábbis elfogad­ható körülmények között öl­tözni, tisztálkodni. A kiva­salt ruhákat, míg el nem szállítják, a vasaló gőzös he­lyiségében kell tárolni. Nem csoda, ha a vasalás nem tar­tós. A Patyolat Vállalat mun­kája ennek ellené­re az el-A vállalat tervei között sze­repel, hogy fejlesztik a fel­vevő-hálózatot Győrött. Fő­leg a peremkerületekben akarnak új üzelteket nyitni. A dél-nádorvárosi lakótelep üzlettervei között ott van egy gyorstisztító-szalon és egy gyorsmosoda terve is. Meg­valósításukra 1971—72-ben kerül sor. Az ülésen Tulok Károly igazgató elmondotta, hogy a ruhatisztító kisiparosok nem jelentenek komoly konkur­­renciát a Patyolat Vállalat­nak Győrött A Patyolat el­múlt évben a korábbi évek­hez mérten szépen javult A teljes termelési terv 7 225 000 forint volt, ezt teljesítette a vállalat A termelés 750 000 forinttal több volt, mint 1967- ben. A nyereség tavaly 1 600 000 forint volt. A Patyolat 1968-ban beru­házásra, korszerűsítésre 1 200 000 forintot használt fel. Győrött a Bartók Béla úton létesített gyorstisztító­szalont, amely eredményesen működik. Tisztításokat itt rö­vid, 1—72 órás határidővel tudnak vállalni, csokban dolgozik, és nagyobb hatású vegyszerekkel. Példá­ul a ruháknak nem csak a felületét tisztítják ki, hanem a belsejét is, a teljes szöve­tet. A korszerű gépi eljárá­sok kevésbé veszik igénybe az anyagot, mint­ a fejletle­nebb technikájú kisipari tisz­títás.­­ Miután az igazgató vála­szolt a kérdésekre, a városi tanács vb. elnökhelyettese, Farkas Tibor megállapította, hogy az elmúlt évben való­jában sokat fejlődött a Pa­tyolat Vállalat Mint­ mond­ta, a városi tanács végrehaj­tó bizottsága is hasznosnak, szükségesnek tartja az új te­lephely építését, az átvevő­­hálózat­ bővítését. A tegnapi ülésen összeállí­tották a február 14-i tanács­ülés napirendjét is, amelyen a következőik kerülnek egye­bek között megvitatásra: Győr város 1969—70. évi vá­rosfejlesztési tervének össze­állítása, a városfejlesztési alap 1969. évi felhasználásá­nak megállapítása, a posta munkájának értékelése Győr területén. itj üzletek a peremkerületekben Az MMG legújabb terméke Forradalmasítja a vetést Magyar—angol műszaki együttműködés Műszaki ritkaságnak szá­mít egyelőre a magyar me­zőgazdaságban az olyan ve­tőgép, amelyhez nem szüksé­ges talajelőkészítés, tehát szántás, boronálás, fogasolás. Szaknyelven direkt vetőgép­nek mondják az ilyent. Ha­zai gyártatásának meghono­sítását az országos műszaki fejlesztési bizottság célként jelölte meg, és egyúttal kije­lölte a közrem­­űködőket is. A vetőgépet a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kiváló szakemberei tervezték. A Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár állítja elő a vetőgép fontos kiegé­szítő tartozékait, a permete­zőgépet. A harmadik közre­működő, az angol Plant Pro­tection LTD szakemberei a héten jártak Mosonmagyar­­óvárott, hogy megbeszéljék az MMG vezetőivel az együttműködés részleteit. Az angolok a vetéshez szüksé­ges vegyszert adják. Hartai János, az MMG gyártmányfejlesztési főosz­tályvezetője elmondta, hogy a szántást nem igénylő vető­gép forradalmasíthatja a ma­gyar mezőgazdaság egyik legtöbb munkával, gonddal járó műveletét. Csökkennek a növénytermelés költségei azáltal, hogy egy sor előké­szítő művelet feleslegessé vá­lik az újfajta vetőgép révén. Elegendő, ha aratás után a különleges vegyszerrel le­égetik a tarlómaradványt, és a kibújt gyomot. Utána kez­dődhet a vetés. Hasonló ha­szonnal jár az új vetőgép­típus a talajvédelemben is Nem lazítja a termőréteget, tehát dombos, szeles terüle­ten nem hordja el az eső­­szél az értékes talajt. Összehangolták már a ma­gyar és az angol szakembe­rek a kísérletek menetét is. Március végéig elkészítik a mosonmagyaróváriak a di­rekt vetőgép két változatá­nak hét—hét példányát, jú­nius végére pedig a harma­dikból szintén hetet A nagy­üzemi kísérletek nyomban megkezdődnek, a többi kö­zött a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban. A sikertől füg­gően jövőre hozzáláthatnak a sorozatgyártáshoz.—­k — a Petőfi adó új antennái.­­ Az év eleje óta nagyobb energiával sugároz a Pető­­fi-adó. A Laki-hegyi felújítási program kere­tében sor került a Petőfi-adó műsorát su­gárzó berendezések korszerűsítésére is. Üzem­be helyezték az új irányított antennarend­szert, amely 2 db 86 méter magas, csőszerke­zetű adótoronyból áll. Ezek közül az egyik képünkön látható. (Bozsan Endre felvétele) -----------------------------------------------------------------­ A tartalomból: Fertői riadó Asszonyok a fedélzeten Dodonai nyelven Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és módo­sította a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit; továb­bá: felhatalmazta a Miniszter­­tanácsot a legelő és apaállat­gazdálkodás rendjének sza­bályozására; a Komárom megyei 9. szá­mú országgyűlési választó­­kerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselő­hely betöltésére május 18-ra új választást tűzött ki; a belügyminiszter jelenté­se alapján megtárgyalta az elmúlt évben a honosítással, visszahonosítással és a ma­gyar állampolgársági köte­lékből való elbocsátással kapcsolatban végzett mun­kát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Incidensek De Gaulle fogadtatásánál RENNES Hírügynökségi jelentések szerint incidensek zajlottak le Rennes főterén, miközben De Gaulle elnök a városhá­zán tartózkodott. A többezres tömeg két táborra oszolva tüntetett: egy része De Ga­ulle ellen, ökölrázások és sér­tegető szavak kíséretében, a másik része De Gaulle mel­lett, az elnököt éltetve. Ve­rekedés tört ki a két tábor tagjai között és csak a ro­hamrendőrség közbelépése akadályozta meg a tüntetés elfajulását. A tüntetés után De Gaulle a városháza épü­letéből távozva, látszólag tu­domásul sem vette a történ­teket. Miközben a biztonsági kordon mentén elsétált, hí­vei éltették. Hírügynökségek jelentet­ték, hogy az elnök érkezése előtt a kijelölt­­ útvonalról több vörös és fekete zászlót távolított el a rendőrség. A repülőtérről a városba ve­zető utat ismeretlen tettesek több szakaszban olajjal ön­tötték le. Az olajat seprőgé­pekkel távolították el. (MTI.) ­ Honvédelmi Minisztérium közleménye Súlyos szerencsétlenség a herendi vasútállomáson Pénteken reggel 7 óra 50 perckor a herendi vasútállo­máson a szombathelyi gyors­vonat helytelen váltóállítás következtében belerohant az állomáson indulásra váró ka­tona­ szerel­vénybe. Az össze­ütközés következtében Ko­vács István százados, Tóth József főhadnagy, Bamaki Imre őrvezető, Zaják János őrvezető, Jóna Mihály, Szi­lágyi Károly, Kaszás László, Sáfár István honvédek, akik az MN 6783. alakulatához tar­toztak, és Németh Béla vo­natvezető mihályházi lakos életét vesztette. 19 óra 30 perckor pontosított adataink szerint további négyen élet­­veszélyesen, 28-an súlyosan, és 27-an könnyebben sérültek meg. A veszprémi megyei kórház a szerencsétlenség hírének vé­tele után minden intézkedést megtett az érkező sebesültek fogadására, majd a beérkező sérülteket gyors és szakszerű kezelésben részesítették. A szükséges intézkedések megtételére a baleset színhe­lyére érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter. A súlyos, de szállít­ható sérültek közül 27 főt 18 óráig katonai helikoptereken a budapesti Központi Kato­nai Kórház baleseti osztályá­ra szállították. A szerencsétlenség követ­keztében életüket vesztettek hozzátartozóinak értesítése megtörtént, illetve folyamato­­ban van. A budapesten kezelt sérül­tek állapota felől érdeklődők a 129—429, a 329—729 szá­mon, a veszprémi kórházban levők állapotáról a 124—20-as telefonszámon kaphatnak fel­világosítást. A baleset okainak részletes kivizsgálását a Belügyminisz­térium illetékes szervei a Közlekedés- és Postaügyi­­ Minisztérium szakembereinek bevonásával folytatják. (MTI) Abiafrai légitámadás nigériai városok ellen Lagosi katonai tényezőktől származó értesülések szerint a biafrai szakadárok légiere­jének repülőgépei pénteken bombatámadást hajtottak végre a közép-nyugati Régió több helysége ellen. Az egyik gép Benintől, a Régió fővá­rosától húsz kilométernyire elterülő Abogie városa felett oldotta ki bombaterhét. Négy személy meghalt, tizenegy pedig megsebesült. A nigé­riai légelhárítás ütegei a biafrai repülőgépet lelőtték. 1968. október 7-e óta ez volt az első biafrai légitámadás a szövetségi kormány által ellenőrzött területek ellen. JAFP, MTI.)

Next