Kisalföld, 1969. május (14. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULETEKI Alt. 1,­ P AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1969 MAUT!«­­.. CSIT«PT«K * XXV. ÉVFOLYAM 38 SZÁ1» M­ÁJUSOK Ü­ZENETE Szocialista és munkásünnepeink között a leg­régibb, legpatinásabb: május elseje. Évről évre fényesebben ragyog a munkásmilliók szívében, lángja minden tavaszon megújul, fénye, melege erősödik, s bevilágít azokba a munkásnegyedek­be is, ahol ma még nem ünnepelhetik szabadon a teremtő élet szülőanyját, a munkát. A tavasz, a megújuló élet ritmusára dobban a föld és mozdul az emberi milliókban nemcsak a gon­dolat, hanem a tettvágy is. Ezen a gyönyörű tavaszi napon összedobbannak a szívek, mert forróbban süt a barátság, a nemzetközi mun­kásosztály testvéri összetartozásának felemelő érzése. Nincs szebb, elragadóbb emberi érzés, mint a barátság, a testvériség magasztos érzése. U Thant, amikor azon tépelődött, hogy vállal­ja-e újabb periódusra az ENSZ főtitkára tisztet, egy bes­szében keserűen így fogalmazott: „Nin­csenek régi barátságok, csak új érdekek van­­nak.” Mi hisszük és valljuk, hogy a munkások nem­zetközi barátsága, amely immár egy évszázada sarjadt ki, s azóta bokrosodott, terebélyesedett óriássá — új távlatot nyitott a történelemben. Szomorú és lehangoló a magányos ember sorsa, a magára hagyatott jövőjére sok veszély leselke­dik, így van ez egy nemzet életében is, s még fokozottabban, így van a kis népek esetében. Amióta azonban a munkások ráébredtek, hogy évszázados bajaik okait az országhatárokon belül kell keresni, megindult az osztállyá szerveződés. Erejüket megsokszorozta az a felismerés, hogy minden országban azonos ellenségük van, a tőke, a kizsákmányolás. Azóta nagyot fordult a világ kereke, azóta nincsenek egyedül a dol­gozó tömegek, munkások, azóta felismerték, hogy milyen erőt képviselnek, ha összefognak, ha együtt keresik a jövőhöz, a boldoguláshoz vezető utat Ahogy erősödik a munkásosztályok nemzetközi szövetsége, testvérisége, úgy­ hárít­hatják el a háborút, gyűlölködést, naciona­lizmust, sovinizmust, s vethetnek gátat a tőke terjeszkedésének. A nemzetközi munkásosztály legjobbjai a szov­jet hatalom megteremtéséért vívott harcban, a spanyol polgárháborúban s számos más alka­lommal megmutatták, ragyogó fegyvertényekkel bizonyították, mire képesek, ha összefognak, ha színre, vallásra, nyelvre való tekintet nélkül ösz­­sze tudják hangolni céljaikat, terveiket. S amióta létezik a Szovjetunió, s amióta létrejöttek a népi demokratikus államok , azóta kézzelfogható bizonyítéka, naponként észlelhető kedvező ha­tása lemérhető, azóta újabb, nagy jelentőségű fegyverténnyel rendelkezik a nemzetközi mun­kásosztály. Tudjuk, hogy a világ érdeklődésének a közép­pontjában állunk, tudjuk, hogy minden újabb eredményünkkel munkástestvéreinket erősítjük, építjük bennük a hitet, s azzal is tisztában va­gyunk, hogy hibáinkkal, mulasztásainkkal az el­­lenségeinket segítjük. Ezért kell jól végezni a ránk mért feladatokat. Elsősorban természetesen azért, mert csak ez lehet boldogulásunk, előbb­re jutásunk törvénye, de érezzük felelősségünk súlyát, jelentőségét. Amikor egy alkalommal magyar küldöttség járt a nemzetközi kommunista mozgalom nagy teoretikusánál, Palmiro Togliattinál, nagyon böl­csen a következőt mondotta: — Manuk úgy tudnak nekünk a legjobban segíteni, ha jó szocializmust építenek otthon! Aranyigazság. Bonyolult, nehéz időben élünk, a világ tele van válságokkal, nyugtalanító jelenségekkel, ár­tatlan gyerekek, nők vére hull, pusztul a legdrá­gább: az emberi élet. Ilyen helyzetben még fo­kozottabb felelősség hárul a béke erőire, a szo­cialista országokra. Nem zárkózhatunk be sajá­tos problémáinkba, oda kell figyelnünk az egye­temesebb emberi célra is, a háború nélküli vi­lág megteremtésére. Maximálisan meg kell ten­nünk mindent az antiimperialista erők tömörítésé­re, összefogására. A nemzetközi kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozását előkészí­tő budapesti értekezletek ékesen bizonyítják, hogy pártunk, kormányunk az élen jár ebben a törekvésben, hogy a haladás fáklyavívói va­gyunk. Május elsején minden szépség, minden érték szülőanyját, a diadalmas alkotó munkát ünne­peljük. De május elsején számba vesszük ered­ményeinket, feladatainkat, s nem feledjük el a régi, a harcos májusok üzenetét sem. A régi májusok arra tanítanak bennünket, hogy ered­ményeink, előbbre jutásunk harcban, kemény küzdelemben kovácsolódtak. Nem szabad illú­ziókban élnünk, mert a tőke nem adja fel állá­sait önmagától, mert amíg imperializmus léte­zik addig mindig készen kell állnunk háborús mesterkedéseinek elfojtására. A tőkések minden­­ lehető eszközt megragadnak hatalmuk konzer­válására, létük mentésére. Felismerték, hogy eh­hez már az egy országon belüli erejük olykor kevés, s szükség van a tőkés integrációra. Az alapvető, a kibékíthetetlen ellentétet persze nem tudják feloldani, legfeljebb elodázni még egy ideig. Mi immár negyed évszázada szabadon ünne­peljük a nemzetközi munkásosztály nagy harci seregszemléjének napját, május elsejét. A békés alkotó munkával elmúlt huszonöt évünk új ho­rizontot nyitott népünk s a szocialista országok életében. Lélekemelő, nagy feladatokat tudha­tunk már magunk mögött, de amelyek előttünk állnak, azok sem kisebbek, s talán az eddigiek­nél is nagyobb erőfeszítésekre sarkallnak. Nem más népek, nemzetek rovására akarunk gyara­podni, szebb, boldogabb életet teremteni. — A magunk munkájára építünk. Hamar Imre Csillogó, színes lények a Duna felett Tűzijáték Győrött Tegnap este 8 órakor szí­nes, pompás csónakfelvonu­lást láthattak a Rábán és a Dunán a győriek. Az est ren­dezésében és kivitelezésében méltó volt a munka ünnepé­nek előestéjéhez. A csónakfelvonulás befe­jeztével megkezdődött a minden eddiginél szebb, pompásabb tűzijáték. A hu­szonöt percig tartó játékon aranyesőt, tűzesőt láthattak az ünneplők a Püspökvár ki­ugró faláról és a strandfür­dő területén. A nagyszerű és feledhetet­lenül szép tűzijátékot a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár munkásőrei rendezték. Negy­venkét ember három napon át dolgozott az előkészítésen. A strandfürdő területén el­helyeztek a játékhoz hatvan­ihárom J 20-as átmérőjű és egy 220-as átmérőjű rakéta­kilövő csövet. A kisebbekből hatkilós, a nagyobbikból 20 kilós színes tölteteket lőttek ki a munkásőrök. Nagyon szépek voltak az ejtőernyős rakéták, amelyek néhány má­sodpercre nappali fénnyel vi­lágították be a várost. A tűzijátéknak nemcsak a megrendezését, de a költsé­geit is a Vagongyár vállal­ta. É­LJEN MÁJUS 1. Dr. Csanádi György: Győr Közlekedés-oktatási és Kutatóközpont lesz Megmozgatták a Dunántúlt A 19-es Autóközlekedési Vállalat 2400 dolgozója ta­valy megmozgatta jóformán az egész Dunántúlt. A Győ- Sopron megyei közúti teher­fuvarozók 32 ezer vagonból rakodtak ki, illetve be. 3 mil­lió 400 ezer tonna súlyt szál­lítottak el az országba. Fu­varoztak az ország mindegyik városába, s szállították Prá­gába is. A répcelaki szén­savat a vállalat gépkocsijain jutatták el az ország távoli pontjaira. A vállalat autóbuszain 40 millióan utaztak 1968-ban, kétmilióval többen, mint az előző évben, s hogy a számo­kat tovább gyarapítsuk, a 19- es AKÖV háromszor annyi árut rakott fel gépkocsijaira gépek segítségével, mint az előző évben. Győ-Sopron me­­g­ye közúti közlekedési válla­lata tavaly 55 millió forintot költött vagyonának gyarapí­tására. Huszonötmillió forintért autóbuszokat vásárolt, 32 nagybefogadású autóbuszt és 12 csuklós járművet. Hétmil­lió forintba kerültek a válla­lat új tehergépkocsijai. Két- és félmillió forintot költöttek a 19-es AKÖV szociális lé­tesítményeinek fejlesztésére, és 17 millióba került eddig­­a Szabadhegyen lévő új te­lep kialakítása. Még soha ilyen gyorsan nem gazdagodott a vállalat, és nagyon biztatóak az ez évi fejlesztési tervei is. Ennek mi utasok örülhetünk iga­zán, hiszen az idén elkészülő új, 250-es jelzésű IKARUS- autóbuszokból (húszat kap a tröszt) kettő Győrbe kerül. A rendkívül tetszetős panorá­ma­kocsikat a vállalat a bel­földi és külföldi luxusjára­tokon közlekedteti majd. A vállalat tehát tovább javít­hatja szolgáltatásait Tavaly egyébként a 19-es Autóköz­lekedési Vállalat jórészt már a megye valamennyi lakóte­lepülését bekapcsolta a da­rabárus szállítási hálózatba. Ez a szolgáltatás azt jelenti, hogy megyénk községei be­kerültek ebbe az országos szállítási hálózatba. A 19-es jó értelemben szolgáltatója megyénk lakosságának, h­i­­szen most már házhoz szál­lítja a PB-gázt, a fűtési ola­jat, a bútorokat csakúgy, mint a külföldi küldeménye­ket. A Győr-Sopron megyébe került új autóbuszokat ta­valy részben új járatokon indították el, részben pedig sűrítették velük a már meg­lévőket. Mosonmagyaróvár­ról most már közvetlenül jutnak el az utasok Hegyes­halomba, Csornáról, Pápára, Kapuvárról pedig Sopronba. A 19-es AKÖV ügyes gaz­dálkodásából közvetlen vagy közvetve a megye vala­mennyi lakosának haszna származott. A vállalat törek­vését nagyra értékeli az Autóközlekedési Tröszt s ezt a „kiváló vállalat” címének odaítélésével juttatja kifeje­zésre. A vállalat tegnap vet­te át a magas kitüntetést, dr. (Folytatás a 2. oldalon) Radnóti emlékezetére Az idén is megrendezik a Radnóti-békemenetet. Május 11-én több, mint tízezer győ­ri és Győr környéki fiatal vonul ki a fasiszták által meggyilkolt költő, Radnóti Miklós emlékművéhez, Ab­dára. A békemenet fél kilenckor indul Győrből, a Kazinczy Gimnázium elő. A Tanács­­köztársaság útján, a Lenin úton és a Kazinczy utcán át­haladva érnek a Radó-szige­­ten álló Radnó­ti -szoborhoz a fiatalok. Koszorúsás és rö­vid ünnepség után indulnak tovább. A Radnóti-szobortól ugyan­akkor staféta indul lángoló fáklyával az abdai emlékmű­höz. A békemenet útját a Rábca töltésén folytatja Azon az úton, melyen a fa­siszták hajtották kegyetlenül áldozataikat 1944 novembe­rében. Az áldozatok között mene­telt Radnóti Miklós is. A fá­radtságtól, kínoktól meggyö­tört, beteg költő már csak Abdáig tudta vonszolni ma­gát. A község határában a fasiszták — több társával együtt — kivégezték. A fiatalok elhelyezik majd a hála és megemlékezés ko­szorúit az emlékműnél. —­­ —

Next