Kisalföld, 1969. június (14. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. JÚNIUS 1., VASÁRNAP ★ XXV. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM ARA: 1.- Ft A tartalomból: MAGYAR-OSZTRÁK ZÁRÓKÖZLEMÉNY KOMÓCSIN ZOLTÁN NYILATKOZATA A Az építők köszöntése Évről évre visszatér ez a nap, mint a szétszórt mun­­kahelyek­en dolgozó építő­munkások, faipari, építő­­nyagipari és útépítő dolgozók közös ünnepe. Egymás munkájának ered­ményével naponta találkoz­nak, mégis — még egy nagy vállalaton belül is — ritkán találkozhatnak. Ez a nap ün­nepi formában hívja fel fi­gyelmüket egymásra, a kö­zös eredményekre és köteles­ségekre. Ma inkább ünnep ez a nap, a munka utáni vidám pihe­nésé, régen a harcok ünnepi köntösbe öltöztetett folytatá­sa volt. Az öregek ilyenkor azokra a napokra emlékeznek! A magyar építőmunkásság dicsőséges napjait, küzdel­meinek krónikáját akkor kezdte írni a történelem, amikor az egész magyar munkásosztályét. A kiegye­zés után iparosodó Magyaror­szág létrehozta az érdekek közös képviseletét vállaló mozgalmat. A magyar szak­­szervezeti mozgalom legna­gyobb harcaiban, legsikere­sebb megmozdulásaiban és akikre kegyelettel emléke­zünk — vértanúinak sorában — az építők mindig az élen haladtak, nagy erőt képvisel­tek. Sikeres bérharcaik, de vereségeik történetét ma is okulásul hallgatják a fia­talok, akik csak az elbeszélé­sekből ismerik a régen olyan eleven fogalmakat, mint a bérharc, munkanélküliség, sztrájk. A felszabadulás óta már nem a mozgalom régi jelsza­vai éltetik az építő-, fa-, és építőanyagipari dolgozók nagy táborát! Először az új­jáépítés, majd a városok —­ falvak, ipartelepek tervezé­se, megvalósítása a munka hatalmas tömege kovácsolta egy táborrá az építőket. Nap­jainkban az építők munkája is az intenzív fejlődés útjára lépett. A gazdaságirányítás új rendszerében, a lakásépítés ütemének fejlesztésében min­den építő-, fa-, és építőanyag­ipari szakma érdekelt, és kö­telességeinek tudatos vállalá­sával felkészült feladatainak teljesítésére. Erre kötelezi a szakma dolgozóit az évszáza­dos tradíció és szocialista ha­zánk építéséért, szépítéséért érzett felelősség. Az építők napja ünnep számunkra, amely évről évre jelentőségében, tartalmában folyton növekszik, színesedik. Színvonalas kultúr- és sportprogram, vetélkedők, nyugdíjas találkozó teszi em­lékezetessé az ünnepet. A Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat ezerötszáz dol­gozója különvonattal utazik Sopronba, együtt ünnepelni az ottani szaktársakkal. Építők napján illesse elis­merés az építőket fáradhatat­lan munkájukért! Köszöntjük megyénk építőmunkásait, ter­vezőit, fizikai és műszaki dol­gozókat, a faipar és építő­­anyagipar, az útépítések dol­gozóit, az építőipari szállító munkásokat. Kívánunk további jó mun­kát, a feladatok maradékta­lan, becsületes teljesítését, az egyéni, vállalati, társadalmi érdekek összhangja alapján. Szabó Ferenc, Építő- Fa és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszer­vezete Győr, Megyei Bi­zottsága titkára. A jövő a m­ában születik Pedagógusnapi díszünnepség Győri — Szeretettel, megbecsü­léssel gondolunk nemcsak a pedagógusnapon, hanem min­dig a megyénkben élő, tevé­kenykedő óvónőkre, tanítók­ra és tanárokra, akikre ifjú­ságunk nevelését bízzuk — mondta Lombos Ferenc, a megyei tanács vb elnöke teg­nap délelőtt Győrött, a váro­si tanácsház kis tanácster­mében megrendezett peda­gógusnapi fogadáson. Az illatos rózsákkal díszí­tett fehér asztal mellett he­lyet foglalt az a tizenkilenc megyei pedagógus, aki az el­múlt évek nagyszerű tevé­kenysége jutalmául minisz­teri kitüntetést kapott. A fo­gadást a Győr-Sopron me­gyei Tanács és a Hazafias Népfront Győr-Sopron me­gyei elnöksége rendezte. Az ünnepségen a pedagógusokon és a meghívott vendégeken kívül tiszteletüket tették a megye és a város párt­álla­mi és tömegszervezeti veze­tői. A fogadás után délelőtt tíz órakor a városi tanács­ház nagy tanácstermében ke­rült sor a pedagógusnap me­gyei díszünnepségére. Meleg hangú megnyitót mondott Szeremlei Tiborné, a megyei nőtanács titkára, majd Kollár Tibor, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizott­ságának titkára köszöntötte a pedagógusokat. — Ezen a napon városok­ban és falvakban, nagy múl­tú egyetemeken és osztatlan iskolákban egyaránt a szü­lők és tanítványok tízezrei kötik csokorba a hála és a szeretet virágait, hogy kife­jezzék tiszteletüket, megbe­csülésüket az új ember ko­vácsai iránt — mondotta Kol­lár Tibor. Ezután beszélt az iskolareformról, a diák és a tanár közötti kölcsönös biza­lomról, a pedagógusok bátor szókimondásáról, majd Be­­regovoj szavait idézte: „ ... Pedagógusnak lenni ne­héz, de nemes hivatás. A jö­vő a mában születik — a jö­vő az iskolában születik.. Az ünnepi beszéd után Lombos Ferenc bejelentette: — Megyénkben két tanár: Farkas Irén fertőrákost és Békés Imre Soproni pedagó­gus kapott „Kiváló tanár’’ kitüntetést.­­ A nagyszerű munkáért járó elismerést május 30-án, pénteken vették át Budapesten Ilku Pál mű­velődésügyi minisztertől. Ezután átadta a további miniszteri kitüntetéseket. Az „Oktatásügy kiváló dol­gozója” kitüntetést kapta: Orbás S. László Écs, Gruidl József Mosonszentjános, Var­ga Sándorné Fertőd, Juhász Ferencné Lébény, Papp Fe­renc Csorna, Sáling József Mosonmagyaróvár, Huszár József Sopron, Nagy Rudolf Győr, Gaál József Tét, Stéger László Győr. „Miniszteri dicsérő okleve­let” kapott: Kemenesi Miklós Szany, dr. Machatsek Lucia Sopron, dr. Friedrich Károly­­né Sopron. A „Kiváló dolgozó” jel­vényt és oklevelet kapta: Fe­kete Péter Sopron, Kovács Józsefné Győr, Puskás Ber­talanná Sopron, Czulinka Alajosné Mosonmagyaróvár. A kitüntetések átadása után dobszóval vonultak a terembe a Kun Béla Általá­nos Iskola úttörői, és virág­gal köszöntötték a kitünte­tett pedagógusokat Ezután a pedagóguskórus Mozart és Bárdos kórusműveivel ked­veskedett az ünnepelteknek Szabó Miklós karnagy veze­tésével. Ezt követően került sor a megyei pályamunkák kihir­detésére. Tizenöt pedagógiai témakörből összesen 56 pá­lyamű érkezett. Ezek közül két tanulmány kiemelt díjat 3000—3000 forintot kapott. A pályamunkák készítői: Töl­gyesi Lászlóné, a győri Kun Béla Általános Iskola igaz­gatója és Zátonyi Sándor soproni vezető szakfelügyelő Első díjat kapott a zsűri­től 8, második díjat 14, har­madik díjat 18 pályamunka Dicséretben részesült az ér­tékes tanulmány elkészítésé­ért öt pedagógus. A pálya­munkákért összesen 59 400 forintot osztottak szét a me­gye pedagógusai között. (ksa) Gyorsítani kell a gépjavítást! A terméshez méltón készüljenek az aratásra a megye gazdaságai Az idén állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kö­rülbelül 180 000 holdon arat­nak. Ez annyit jelent, hogy a megye termőterületének fe­léről kell három és fél hét alatt a termést betakarítani a lehető legjobb minőségben. A gabonák fejlettségéről kö­vetkeztetve, ha csak erős aszály nem sújtja a megyét , az idén aratják a gazdasá­gok a minden eddiginél leg­jobb gabonatermést. Vala­mennyi járásban nagyon biz­tatók a termésbecslések, te­hát mindent meg kell tenni azért, hogy gyors, minőségi betakarítással, jól szervezett felvásárlással teljes értékében kerüljön fedél alá a gabona Az a tapasztalat, hogy a jó vezetéssel, jó pénzügyi helyzettel bíró szövetkezetek­ben nagyon gondos a fel­készülés a termésbetakarí­tásra. Például a mezőörsi szövetkezetben szakszerű munkaprogramot készítettek az aratásra: kik lesznek a gépkezelők, a váltók, hol mi­lyen ütemben végezhető a munka. Jó lenne, ha a szö­vetkezetek követnék a pél­dát. A mai napig körülbelül 550 kombájnnal bírnak a me­gye termelőszövetkezetei, át­lagban 250—270 hold aratni­­való jut egyre. Ennek körül­belül a fele négy évnél öre­gebb gép. Megyei szinten kedvező lenne a gépellátott­ság a gabona mielőbbi beta­karítására, viszont szövetke­zetenként elég nagy a szóró­dás. Például a kapuvári Vö­rös Csillag Tsz-ben 460 hold aratnivaló jut egy kombájn­ra, a kapuvári Kossuth Tsz­­ben 420 hold, Fertőendréden 346 hold, Veszkényben 362 hold, míg Rábakecölön 196 hold, Fertőszéplakon 205 hold. De az AGROKER je­lenleg is kínál eladásra 22 kombájnt. Mintha az idén a szövetkezetek figyelmét el­vonta volna a géppark bőví­tésétől a nagy beruházási program. Hogy kárt ne okoz­zon valahol a késlekedés, lesz majd gépátcsoportosítás, amiben a két területi szövet­ség vállalta a gazdaszerepet. A fertőszentmiklósi közös­­gazdaságban öttagú brigád végzi a gabonabetakarító gé­pek javítását De sajnos nem mindenütt, sőt a többségben nem ilyen igyekvők a szö­vetkezetek a gépjavítással. Van példa arra is, hogy né­hány gazdaság túlbecsülte sa­ját javítási kapacitását, s mikor már sürget az idő, kapkodás tapasztalható. A beledi tsz hat kombájn ja­vítását kérte sürgősen a be­ledi gépjavító állomástól, a téti gépjavító állomás körze­tében egyetlen tsz sem kérte az állomás segítségét, holott jónéhány gyengén gazdálko­dó szövetkezet van itt. Az utóbbi két hét alatt három és fél millió forint értékű alkatrészt vittek el az AG­­ROKER-től a megye szövet­kezetei, az idén lényegesen jobb az alkatrész-gépellátás mint a múlt években. Nincs gond például a bálázó drót­tal, kaphatók szárító­gépek, bálázók. Az aratás ideje alatt ajánlatos lenne gondoskodni a lehető legjobb alkatrészel­látásról, az ügyeleti szolgá­latot tartó javítók esetleg bi­zományos alapon vennének át alkatrészt a vállalattól, hogy minél kevesebb legyen a javítás miatti állásidő. Pa­naszolják a szövetkezetek vi­szont, hogy az UE—28-as traktorokhoz nem kapni szik­rafogót, például a kapuvári járásban 52 gép vár erre. (Folytatás a 3. oldalon.) ünnepi könyvhét író, publicista, kultúrpolitikus DARVAS JÓZSEF MEGYÉNK VENDÉGE Bár a könyvhét szombaton hivatalosan csak este nyílt meg, az ünnepségsorozat már előbb megkezdődött. Nem annyira ünnepé­lyes, mint inkább érdekes és hasznos eseménnyel. Dar­vas József Kos­­suth-díjas író, az Írószövetség elnö­ke válaszolt a Rá­ba Művelődési Központban össze­gyűlt mintegy száz népművelő­könyvtárosok, mű­velődési otthon igazgatók, klubve­zetők, könyvbizo­mányosok — kér­déseire, és tájé­koztatta őket iro­dalmi életünk né­hány időszerű kérdéséről. Beve­zetőjében a párt kultúrpolitikai irányelveiről be­szélt. — Kulturális, művészeti életün­ket alapvetően egészségesnek és tisztának tartom — mondotta. — Gyakran megkér­dezik, hogyan egyeztethető össze kultúrpolitikánk­kal a nem szocia­lista eszmeiségű művek megjele­nése. Nem ringat­juk magunkat il­lúziókban, tudjuk, hogy a marxizmus mellett él­nek és hatnak más ideológiák is. Éppen ezért nem a mar­xizmus monopóliumára, ha­nem hegemóniájára törek­szünk, a marxizmus vezető szerepét akarjuk biztosítani. Nem adminisztratív eszkö­zökkel, hanem kritikával, vi­tával és az egyes vezető posz­tokon állók fokozott szemé­lyes felelősségével. Ezért a támogatásra érdemes szocia­lista szellemű művészet mel­lett teret adunk a­ nem szo­cialista, de nem ellenséges, humanista tartalmú művek­nek is. Ezeket a kritikának kötelessége helyére tenni, ér­tékét meghatározni.­­ Emellett azonban szeret­ném elmondani azt a szemé­lyes aggodalmamat, hogy ér­zésem szerint az utóbbi idő­ben mintha megbomlott volna kulturális életünk ideális bel­ső egyensúlya. A bírálatra szoruló művek megkapják ugyan a kritikát, de a támo­gatásra méltók nem részesül­nek kellő segítségben, nép­szerűsítésben, Így aztán meg­erősödött a sznobisztikus, di­vatos polgári áramlatok maj­­molása, megnőtt a ponyva, a bestseller példányszáma és hatása. A kommunista kri­­tikusoktól és a különböző rendű, rangú kultúrpolitikai vezetőktől egyaránt elvár­juk, hogy törekedjenek hely­reállítani a szükséges arányo­kat. Ugyancsak kérdésre vála­szolva szólt a szociográfiai irodalom újabb térhódításá­ról. Utalt az ekörül kialakult vitára. „Sajátlagos magyar műfajként” jelölte meg a szo­ciográfiai irodalmat, amely a világon egyetlen ország iro­dalmában sem foglal el olyan jelentős helyet, mint a miénk­ben. Kiállt a szociográfiai irodalom létjoga mellett, mert ez a szépirodalom, a tu­dományos szociológiai vizs­gálódás, az esszé és a frissze­­mű riporteri vizsgálódás olyan szintézise, amely re­mekműveket is hozhat létre. A műfaj nem törődik a vi­tákkal, hanem élni akar, s ez azt mutatja, hogy az iroda­lomnak is és a politikának is szüksége van rá. Az írószövetség elnöke be­szélt az Olvasó népért moz­galom meghirdetése óta el­telt esztendő eseményeiről. Könyvtári hálózatunkra vi­lágviszonylatban is büszkék lehetünk, mondotta, de az a tény, hogy a könyv­beszer­zésre fordított összeg évről­­évre csökken, eddigi eredmé­nyeinket veszélyezteti. A mozgalom egyik legfontosabb bázisa a könyvtár kell, hogy legyen. Nem csupán az olva­sók számát szükséges növel­ni, hanem az igazi, jó iro­dalmat olvasókét, vagyis az általános ízlés szintjét. Ez hosszú évekig tartó munka, amelyet már az óvodában el kell kezdeni. Biztató az a lel­kesedés és tenniakarás, amellyel a pedagógus-társa­dalom fogadta a mozgalom célkitűzéseit. Olyan forra­dalomra van szükség az él­(Folytatás a 2. oldalon.) Darvas József író az ünnepi könyvhétre megjelent kötetét dedikálja. Szakmunkástanulók üdültetése A Munkaügyi Miniszté­rium az idén is kéthetes ked­vezményes üdültetéssel bőví­ti a szakmunkástanulók nyá­ri pihenésének programját A tanulásban és a KISZ- munkában jeleskedő, és a szociális támogatásra szoruló fiatalok, kereken tizenhétez­ren vesznek részt a kedvez­ményes nyaraltatási akcióban a magyar tenger partján. Felújították az újhutai üdü­lőt, s a Bakonyban, Kardos­réten sátortábort vertek. Ezenkívül az ország 11 váro­sában idény­ üdülőnek ren­deztek be 14 szakmunkás­tanuló-otthont. Fock Jenő hazaérkezett Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, aki az osztrák kormány meghívására — fe­lesége társaságában — hiva­talos látogatást tett Ausztriá­ban, szombaton délután visz­­szaérkezett Budapestre. Fock Jenő és kíséretének fogadására a Nyugati pálya­udvaron megjelentek: Fehér Lajos és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei, dr. Bíró József kül­kereskedelmi, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szilágyi Béla kül­ügyminiszter-helyettes, to­vábbá a Minisztertanács tit­kársága és a Külügyminisz­térium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt az érkezésnél az Osztrák Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének több képviselője.

Next