Kisalföld, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
» VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *1 1,134'’ír ~JYĺjK-j»urbuN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA DVÖR, 1969. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK * XXV. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM A tartalomból: A Minisztertanács ülése Szív a faházban A Bódeni-tó partján Rádió» és tv-műsor ARA: 80 fillér - A szovjet parlamenti küldöttség látogatása Győrött Csütörtökön délelőtt Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége megyénkbe érkezett. A küldöttség tagjai: Vlagyimir Fjodorovics Zsigalin, a Szovjetunió nehézenergetikai és közlekedési gépgyártási minisztere, Leonyid Alekszandrovics Bomgyin, a nemzetiségi tanács mezőgazdasági bizottságának tagja, az SZKP asztrahányi területi Bizottságának első titkára, Leonyid Nyikolajevics Lencman, a nemzetiségi tanács külügyi bizottságának tagja, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Gumer Iszmagilovics Uszmanov, a nemzetiségi tanács építési és építőanyagipari bizottságának tagja, a Tatár Autonóm Szovjet Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zulejha Iszmail Guszejnova, a nemzetiségi tanács kulturális és tudományos bizottságának tagja, az Azerbajdzsáni Szocialista Szovjet Köztársaság felső- és középfokú szakoktatási minisztere, Sztyepan Ivanovics Olejnnik, az Ukrán Írók Szövetsége elnökségének és a „Perec” című folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, Jelizaveta Pavlovna Cepluhina, a moszkvai Dzserzsinszkij Textilgyár szövőnője és Rászul Pasijev, a nemzetiségi tanács terv- és pénz program a Győr-Sopron megyei Tanács székházának kis tanácstermében kezdődött. Itt baráti beszélgetés alakult ki. A baráti beszélgetésen a már felsoroltakon kívül részt vett Zámbó József, a megyei pártbizottság titkára, országgyűlési képviselő, Jankovits István, a Győr városi Pártbizottság első titkára, dr. Révay Zoltán, országgyűlési képviselő, Kovács Sándor, a Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozója, országgyűlési képviselő és Farkas Tibor, a Győr városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A kölcsönös ismerkedést és üdvözlést követően Lombos elvtárs ismertette megyénk földrajzi fekvését, a Kisalföld iparának, mezőgazdaságának alakulását, fejlődésének legfontosabb mozzanataik Tájékoztatást kaptak a ügyi bizottságának tagja, a szocialista munka hőse, a Türkmén Szocialista Szovjet Köztársaság geoktepeni kerületében lévő Gorkij kolhoz elnöke. A küldöttséggel együtt érkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A küldöttséget elkísérte Győr-Sopron megyébe dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint Papp János, a Központi Bizottság tagja, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. A küldöttséget a megye keleti határánál, Gönyü mellett Pataki László, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Lombos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta. Pataki elvtárs meleg szavakkal üdvözölte a kedves vendégeket. A szívélyes fogadtatást Maserov elvtárs meleg szavakkal köszönte, közben Győr- Sopron megyei úttörő lányok és fiúk virágcsokrokat adtak át a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége tagjainak. kedves vendégek a kulturális életről és az idegenforgalom alakulásáról. Lombos elvtárs tájékoztatójára Maserov elvtárs válaszolt, majd a küldöttségnek a nevében Zsigalin elvtárs, a Szovjetunió nehézenergetikai és közlekedési gépgyártási minisztere adott tájékoztatót. Elmondotta Zsigalin elvtárs, hogy a Szovjetunió ipara és mezőgazdasága jó ütemben, rendszeresen fejlődik. A mezőgazdaságot érintve elsősorban a kemizálás, az öntözés és a gépesítés nagy jelentőségét hangsúlyozta. Azután elsősorban az ipar fejlődésével foglalkozott, és ennek során elmondotta, hogy a népgazdasági reform megvalósításáért szerteágazó sikeres erőfeszítéseket tettek. Jelenleg az 1970. évi terv kidolgozásával foglalkoznak. E munkában a tudomány nagyon fontos szerepet kap. Azt akarjuk — hangsúlyozta —, hogy a technika fejlesztésével, az erkölcsi és anyagi ösztönzők alkalmazásával mind több olyan terméket gyártson a szovjet ipar, amely a világpiacon előkelő helyet tud magának biztosítani. A két köztársaság, a Szovjetunió és Magyarország gazdasági kapcsolatáról beszélve Zsigulin elvtárs elmondotta, hogy csupán az ő általa vezetett minisztériumhoz tartozók közül 50 vállalat tart rendszeres kapcsolatot különböző magyar gyárakkal. A szerszámgépek, közúti és vasúti járművek, kikötői portáldaruk szerte a Szovjetunióban jó hírnevet szereztek a magyar dolgozó népnek. Zsigalin elvtárs ismertette azt a széles versenymozgalmat, amely Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére a Szovjetunióban kibontakozik. Az elvtársi eszmecsere után ebédszünet következett. Az ebéd alkalmával pohárköszöntőt mondott Pataki elvtárs. Éltette a két testvéri szocialista köztársaság tartós, elvtársi, virágzó együttműködését. A kedves vendégek nevében Zsigalin elvtárs válaszolt a megyei pártbizottság első titkárának pohárköszöntőjére. Baráti beszélgetés Megyénk határán várta a vendégeket Pataki László és Lombos Ferenc. Az úttörők csokrokkal köszöntötték messziről jött barátainkat. A Vagongyár motorgyáregysége előtt Horváth Ede vezérigazgatós a gyárban készült teherautó prototípusát mutatja a delegáció tagjainak Gyárlátogatás Délután a Magyar Vagon- és Gépgyárat látogatták meg. Elsőnek Horváth Ede, a gyár vezérigazgatója és Port Árpád, a vállalati pártbizottság titkára ismerte be a termelést, illetve politikai életet. Maserov elvtárs őszinte, szívből jövő gondolatokkal mondott köszönetet a gyár vezetőinek a tájékoztatásért, majd a két nép barátsága jelképeként Lenin-szobrot adott át a Magyar Vagon- és Gépgyár vezetőinek. Ezután került sor két üzemrész megtekintésére. Meglátogatták az új motorgyárat és a közúti futóműveket készítő üzem(Folytatás a 2. oldalon.) A szél is viszi az embert Házasodik a Béke és a Búzakalász. Augusztusra szép esküvő lesz. Esőfelhők ereszkednek a poros lombok fölé, egy rövid félórára, és zuhog már. Ázik Lébény, gőzölög a forró falu. Kedden este üléseztek a vezetőségi tagok nem is tudom pontosan, hányadszor, az egész falu lázban a nagy akarástól: fogjunk öszsze. Minek? — A szél is viszi az embert — mondják a gazdák. — Itt is, ott is egyesülnek, jó tervekkel, ez kedvcsináló. De bennünket külön-külön sújt a kicsiség. Itt van például a szénaügy. Az elmúlt évek átlagában körülbelül 1 200 000 forint bevételt hozott a hanyi széna, mert évente 30—40 vagonnal eladhatott belőle a Béke meg a Búzakalász is. Az idén nem vagy alig találnak neki piacot. Nem azért, mert nem kell a széna, de amelyik vállalat venne, az csak igen szorult helyzetben köt vásárt 30—40 vagont kínáló partnerrel. Hetven—nyolcvan vagon, az igen! A két téesznek van annyija... A Béke, szerződésben a Lajta-Hansági Állami Gazdasággal, évente 100 holdon hibrid vetőmag kukoricát állít elő, ezért forintban visszakapja a termés másfélszeresét. Jó üzlet. De milyen gond minden évben kikeresni a nagy lébényi határban azt a 100 holdat, hogy jó földje legyen a kukoricának, a szomszéd tsz ne a közelben vesse a magáét, hiszen a hibridnél nagyon kell vigyázni az izolációra. Együtt nem 100 holdon, hanem kétszázon termelhetnének kedvező körülmények között. Jó lenne gépesíteni, korszerűsíteni például az állattenyésztést, de hát a forint — külön-külön — erős mértékletességre int. Együtt csaknemmásfél millió forint amortizációs alappal számolhatnak, és évente körülbelül négy és fél millió forint értékű beruházásra futna. Ezek a buzdító tények. Száz hold híján 8000 holdjuk lenne.(!) Ebből csaknem 5000 hold a szántó, ötszázötven tag, ebből négyszáz a dolgozó. Hogy melyik tsz nyerne a másikkal? Az eddigi versengés nem engedett nagy különbséget hagyni. A Békének egy szántóegységre jutó bruttó jövedelme 3993 forint, a Búzakalásznak 3652 forint. A 100 holdra jutó húsértékesítés a Békében 89 mázsa, a Búzakalászban 81 mázsa. A Béke két éve „ráállt” a sertésre, megépült a 800 férőhelyes hizlalda, az idén elkészül a 60 férőhelyes fiaztató, és jövőre... Mindenképpen tervbe volt még egy 800 férőhelyes hizlalda építése. De ez már közös lesz. És eddig külön-külön eladtak körülbelül 1000—1000 sertést, most eladnak majd háromezret meg 350 hízott marhát. Fedél alá zavarja a zápor a terményhordókat. — Mit szólnak a házassághoz? — Előbb kellett volna. — Mikor? — Tavaly is akartuk, csak akkor még volt, aki azt mondta, várjunk, mivel a korai házasság nem mindig tartós. — Ez az lesz? — Összetartozunk. Egy határ termi a kenyerünket, miért aggódnánk, vesződnénk érte külön? Az őszieket már együtt akarják venni. Ezért házasodnak augusztusban, áldomásos menyegzővel. És mi lenne az első és legfontosabb közös tennivaló az új alapszabály elkészítése mellett? A szakemberek mondják: — Már az első évben megoldanánk a kukoricavetés felén a teljes gépesítést. A nyolcszáz holdból csak anynyi kapálni való maradna a két gazdaságnak, mint most az egynek. Aztán majd meglátjuk. A forint izgatja az embereket. Ezután melyik tsz mércéje szerint alakul a részesedés? — Nincs nagy különbség a kettő között, a Béke valamivel többet fizet, de így lesz a Búzakalászban is ... „Mikor még az az egy kis téesz volt a faluban” — erről beszél a szín alatt az idős ember. Nem véletlen mostanában az emlékezés. gszm Teljesítse feladatát a kereskedelem! A megyei tanács vb ülése Mint alakult tavaly megyénkben a lakosság vásárlóereje és a kereskedelem árualapja, ezt vitatta meg tegnapi ülésén Győrött a Győr- Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozás alapjául szolgált a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának előterjesztése a lakosság készpénzforgalmáról. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy tavaly a bérből élő lakosság vásárlóereje 6,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1967-ben. A vásárlóerő növekedése azonban csak kis mértékben köszönhető az átlagkereset emelkedésének, és inkább abból ered, hogy 3,8 százalékkal nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, tehát több dolgozó élt bérből tavaly, mint 1967-ben. A tavalyi bérügyi intézkedések következtében az iparban, a kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók keresete 3,7, illetve 3,1 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezeti tagok részesedése 10,7 százalékkal volt több tavaly, mint 1967-ben. Egy tagra jutó részesedés tavalyelőtt 18 524, tavaly 19 857 forint volt a megye termelőszövetkezeteiben. Ez a jövedelemnövekedés annál is inkább figyelemre méltó, mert ugyanakkor 3,4 százalékkal növekedett a tagok száma is. Érdekes statisztikai adat: tavaly minden 100 forintból 80,9 forintot költött a lakosság áruvásárlásra, 1,4 forinttal kevesebbet, mint 1967- ben. Mérséklődött tehát a lakosság áruvásárlási törekvése, és több pénzt tett betétbe, mint előző esztendőben, amikor az új gazdasági reform bevezetése előtt megnőtt a vásárlási kedv. A végrehajtó bizottság megállapította: az alapvető élelmiszerekből tavaly zavartalan volt az ellátás. Javult a húsellátás: 121 vagonnal több hús és hentesáru került a fogyasztókhoz, mint 1967-ben. A friss hús iránti fogyasztói igényeket azonban a kereskedelem még nem tudta kielégíteni. A ruházati kereskedelemben tavaly kezdetben fellendülés volt tapasztalható , nagy készletekkel kezdte az új mechanizmus gyakorlását a kereskedelem, később azonban akadozott az ellátás, fogytak a készletek, gyérült a választék, és a kereslethez csak részben alkalmazkodik még ma is a kínálat. Ugyanakkor helytelen, merev az árpolitika a kereskedelmi szerveknél, pedig a választék bővítése, a rugalmas árpolitika a (Folytatás a 2. oldalon.)