Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
Véget ért a prágai tanácskozás Prága (MTI) Pénteken Prágában befejezte munkáját a budapesti felhívást aláíró hét szocialista állam külügyminisztereinek tanácskozása. A baráti, elvtársi légkörben lefolyt tanácskozáson megvitatták az összeurópai értekezlet előkészítésének néhány kérdését. Befejezésül nyilatkozatot írtak alá. (TASZSZ) A A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterei tanácskozásának NYILATKOZATA 1969. október 30-án és 31-én Prágában tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről — Ivan Basev miniszter; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Jan Marko miniszter; a Lengyel Népköztársaság részéről ■— Stefan Jedrychowski miniszter; a Magyar Népköztársaság részéről — Erdélyi Károly miniszterhelyettes; a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Otto Winter miniszter; a Román Szocialista Köztársaság részéről — Corneliu Manescu miniszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Andrej Cromiko miniszter. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték törekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás részvevői különös figyelmet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz-európai értekezlet összehívásának előkészítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az össz-európai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széleskörű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtartására és az európai biztonság közös erőfeszítés útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az össz-európai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolják az össz-európai értekezlet napirendjére. Az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erő "szakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban. Az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, " az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki,tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése az államok közötti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamenynyi népe létérdekeinek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná valamennyi európai állam széleskörű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hozzájárulna a történelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az össz-európai értekezleten résztvevő államok közös erőfeszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson résztvevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseiképpen az érdekelt államok két vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az össz-európai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek ellenére az összeurópai értekezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a résztvevők körére, vagy az összehívás rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha a jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai felhívják az összes európai államokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyenek erőfeszítéseket az össz-európai értekezlet mielőbbi összehívására. Az értekezletet véleményük szerint 1970 első felében Helsinkiben lehetne megtartani. Prága, 1969. október 31. Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterhelyettese, Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A nap eseményeiről Napirendet is ajánlanak Diplomáciai élénkség Bonnban Feszült figyelemmel várta a világ a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterinek nyilatkozatát prágai tanácskozásukról. Mint várható volt, a nyilatkozat örömmel állapítja meg: a március 17-i budapesti felhívás megállapnását igazolta le az élet, ezért is lett a javaslat Európában aktív megvitatás tárgya. Az érintett országok többsége pozitívan reagált az európai biztonsági értekezletet javasló felhívásra, és a varsói országok külügyminiszterei, miközben nyugtázzák a finn kezdeményezést az értekezlet előkészítésében és megtartásában, most már napirendet is ajánlanak. Úgy vélik, főképp két kérdést lenne érdemes megvitatnia az össz-európai értekezletnek, amelyet véleményük szerint már 1970 első felében Helsinkiben meg lehetne tartani. Az első pont az európai biztonság megteremtésével, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondással foglalkoznék, az európai államok kapcsolataiban. A második napirendi pont az európai országok közti kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeivel foglalkoznék. „Az össz-európai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében” — hangoztatja a többi között a prágai nyilatkozat. A bonni parlamentbenbefejeződött az első vita az új kormány hivatalba lépése óta. Többnyire éles összecsapások jellemezték,az ellenzék még a Brandt-kormány aránylag óvatos külpolitikai új irányvonalát is sokallja. Mindez azonban láthatóan (legalábbis egyelőre) nem akadályozza az NSZK új kormányát a megkezdett út folytatásában. Nem lehet jelentőség nélkül valónak tekinteni például, hogy az új alkancellár és külügyminiszter, Walter Scheel úgy kezdte meg diplomáciai tevékenységét, hogy elsőnek Carapkin szovjet nagykövetet fogadta csütörtökön és a brit nagykövetre csak pénteken került sor, míg az USA bonni nagykövetével hétfőn lesz az első találkozója. (RS) KISALFÖLD Ülést tartott az Elnöki Tanács Vízum nélkül utazhatunk az NDK-ba A kutatók és a gyakorlat Változások a honvédelmi hozzájárulásban Évforduló névadóval A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudománypolitikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. segíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerühessenek az iparba vagy a népgazdaság más területére, és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét. Az új rendelet szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt leszereltek; akiklegalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek; akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. A rendelet az eddigiekhez képest rugalmasabban állapítja meg a hozzájárulás fizetésének kezdeti időpontját. Egyben feleli a honvédelmi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a kereset tizenkét százaléka. A honvédelmi hozzájárulás felemelt összegéből a sorkatonai szolgálatot teljesítő, arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél magasabb segélyt kapnak, és a szolgálatukat befejező sorkatonák egyrésze — a polgári életbe történő beilleszkedés segítésére — egyszeri pénzjuttatásban részesül. Az Elnöki Tanács törvény erejű rendeletével összhangban a kormány módosította a hadkötelezettséget teljesítő érdekvédelméről szóló rendeletét. Felemelte a családi segély összegét és újra szabályozta folyósításának feltételeit. Az új rendelkezés nem ír elő határozott összeget családi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozó bármely forrásból származó összes jövedelmét havi 800 forintra kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300—300 forinttal kell felemelni. A külön háztartásban élő hozzátartozók esetében az eltartásra szorulók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelmét egy személy esetén havi 600 forintra kell kiegészíteni, s minden további személy esetén 200—200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az érvényben levő rendelkezések figyelembevételével továbbra is a tanács állapítja meg. A segély folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. Az Elnöki Tanács a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállásának kétszázéves évfordulója alkalmából — „Semmelweis Orvostudományi Egyetem”re változtatta. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyekben is döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Külföldi körkép PRÁGA A Cseh Szocialista Köztársaság belügyminisztériumának határozata alapján jóváhagyták a cseh felsőoktatási intézmények diákszövetségének alapszabályzatát. A szövetség elismeri a CSKP vezette nemzeti frontban kifejezésre jutó politikai rendszert, és miután felveszik a nemzeti front tagjai sorába, támogat minden, a társadalom szocialista fejlődését célzó kezdeményezést. / NEW YORK Az ENSZ-közgyűlése pénteken 95 szavazattal, kettő ellenében, hat tartózkodás mellett elítélte a Dél-afrikai Köztársaságot, mert nem hajlandó függetlenséget adni Délnyugat-Afrikának. A határozat ellen szavazott Portugália és a Dél-afrikai Köztársaság; tartózkodott a szavazástól Franciaország, Nagy- Britannia, Ausztrália, Elefántcsontpart, Botswana és Malawi. TOKIO Pénteken a japán vasútvonalakon 340 000 vasutas 17 órás sztrájkja következtében teljesen megbénult a forgalom. A vasutasok a vasúti kocsikra kiáltványokat ragasztottak, amelyeken kifejtik a sztrájk okait. „Nemcsak többezer társunk elbocsátása ellen harcolunk, az elbocsátások veszélyeztetik a vasúti közlekedés biztonságát is”. DUBNA Pénteken Dubnában befejezte munkáját az Egyesült Atomkutató Intézet tagországai szakértőinek bizottsága, miután megvitatta a tudományos központ 1971—1975-ben történő fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat. A bizottság meghatározta a laboratóriumok fejlesztésének és az új berendezések építésének tervét. Nagy sajtóértekezlet Moszkvában A téma: a közel-keleti tűzfészek Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője értekezletet tartott a szovjet és a nemzetközi sajtó rekordszámú képviselője részvételével. Nyilatkozatot olvasott fel a közel-keleti helyzetről. A nyilatkozat bevezetője hangsúlyozza, a közel-keleti helyzet továbbra is súlyosan éleződik. Izrael nem szünteti be az arab államok elleni provokációit. A tűzszüneti vonalat Izrael gyakorlatilag frontvonallá változtatta. Mindez, továbbá a közelkeleti politikai rendezésre irányuló javaslatok tudatos megtorpedózása Izrael részéről megerősíti, hogy az izraeli vezetők nem a békére, hanem a válság súlyosbítására törekszenek. A szovjet nyilatkozat kalandornak bélyegzi meg az izraeli vezetőket, rámutat arra, hogy politikájuk más, mint a haladó rendszerű arab államok, az arab népek nemzeti függetlensége, szabadsága elleni imperialista tervek megtestesülése. A továbbiakban a szovjet nyilatkozat állást foglal amellett,, hogy az izraeli csapatokat haladéktalanul vonják ki az összes megszólt arab területekről. Sajnálkozva állapítja meg, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország biztonsági tanácsbeli képviselőinek az izraeli agresszió következményei felszámolását előmozdítani hivatott tárgyalásai nem jártak eredménnyel. Reméli, hogy a további tárgyalások pozitív eredményeket hoznak, és ezeknek az eredményeknek az elérése nem fog elhúzódni. A szovjet kormány úgy véli, hatékony intézkedéseket kell tenni a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának megvalósítására. A nyilatkozat befejezésül leszögezi: a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy továbbra is sokoldalú támogatást nyújtson az arab államoknak, amelyek harcot vívnak nemzeti függetlenségükért, azért, hogy népeik haladó vívmányait megőrizzék Izrael és imperialista pártfogóinak merényleteitől. (MTI) Katona-főiskolai pályázat A honvédelmi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben pályázati felhívást adott ki a katonai főiskolákra történő jelentkezésekre. A pályázók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek (sorkatonák is) a kiegészítő parancsnokságtól kapnak. A felvételi lapot kitöltők matematikából és fizikából írásbeli vizsgát tesznek 1970 februárjában. A pályázat beküldésének határideje 1970 január 31. (MTI) 1969. november 1., szombat Algéria ünnepe Nemzeti ünnepe van ma Algériának, kettős ünnepe. Az ország lakossága most emlékezik meg a demokratikus és népi köztársaság kikiáltásáról, de arról az eseményről is, amely ezt az államalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt esztendeje, november 1-én, hogy kirobbant az algériai nép nemzeti felszabadító háborúja, amely súlyos véráldozatok árán, de világraszóló hősiességgel és kitartással vereséget mért a francia gyarmatosításra és kivívta az egykori „tengerentúli megye” önálló államiságát. A felszabadító harcban Algéria nemcsak egymillió fiát és leányát vesztette el a nyolc évig tartó küzdelemben, a gyarmatosító légiók nyomát mindenütt lerombolt falvak jelezték. Nemcsak fájó sebeket kellett tehát begyógyítani, hanem építeni és újrakezdeni is kellett az egykor francia Algéria hajdani urainak távozása után. Algéria népének és vezetőinek jutott erejük arra is, hogy társadalmilag is újat kezdjenek. Ezt jelzik az algériai forradalom olyan állomásai, mint a francia földbirtokok kisajátítása, az államosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, az iparfejlesztés, és a gyarmati sorból felszabadult lakosság emberhez méltó életének biztosítását szolgáló megannyi szociális és kulturális intézkedés. Az új Algéria ma megbecsült tagja a nemzetek nagy családjának. A szocialista országok népe mélységesen együttérzett annak idején a hős algériai nép nagyszerű szabadságküzdelmével, s az algériai függetlenség óta rokonszenvvel figyeli, cselekvő szolidaritással segíti országépítő munkáját. Hiszszük, hogy e kapcsolatok fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy az algériai nép még eredményesebben munkálkodhassak azoknak a vívmányoknak a megszilárdításán és továbbfejlesztésén, amelyeket a ma tizenöt esztendeje kezdődött felszabadító háborújának eredményeként vívott ki magának. Nagy nemzeti ünnepén szeretettel köszöntjük az algériai demokratikus és népi köztársaságot. Tisztelgünk a hősök emléke előtt, akik életüket adták az algériai szabadságért. Köszönniük az új országot építő dolgozókat, s bízunk abban, hogy — mint eddig is — a jövőben is meg fogjuk találni azokat a mozzanatokat, amelyek alapján eredményesen fejlődhet tövében együttműködésünk a nemzetközi politika porondján is, valamennyiünk javára. S. P.