Kisalföld, 1969. december (14. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

A Kép­ár Táltos vezetésével Szloszkvába utazott párt- és állami küldöttségünk Az előzetes megállapodásnak megfelelően ez év december elején Moszkvában a Bol­gár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozójára kerül sor, amelyen véle­ménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak­ vezetésével hétfőn dél­előtt elutazott a magyar kül­döttség az európai szocialista országok párt- és állami veze­tőinek moszkvai találkozójá­ra. A küldöttség tagjai: Fock­­Jenő­,a Minisztertanács elnö­ke, Komócsin Zoltán, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai és Er­délyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, a Központi Bi­zottság tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Politi­kai Bizottság tagjai, Acél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András bel­ügyminiszter, Péter János külügyminiszter és dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter búcsúz­tatta. Jelen volt a búcsúzta­tásnál F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. (MTI) Legyen Európa a törlés béke földje! Bécsben hétfőn véget ért európai biztonsági és együtt­működési értekezlet plenáris ülése. Délután a munkabi­zottságok és az elnökség je­lentése alapján megvitatta és elfogadta a konferenciának az európai népekhez és kormá­nyokhoz intézett deklaráció­ját. A bécsi deklaráció csatla­kozik a budapesti felhíváshoz és támogatja a szocialista or­szágok külügyminisztereinek prágai nyilakozatát. Egyetért azzal a javaslattal, hogy Hel­sinkiben már 1970-ben össze­üljön az európai biztonsági konferencia. Az európai népek megkö­vetelhetik, az európaiaknak meg kell követelniök parla­mentjeiktől és kormányaiktól, hogy ébredjenek súlyos fele­lősségük tudatára és konkrét tettekkel mozdítsák elő konti­nensünk biztonsági és együtt­működési problémáinak meg­oldását — emeli ki a dekla­ráció. Hangsúlyozza, hogy e fel­hívást 26 európai ország, va­lamint 31 európai és nemzet­közi szervezet, továbbá kü­lönböző politikai pártok és különböző világnézetű egye­sülete, egyházak, tudományos testületek és szakszervezetek Bécsben összegyűlt 300 kép­viselője intézi európai kor­társaihoz. Miután Európa eddig két világháború tűzfészke volt, most már a tartós béke kon­tinense is lehet és ezzé is kell válnia — hangzik a deklará­ció. (MTI) KISALFÖLD fi­lgo eseményeiről Megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete A Life fotósorozata az amerikai vérengzésről Az elmúlt órákban szokat­lanul sok protokolláris köte­lessége akadt Julianna hol­land királynőnek és férjének, Bernhard hercegnek: egymás után kellett üdvözölniük a nyugat-európai Közös Piac tagállamainak kormányfőit, akik a szervezet hágai csúcs­értekezletére érkeztek a hol­land fővárosba. A parlament lovagtermében meg is kezdő­dött a konferencia. Pieter de Jong holland miniszterelnök házigazdái megnyitóbeszéde az ilyenkor kötelező általá­nosságok tetszetős gyűjtemé­nye volt Egyetlen szó sem esett benne a hágai konfe­rencia legizgalmkasabb témá­járól, arról, hogy annyi visz­­szautasítás után felveszik-e végre hetedik tagnak Ang­liát. Ennek fényében természe­tes, hogy a legnagyobb ér­deklődéssel Georges Pompi­dou francia köztársasági el­nök beszédét várják a hol­land fővárosban összesereg­­lett újságírók. Londonban né­mi aggodalmat keltett, hogy a hágai csúcs előtt ült össze a gaulleista párt, a UDR fon­tos értekezlete és ezen hitet tettek a De Gaulle-féle poli­tika folyamatossága mellett. Márpedig közismert, hogy a Közös Piacba való brit belé­pés minden esetben a francia ex-elnök sziklaszilárd állás­pontján futott zátonyra. Azt még a legpesszimistább megfigyelők sem tartják va­lószínűnek, hogy De Gaulle utódja, Pompidou is „végle­ges” nemet mond az angol felvételi kérelemre. Az azon­ban könnyen elképzelhető, hogy Párizs úgy érzi: nem kell elsietni a brit belépést, előtte még nem ártana némi előnyöket kiharcolni, minde­nekelőtt a francia mezőgaz­daság számára. Az amerikai vezetésnek egyébként mind kellemetle­nebb órákat szerez az a nö­vekvő felháborodás, amely a dél-vietnami vérengzések nyilvánosságra kerülése óta zúdul végig öt kontinensen. Ez alól nem kivétel az észak­amerikai földrész, sőt maga az Egyesült Államok sem. A Life, a világ egyik legna­gyobb példányszámú maga­zinja a legfrisebb jelentések szerint drámai képsorozatban számol be a My Lai tömeg­gyilkosságról. A nemzetközi közhangulat­ra jellemző, hogy még a dél­vietnami rezsim parlament­jében is csoport alakult amely Thieu elnök tiltakozá­sa ellenére hivatalosan be­jelentette: megvizsgálja a mészárlás körülményeit. (RS) A lottó jutalomsorsolása A Sportfogadási és Lottóigazga­­tóság hétfőn Münnich Ferenc ut­cai székházában tartotta a lottó novemberi jutalomsorsolását. A húzáson a 47. játékhét szelvényei között összesen 1011 tárgynyere­­ményt sorsoltak ki. GYORSLISTA! Az 1969. december 1-én megtar­tott lottó jutalomsorsolásról, me­lyen a 47. heti lottószelvények vettek részt. Szám: Nyeremény: 0000151 „bátor lakbér.” 0 016 747 háztart. g. 0 026 857 hűtőgép 0 034 103 mosógép és centrifuga 0 043 327 tv 0 044 327 „lak­tex.” 0 057 771 rádió 0 057 862 „háztart. g.” 0 658 591 mosógép és centrifuga 0 660 732 varrógép 0 665 321 varrógép 0 686 310 Utalv. 0 676 778 lemezjátszó 0 700 631 éléskamra ut. 0 706 451 háztart. g. 0 707 301 lak-tex. 0 709 051 varrógép 3 206 081 éléskamra ut. 3 390 869 éléskamra ut. 3 398 962 lemezjátszó 3 408 745 utalv. 3 4­14 072 fényképezőgép 3 414 550 ka lak-teh. 3 420 90­ ruházati cikk 3 426 538 lak-teh. 3 426 646 éléskamra ut. 3 442 642 varrógép 7 410 279 utasv. 7 429 641 mosógép és centrifuga 7 485 484 fényképezőg. 7 491­ 483 ruházati cikk 7 520 683 éléskamra ut. 7 4?8 096 OFOTÉRT Ut. 7 538 472 tv 7 543 91­6 éléskamra ut. 7 546 704 rádió 7 548 199 rádió 7 548 721 méteráru 7 563 804 ruházati cikk 90­­ 004 háztart. g. Szám: Nyeremény: 7 581 477 hűtőgép 7 583 689 ki mit vál. 7 583 856 ki mit vál. 7 585 228 bútor-lakbér. 7 593 406 rádió 7 596 679 utalv. 7 600 131 ruházati cikk 7 617 421 utalv. 7 626 929 háztart. g. 7 637 633 lak­tex. .7 645 456 BÁV-Ut. 7 651 209 éléskamra ut. 7 656 092 OFOTÉRT ut. 7 656 625 tv 7 663 015 lak-tex. 7 663 912 ki­mit vál. 7 668 057 utasv. 7 683 690 hűtőgép 7 690 513 mosógép és centrifuga 7 706 726 háztart. g. 7 723 973 méteráru 7 740 791 háztart. g. 7 748 027 éléskamra ut. 7 750 249 éléskamra ut. 7 766 242 mosógép és centrifuga 7 770 122 fényképezőgép. 7 773 393 mosógép és centrifuga 7 811 638 éléskamra ut. 7 812 426 bútor­ lakbér. 7 828 470 BÁV ut. 7 833 048 ki­mit vál. 7 834 611 tv 7 838 927 éléskamra ut. 7 870 lemezjátszó 7 882 336 lak­tex. 7 883 162 háztart. g. 7 884 270 háztart. g. 7 886 926 óra. 9 623 OFOTÉRT Ut. 9 208 498 éléskamra ut. 9 211 542 tv 9 380 015 ki­mit vál. 9 380 438 BÁV Ut. 9 383 776 éléskamra ut. A nyertes szelvényeket 1969. de­cember 20-ig kell eljuttatni a Sportfogadási és Lottóigazgató­­ség lebonyolítási osztályához (Bu­dapest V., Münnich Ferenc u. 15.) A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­lunk. (MTI) . Russel levele) Bertrand Russell, a világ­hírű brit filozófus hétfőn Londonban nyilvánosságra hozott nyílt levélben felkérte U Thant ENSZ-főtitkárt: tá­mogassa egy nemzetközi bi­zottság megalakulásának a gondolatát, amelynek az len­ne a feladata, hogy vizsgála­tot folytasson az amerikaik által Dél-Vietnamban elkö­vetett kínzásokról és népir­tásról. Russell helyteleníti, hogy a Pentagon létesítsen bizottsá­got ezeknek a bűntetteknek a kivizsgálására, mert a vizs­gálatnak előre elhatározott eredménye lenne. Emlékérmet alapítottak A független Magyarországért munkálkodók kitüntetésére A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudomá­sul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötö­dik évfordulójára felszabadu­lási jubileumi emlékérmet alapított. A jubileumi kitün­tetéseket 1970. április 4. alkal­m­m­al az Elnöki Tanács azok­nak adományozza, akik a füg­getlen, szabad és demokra­tikus Magyarország megszül­­etéséért és megerősödéséért, a szabadságért, demokráciá­ért és a szocializmusért vívott küzdelemben kimagasló érde­meket szereztek. Az Elnöki Tanács módosí­totta a dolgozók betegségi biz­tosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Győr közlekedése Kiosztották a tervpályázat díjait Lapunkban már közöltük, hogy Győr Város Tanácsa és a KPM tanácsi közlekedési főosztálya tervpályázatot írt ki Győr belvárosi közlekedé­sének rendezésére. Nyolcva­nen váltották ki a pályázati kiírást, és 23 pályamű érke­zett. A bíráló bizottság első díjat nem adott. Második díj­jal, 30 000 forinttal jutalmazta Virág Lajos, Csordás Csaba, Molnár Viktorné és Csivalin Béláné közösen készített mű­vét, ugyancsak második díjat és 30 000 forintot kapott Nagy Károly és Vértes Albert mun­kája. Az említettek mind bu­dapesti tervezők. Harmadik díjat és 20 000 forintot kapott Németh Imre és Jezsó György győri mérnökök munkája, ugyancsak harmadik díjat és 20 000 forintot kapott Pócs István, Szécsi László, Balogh Attila, Besse László közösen készített munkája. Kiemelt megvételben részesítettek egy pályaművet, 12 000 forintot fi­zettek érte, simán megvettek 3 pályamunkát művenként 8000 forintért. A díjakat hét­főn délelőtt adta át a Közle­kedési- és Postaügyi Min-­sz­­tériumban dr. Cserniczki Gyula, Győr Város Tanácsa vb-elnöke, a bíráló bizottság elnöke. TELEX □ A japán kormányhoz közelálló körökben hétfőn be­jelentették, hogy Szato mi­niszterelnök valószínűleg de­cember 27-re kiírja az álta­lános választásokat. □ Zalman Lazar izraeli el­nök vasárnap újabb tíznapos haladékot adott Golda Meir kijelölt izraeli miniszterel­nöknek a kormányalakításra. Golda Meir már három hete próbálkozik sikertelenül egy olyan kormány megalakításá­val, amelyben minden na­gyobb izraeli politikai párt képviselve lenne.­­ Az amerikai szövetségi szervek három nappal ezelőtt letartóztattak egy elemi isko­lai tanítót, akinél kisebbfajta fegyverkészletet foglaltak le. Vasárnap tovább bogozták a szálakat, ezúttal két embert vettek őrizetbe, mert lakásu­kon 62 külföldi gyártmányú géppuskát találtak, a hozzá­való lőszerrel. A rendőrség nem közölt részleteket. □ A nigériai kormány szó­vivője hétfőn közölte, hogy a szövetségi hadsereg vadász­bombázói Lagostól nyugatra megsemmisítettek­ két biafrai repülőgépet. Nigériai csapatok haladnak Ohoboa felé azzal a céllal, hogy bekerítsék Owerrit, a még mindig biafrai kézen lé­vő utolsó nagyobb várost. 1969. december 2., kedd Indira Gandhi csatát C­satát nyert november végén Indira Gandhi, a földkerekség máso­dik legnagyobb lélekszámú országának, Indiának minisz­terelnöke. Nagyon fontos csa­tát, de minden jel szerint nem az utolsót. A legköze­­lebbinek már az időpontja is ismeretes: december végén az indiai nemzeti kongresszus párt országos bizottsága tel­jes ülésen dönt az Uralkodó párt új elnökének személyé­ről. Az egymást követő ütköze­tek sorozatának megértésé­hez természetesen ismerni kell az előzményeket. A for­dulópont valószínűleg 1967. volt. Indiában az addig egyeduralkodó kongresszus párt megtartotta ugyan veze­tő helyét, de a politikai élet irányításának régi értelem­ben vett monopóliumát el­veszítette. Ennek az volt az oka, hogy már akkor kibon­takozott a párton belül két irányzat. Az egyik, az úgynevezett „szindikátus”, a kongresszus párt­politikai gé­pezetét kézben tartó hivatá­sos politikusok köré tömö­rült. Ezek a belpolitikában az izmosodó indiai monopóliu­mok érdekeit képviselték, el­lenezték a földreformot és az állami ipar térhódítását. A másik irányzat Indira Gandhi, Nehru leánya, a füg­getlen India harmadik kor­mányfője köré tömörült. Ez a csoport sem követett egészen a közelmúltig radikális re­formpolitikát Mindamellett a belpolitikában elismerte a re­formok szükségességét és a külpolitikában állást foglalt a pozitív semlegesség Nehru által megszabott és nemzet­közi tiszteletet érdemlő poli­tikája mellett. 1967 után a kongresszus párton belüli két irányzat harcának hevességét fokozta, hogy a párton kívül a múlt­tól eltérően a jobboldalon és a baloldalon erőteljesebb el­lenzéki pártok jöttek létre. Ezek is küzdöttek egymással. A dolog lényegét tekintve azonban a jobboldali ellen­zék mégis a „szindikátus”, a baloldali ellenzék pedig Indi­ra Gandhi és csoportjának természetes szövetségese volt. Ez volt az a politikai hát­tér, amely előtt a legutóbbi hónapok eseményei leját­szódtak. Az első ütközetet a szindikátus kezdeményezte, amely R­eddi személyében még a nyáron a maga jelölt­jét akarta India államelnö­kévé választani. Indira Gandhi helyesen értette meg, hogy a kongresszus és az egész ország politikai irány­vonala elleni támadásról van szó, nem pedig egyszerű sze­mélyi kérdésről. Ezért július közepén bejelentette, hogy az ország 14 legnagyobb bankját államosítják. Röviddel utána közölte, hogy Giri haladó kongresszus párti politikust támogatja az elnökválasztási harcban, s nem a pártappa­rátus hivatalos jelöltjét, Red­­dit. Ezzel a két akcióval Indira Gandhi félreérthetetlenül je­lezte a világrésznyi ország­nak, hogy a személyi kérdé­sek szorosan összefüggnek az indiai társadalom további fej­lődésének problémáival. A közvélemény ezt meg is értette. Egész Indiában ha­­talmas tüntetéseken támogat­ták a tömegek Indira Gandhi politikáját. Az elnökválasztá­sokon Giri aratott győzelmet, s ezzel a miniszterasszony megnyerte az első menetet. A jobboldal ellentámadása jellemző módon a pártappa­rátus szűk körében követke­­zett be. A kongresszus párt 21 tagú munkabizottságában 11:10 arányban többségben voltak a jobboldali szárny emberei. Ezt N­adzsalingappa, a párt elnöke felhasználta ar­ra, hogy a bizottság egyik ülésén kizárassa Inaia mi­niszterelnökét, Indira Gan­dhit a kongresszus pártból! (A bizottság ülésén egyéb­ként Gandhi asszony tíz híve nem is volt jelen.) Már néhány nappal később kitűnt, hogy ez a manőver eredménytelen volt. Novem­ber 13-án a kongresszus párt parlamenti frakciója 330: 102 arányban Indira Gandhi­ támogatta és törvénytelennek minősítette a kizárási határo­zatot. Négy nappal később a parlament 306 :143 arányban bizalmat szavazott Indira Gandhinak. November utolsó napjaiban pedig a kongresz­­szus párt 400 tagú országos bizottságában Gandhi asz­­szony ismét erőteljes többsé­get szerzett. Ezt felhasználva Nidzsalingappát megfosztot­ták a pártelnökségtől és tíz hívével együtt kizárták a kongresszus munkabizottsá­gából. B­ármennyire is örvende­tes a kongresszus pár­ton belüli ilyen hely­zet alakulása, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a jobbszárny élvezi a nagy hatalmú indiai monopoltőkés körök támogatását és igen komoly befolyással rendelke­zik a párt vezető szerveiben! A jobboldalnak az országos bizottság december végi el­nökválasztási ülésén kell döntenie: aláveti-e magát a többség akaratának és ideig­lenesen visszahúzódik , vagy kettészakítja India legendás hírű történelmi pártját és új, jobboldali pártot hoz létre. — le — A kereskedelmet elemezték Képviselőink is felszólaltak A Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztéri­um jövő évi költségvetését vitatta meg hétfőn a Parla­mentben az országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága. Keserű Jánosné belkeres­kedelmi miniszterhelyettes elmondotta, hogy a kereske­delmi ágazatba tartozó vál­lalatok és szövetkezetek jö­vedelmükből a tervezettnél 10 százalékkal többet fizettek be az államkasszába. A ter­vezettnél magasabb nyereség megduzzasztotta a részesedé­si és fejlesztési alapokat is. Általános tapasztalat, hogy idei gazdálkodási esztendő­ben már lényegesen jobban hatottak az új mechanizmus szabályozói, mint tavaly. Pozitívabb le­nne az év végi mérleg, ha például a teljes nyereségtöbblet forgalomnö­vekedésből származna, s nem befolyásolta volna a szüksé­gesnél jobban a készletcsök­kentési megtakarításból, il­letve az árrés bővülésből ere­dő nyereség. Az áruellátást, választékot hátrányosan érintette, hogy az idei esztendőre kisebb for­galomnövekedéssel számol­tak. Emiatt egyes árucsopor­tokban — főként az olcsó cikkekből — kicsi a válasz­ték. Néhány nagykereskedel­mi vállalat alaposan kihasz­nálta a növekvő keresletet, s a tisztesnél magasabb nyere­séggel kalkulálta az árakat. A tervek szerint tovább ja­vítják a lakosság áruellátá­sát, bővítik az áruválaszté­kot. A külkereskedelem idei eredményeiről, jövő évi ter­veiről Czeitler Sándor mi­niszterhelyettes tartott tájé­koztatót. Kiemelte: a terve­zettnél jobb a külkereskedel­mi mérlegünk a korábbinál. Kedvező a jövő esztendei perspektíva is: 1970-ben ak­tív külkereskedelmi árufor­galom várható a rubel- és a dollárelszámolású piacokon. A két beszámolót élénk vi­ta követte, amelyben számos képviselő felszólalt. Dr. Ré­­vay Zoltán a vendéglátóipar munkájának néhány költség­­vetési vonatkozásáról kért bővebb tájékoztatást. Válasz­ként a szakemberek elmon­dották, hogy jelenleg ételár­kiegészítés címén az állam csaknem 70 millió forintot juttat a vendéglátóiparnak. Dr. Révay Zoltán azt is szóvá tette, hogy az üzletek­ből gyakran hiányoznak a már megszokott, kedvelt áru­cikkek. Javasolta: a bizonyos előleg lefizetésével a kívánt áru akkor is legyen megren­delhető, ha az adott üzlet raktárában éppen nincsen. Geiszbü­hl Mihály arról ér­deklődött, hogy milyen terü­leteken korlátozzák az illeté­kesek az exportengedélyek kiadását. A szakértők vála­szából kitűnt, hogy korláto­zásra csak azokban a szfé­rákban kerül sor, ahol kon­tingensen felüli, vagy a lakos­ság áruellátását szolgáló cik­kekről van szó.

Next