Kisalföld, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

1970. január 14., szerda Az itt 700 tenyészkedrt nevel a péti tsz Brigádok versengése Az intenzívebb sertésfajták tenyésztésére négy éve tért át a péri termelőszövetkezet, miután a régi sertésszálláso­kat korszerűsítette és új szál­lásokat is emelt. A termelő­szövetkezet sertésállománya 1967-től mentes a brucellózis­tól. Tavaly év elején jó hízó­sertés előállítására keresz­tezéseket végeztek a szövet­kezetben svéd nagy, fehér ko­cákkal és angol lapály kanok­kal. A Győr-Sopron megyei Állattenyésztési Felügyelőség törzskönyvi ellenőrzést vég­zett az állományon, és azóta tart a két fajta utódainak te­nyésztése. Tavaly november­ben az ország összes állatte­nyésztési felügyelőségének igazgatói értekezletén sertés­tenyésztési bemutatót a péri Haladás Tsz-ben rendezték meg. Dr. Szabó Zoltán, az Országos Állattenyésztési Fel­ügyelőség osztályvezetője is példaként említette a tsz ser­téstenyésztésének eredmé­­nyeit a kapuvári tanácsko­záson. Hizlalás mellett tenyészál­latok nevelésével is foglal­kozik a tsz két különálló, brucellamentes telepen. A de­cember 31-i kocaállomány 348, ebből svéd nagy fehér hússertés 274, angol lapály sertés 74. A svéd hússertés kocaállományból törzskönyvi ellenőrzés van 151 állaton, az angol lapály állomány pedig teljes egészében törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. A törzs­könyvi ellenőrzéstől mentes svéd állományt 1970. decem­ber 31-ig selejtezik. A múlt év végéig­ a péri Haladás Tsz-ben leellett ko­cáknál az egynapos átlag alomszám 10,3. Ebből a svéd nagy fehér, törzskönyvi el­lenőrzés alatt levő állomá­nyánál az egy ellésre jutó átlagos alomszám: 10,5. Az élve született malacok felne­velési aránya 21 napos korig 84,8 százalék. Az idén a termelőszövetke­zet 350 kocát tart, a terve­zett és leválasztott malacsza­porulat 5250, tehát az egy ko­cára jutó évi átlagos levá­lasztott malacszaporulat 15. Ezt a számot a szövetkezet szakvezetése az ellések szá­mának növelésével és a ma­lacok felnevelési körülmé­nyeinek javításával igyekszik elérni. Az értékesítési terv szerint a szövetkezet 700 te­­nyészkocasüldőt szeretne el­adni (és mellette 4100 hízott sertés értékesítése a terv). A hízó sertéseket 80 százalék­ban sonkasertésként szeret­nék értékesíteni, 200 tenyész­­kocasüldőt pedig a saját ál­lomány pótlására vesz te­nyésztésbe a tsz. A számottevő tervek meg­valósításáért január 8-án két, szocialista címért dolgozó brigád alakult. A vállalások között szerepel, hogy részt vesznek a közös gazdaságban működő tsz-akadémia előadá­sain. Az elhullási százalékot a szopós malacoknál a vá­lasztásig 17 százalék alá csök­kentik, a kocaforgót pedig 1,8-nál magasabbra növelik. Az egy kocára jutó malac­szaporulatot 16-ra növelik, és hatvannapos korban elérik a 20 kilós választási átlagsúlyt. Ennek a brigádnak Tóth Kál­mán a vezetője. Adamecz Ti­bor brigádja is hasonló vál­lalásokat tett, de az egy ko­cára jutó felnevelt malacsza­porulatot 17-re vállalja, s hatvan nap alatt 21 kilós vá­lasztási átlagsúlyt ér el. Év végén a közös gazdaság párt- és tsz-vezetősége érté­keli a két brigád közti ver­senyt, és jutalomban része­síti a brigádok tagjait. KISALFÖLD Testvérország életéből Automatizált üzemek az NDK-b­an Az NDK fennállásának 10. évfordulója alkalmából szá­mos olyan jelentős automa­tizálási objektumot helyez­tek üzembe, amely lehetővé teszi a munkatermelékeny­ség átlagos 50 százalékos nö­velését és biztosítja a fel­használt beruházási eszkö­zök gyors megtérülését. A sok ilyen objektum közül említünk meg néhányat. Nagy tempóban halad elő­re az automatizálás a ,,Fritz Heckert” Szerszámgép-kom­binátban Karl-Marx-Stadt­­ban. Itt üzembe helyeztek egy numerikus központot a hasábos alkatrészek számá­ra, és bevezették a konzolos marógépek folyamrendszerű szerelését. Az elektrotechni­ka-elektronika iparággal való együttműködés eredmé­nyeként sikeresen le tudták zárni a komplex automati­zálás első szakaszát a szer­számgépek szerelésénél. Az esztergagépek fejlesz­tésében tett nagy lépést elő­re az egyik magdeburgi gép­gyár. A gyár az építőszek­rény-elv szerint kifejlesztett és numerikusan vezérelt esz­tergákat gyárt, amelyek iránt sok országban nagy a keres­let. Az üzem több mint ezer alkalmazottja közül nyolc­­százötvenen készültek fel to­vábbképző tanfolyamok ke­retében az automata gyártó­sor­ kezelésére. A világhírű jénai Carl Zeiss Művekben a tudomá­nyos készülékek előállításá­ban úttörő teljesítményt haj­tottak végre: a 22 ezer dol­gozót foglalkoztató üzem mikroszkópok gyártására automatikus­ üzemes terme­lésű gyártósort helyezett üzembe. A tudományos műszaki forradalom növekvő infor­mációs igényeit elégíti ki az új gyártóvonal az arnstadti Híradástechnikai Művekben. Ott híradástechnikai szere­lési részegységeket gyárta­nak, amelyekre az automata telefonközpontokban van szükség. Csúcsteljesítmény az auto­matikus gyártóvonal a Senf­­tenberg közelében lévő hose­­nai Könnyűfém-szerkezeti Kombinátban is. A hagyo­mányos szerkesztésmóddal szemben egyharmadára csök­kent a tervezéstől az üzem­be vételig szükséges idő. Új textilipari kombinátot helyeztek üzembe a posztó­­kikészítés városában, Cott­­busban. Ebben a kombinát­ban nagy körkötőgépeken szintetikus műszálakból új­szerű szöveteket gyártanak, amelyekből modern, kosztü­möket, valamint férfiöltö­nyöket készítenek. Az NDK új automatizál­t­­üzemeinek tervezésénél és felépítésénél olyan magas műszaki és technikai köve­telményeket valósítottak meg, amelyek sok esetben nemcsak elérik, hanem egyes iparágakban meg is határoz­zák a világszínvonalat. (gdi) Pártnapok megyénkben Az MSZMP szervezetei megyénkben az alábbi helyeken és időben tartanak pártnapokat a megnevezett előadóval: Község, üzem­­ időpont, hely előadó - 1­970. jan. 16. 18 óra, MIHÓK SÁNDOR, avajarpóc községi műt.­ház a KB munkatársa Beledi Cement- jan. le. is óra, takács imre Ü­em üzemi kultúrterem MB. mt. Győr, Rába Mű­v. jan. 19. 11. óra, nagy gyula Központ Rába Műv. Ház megyei titkár Lajta-Hansági Jan. 19. 15.30 óra, HORVÁTH IMRE Állami Gazd. A. G. kultúrterme MB. oszt. vez. Vagongyár jan. 20. 11 óra, HORVÁTH IMRE közúti jármű_______ k. j. tanácsterem megyei titkár „ - _ Jan. 20. 18 óra, DR. HAJOS VILMOS tvony községi műv. ház H. N. megyei titkár Soproni Jan. 20. 11.30 óra, HEGEDŰS SÁNDOR Asztalosárugy. üzemi kultúrterem MB. oszt. vez. h. c -­f .Trv Jan. 21. 14.30 óra, LOMBOS FERENC soproni K­AK­A üzemi kultúrterem M. T. vb-elnök___________ „ . - - Jan. 21. 18 óra, KOVÁCS ERNŐ Sa­g­rod_______________ községi műv. ház________MB. mt. Jan. 21. 18 óra, SZOKA JÓZSEF Ivan ___________ községi műv. ház______ Mi­. mt. _. I „ „­ Jan. 21. 18 óra, KECSKEMÉTI ISTVÁN Sopronkövesa________községi műv. ház________M. T. vb-elnökh._________ Jan. 21- 18 óra, NÁDASI LÁSZLÓ Fertőszentmiklós községi műv. ház________a TIT titkára_____________­­... Jan. 21. 18 óra, KARÁCSONY GYULA hanapaipna községi műv. ház oktatási VI.. . Jan. 21. 18 óra, LÓNYAI SÁNDOR A Heveny községi műv. ház Kisalföld főszerk._______' _ „­- Jan. 21. 18 óra, DR. GYÖRGY ERNŐ Urgorszemivan községi műv. ház M. T. vb-titkár K . , Jan. 21. 18 óra, HORVÁTH JÓZSEF Jvansziget_____________községi műv. ház______ m. T. vb-elnökh._________ Mosonmagyaróvár jan. 22. 14 óra, GYÖRGY gyula Mezőgépgyár üzemi kultúrház KGM min.­h. Jan. 22. 19 óra, DR. HARASZTI JÁNOS Rajka községi műv. ház______ megyei főügyész­­ . Jan. 22. 17.30 óra, HENCZ JÓZSEF Hegyeshalom községi műv. ház______ MB. mt._________________ ~ * Jan. 23. 14.30 óra, GÁL FERENC Soproni Sörgyár üzemi műv. ház MB. mt. ________ Mosonmagyaróvári ”morad takACS IMRE ,­­ kultúrterem, mb. mt. KISZ-ek Fecske utca ———— Győri keresk. Jan. 29. 15 óra, rév lajos dolgozók Rába. Műv. Központ OKJSZ elv. Pamutszövő­ és Jan. 29. 14 óra, ZÁMBÓ JÓZSEF Műhörgyár, Győr üzemi műv. ház megyei titkár____________ Soproni Jan 30. 14.30 óra, DR. FALMINUS JÁNOS Vasöntöde üzemi kultúrterem a Figyelő főszerk. h. _ . ... Jan. 30. 19 óra, BELOVICZ KÁROLY Csorna, Arin­AZ­ műv. ház MSZBT megyei titkár .. . . . Jan. 30. 18 óra, ZAMBÓ JÓZSEF Bosarkány községi műv. ház_______ megyei titkár Mosonmagyaróvári jan. 31. 11 óra, doczi robertné limföldgyár üzemi műv. ház okt. ig. h. Sóra, paprikára...­ ­— Kinevetett este a leá­nyom: „Anya, ezt a sok ru­hát, amit a székre készítettél, mindet magadra veszed reg­gel?” — mondja a kapuvári piacon Horváth Gézáné. — Mégis — leheli az ujjait — meggémberedett a kezem, lábam délig. — Jó a piac? — Megy. Nem sok min­dent kell visszacipelni. — Honnnét hozták az árut? — Hegykőről. Tíz asszony pakolt a zsákokba, és együtt indultunk a korai busszal. Nyáron is közösen dolgo­zunk, sokat kell járnunk a földet, hogy szép zöldség te­remjen. Háromszor-négyszer kapáljuk rövid nyelű ka­­pirccsal térden csúszva a sárgarépát, hagymát, ősszel beraktározzuk a pincébe, új a házunk, nagy, meleg pin­cét építettünk alája. Télen azután behordjuk a zöldsé­get a soproni, kapuvári pi­acra. Kapuvárra jövünk csü­törtökön, pénteken pedig Sopronba. — A falusi asszonyoknak meg kell fogni a dolog vé­gét, ha azt akarják, hogy le­gyen a konyhájukban bőven só, paprika ... Igaz, a fér­jem jól keres, traktoros a szövetkezetben, a lányom is dolgozik már, csupán a fiam tanul. De azt mondjuk az asszonyokkal: mivel a csalá­dunk szereti a szépet, a jót, vesződünk értük. ★ — Juli, te! Gyere, adok pár szem körtét. — Köszönöm, Naninca né­­ném. — Látod, itt van dél, és tele a kocsim — panaszko­dik a rossz vásárra özv. Tii­­der Mihályné. — Az idén semmi értéke a gyümölcsnek — mondja. — Még 1,50—2 forintért sem kell a körte. — A piacból éll — Ebből felkopna az ál­lam. Kiegészítem csak a leá­nyom keresetét. Ő a Textil­­ihűvek zsebkendőszegő üze­mében dolgozik, de a gyü­mölcsfákat is meg tudja nyesni. Mióta az apja meg­halt, ő a támaszom. (n. c) Hegykőről hozták a zöldséget ­ Forogjon a pénz! — A jól befejezett év min­dig kedvező indulópontja a következőnek — állapította meg Lisztes Ferenc, a MÉ­SZÖV igazgatósági elnökhe­lyettese tegnap délelőtt a Győr-Sopron megyei taka­rékszövetkezetek ügyvezetői­nek győri értekezletén. Eredményes évet zárt a megye húsz takarékszövetke­zete. A betétállomány 118,5 millióról 150 millió forintra növekedett 1969-ben. A be­tétfajták közül kiemelkedik a gépkocsi-nyereménybetét 1,5 millió forintos gyarapo­dása. A betétek 86 százaléka huzamos ideig a takarékszö­vetkezetek kezelésében ma­radt, s így a kölcsönigények folyamatos kielégítése nem ütközött akadályba. Őrzik a forintot Az 1969. évi részjegyalap­­növekedés 320 000 forint. A részessé váló tagság 3,5 mil­lió forintja alkotja a jelen­legi rész­jegy alapot. A betétek megőrzése ter­mészetesen csak egyik fel­adata a takarékszövetkeze­teknek. A másik a kölcsön­zés. Összesen 8,8 millió fo­rinttal kölcsönöztek többet tavaly a takarékszövetkezeti tagok, mint 1968-ban Majd­nem négymillió forinttal nőtt például a személyi kölcsönök összege. Megyénk takarékszö­vetkezeteinek 35 000 tagja van. A számadatok híven tükrözik a testületi vezetés megfontolt döntéseit és az ön­igazgatásban bekövetkezett örvendetes fejlődést.­­ Lisztes Ferenc kitért a töb­bi között a takarékszövetke­zetek kisegítő tevékenységé­re. Úgy látszik, ez a takarék­szövetkezeti munkának a mostohagyereke. Néhány szö­vetkezetnek például egyetlen biztosítást sem sikerült köt­nie fél év alatt, viszont élen járnak a biztosításban a mi­­hályiak, akik nyolcvan bizto­sítást kötöttek az egész év­ben. Pénzügyi fegyelem A beszámoló megállapítja a továbbiakban, hogy a ta­karékszövetkezeti dolgozók és a választottak továbbképzése kielégítő volt 1969-ben. Ja­vasolja, hogy a sok időt, fá­radságot igénylő tapasztalat­­cserék, kerekasztal konferen­ciák helyett az oktatás olyan formáit kell előtérbe helyez­ni a jövőben, amelyek figye­lembe veszik a más ország­részektől eltérő területi sajá­tosságokat is. Az új alapszabály elkészí­tése előtt sok munka vár a takarékszövetkezetekre. Nö­velniük kell a felügyelet ha­tékonyságát. Meg kell erősí­teni a pénzügyi fegyelmet. Ez utóbbival szorosan összefügg a takarékszövetkezetek kö­rültekintő beruházása. Érvé­nyes a közmondás, hogy ad­dig nyújtózkodjék mindenki, ameddig a takaró ér. Egyik székház szebb, mint a másik, de probléma van néhány he­lyen az épületek állagmeg­óvásával. Az idén Mosonszentjáno­­son, Pannonhalmán, Bősár­­kányban és Fehértón adnak át új székházat, Dunakilitin pedig egy új kirendeltséget. Az idei beruházási tervben szerepel Kunszigeten, Halá­sziban és Rajkán egy-egy új székház, valamint Ménfőcsa­­nakon kirendeltség építése. Éntekenség A tervezés időszakában fo­kozottan figyelembe kell ven­niük a takarékszövetkezetek­nek egy-egy község „pénzes időszakát”: a zárszámadást, a gyümölcsszüretet, hogy cél­részjegyek jegyzésére való ösztönzéssel meggyorsítsák a pénzforgást és növeljék a tag­ság anyagi érdekeltségét. Az idei esztendő a nagy évfordulók, a Lenin-centená­­rium és hazánk felszabadu­lása negyedszázados évfordu­lójának az éve. De 1970 a ta­karékszövetkezetek ötéves tervének utolsó esztendeje is. Az ünnepekre való felkészü­lés nem választható el a na­pi munkától. Az MSZMP és a Hazafias Népfront felhívása vállalásra sarkallja a taka­rékszövetkezeteket. Mind a húsz szövetkezetnek érdeke, hogy méltóan ünnepeljen, eredményesen zárja az ötéves időszakot és ezzel megte­remtse a jövő évi munka kedvező indulópontját. P. M. Harmincegy vállalat készül a lipcsei tavaszi vásárra A HUNGEXPO rendezésé­ben külkereskedelmi joggal felruházott 31 vállalat készül a lipcsei tavaszi vásárra. A március 1—10. között meg­rendezendő vásár magyar anyaga minden eddiginél gazdagabb lesz. A vállalatok 4200 négyzetméter helyet bé­reltek, 43—44 vagon ipari és mezőgazdasági terméket szál­lítanak ki. Az első vaL -110- kat már útnak is indították; a szállítmány kényes részét, a műszereket, precíziós be­rendezéseket és a romlandó élelmiszereket közvetlenül a kiállítás megnyitása előtt, kamionokkal küldik Lipcsé­be. A magyar árut Lipcsében 33 helyen, a különböző szak­bemutatókon láthatják az ér­deklődők. Újdonságok: az Irodagép-technikai Vállalat elektromos írógépe és a Hír­adástechnikai Ktsz tranzisz­­torizált ipari televíziós ka­merája. A szerszámgépipar is újdonságokkal rukkol ki: az Esztergomi Marógépgyár ko­­pír-marógépe és a Csepeli Szerszámgépek Gyárának rö­vid esztergapadja a magyar kiállítási anyag újdonságai közé tartozik. Sikerre szá­míthat a Csepeli Varrógép­gyár lyukkártyás ipari va­salógépe. A MOM automa­tikus precíziós szintező be­rendezését állítja ki. Műszaki hiba okozta Győrből és a közbenső köz­ségekből Mosonmagyaróvárra járó dolgozók a Budapest— Hegyeshalom között közle­kedő vonat nagyarányú ké­sésére panaszkodtak. Hét­főn 92 percet késett, de fel­jegyeztek 110 perces ké­sést is. Különösen a Moson­magyaróvárról 17.10 órakor induló szerelvény bizonyta­lanságát nehezményezték, hi­szen a napi fárasztó munka után találgatták, mikor ér­hetnek haza családjukhoz. A MÁV személyforgalmi ügyeletétől megtudtuk, hogy a Budapest—Hegyeshalom közötti szerelvény késését be­ázás, illetve a beázást köve­tő géptörés okozta. Három­szor cserélték ki a törött al­katrészt, míg sikerült a za­vart elhárítani. Tehát műszaki hiba tör­tént, és az időjárás a késést ezúttal nem befolyásolta.

Next