Kisalföld, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. FEBRUÁR 1., VASÁRNAP ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA: 1.- FI is szorgalmas Bezenye Bezenye kis falu, telepes község. Lakói azonban a felszabadulás óta eltelt 25 év alatt megszerették, és már régen a magukénak vallják. Ezt bizonyítja az is, hogy a tanács mindig számíthat a lakosság segítségére. Társadalmi munkával szépítik, csinosítják minden évben községüket. Az idén a legnagyobb munka az útépítéssel és az utak javításával lesz. A Tanácsház utcában ősszel és tavasszal tengelyig járták a sarat. Az idén végre megépül a makadámút, csaknem 200 méteres szakaszon. Az útépítés 320 000 forintba kerül. A Mosonmagyaróvári Járási Tanács 250 000 forinttal járul hozzá az építéshez. A lakosság 15 000 forint értékű társadalmi munkát vállalt. A termelőszövetkezet és a Lajta- Hansági Állami Gazdaság az építőanyagot gépkocsikkal és fogatokkal szállítja majd a községbe. Az útépítés előkészületei január 28-án megkezdődtek. A műszaki bejárás azon a napon volt A nagy munka nem vonja el a tanács figyelmét a többi feladatról sem. A társadalmi munka szervezése más munkáknál is megkezdődött. A lakosság, főként a fiatalok, 38 000 forint értékű társadalmi munkával felújítják a sportpályát. Több mint 11 000 forint értékben parkosítják az óvoda környékét. A község vízrendezési tervét a Hazafias Népfront járási bizottságának akcióbizottsága társadalmi munkában készíti el. Ennek értéke 35 000 forint. A házhelyek kialakításának tervezése is megkezdődött a napokban. Erre a célra 144 000 forintot költ a tanács az évi községfejlesztési alapból. Ezersík között ismét a kinlei Rákóczi Utoljára egyedül Telefonhívások, brigádvezetők sürgős, néhány perces megbeszélései, gépkocsivezetők jelentéstételei és az elnök tízperces ebédje között íródott ez a tudósítás a kimlei Rákóczi Termelőszövetkezet elnöki irodájában. Vida Henrik tsz-elnök délelőtti munkájának voltam a tanúja. Most már nyugodt, egy nagy gonddal kevesebb. Az Utolsó „simításokat”, ellenőrzéseket végzik a múlt év munkáját rögzítő kimutatásokon a zárszámadás előtt. Ez lesz az utolsó önálló zárszámadás a Rákócziban. Az év elején a kimlei Kis-Duna Ts-szel „esküdtek egymásnak hűséget”, jóban, rosszban. A Rákóczi eddig 1634 hold szántón gazdálkodott. A növénytermesztés tavaly 9 255 000 forintot jövedelmezett. A búza, kukorica és cukorrépa termésátlaga a legjobb a járásban. Állattenyésztésiből az árbevétele megközelíti a tízmillió forintot. Az eladott hízómarha legnagyobb része exportra ment, a 150 000 csirke is jó minősítést kapott az átvételkor. A 21 éves tsz összes bevétele tavaly 21 460 000 forint volt, ebből 1 900 000 forintot tartalékolnak, a fejlesztési alap 21,5 százalék lesz. A felosztandó 9180 000 forintból egy-egy tag évi átlagjövedelme több mint ötvenezer forint. A múlt évi zárszámadáskor sem fizettek sokkal kevesebbet. — Olyanok vagyunk, mint a bazáros — mondta tréfásan az elnök. — Sok mindennel foglalkozunk. A rajtunk kívül állóknak is az okoz gondot, hogy miből teremtjük is elő ezt a magas jövedelmet? Minden termékünket az állami kereskedelmi vállalatoknál értékesítettük. Aki egész éven át figyelemmel kíséri a tagok szorgalmát nem kételkedhet... A tsz-ben 360 000 forintot tartalékolnak a szociális alapra. Az elnök szerint ez sem lesz elég, évről évre nagyobbak az igények. A nyugdíjasoknak sincs okuk a panaszra, hiszen a nyugdíjak 1000 és 2000 forint között alakulnak. Akiknek csak öt év, vagy annál kevesebb munkaviszonya van a tszben, azok — az új alapszabály szerint — nyugdíj-, illetve járadék-kiegészítésben részesülnek. (Dömötör) Kapuváron épül a filmszínház Lerakták az alapját az új szélesvásznú filmszínháznak Kapuváron, és további építésén dolgoznak a szakemberek. A 350 személyt befogadó filmszínház korszerű építési stílusával, klímaszabályozó rendszerével, ízléses berendezésével szolgálja majd a közönséget. A Győr megyei Építőipari Vállalat ígérete: ez év októberében átadja rendeltetésének az épületet A Győr- Sopron megyei Moziüzemi Vállalat 4 millió forintot költ a mozira. Egy óra a B-középen Földbe kényszerített akarat A majdani B-közép helyén állok, a vasbeton cölöpökkel tarkított töltésen. Előttem a csupasz katlan, gödrökkel, árkokkal átszabdalva. Szeretném hinni, hogy lent a töltéssel körülvett részt méregzöld fű borítja, és hogy a gyeppályát a futók piros salakja övezi. Magamra erőltetem a melegítő látomást, hogy a pázsiton erőtől duzzadó fiúk kergetik a labdát, és testes bíró szalad közöttük. Már hallani vélem, hogy a stadion lelátójáról harsog a biztatás, dübörög a buzdító jelszó. És ekkor valóban dübörögni kezd a B-közép a fagyos január végi szélben. Berobban a cölöpverő hatalmas berendezésének motorja, a 16 méter magas állványról le- és felszalad a kés. Amikor lecsap a betontuskóra, beleremeg a töltés és rajta az ember. Süvít a szél a magasban, és a tompa csattanásokat visszhangozza a katlan. Nem, ezt a képet, amely ma fogadja az embert az épülő győri sportstadionban, nem lehet összetéveszteni azzal a majdani idillikus képpel. Amikor jókedvű sportolók népesítik majd be a játékteret, és amikor a szurkolók ezrei harsogják a biztatást. Két év múlva már bizonyára nagy játék lesz ebben a stadionban. Ma is kemény játék folyik a töltéseken. Izgalmas és férfias játék. — Fújt a bíró — kiabálják az emberek Erdélyi Imre brigádvezetőnek, de csak húzzák-vonják tovább a drótkötelet, hogy távoltartsák a cölöpverő állványától a hétmázsás betonoszlopot. Néma a bíró sípja, pedig ahogy a sportriporterek mondanák, ólomlábakon jár az idő, és az emberek egyre jobban fáradnak. És fáznak is, mert már nyolc órája száguld át ruhájukon a szél. Melegedni restellnek elmenni, mert messze van a kuckójuk, s közben helyettük is a többieknek kellene húzniuk. — Még egy óra, fiúk! — szól oda a brigádvezető. — Csak szóljon a gyengébbje, termálbeutalót adok, és meg is masszíroztatom hozzá. — Nevetnek az állvány körül a munkások, és fenn az állvány tetején a gépkezelő is. Kilendíti egyensúlyából a szél a tizenhat méter magasban, lehet, hogy sírna már kínjában, de azért le nem szállna. — Még hogy beutalót a termálba... — Egy sincs gyenge köztük, mindnyájan maradnak. Rádolgoznak még egy órát a hivatalos munkaidőre, mert sürgeti őket az idő, és a pénz is kell. A stadion építői, a Közúti Építő Vállalat cölöpverői Vágról és Marcaltőről járnak Győrbe dolgozni. Már levertek kétszázötven cölöpöt a stadion töltésébe, és most tartanak a munka egyharmadánál. Március végére pedig körbe kell érniük a töltésen, földbe kell kényszeríteniük mind a hatszázhuszonöt cölöpöt. Ezekre kerül majd a betonkaréj, a B-közép is. Tízezer tonnákat tartanak majd a cölöpök, jó mélyen le kell verni őket a kavicsba. Döngeti a két masina a tuskókat, remeg az emberek dobhártyája. A brigád tizenhárom munkása egymást kergeti a fagyban, keményen, sportszerűen. Már november óta itt dolgoznak esőben, hóesésben, fagyban. Este hideg gépkocsi viszi őket haza, és hajnalonta vaksötétben indulnak munkába. Azt mondom hát: arany lábúak, Tatán és másutt, ez is szép dolog! Sportszerű, kemény munka. Ide is kitartás és állhatatosság szükséges. Pedig közben nem zúg a lelátó, csak a két cölöpverő üti a monoton, csattogó taktust. Ferenczi József A győri Hungária-tömb helyén volt a hasonló nevű kávéház és mellette a belvárosi pártszervezet székháza. Az új épülettömb méltó otthont ad a pártszervezetnek, áruház, étterem és lakások kaptak helyet benne. Első képünk 1966. júliusában, a második 1970. januárjában készült. (Nagy József felvételei) A tartalomból: Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő A „vadvízország népe" Pazarló takarékosság • Csak a mának élnek? ----- ------- - A Pannonhalma összefogott Éccsel — így szoktuk meg a Zolival — mondja Steczina József tsz-elnök. A Zoli (Horváth Zoltán a csúcstitkár). Időközben megérkezik Lesről Szűcs György alapszervi titkár. — Tavaly egyesült a pannonhalmi és az écsi termelőszövetkezet, utána a pártalapszervezetek is közös csúcsvezetőséget választottak — mondja. — Mert csak így lehet jól dolgozni. A történet rövid. Az écsi és pannonhalmi tsz-pártalapszervezet már a két közös gazdaság egyesülése előtt is együtt dolgozott. Bekapcsolódott a közös pártminkába a TÖVÁLL (Termelőszövetkezeti Önálló Vállalkozás) alapszervezete is. A két falu kommunistái, ahogy mondják, „egybe jártak” megbeszélni, megtárgyalni a termelőszövetkezetek egyesülését. Beszélgettek a tagsággal, a vezetőkkel, a kételyekről, gondokról. Így kezdődött a közös munka a három alapszervezetben. Azután követve a két termelőszövetkezet egyesülését, közös csúcsvezetőséget választott a három alapszervezet. — Úgy választottuk meg a csúcsvezetőség tagjait, hogy mindegyik termelési ágazatnak legyen képviselője — mondja az időközben megérkezett Horváth Zoltán csúcstitkár. — Pannonhalmán dolgozik a községi pártalapszervezetek csúcsvezetősége is. Így tartottuk jósnak mi, kommunisták, hogy legyen mindenre figyelmünk. És a szavakból kibontakozik: a két csúcsvezetőség nem idegen egymástól. Együtt él, együtt dolgozik. Elmondja egymásnak a terveket, így volt ez a napokban is. A községi csúcsvezetőség és az egyesült termelőszövetkezetek csúcsvezetősége közé(Folytatás a 3. oldalon.) A frissen festett ajtón két feliratos üvegtábla. Az egyiken: tsz-elnök, a másikon: párttitkár. Mielőtt kopogtatnék, azt gondolom, hogy jó lehet itt a gazdasági és a politikai együttműködés. Ezt jelzi, a két tábla: ugyanabban a szobában a párttitkár és a tsz-elnök. Pedig lenne hely, külön szoba mindkettőnek. Nagy az újonnan alakított a Pannonhalmatcs Egyetértés Termelőszövetkezet irodaháza. Megújul a tanácsháza A győri tanácsházát felszabadulásunk 25. évfordulójára belül teljesen felújítják. A régi fűtőtesteket már kicserélték. Az ósdi bútorok helyett korszerű irodabútorok szolgálják a dolgozók és a felek kényelmét is. A belső festés legnagyobb része már elkészült. A következő hónapokban azokra a munkákra kerül sor, amelyek szabadkézi festést kívánnak. Elvégzésüket Borsa Antalra, Győr kiváló művészére bízták.