Kisalföld, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
2 KISALFÖLD Hazaérkezett az KDK-ból Kádár János és Fock Jenő Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke — a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa meghívására az NDK-ban tett baráti látogatás befejeztével — szombaton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkáraival, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettesével az élen a párt és a kormány vezető személyiségei, továbbá dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. <* Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron nyilatkozott az újságíróknak az NDK-ban tett látogatásról. — Látogatásunk eredményeit a nyilvánosságra hozott közös közlemény összegezi — mondott a bevezetőben, majd rámutatott: — Walter Ulbricht és Willi Stoph elvtársak, valamint az NDK más párt- és állami vezetői, a testvéri ország dolgozói a legnagyobb szívélyességgel, testvéri barátsággal fogadtak bennünket. Tárgyalásaink, munkaprogramunk minden aktusának légköre szívélyes, elvtársias, s ami a napirendre tűzött kérdéseket illeti, gyakorlatias volt. Sorra vettük az időszerű elvi, politikai kérdéseket, ismertettük álláspontunkat, kicseréltük véleményünket, s mint ismeretes, hangsúlyoztuk elvi egységünket. Beszéltünk a jövő feladatairól is. Mindkét fél szilárd elhatározása, hogy együttműködésünket tovább szilárdítjuk és bővítjük minden területen, ahol az nemzetközi harcunk szempontjából szükséges, s a két nép érdekeinek megfelel. Munkánk legfőbb elbírálói természetesen nem mi magunk vagyunk, mégis szeretném elmondani, hogy a látogatás légkörével és eredményeivel nagyon elégedettek vagyunk. A tárgyalásokról szólva Kádár János hangsúlyozta: " Természetesen arra törekedtünk, hogy sorra vegyük kétoldalú kapcsolataink legfontosabb kérdéseit. Kölcsönösen tájékoztatást adtunk az országainkban folyó szocialista építőmunkáról, és sok időt szenteltünk a kapcsolatok konkrét kérdéseinek, hiszen ez is alapja a tapasztalatcserének. Kölcsönösen és ismételten nagy megelégedéssel állapítottuk meg — bár egyes területeken más-más módszerekkel dolgozunk — hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot és a Német Szocialista Egységpártot a szocializmus építésének alapelveit illetően elvi közösség fűzi össze. Különösen sokat foglalkoztunk a gazdasági építés kérdéseivel, amelyek döntő szerepet játszanak szocialista céljaink mielőbbi elérésében, a dolgozó emberek életének megjavításában. Tanácskozásainkon az együttműködés úgyszólván minden területét érintettük. A továbbiakban Kádár elvtárs rámutatott: — Mind a hazai, mind a külföldi sajtó összefüggésbehozta látogatásunkat kontinensünk egyik nagyon időszerű problémájával, az európai biztonság ügyével és a két német állam kapcsolatával. — Azt hiszem, minden gondolkodó ember megérti, belátja, milyen rendkívül nehéz feladatot kellett megoldaniuk a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó kommunistáknak, a szocialista rendszer híveinek. Nemcsak barátaink ismerik el, az ellenség is kénytelen megállapítani, hogy nagyon nehéz körülmények között, nagy nehézségek leküzdése árán, hatalmas munkával teremtették meg a Német Demokratikus Köztársaságban mindazt, amit létrehoztak. A helyzet azt mutatja, hogy a következő esztendők is az NDK további fejlődésének évei lesznek — meggyőződésünk szerint Európa népeinek hasznára és javára. Nyilatkozatának befejező részében Kádár János kijelentette: a bővülő nemzetközi kapcsolatok építése, ápolása immár elengedhetetlen része a párt, a kormány munkájának, gazdasági és tömegszervezeteink tevékenységének. — Munkám, sorsom úgy alakult, hogy elég gyakran képviselem hazánkat, dolgozó népünket, a magyar kommunistákat nemzetközi síkon. Természetes, hogy ilyen alkalmakkor is ugyanazt képviselem, amit itthon vallok, hiszen álláspontunk — bárhol vagyunk is — ugyanaz. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság az utóbbi időszakban bizonyos szerepet tölt be a nemzetközi kommunista mozgalomban, a nemzetközi életben. Hogy a jövőben milyen súlyú tényezői leszünk a nemzetközi életnek, az továbbra is attól függ, miként állunk helyt, hogyan dolgozunk idehaza és a nemzetközi politika porondján. Remélem, az idei évben, amely sok szempontból jelentős és kiemelkedő esztendőnek ígérkezik — hiszen erre az évre esik felszabadulásunk 25. évfordulója, a Lenin-centenárium és más jelentős esemény — további tettekkel gyarapítjuk azt az erkölcsi tőkét, amelyet az ilyen nemzetközi találkozók jelentenek számunkra. — Amit a látogatásból hasznosítani lehet, azt a gyakorlati munkában fogjuk gyümölcsöztetni — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. (MTI) Kádár János és Fock Jenő szombaton hazaérkezett az NDK-ból. Képünkön: Kádár elvtárs a megérkezése után a pályaudvaron nyilatkozik a sajtó képviselőinek. (Bozsán Endre felv. — KS.) „Kipróbált barátság” Berlin (MTI) Valamennyi berlini lap szombaton első oldalán hozza a magyar és NDK vezetők megbeszéléséről kiadott közleményt, és tudósítást közölnek a magyar vendégek elutazásáról. A Neues Deutschland elsőoldalas képén Kádár János, Fock Jenő, Walter Ulbricht és Willi Stoph köszöntik a pályaudvaron üdvözlésükre összegyűlt dolgozókat. A lap az elutazásról szóló tudósításában megemlékezik a látogatás jelentőségéről, és ezzel összefüggésben utal a közleménynek a lefolytatott tapasztalatcsere jelentőségét és a két párt harci szövetségének megszilárdítását hangsúlyozó soraira. A Berliner Zeitung kiemelt, keretes tudósításában a lap vezető munkatársa, Klaus Wilczynski hangsúlyozza, hogy a látogatás három napját kipróbált és szívélyes barátság légköre jellemezte. Hangoztatja, hogy a megbeszélések megerősítették az egyetértést valamennyi fontos kérdésben, mint ezt a kiadottközlemény is tanúsítja. A búcsúztatás szívélyes, baráti légkörére utalva megjegyzi, hogy ez egyértelműen tükrözi mindkét fél elégedettségét a baráti látogatás eredményével. 1970. február 1., vasárnap Katonai küldöttségünk elutazott Hanoiból Hanoi (MTI) Van Bien Dung vezérezredes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság néphadseregének vezérkari főnöke búcsúfogadástadott a magyar katonai küldöttség tiszteletére, amely Csémi Károly altábornagynak, a honvédelmi miniszter első helyettesének vezetésével tett látogatást Hanoiban. A fogadáson részt vettek a VDK néphadseregének vezető beosztású tábornokai és tisztjei, Hoang Van Lei külügyminiszter-helyettes, Nguyen Van Thien, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány hanoi képviselője, dr. Pehr Imre, hanoi magyar nagykövet és a nagykövetség tagjai, továbbá a szocialista országok katonai attaséi. Szombaton, látogatásának befejeztével a magyar katonai küldöttség elutazott Hanoiból. A mezőgazdasági könyvhónap megnyitása Szekszárdon szombaton megnyílt a 13. országos mezőgazdasági könyvhónap. A Soós Sándor Művelődési Házban tartott ünnepség díszelnökségében helyet foglalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Hunya István, a MEDOSZ elnöke. Dr. Dimény Imre mondott megnyitó beszédet A miniszter felhívta a téeszek, gazdaságok vezetőinek figyelmét arra: a zárszámadás utáni időszakban az egész évben végzett munka eredményei mellett mérlegeljék azt is, milyen lehetőségek adódnak a szakkönyvek népszerűsítésére, könyvtárszoba, olvasóhelyiség létesítésére. A szellemi erő bekapcsolása a termelés fejlesztésébe, sürgős tennivaló, s erre most, a mezőgazdasági könyvhónap során számos alkalom nyílik. — A falvakban és a városokban rendezendő író—olvasó találkozók, előadások, ankétok alkalmasak a szakirodalom iránti érdeklődés felkeltésére. Kétségtelen, hogy az élelmiszergazdaság előtt álló feladatok eredményes megoldásához sok támogatást adhatnak a szakkönyvek — hangsúlyozta dr. Dimény Imre. Ugyancsak szombaton, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban dr. Sárkány Pál igazgató megnyitotta a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat 20 éves fennállása és a könyvhónap alkalmából rendezett mezőgazdasági szakkönyvkiállítást. A bemutatott mintegy 600 szakkönyvből körülbelül kétmillió 400 ezer példány kapható szerte az országban. Az idei könyvhónapban 30 új mezőgazdasági szakkönyvvel gazdagodik a szakirodalom. A kiállított könyveket a jubiláló vállalat, a Tolna megyei könyvtárnak ajándékozta. (MTI) Egy hét a világban Tárgyalások A bonni kormány Bahr államtitkárral az élen, küldöttséget menesztett a szovjet fővárosba, ahol a két ország között az erőszakról való kölcsönös lemondásról tanácskoznak. Február 5-én egy másik nyugatnémet küldöttség Varsóba utazik, ahol a két ország között először kerül sor széles körű politikai eszmecserére. Scheel külügyminiszter szavaiból azonban az derül ki, hogy a Brandt-kormány nem változtatta meg a szocialista országok irányában folytatott ellentmondásos politikáját, és még mindig nem számol teljes mértékben a második világháború után kialakult európai helyzettel. Az angol miniszterelnök Ottawában és Washingtonban tett látogatást. A Nixonnal való tanácskozásokon az európai enyhülés, a közel-keleti helyzet és a vietnami háború is szerepelt. De a problémákat az eszmecsere nem vitte előbbre. Az angol lapok Wilson utazását külföldön tett korteshadjáratnak nyilvánítják, bár a választásnak, amelyet legkésőbb 1971. május 7-ig meg kell ejteni, pontos időpontja még nincs kitűzve. Khartumban 13 közép- és kelet-afrikai ország vezetői hatodik alkalommal ültek össze tanácskozásra. A kiadott nyilatkozat leszögezi" minden lehetséges eszközzel támogatni kell az afrikai felszabadító mozgalmakat és erősíteni kell a földrész antiimperialista harcát. Egyiptom visszavág A Közel-Keleten a megélénkült izraaeli légitevékenység arra vall, hogy a légiháború kiterjesztésével kell számolni. A Vörös-tenger egyiptomi partvidéke, Kairó és a Nílus völgye elleni légiakciók új módszer alkalmazásának kezdetét jelentik. Tel Aviv nyilvánvaló célja az EAK hátországában lévő célpontok elleni támadás. Erre a célra szerezték be az Egyesült Államoktól a két tucatnyi Phantom típusú gépeket, s a következő hat hónap alatt újabb 25 géppel akarják növelni az izraeli légiflottát. Amerikai hivatalos körök nemrég kijelentették: az Egyesült Államok „egyenlőbb mértékkel akar mérni” a Közel- Keleten. (E kijelentés oka, hogy az olajban gazdag arab országokban rohamosan csökken az amerikai befolyás.) Ez a kijelentés nemcsak Izraelben, de az Izraelt támogató amerikai körökben is aggodalmat keltett. Ezek sürgetésére Nixon múlt vasárnapi állásfoglalásában Izraelt támogató álláspontra helyezkedett Igaz, hogy ürügyként mostanában szívesen hivatkoznak Líbia franciaországi repülőgépvásárlásaira, és hogy Amerika „az egyensúly fenntartására” elégíti ki a tel-avivi kormány követeléseit. Egyiptomi rohamcsapatok a héten a sinai félszigeten több akciót hajtottak végre. Vasárnap szétromboltak egy radarberendezést, amely a megszállók fontos megfigyelőposztja volt. Kedden az izraeli parancsnoksági tábort érte támadás és jelentős kárt okoztak annak távközlési és radarközpontjában. Az egyiptomi kezdeményezések tanúsítják: Izrael rosszul számított, amikor úgy vélte, hogy a Szuezi-csatorna keleti partján kiépített Bar Lev erődvonal megépítésével lehetetlenné teszi az egyiptomi támadásokat. Bombatámadás a VDK ellen Szerdán amerikai repülőgépek súlyos provokációt követtek el a VDK ellen. 1968 novembere óta első ízben, több hullámban bombázták a 17. szélességi foktól nagy távolságra eső sűrűn lakott vidékeket. A tényt az amerikai hadügyminisztérium beismerte, de azzal próbálta „igazolni” a támadást, hogy a VDK légelhárítása tüzelt az amerikai kémrepülőgépre. A külügyminisztérium, szóvivőjének nyilatkozatából az is kiderült, hogy ez a légifelderítés rendszeres volt, és ezt ezután is folytatni akarják. Nixon néhány nappal ezelőtt „a vietnami béke jó kilátásairól” beszélt. A veszélyes provokáció és más tények is nem erről tanúskodnak. Az Egyesült Államok a párizsi tárgyalásokon tovább húzza az időt, s ki tudja hányadszor ismétli meg, hogy Washington a „kölcsönösség” alapján hajlandó erőinek kivonására. De a Time című amerikai hetilap megírja, hogy a Nixon-kormány 200 ezer katonát még legalább három évig Dél- Vietnamban akar állomásoztatni. A legújabb hírek szerint pedig a Pentagon a saigoni csatlóshadsereg légierejét 1971 végéig akarja megkétszerezni, hogy az át tudja vállalni az amerikaiaktól a légitevékenység akcióinak felét. IS CSKP plénuma Szerdán összeült a CSKP Központi Bizottságának plénuma. A napirenden káderkérdések, a párt gazdaságpolitikája, a párt egységének megszilárdítása, akcióképességének növelése és a tagkönyvcsere szerepelt. Gustáv Husák beszámolójában rámutatott: sikeresen halad a konszolidációs folyamat a párton belül,, a társadalmi szervezetekben, az állami életben, és megtették az első lépéseket a gazdaság területén is. A konszolidációért való harc döntő láncszeme most a párt alapszervezeteinek megerősítése. A tagkönyvcserét összekapcsolják, az eszmei és ideológiai harccal. Az emberek mozgósításáért és megnyeréséért való politikai küzdelmekről szólva, Husák rámutatott: „Aki nincs ellenünk, az potenciális szövetségesünk”. A plénum személyi változásokat fogadott el. A legfontosabbak: Lubomir Strougal vette át a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöki posztját. A Szlovák Kommunista Párt új első titkára Jozef Lénárt. M. S. Nixon sajtóértekezlete Washington (MTI). Nixon elnök magyar idő szerint, péntek éjjeli sajtókonferenciáján bejelentette: az Egyesült Államok, a korábbi tervekkel ellentétben, az idén megkezdi a Safeguard rakétaelhárító rendszer második szakaszának kiépítését is. Az elnök Vietnammal kapcsolatban azt mondotta: „ha az ellenség veszélyezteti a kivonás ideje alatt az amerikai csapatokat, nem habozik majd az eddiginél keményebben alkalmazni a rendelkezésre álló eszközöket” Nixon kilátásba helyezte, hogy az USA egy hónapon belül dönt az izraeli kormány fegyverigényéről, és válaszából világosan kitűnt, hogy kész a kérés pozitív elbírálására. Az amerikai elnök kilencedik sajtókonferenciáján sok kérdést kapott Vietnamról, bár egyik sem vonatkozott a legutóbbi incidensre, hogy amerikai repülőgépek támadást intéztek a VDK területe ellen. Nixon megismételte, hogy célja „a vietnami háború befejezése, ha lehetséges, tárgyalások útján, ha nem, a vietnamizálási program végrehajtásával.” Belpolitikai kérdésekről szólva Nixon elsősorban az amerikai gazdaság problémájával foglalkozott. Elismerte, hogy az infláció üteme a múlt évben volt a legnagyobb, de azt mondotta, hogy ezért még az előző kormány intézkedései felelősek. Kilátásba helyezte, hogy a kormány „kiegyensúlyozott költségvetéssel” áll elő, s ezzel segíti elő az infláció lassítását. A félórás sajtókonferencián Nixon 18 kérdésre válaszolt