Kisalföld, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
1970. március 26., csütörtök A Cardora is számít a bútoripar (Folytatás az 1. oldalról.) forint értékben gyártott bútormennyiség másfélszeresét jelezték, mint öt év múlva várható lakossági igényt. Ehhez a termeléshez a becslések szerint 1,6—1,7 milliárd forintos fejlesztésre van szükség, amit állami támogatásból, a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából, hosszúlejáratú beruházási hitelekből és saját erőforrásokból fedeznek majd a bútorgyártók. Magyarországon jelenleg 103 bútorkészítő egység dolgozik, ebből 8 állami, 17 tanácsi és a többi szövetkezeti vállalkozás. A minisztérium A könnyűipari miniszter bővebben foglalkozott a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekkel: bővül-e a bútorválaszték, javul-e a minőség, lesz-e elég korszerű bútor az üzletekben?■ Megtudtuk: ha az ötéves tervnek a könnyűiparra vonatkozó javaslatait az országgyűlés elfogadja, menynyiségben és választékban, valamint alapanyag-ellátásban nem lesz különösebb nehézség. — Eleve kifogástalan bútorokat gyártsanak, utólag sokba kerül a javítás! — mondotta, a miniszterasszony. — Áruink a kirakatban van-elsősorban rekonstrukciós fejlesztést kíván megvalósítani, az elkövetkezendő hitnak, és a fogyasztók nagyon érzékenyek a minőségi hibákra. A szakemberek most új minőségi szabványt dolgoznak ki. A Faipari Minőségellenőrző Intézet hatáskörét kiterjesztik a szövetkezeti ipar termékeire is. A külső sérülések elkerülésére a hazai autógyártástól különleges bútorszállítókat rendel a könnyűipar. A rossz minőségű termékek gyártóit a minisztérium figyelmezteti. Ez a múlt évben már meg is történt néhányszor. I térelválasztás hazai úttörője a Garda A tájékoztató után Nagy Józsefné és munkatársai kérdésekbe válaszoltak. Munkatársunk érdeklődésére a győri Cardo Bútorgyárról jó híreket kaptunk. A Cardo az idén megkapott 17 millió forintos hoszszú lejáratú beruházási hitellel szép feladatok megoldására képes. Győrben gyártják majd először a furnirozott térelválasztó falakat, amelyhez mindkét oldalon célszerű bútorokat építenek. Egy másik kérdésünkre, amely a bútorgyár szociális létesítményeinek bővítésére vonatkozott, az illetékesek elmondták, hogy ezt a rekonstrukciós fejlesztéssel azonos ütemben kell megoldani a vállalatnak és csak saját erejére támaszkodva. A válaszokból kitűnt: a bútoripar irányítói számítanak a győriekre, és bíznak abban, hogy a bátor kezdeményezések hozzájárulnak a bútorgyártás gondjainak megszüntetéséhez. Cs. A. évben Mátészalkán és Mohácson létesítenek egy-egy korszerű bútorgyárat. Kifogástalan bútorokat! Ne rágódjam a rosszén! Már kedvet hozhatott a tavasz néhány szép, régen várt napja. Kedvet talán ott is, ahol januárban és februárban lehajtott fejjel hagyták el a termelőszövetkezeti tagok a zárszámadó közgyűlés után a tanácskozó termet. Lehajtott fejjel, kedvetlenül, mert a munka nem úgy gyümölcsözött, ahogy elképzelték, mert a föld nem adta vissza többszörösen a belé táplált erőt, javakat. Ezeken a zárszámadó közgyűléseken elhangzott: mérleghiány. Kedv és egységet rontó szó, de mégse legyen elkeserítő, különösen, az idei mostoha tavaszon ne! A megyében öt termelőszövetkezet zárt mérleghiánynyal. Nincs ezen mit restellem, hiszen sok tényező — a föld minősége, munkaerő-ellátottság, esetleg a rossz vezetés, az időjárás — játszott közre, hogy eredménytelen, haszontalan volt ebben az öt közös gazdaságban az esztendő. Ezért nincs ok az elkeseredésre Magyarfalván, Hidegségen, Vitnyéden, a kapuvári Vörös Csillagban és Ménfőcsanakon. A vezetők rossz munkáját helyre lehet hozni felfrissített vezetéssel, mint Ménfőcsanakon. Magyarfalva és a kapuvári Vörös Csillag gondja már egy nagyobb, életerősebb közösség gondja, hiszen egyesültek más szövetkezetekkel, Hidegségen és Vitnyéden is van lehetőség a tavalyinál jobb eredmények elérésére. Nos, ezek a gazdaságok felejtsék el a rossz kedvet, ne búslakodjanak a tavalyi eredménytelenül zárt esztendőn! Hiszen van mivel indulni a mérleghiány ellenére is. A megyei szanálási bizottság megvizsgálta az öt termelőszövetkezet gazdálkodásának körülményeit, a mérleghiány okát. A bizottság javaslatot is tett: hogyan lehet a kátyúból kilépni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott ezeknek a termelőszövetkezeteknek az életével, megtárgyalta a gazdaságok munkakörülményeit, és óvadékot (pénzalapot) helyezett számukra letétbe, hogy megkezdhessék az idei esztendőt. Tehát maga a társadalom állt a mérleghiányos gazdaságok mellé, hogy biztassa, serkentse őket. Voltam mérleghiányos termelőszövetkezetben, ahol ott találtam a gondokban őrlődő vezetők mellett a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának pénzügyi és mezőgazdasági szakembereit, akik tanácsokat adtak az eredményes gazdálkodás megkezdéséhez. Tehát az anyagi segítségen túl megkapták ezek a termelőszövetkezetek a szakmai támogatást, a tanácsot, amelynek alapján elindulhatnak. Nincs hát ok, miért tovább keseregni. Most, az anyagi és szakmai segítség után a gazdaságokon a sor. Mindnyájan tudják, miből adódott a mérleghiány. A jó gazda szemével, okosságával mérlegeljék a tanácsokat, adják ezekhez saját elképzeléseiket, és így induljanak ezen a tavaszon! Ahol a vezetés hibájából adódott a mérleghiány, ott már orvosolták a bajt, de ennek ellenére maradjon a rossz a továbbiakban tanulság. Ahol pedig a föld mostohasága volt az ok, ott igyekezzenek alkalmazkodni a mostoha földön a vetésszerkezet megváltoztatásával, a gazdaság szerkezetének átalakításával. Természetesen ehhez a munkához nagy fegyelemre, gondosságra, körültekintő szervezésre van szükség. Mert a mérleghiányos termelőszövetkezetek csak úgy lábolhatnak ki a bajból, ha az idén a legnagyobb fegyelemmel dolgoznak, minden időt kihasználnak. És a nem utolsó, inkább a legfontosabb feltétel: dolgozzon együtt a vezetőség és a tagság! Már nincs idő, és nincs ok az egymás szemére való hánytorgatásnak. Ne okolja az eredménytelenségért a tagság a vezetőséget, a vezetőség a tagságot! Ennek nincs értelme. Inkább fogjanak össze, értsék meg egymást! Mert kisütött a nap, tavasz van, s a rossz múlt esztendőn rágódni csak veszteség. (Pék) Növekedett a postai takarékbetét-állomány Tegnap Győrött jöttek öszsze értekezletre Győr-Sopron, Vas és Veszprém megye postai és takarékpénztári dolgozóinak képviselői. A megbeszélés célja, az volt, hogy értékeljék a postai famegbeszélés célja az volt, a totó- és lottószelvények árusítását. Ott voltak az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóságának képviselői, valamint Győr-Sopron, Vas és Veszprém megye OTP-fiókjainak igazgatói. Mészáros Antal, a Soproni Postaigazgatóság üzemviteli vezetőjének beszámolójából megtudtuk, hogy a postások eredményesen dolgoztak 1969-ben. A három megyében -1 milliárd 700 millió forintra emelkedett a postai takarékbetétek összege, és több mint 18 millió totó, illetve lottószelvényt adtak el. Megyénk postásai különösen kivették részüket a munkából: a postai takarékbetétek összege 1969-ben 564 millióra emelkedett. Az értekezlet végén a megyei OTP-fiókok vezetői megjutalmazták a legjobban dolgozó postai dolgozókat. Holndonner Kálmán az OTP megyei igazgatója, Minder Imre sokorópátkai, Káró Ferenc dunaszegi kézbesítőket, Szöllösi Béla fertőrákosi Kovács Jánosné magyarkesztúri és Balogh Lajos kapuvári postahivatal-vezetőket jutalmazta meg. KISUFÖLD TAVASZ VOLT, amikor alkalmi katonai teherautóval a megye székhelyére érkezett A munka kezdetéhez csak egy írása volt, Zöld Sándor belügyi államtitkár nyílt parancsa. „Utasítom Palásti László főkapitányt — szólott a nyílt parancs —, hogy Győr-Moson megyében a rendőrségi szervezetet hozza létre! A szervezéssel kapcsolatos minden feladatot saját hatáskörében oldjon meg!” — Elsőnek a Magyar Kommunista Párt megyei titkárát, Szántó Zoltánt kerestem — kezdi a visszaemlékezést. — Alaposan tájékoztatott a politikai és közigazgatási helyzetről és mindenről, ami a feladatokkal összefüggött. Megtudtam, hogy a Győr városi kapitányság az MKP kezdeményezésére, Kiss István vezetésével már működik, így hát a fő feladat a megyei szervezet létrehozása volt. Ehhez Katona János, a kommunista főispán sok segítséget adott. — A megyei kapitányság az egykori csendőrség épületében (az Árpád út és Opitz utca sarkán) kezdte el működését. A rendőrségi szervek gyorsan megalakultak. Csak a közbiztonsági hálózat teljes kiépítésével lehetett a politikai és a gazdasági bűnözőket felkutatni, ártalmatlanná tenni és a rendszer szilárdulását szolgálni. A téti, a győrszentmártoni, a mosonmagyaróvári kapitányságok és a falusi őrsök rendőrei mindent az elején kezdtek. A munkások és parasztok, akik 1945 tavaszán vállalták a rend őrzését, nem végeztek még semmiféle közvédelmi iskolát. Fegyverük is alig volt. A dolgozó nép szolgálatának szándéka és a becsület volt az erejük. Az új rendről azonban érdemes néhány epizódot is elmondani. Sokan azt hiszik, hogy a felszabadulással, a szovjet hadsereg jelenlétével egyszersmind a hatalom birtoklása is eldőlt. Ez távolról sem volt így. Hihetetlen, de mégis igaz, hogy a város polgármestere, Udvaros István számomra különös társbérletet utalt ki. Egyetlen olyan lakószobát kaptam a város Munkácsy út 15. számú házában, amelyen a „Hadifogoly-felkutató iroda” üzérkedő vezetője és ügyfelei folytonosan átjártak. — A polgármestert ismételten kértem, hogy a különös társbérletet szüntesse meg. Ám, minden erőlködésem kudarcot vallott. Udvaros nem volt hajlandó segíteni. A tarthatatlan helyzetben nem volt más megoldás: a főkapitányság saját hatáskörében kellett intézkedni. Ki gondolna ma arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt a megyei főkapitányt olyan társbérletbe lehetett rakni, ahol a feketézők, üzérkedők közlekedtek? ★ — Tengernyi volt a munka. Bejelentés érkezett arról, hogy a győri vasúti teherpályaudvart rendszeresen fosztogatják. A banditák feltörték a vasúti tehervagonokat, és akik az éjszakai kalózkodást megzavarták, azokkal szemben fegyvert is használtak. — Elhatároztuk — eleveníti fel epizódjait Palásti elvtárs —, hogy véget vetünk a fegyveres garázdálkodásnak. Alapos felkészülés után, egy este körbefogtuk a teherpályaudvart. — Tudtam, hogy a személyes példamutatásnak is nagy a jelentősége, s amikor a Fosztogatók zöreje hallatszott, az önként vállalkozó Mali István őrszemélyzeti parancsnokkal a vasúti kocsik közé mentem. A teherpályaudvart körbevevő bajtársaim pedig várták a jelzést. Két egymást követő, levegőbe lövésben állapodtunk meg. Palásti és Mali elvtársak megközelítették a banditákat. Elhangzott a megadásra a figyelmeztető felszólítás. De a banditák próbáltak menekülni. Eldördültek a jelző lövések. A banditák is lövéssel válaszoltak, és keresték az egérutat. Már elhagyták a teherpályaudvart és a mai Eszperantó út környéki bozótokba akarták vetni magukat, amikor az ott megbúvó rendőrök elfogták őket. — A vasúti fosztogatók elleni harcban egy bajtársunkat elvesztettük. A népi rendőrség első, győri hősi halottja Zimonyi Lajos törzsőrmester volt. A mai napig is fájó szívvel emlékszem rá — halkul el Palásti elvtárs szava. ★ — A legfontosabb feladat az volt, hogy a fasiszta gonosztevőket felkutassuk, letartóztassuk és közreműködjünk abban, hogy a bűnözők felett a népbíróság ítélkezhessen. A Győr megyei háborús bűnösök közül is kiemelkedett Strahlendorf Gyula, a szakállas báró. A mindenre elszánt gyilkos és rabló a letartóztatása után még sokáig időhúzással próbálkozott. Alig lehetett szólásra bírni. S még ilyenkor is újra és újra azt hangoztatta, hogy ő először bizonyítani szeretné, hogy a demokráciának is hűséges polgára tudna lenni.. — És hogyan akar bizonyítani? — kérdezték a nyomozók. — Úgy, hogy önökkel is együtt dolgozom. Valahogy így kezdődött az a beszélgetés, amely azzal végződött, hogy Strahlendorf feltárta a nyilas számonkérő szék egész hálózatát. A számonkérő szék gyilkosságai közül a báró egymaga hetvenet követett el. Amilyen kegyetlenül végzett védtelen asszonyokkal, gyermekekkel, az igazságszolgáltatás előtt legalább annyira gyáván viselkedett. ★ Rendkívül nehéz körülmények között végzett, bonyolult és kemény munka árán a rend megszilárdult. A romok eltűntek. Újjáépültek a gyárak és lakóházak. Megszilárdult a demokratikus rend. Már négy éve, hogy szabadságban virágzott, erősödött a munkás-paraszt szövetség és nemzeti egység. — 1949 májusában tartotta hazánk az első olyan országgyűlési képviselő-választásokat, ahol közös listán indultak a kommunisták, a kisgazdák, a parasztpártiak és mindazok, akik a szabad haza felvirágoztatását szívügyüknek tartották. A Győr-Moson megyei országgyűlési képviselők listavezetője Rajk László volt. A május 9-i győri Szabadság téri választási nagygyűlés Rajk elvtárs beszédével valóságos népünneppé alakult. Az ünneplés csak folytatódott, amikor bejárták a várost. Felejthetetlen nap volt. kenyai Sándor Az első négy év • PiV re r, ■ , ■ ! Kibővítve rajtra kész a csornai malom — Ha csak egy helyről kapnánk a kenyérnek való lisztet, jobb fehér kenyeret sütnénk — mondták két évvel ezelőtt a Győr és Vidéke Sütőipari Vállalat győri kenyérgyárának vezetői. — Ám legyen! — válaszolták akkor a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat képviselői, és megígérték: 1970. április elsejére meglesz az a malom, amelyik egyedül el tudja látni a győri kenyérgyárat liszttel. Az ígéretet megtartották: tegnap volt a csornai malom bővítésének műszaki átadása. Nem kis összegbe, kétmilliókilencszázhúszezer forintba került a malom teljesítményének növelése. A munka nehezebb volt, mintha új malmot építettek volna, mert, ott csak a helyére kell tenni a gépeket, felszereléseket, a csornai malomban pedig át kellett rendezni a három ,,padlást”. Horváth József, a malomgépeket is gyártó ÉLGÉP Vállalattól Csornára kiküldött főszerelő így szólt az öthónapos munkáról: — Napi hét vagonodról kilencvagonos teljesítményűvé alakítottuk át a malmot. Új technológiával, úgynevezett rövidőrléssel termelnek majd itt. Egy hengerszéket, egy darugépet szereltünk be és jónéhány szitával is gyarapodott a malom felszerelése. ,,Padlásnak” az emeleteket nevezik a malmosok. A csornai malom tegnapi átadásakor a hengersor, a csőpadlás, a daragépterem és a szitapadlás szintjein még erős olajfestékszag uralkodott, a beőrlést csak húsvétbtn kezdik. A bejáratás két hétig tart majd. Májusban kezdődik a termelés. Az ÉLGÉP szerelői április 15-ig maradnak Csornán, hogy a beőrlés közben adódó hibák kijavításánál kéznél legyenek. Májustól tehát, ha úgy kívánják a kenyérgyáriak, a fehér kenyerek sütéséhez szükséges összes lisztet , egy helyről szerezhetik be, a csornai malomból. t. k. A kereskedelem hete Péren Jó műsorok, sok érdeklődő Árubemutatóval folytatta Pér a győri járás immár negyedik hete tartó kiállítási és ünnepségsorozatát. A háztartási eszközöket, villamos és egyéb kisgépeket a művelődési ház nagytermében állították ki. A győri és a pannonhalmi ÁFÉSZ hidegtál- és édesség-készítményeit a Park vendéglőben kóstolhatták meg az érdeklődők. Ezekben visszaadni meg sem kísérlem az angol bélszín, az orosz hússaláta, a tavalyi kolbásszal töltött hideg karaj, a halsaláta, a máj és a sonkahabkrém sok változatának különbözőségét (hatvanféle formában tálalták fel a kiállítási asztalra a győriek), ugyanígy a pannonhalmiak édességrohamát, amellyel főképp a női látogatókat hódították meg. Egy készítményükről mégis hadd szóljak külön, hiszen ezen a bemutatón kapott nevet a vadgesztenye-csokoládé, a „gesztenye úrfinak” elnevezett különlegesség. Az ételbemutató kettős célt szolgált. Nemcsak a háziasszonyokat akarta megtanítani az ízek és formák összhangjára, hanem (s ez volt a tulajdonképpeni célja) a magyarosan készíthető hidegtálakat ajánlotta a gyomrot agyonterhelő ételek helyett. Este hatkor már talpalatnyi hely nem volt a péri XFÉSZ tágas vendéglátóházában, ugyanis erre az időpontra hirdették meg a járási lánczenekarok bemutatóját. Jellemző az érdeklődésre, hogy bár csak egy szavazólapot osztottak mindenkinek, a közönség soraiból összesen 573 szavazat érkezett be. A legjobb a győrszentiváni ÁFÉSZ zenekara volt (a zsűritől 200, a közönségtől 197 szavazatot kapott). Második helyre a péri ÁFÉSZ zenekara került 160, illetve 223 szavazattal. A győrszemerei művelődési ház zenekara kitűnően játszott, bizonyítja ezt a zsűri 200 pontja, a közönségtől érkezett 21 pontjával azonban csak a harmadik helyet tudta megszerezni. A győztes győrszentiváni zenekar 2000 forint jutalmat is kapott. Versenyen kívül hallottuk a nyalkai gyermekzenekart (vezetőjük Greiner József). Kár, mert muzsikálásban és biztonságban a nagyokkal is felvették a versenyt. Jól sikerült 24-én az ipar és kereskedelem kapcsolatairól rendezett Fórum vitaest. (Vezetője Morvay Ferenc, a pannonhalmi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke, a vitatársak dr. Szoó László, az ÁFÉSZ jogtanácsosa és Nagy Géza, a péri ÁFÉSZ elnöke voltak. Az eredeti műsortól eltérően nem este 7, hanem délelőtt 10 órakor tartja előadását ma a péri művelődési ház klubtermében dr. Szabados Gyula, az MSZMP Győr járási Bizottságának első titkára. Az előadás címe: Az új gazdaságirányítási rendszer és az árpolitika. R. E.