Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 1,- R „HIRDETI A LENINI GONDOLAT DIADALÁT” Gáspár Sándor májusi köszöntője a 2. oldalon található ZÁSZLÓS TÖREKVÉS Iparrá tenni az épitőszakmát És ahogy méltó a kitüntetés az építőkhöz, ugyanúgy il­lik hozzájuk az ünnepi fo­gadkozás. Az ÁÉV az idén 7 százalékkal több munkát akar elvégezni, mint tavaly, s ebből 21 százalékkal több erőt fordít a lakásépítésre, mint a múlt esztendőben. Közben eleget akar tenni a Magyar Vagon- és Gép­gyárban és a győri Műbőr­gyárban rá váró feladatok­nak. Még inkább iparrá akar­ja tenni a vállalat az építő szakmát. Kívánjuk a megyei építőknek, sikerüljön tervük, s hogy belépjenek a milliár­dos vállalatok közé. <F—í) , (Nagy Éva felvétele) Én őt dicsérem csak, az élet anyját. Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat... (Juhász Gyula) A várossá fejlődés útján Szocialista szerződés Kapuvárral ERŐK ERDEJE ^oscni látott, nem lát- Itatott május elsejék izgalmát élem át,azo- két a napokét, melyek elsők voltak a sorban, melyeken a mind jobban összefogó mun­kások ifjonti hévvel újra és újra rácsodálkoztak saját erejük, nagyságuk, egységük voltára. Soha nem tapasztalt érzés lehetett az akkor az el­nyomott millióknak! És átélem azt a napot is, mélyítek már — ha csak gyermekként is —, tanúja le­hettem 1945-ben, amikor ki­tárulkozó szívvel daloltunk a tavasz és a munkás és min­den dolgozó munkaünnepén, mert történelmünk második szabad májusa köszöntött ránk. Boldogító volt az a nap azoknak is, akik május elsejei ünnepelni sokáig a Bakonyba és a Püspökerdö- be jártak. A béklyótlan erő és a szárnyaló érzelem új, nagy seregszemléjén felvil­lanhatott előttük ismét az Ígéretes jövő. Idézem a történelmet, hogy jobban érzékeljem a mát. Hogy megsejtsem és értet­hessem az ösztönösen látók­kal is, miért érezte az ember századokon át az összefogás szükségességét. Miért fektet­te a munkás írásba, immár 80 éve az összefogás paran­csoló, örökös szükségességét és akarását? Mert az ember, a nagy mindenség része és alakítója tudatára ébredt sa­ját nagyságának, küldetésé­nek és felelősségének. Éz lehet a története a má­jus elsejének. A majálisokon átéljük az együtt menetelés boldogságát és azt a feleme­lő érzést, amivel a sok kis erő hömpölygő akarattá egye­sül. Mint ahogy a milliók vo­nulásában összeolvadnak a milliónyi cselekvések: a la­katos munkája a festőével, a szántóvetőé az irodában te­vékenykedőkével. Határtalan és kikristályosodó munka, a munkások milliárdnyi cselek­vő szándéka és akarata kiált a majálisokon dübörögve. Oda kell figyelnie az ' er- dőnyi erőre mindenkinek. Az egyenként gyenge hang vil­lám korbácsolta dübörgéssé erősödik, ebben a menetben a keskeny vállú is erős. A jó szándékú emberi akarat zúg át a világon május elsején. A további boldogulásun­kért, az ember győzedelmes előbbre jutásáért szükség van, sokáig szükség lesz arra, hogy megmutassuk összefogásunk fenséges erejét. Láttatnunk kell a rossz szándékúnkkal, hogy az egyet, a jobbat aka­rók ereje legyőzhetetlen, hogy a kezük munkájából élők, a munkát tisztelők válla ma vi­lágot átfogó erdő. az erők er­deje. Boldogság ebbe az erdőbe tartozni, ha csak gyönge fácska is az ember, mert a jó szándék milliószorosára na­gyítja mivoltunkat. De félre a „nekem jóval, boldogítóval, hasznossal”: kötelessége is az embernek megmutatnia aka­ratát. Soha nem volt annyi­ra kötelessége, mint éppen ma. Mert soha nem volt olyan nagy a szakadék a munkások akarata és a föl­dünkön izgalmat, háborúsá­got, vészt, bajt és terrort szí­tó néhány ezrek cselekedetei és szándékai között. a legzseniálisabb embe- rí praktikákon, gép- csodákon is uralkodó munkás rákényszerítheti alca- ratát a rosszat akaró rossz ösztönűekre. Tisztán szüksé­ges ezt látni, érteni. És be­állni a sorba, a virágos, dal­ban csendülő május elsején. Fcrenczi József A Győr megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 6500 dolgozó­ja feladatán kívül tavaly egy középnagyságú üzem munká­ját is elvégezte. A vállalat 927 millió forint értéket ter­melt, 275 millió forinttal többet, mint 1968-ban. A me­gyei építők munkájának gya­rapodása 42 százalékos volt A temérdek pénzért 206 épü­letet adtak át a vállalat mun­kásai, ipari termelésük 127 millió forintról 303 millió fo­rintra növekedett egy év alatt. Ennyit a számokról; ezek is jelzik, hogy a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat munkásait ma méltán em­legetik az ország legjobbjai között, s bizonyságul szolgál­nak arra is ezek a számok, miért kapta meg a vállalat a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Nem kis dolog ott lenni az ország öt zászlós építő vállalata kö­zött, s a megyei építőknek 10 év alatt immáron kétszer si­került. Egyévi megfeszített kitar­tás, szorgalom rejlik a most országos kitüntetésben kife­jezésre jutó munka mögött. Ma már az egész ország fé­A Hazafias Népfront me­gyei titkársága kezdeménye­zésére és a Győr-Sopron me­gyei országgyűlési képvise­lőcsoportja meghívására Győrbe látogatnak május 4­Horváth Ede, a Magyar Va­gon- és Gépgyár vezérigaz­gatója aláírta Düsseldorfban azt a rendkívül jelentős szer­ződést, amelynek értelmében az NSZK-beli Gesellschaft für Hüttenwerksanlagen mbH, röviden a GHW-cég lett a vagongyári új acélön­tődé technológiai munkáinak a fővállalkozója. A most alá­írt üzletkötés értéke 5 645 000 nyugatnémet márka. A Vagongyár vezetői ala­pos és körültekintő munká­val választották üzleti part­nerül Európa e jóhírű, öntö­dei technológiai terveket ké­szítő cégét. Számos, neves vállalat versengett a Vagon- gyár megbízásáért, s a GHW a jánlata volt a legkedvezőbb. Mégis, a szerződéskötésre ne­gyedéveket várt a Vagon­gyár. A legapróbb részlete­kig tájékozódtak a RÁBA- gyár vezetői, mielőtt végle­gesen döntöttek. A most aláírt szerződéssel a vagongyári öntöde építése lig-meddig szakemberként fi­gyeli az építőket: a nagy munkák, a ház- és üzemépit- kezések megvalósítóit egy­aránt. Előttünk tevékenykednek, tudunk hát gondjaikról. Ar­ról, hogy felszaporodott ten­nivalójukhoz olykor kevés az acélvas, máskor meg a ce­ment hiányzik. Állandósult jelenség, hogy kevés az em­berkéz az építkezéseken. Mindezek oka, hogy renge­teg a munka. Az építők még­sem a kifogásokat keresik. Hiszen a tennivaló mindig csak több lesz. A sok tízezer­nyi figyelő észreveszi az épí­tők törekvését, ezért fogadja mindinkább általános tiszte­let azt, amit a kőművesek, burkolok, ácsok, vas- és egyéb szerelők a köz elé tesz­nek. Ezért örülünk a Győr me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói sikerének, mert tapasztaltuk a most kapott kitüntetésük jogosságát, és mert a gyors számítás arról győz meg mindnyájunkat, hogy az ő százmillióik ben­nünket gazdagitottak: ezer­nél is több lakással, üzem­csarnokkal, sok egyébbel. én a Vas megyei képviselők. A Hazafias Népfront tanács­termében délelőtt 9 órától eredményeiket, tapasztalata­ikat cserélik ki a képvise­lők. új szakaszába lépett. A 770— 780 millió forintos létesít­ménynek sok, hazai és szo­cialista országbeli alvállalko­zója van. (A többi kozott az MVG is egyik kivitelezője saját megrendelésének.) Az NSZK-beli cég feladata ép­pen az, hogy összefogja eze­ket a munkákat. A GHW fe­lel azért, hogy a legfontosabb berendezések európai szintű technológiával készüljenek, s a düsseldorfi cég garantálja a megvalósítás minden moz­zanatának pontosságát és ki­váló minőségét. Fontos részlete a most alá­irt szerződésnek, hogy a Va­gongyár az öt és fél millió márkánál is többet érő mun­kát saját termékeivel egyen­líti ki. Eddig az MVG 2 859 000 márka összegű ex­portra kötött szerződést a nyugatnémet céggel. Ennek fejében vasúti konténer ládá­kat szállít a Vagongyár az NSZK-ba. Az öntödei techno­lógiai munkák ellenértéke­A múlt év októbere óta, hogy városi rangra emelke­dett Kapuvár, nagyobb fi­gyelem fordul felé. Vezetői­nek és lakóinak nagy az igyekezete, hogy meggyorsul­jon a várossá fejlődés. Mi­előbb szebb és kulturáltabb városban élhessenek és fo­gadhassák az ország, a kör­nyék lakóit. A városi szintű fejlődés anyagi feltételei csak ez évben teremtődtek meg. — A rendelkezésre álló fejlesztési alappal és egyéb erőforrásokkal úgy gazdál­kodunk, hogy hosszú évekre lerakjuk a fejlődés alapját. Ennek megvalósításához már eddig is sok segítséget kap­tunk — mondta Wellner Ist­ván vb-elnök beszélgetésünk ként újabb exportszállítások­ra köt majd szerződést a gyár. Az MVG acélöntödéjéröl elöljáróban annyit mondunk el, hogy Közép-Európa leg­korszerűbb acélöntödéje lesz Munkája zömét a közúti jár­műgyártáshoz szükséges futó­művek képezik majd, és évente 18 000 tonna acélönt­vény gyártására alkalmas. Az üzem rendkívül nagy­fokú gépesítése lehetővé te­szi, hogy ezer munkása öt­napos munkahéten két mű­szakban a lehető legkisebb üzemköltséggel, termeléke­nyen dolgozhassék. Az acél- öntöde építésére szánt 770— 780 millió forintból elkészül­nek az üzemhez vezető utak, vasúti pályák, valamint a szociális létesítmények és az irodák. A tervék szerint az MVG munkáját nagy mér­tékben segítő acélöntöde 1972 közepére készül el. —i —f alkalmával. — Már az el­múlt évek építkezéseivel, köztük a vízmű és sok más, ez évben megkezdett és el­készülő beruházással is (film­színház, mentőállomás, gim­názium), a jövőt alapoztuk. De sok még a tennivaló. Büszkeségünk, a vízmű és a vízhálózat építése 1966 óta jó ütemben haladt. Közművesítésre: 27 millió — Az egyik legfontosabb teendőnek, a város csatorna­hálózatának építését tartot­tuk. A tervek a múlt évben elkészültek. Most sikerült vállalkozót is találni a kivi­telezésre. A veszprémi Du­nántúli Vízügyi Építő Válla­lat még ez évben megkezdi a munkát. Az első ütemben el­készül a központi derítőrend­szer a Hanság utca és Vesz- kényi utca között. Jövőre már ráköthető lesz néhány üzem. A második ütemben épül majd a hálózat, és el­készülte után az egész vá­ros kétharmad részét szol­gálja a szennyvíz-elvezető rendszer. A 27 millió forintos beru­házás egyrészt a város ere­iéből, másrészt a megyei ta­nács segítségével épül. A vá­ros üzemei, szövetkezetei és intézményei tízmillió forint­tal járulnak hozzá a költsé­gekhez. Ezenkívül a lakos­ság társadalmi munkával se­gít. A város közművesítése rendkívül nagy vállalkozása , a városnak, amely egészség- ügyi célból nagyon fontos, és alapvető követelménye az üzemekkel rendelkező vá­ros fejlődésének. Iskola az ipari tanulóknak Mielőtt a másik nagy terv­ről tájékoztatna az elnök, szocialista szerződést mutat, melyet 1970. április 24-ón kötöttek a Győri Tervező Vállalattal. Az igazgató-fő­mérnök, Varga István által aláírt szocialista szerződés­ben vállalják: Készséggel nyújtanak segítséget a vá­roskép kialakításában, igé­nyes építészeti megoldások­ban, továbbá a fejlesztési alap és hitelek gazdaságos felhasználásában. Eseten­ként szociális és kulturális létesítmények tervezését tár­sadalmi munkában elvégzik. — Már a szerződést meg­előző időben is nagyon jó kapcsolatunk alakult ki a tervezőkkel. Á többi között elkészítették a mentőállomás tervét, és készséggel adtak tanácsot sok kérdésben —, mondta Wellner István. — Nagy gondja volt a fiatal városnak, hogy az iparban továbbtanuló fiataloknak nincs otthonuk. Több mint 500 fiatal délután és estén­ként ülhet padba az általá­nos iskolában, hogy tanul­jon. A városi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizott­sága n^n régen kéréssel for­dult a Munkaügyi Miniszté­riumhoz és segítséget kért egy hattantermes szakmun­kásképző iskola felépítésé­hez. Ez év április 15-én a minisztérium képviselőivel kötött megállapodás értelmé­ben a Munkaügyi Miniszté­rium vállalja Kapuváron az intézet építési költségeit. A városi tanács adja az e cél­ra megszemlélt 5000 négy­zetméteres területet a Han: ság utcában, és gondoskodik a tervek elkészítéséről, vala­mint az intézmény felépíté­séről. A minisztérium június végéig megteszi a szükséges intézkedést. — A város terve: 1971— 1972. évben felépíti a MŰM i pari szakmunkásképző is­koláját. Abban is megállapo­dás jött létre, hogy később, — ha anyagi erőnk engedi, 1973-ban —, megépítjük a tornatermet. Ennek költsé­gét egymillió forintig a vá­ros vállalta, az azon felülit pedig a minisztérium meg­téríti. H. I. Országgyűlési képviselők találkoznak Aláírták az MVG öntödéjének szerződését Termékeivel fizet a gyár Éljen májas 1., a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE} TANACS LAPJA GTÖR, 1970. MÁJUS 1., PÉNTEK XXVI. ÉVFOLYAM. 101. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents