Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

2 Gáspár Sándor májusi köszöntője „Hirdeti a lenini gondolat diadalát“ Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának főtitkára tegnap este májusi köszöntőt mondott a Magyar Televízióban. Kedves Elvtársnők, Elvtár­sak! Tisztelt Hallgatóink, Né­zőink! Munkásünnepünk, május elsejének előestéjén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntöm dolgozó népünket. Üdvözöljük a gyárak, az üze­mek, a bányák, a földek, in­tézmények és hivatalok dol­gozóit. Üdvözlünk minden magyar dolgozót, aki alkotó munkával hozzájárul törté­nelmi céljaink, nagy felada­taink megvalósításához. Nemzetközi ünnepünkön köszöntjük a szocialista or­szágok dolgozóit, külön üd­vözöljük a kommunizmust építő szovjet munkásosz­tályt, az egész szovjet né­pet. Köszöntjük a kapita­lizmus ellen küzdő mun­kástestvéreinket, a nemzeti felszabadító mozgalmak harcosait, a világ összes haladó erőit. Testvéri üdvözletünket küldjük és szolidaritásunkat fejezzük ki mindazon népek­nek, amelyek fegyverrel küz­denek az imperialista agresz­­szió ellen, köztük elsősorban a hős vietnami népnek, és a haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeknek. Tisztelt Elvtársak! A holnapi napon immár 80 esztendeje, hogy az öntudat­ra ébredt munkásosztály első ízben bontotta ki vörös zász­laját. Azok emelték magasra a vörös lobogót, akik hittek a munkásosztály történelmi hi­vatásában, és vállalták a har­cot egy boldogabb, igazságo­sabb, emberibb társadalo­mért. Május elseje a munkásszo­­lidaritás, az osztálycélok megvalósításáért, a mun­kásosztály hivatásának be­töltéséért folytatott harc ünnepe és jelképe. Az első május elseje óta el­telt 80 év megmutatta, merre tart a világ. Az Internacioná­­lé dallamai ma egyre erőtel­jesebben és szabadabban csendülnek fel mindenütt a föld tekén, hirdetve a lenini gondolat diadalát. A prole­tár internacionalizmus vilá­got átfogó és átformáló esz­mévé vált. A marxizmus a le­­niinizmus elméletéből korunk legyőzhetetlen valósága lett. A felszabadult munkásosz­tály diadalmasan ünnepli ezt a napot. Aki a ma munkájából él, nemigen hisz csodákban, megváltásban. A munkások mindig tudták, hogy sorsu­kon fordítani csak közös erő­vel, összefogással, egy aka­rattal lehet. Hogy a csoda valóban nem segít, és hogy csak az osztály legjobbjaiból kovácsolódott élcsapat veze­tésével képes a munkásosz­tály felszabadulni, emberhez méltó életet megvalósítani, ez ma már bizonyosság. Országok egész sorában győzedelmeskedett a mun­kások joga és eszméje, mil­liók sorsa, élete vált em­berhez méltóvá. A világ számos részén, a gyárak­ban, műhelyekben, ültetvé­nyeken és szántóföldeken a dolgozók millióinak szí­vébe remény költözött, de­rekuk kiegyenesedett, so­raik megszilárdultak. A mai körülmények között különböző országok dolgozói más és más nyelven fejezik ki magukat, más és más mó­don harcolnak, mégis egyek, mert összefogja őket a közös eszme. Egyre inkább érzik és tudják, hogy a munkások ke­zében mindig a leghatéko­nyabb fegyver volt és marad a nemzetközi munkásosztály szolidaritása, egysége. Tisztelt Elvtársak! A májusi seregszemle szá­munkra felkészülés az új fel­adatok megoldására is. Az el­múlt 25 év eredményei a ma­gyar dolgozók fáradságos, ál­dozatos munkája révén jöt­­­tek létre. Ezek az eredmé­nyek is mutatják, hogy érde­mes volt dolgozni, van miért lelkesedni. A jövő tennivalói­nak megoldásánál — az ész­szerűbb, az átgondoltabb, a tervszerűbb munka mellett — az önzetlen munkás-lel­kesedésre is építünk. A mun­kások alkotó tevékenysége nemcsak az ország gyarapo­dását szolgálja, hanem bizo­nyítéka annak is: a dolgozók mélységesen megértik, hogy bár nagyszerű a megtett út, sok még a tennivaló. A dol­gozó emberek számára tar­talmas és kulturált életet akarunk teremteni. Célunk, hogy teljes társa­dalmi és szociális biztonsá­got nyújtsunk minden dol­gozó számára. Rendszere­sen emelkedő életszínvona­lat akarunk biztosítani né­pünknek. Minden ember számára elér­hetővé kívánjuk tenni a kul­túra, a művészet kincseit, mindazt, ami boldogulásuk­hoz, igaz emberi életükhöz szükséges. Ilyen szellemben tekintjük május elsejét az alkotó, a felszabadult munka ünnepé­nek, amelynek jegyében né­pünk előre tekint. Olyan fel­adatok várnak ránk, amelyek még szebbé, tartalmasabbá teszik életünket. Terveink reálisak, ezeket munkásosz­tályunk, dolgozó népünk ma­gáénak vallja. Ez a legfonto­sabb biztosítéka annak, hogy céljaink megvalósulnak. Kedves Elvtársak! Május elseje legyen min­denki számára kellemes, szép, derűs ünnep! Fejezze ki a magyar nép, a magyar munkások harci elszántságát a békéért, a haladásért, a szocializmusért vívott világ­méretű küzdelemben! Engedjék meg, hogy e nagy ünnepünkön tiszta szívből, meleg szeretettel kívánjak minden magyar dolgozónak sok sikert a munkában, boldogságot, örömet és jó egészséget éle­tükben. Éljen május elseje, a mun­kásosztály nagy nemzetközi ünnepe! (MTI) 1i nap eseményeiről |* ■■■■■'■■■.............................................. Egyiptomi kormánynyilatkozat Hétezer dél-vietnami katona nyomott be Kambodzsába Folytatódik a Szovjetunió­­ közel-keleti politikája ellen három nappal ezelőtt megin­dított rágalmazó propagan­dakampány. Mind világo­sabbá válik, hogy a koncent­rált hadjárat célja távolról sem csak lélektani, hanem katonai természetű. Mint az egyiptomi kormány hivata­los nyilatkozata rámutat, Tel-Aviv ezzel a kam­pánnyal mindenek előtt rá akarja bírni Washingtont, hogy mielőbb szállítson Phantom- és Skyhawk-tí­­pusú ultramodern harci gépeket Izraelnek. Mint emlékezetes, az Egye­sült Államok nemrég meg­tagadta további harci gépek szállítását, de olyan fogal­mazásban és olyan kitételek kíséretében, hogy azt már akkor sem lehetett komolyan venni. Az egyik legfontosabb ilyen kitétel, „az egyensúly esetleges változásától” tet­te függővé a döntés gyors felülvizsgálását. Nem vitás, hogy Izrael pontosan ennek az utalásnak a jegyében jár el és komoly esély van arra, hogy Wa­shingtonnal már korábban egybehangolt akciósorozatról van szó. Ennek a tel-avivi kérelem korábbi „megtagadása” éppúgy állomása lehet, mint a jelenlegi izraeli kampány , és az ameri­kai döntés esetleges „pozi­tív” (mármint természete­sen izraeli szempontból pozitív) megváltoztatása. Ha valami ilyesmi való­ban bekövetkezne, ez új, minden eddiginél veszélye­sebb szakasz kezdetét jelen­tené az immár sokesztendős közel-keleti konfliktus viha­ros történetében. Washing­tonnak tisztában kell lennie azzal, hogy egy ilyen lépés nemcsak a közel-keleti tér­ségben rontaná a szovjet­­amerikai kapcsolatokat, ame­lyek javításáról a Fehér Ház- ban annyi szó esik«» A Közel-Kelet mellett vál­tozatlanul a Távol-Kelet gló­buszunk legneuralgikusabb pontja. Amiről közel-keleti viszonylatban még csak szó lehet, itt már valósággá vált: az indokínai félszigeten egyértelműen és félreért­hetetlenül amerikai eszka­láció folyik. Ez nem jelent feltétlenül amerikai egységeket, bár a je­lentések szerint Kambodzsá­ban számuk is gyorsan nő. Az agresszió jelenlegi fő cél­pontja vitathatatlanul Kam­bodzsa, ahová a legújabb hír szerint csaknem hétezer dél-vietnami katona özönlött be amerikai repülőgépeken, amerikai tüzérségi- és légi­fedezettel, amerikai „ta­nácsadók” kíséretében. Ilyen körülmények között érthető érdeklődés — és aggodalom — előzi meg Nixon elnök magyar idő szerint, péntek hajnalra bejelentett, Kambodzsával foglalkozó beszédét. (RS) KISALFÖLD Kállai Gyula fogadta a norvég parlament elnökét Kállai Gyula, az Ország­gyűlés elnöke csütörtökön a Parlament delegációs ter­mében fogadta a norvég parlament (a storting) ha­zánkban tartózkodó elnökét, Bernt Ingvaldsent. A láto­gatással a magyar Ország­­gyűlés és a norvég storting elnöke között megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. Az eszmecserén részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke, dr. Pesta László, az Országgyű­lés jegyzője, a szociális és egészségügyi állandó bizott­ság elnöke, valamint Tanc­­red Ibsen a Norvég Király­ság budapesti nagykövete és Gunnart Hoff, a storting fő­titkára. A megbeszélések után a vendégek megtekintették az Országház épületét, majd a Parlament vadásztermében Kállai Gyula ebédet adott tiszteletükre. (MTI) Jelenünk komain BUDAPEST Május 1­, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ün­nepe alkalmából csütörtökön a Parlament előtti Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal felvonták a Magyar Nép­­köztársaság állami zászlaját. A Gellérthegyen a Felsza­badulási Emlékműnél ugyan­csak katonai tiszteletadással vonták fel május 1. tisztele­tére a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Péntek délben a Kossuth téren az állami zászlónál ze­nés őrségváltás lesz. GENF A 26 tagú genfi leszerelési bizottság csütörtökön befe­jezte tavaszi ülésszakát. A konferencia június 13-án folytatja munkáját. BOCHUM A bochumi obszervatóriumban megállapították, hogy az elmúlt 48 órában fokozatosan csökkent a kínai műholdról sugárzott jel­zések ereje. Ha ez a tendencia tovább tart — állapította meg közleményében Kaminski, az In­tézet igazgatója —, akkor ez azt bizonyítja, hogy a kínai műhold csupán egy prototípus, amely, nem rendelkezik nap vagy atom­energiával működő elemekkel, hanem energiáját hagyományos típusú telepek szolgáltatják. A hagyományos energiával táplált műholdak ugyanis csak nyolc­­tíz napig képesek jelzéseket ad­ni. Az első kínai műhold a bochu­mi intézet szerint naponta tízszer kerüli meg a Földet. MOSZKVA A Moszkvában tartózkodó Jedrychowski lengyel kül­ügyminiszter csütörtökön megbeszélést folytatott Gro­­miko szovjet külügyminisz­terrel. Jedrychowski látoga­tását befejezve, kíséretével együtt visszarepült Varsó­ba. PRÁGA Csütörtökön egész nap hóvi­harok tomboltak Csehszlovákiá­ban, az óráshegységben (Krko­­nose). Hó borítja a déli hegyol­dal virágba borult fáit. Havazott a Lengyel Tátrában is. (MTI) 1970. május 1., péntek Teljes szolidaritással Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üzenete az indokínai népek tanácskozásához A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében üdvözlöm, és forró testvéri támogatá­sunkról biztosítom az indokínai népek képviselőinek tanács­kozását, az elfogadott, történelmi felelősségtől áthatott közös nyilatkozatot. Mélységesen elítéljük az amerikai imperializmusnak a vietnami agresszió kiszélesítésére irányuló újabb manőve­reit, Kambodzsa ellen intézett alattomos támadását, amely nyílt kihívást jelent az indokínai népekkel, Délkelet-Ázsia és a világ békéjével szemben. Teljes szolidaritásunkról biztosítom az amerikai impe­rializmus és csatlósai ellen hősiesen harcoló indokínai né­peket. Szilárd meggyőződésünk, hogy a vietnami, a laoszi, és a kambodzsai nép antiimperial­ista összefogása, közös harca — a testvéri szocialista és más baráti országok, a világ béke­­szerető erőinek támogatásával — győzedelmeskedni fog. Ki­vívják nemzeti jogaikat és megteremtik a békét, a függet­lenséget és semlegességet az indokínai térség országai szá-­­mára, az 1954. és 1962. évi genfi egyezmények szellemében. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (MTI) A párt X. kongresszusára vállalnak a brigádok Huszonnyolc munkacsapat 264 tagja, az összes dolgozó kétharmada versenyez a szo­cialista címért a Kapuvár és vidéke Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkezet­ben. A héten a szakszerveze­ti munkaverseny-felelős, Bó­­dis Géza tanácskozásra hívta a szövetkezet brigádvezetőit, amikor a párt politikájának megvalósításáról és a közel­gő X. kongresszusra való ké­szülődésről, és ennek tudato­sításáról szólt. A megbeszélést brigádgyű­lések követték, ahol a szö­vetkezet dolgozói, illetve a brigádok tagjai egyhangúan elhatározták: vállalásokat tesznek a kongresszus tiszte­letére. Az elsők között a kapuvári 12-es élelmiszerbolt, a 40-es divatárubolt, a cukrászüzem és a vitnyédi vegyesbolt dol­gozói küldték be vállalásai­kat. A mondanivalója min­den vállalásnak, a termelé­kenység emelésével, pontos, szakszerű munkával, tanulás­sal, társadalmi munkával és egymás segítésével töreked­nek a párt politikájának megvalósítására. Lipcsei tudósítónk írja: Alapvető problémák az NDK és az NSZK viszonyában (III., befejező rész.) Az erfurti mérleg Az erfurti találkozó a kö­vetkező okokból volt hasz­nos:­­ Bebizonyosodott és meg­­is­mutatkozott, hogy az NDK részéről indítványo­zott enyhülési lépések végül is a nyugatnémet kormányt a tárgyalóasztalhoz késztet­ték, s azonnal igen magas szinten.­­ Az NDK kormánya lát­­­­hatta, hogy legalábbis a bonni kancellárral az anti­­fasizmus bizonyos kérdései­ben van néhány lényeges közös megítélés. Akármi volt is Brandt kancellár fő mo­tívuma a buchenwaldi kon­centrációs tábor meglátoga­tásában és a kegyelet lero­vásában (ez minden bizony­nyal nagyon összetett kér­dés), lényeges, hogy a nyu­­gatnémet kormány feje első ízben az NSZK fennállása óta antifasizmussal és nem nagynémet „hagyománytisz­telettel” lép a politikai po­rondra . Megmutatkozott Erfurt­­■ ban, hogy a nyugatné­met imperializmus új „üz­letvezető tanáccsal” rendel­kezik az új kormány révén, mely kénytelen ezzel a mind szélesebb világviszonylatú antifasizmussal számolni — s ez az NDK külpolitikájá­nak nagy eredménye. Per­sze a bonni „új kelet-euró­pai politikát” (annak min­den kérdésességével) régi fasisztákkal még csak meg sem lehet hirdetni, s már ezért is új garnitúrára van szükség. Hiszen az amerikai és a bonni „kelet-európai politika” között teljes az egység, mint ezt Brandt megbeszélései az USA-ban megmutatták. Tény, hogy sem a nyugat­német alkotmány, sem az NSZK semminemű szerző­dése a nyugati hatalmakkal nem tiltja meg, nem zárja ki az NDK nemzetközi jogi elismerését és ezen alapon a kapcsolatok szerződéses felvételét. A kasseli találkozó előtt Az NSZK kormányával a kasseli találkozó előtt a kö­vetkező kérdésekben áll fenn az NDK részéről lé­nyegire vágó ellentét, de egyben bizonyos kapcsolódás is:­­ Brandt azzal érvel, hogy ■ a két német állam kö­zött azért van szükség „kü­lönleges kapcsolatra”, mivel itt azonos nemzetiségű, az­az két német államról van szó. Brandtnál a hangsúly a németen van, s csak másod­sorban az államon. Az NDK nem tagadja a két állam német nemzetisé­gű jellegét, de ezt csupán másodrangúnak tartja. A lényeg azon van, hogy Itt két szuverén államról van szó. Egyébként az 1871-ben megalakult Német Biroda­­lom példája is jól mutatja, hogy azonos nemzetiségű országok szabályos nemzet­közi jogi kapcsolatok­at tart­hatnak fenn. Sőt például: az a porosz uralkodó réteg, amely az 1866-os osztrák— porosz hatalmi háború után Ausztriát kirekesztette a megalakuló német államból, mivel a Habsburgok aka­dályozták a porosz hegemó­niára való törekvést (ha az osztrákok győztek volna 1866-ban, akkor ők alakítot­tak volna német államot Poroszország kirekesztésé­vel), már szinte másnap tel­jesen normális nemzetközi jogi kapcsolatot teremtett Ausztriával­­és egyben szo­ros szövetséget is. Brandt Erfurtban arról­­ beszélt, hogy az NDK és az NSZK között szabályo­zott, rendezett békés együtt­élésnek kell kialakulnia. Ez elvben elfogadható, ha az ér­telmezés azonos, azaz szabá­lyos államközi kapcsolatról van szó, szuverén államok kö­zött . Brandt Erfurtban azt kö­­■ vetette, hogy az NSZK és az NDK között a kapcsola­tokat az államközi jog sza­bályai alapján kell rendezni. A nemzetközi jog és állam­közti gyakorlat a „nemzetkö­zi jogi” kapcsolatokat és az „államközti jog szabályain” alapuló kapcsolatokat azonos értelműnek fogja fel, de Brandt vonakodása attól, hogy „nemzetközi jogi kap­csolatokat” létesüljenek az NDK és NSZK között, igen kétes értelműnek mutatja ki a brandti megszövegezést. Egyértelműen! Tehát egyértelmű nemzet­közi jogi kapcsolatokra van szükség az NSZK és az NDK között, melyek oly egyértel­műek, hogy ne lehessen kü­lönböző módon magyarázni őket, amint a fogalmazások­ba sem szabad különböző cé­lokat interpretálni, s olyan egyértelműeknek kell len­niük, hogy az NSZK semmi­féle kormánya ki ne törhes­sen ezekből az adott keretek­ből. A további távlat abban rej­lik, hogy az NSZK adja fel eddigi álláspontját, amely szerint az NSZK és az NDK között „belnémet” vagy „né­metek közötti” kapcsolatok volnának, és úgy tárgyaljon az NDK-val, mint minden más szuverén állammal. Dr. Nagy Ivor

Next