Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
IFJÚSÁGI MAP Varjútanyai kommunisták emlékére Azoknak, akik otthont adtak a kommunista eszméknek, védelmet nyújtottak az üldözötteknek, miközben maguk is üldözöttekké váltak. Fiúk és lányok gyülekeztek május 31-én reggel a Varjútanyára vezető bekötőútnál, hogy részt vegyenek a KISZ és a népfront Kapuvár városi bizottságai által szervezett békemeneten. Kapuvárról, Csermajorból, Kistölgyfamajorból, Vitnyédről, Babésról érkeztek. Kilenc órakor indult el a menet a három kilométer hosszú erdei úton, amely a leégett Varjú-tanya helyén épített emlékműhöz vezet. Ezer fiatal, úttörők, KISZ- esek, ifjúgárdisták és ifjúmunkások mozgalmi dalokat énekeltek, zászlókkal, jelmondatos táblákkal vonultak. Voltak a menetben idősebbek is. A menet élén az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet egység tisztjei, zenekara, az MSZMP és a KISZ Kapuvár városi Bizottságának, az állami és társadalmi szerveknek képviselői, veteránok, a Varjú-tanyai pártsejtben tevékenykedő Koleszár Péter és Ratatics István haladtak. Részt vett a menetben a Varjú-család tagja, Varjú Sarolta is. Szovjet és magyar katonák, munkásőrök álltak díszőrséget a Varjú-tanyán az emlékműnél. A kapuvári szövetkezeti együttes fúvószenekara játszotta Himnusz hangjai után Gulyás János, a Kapuvári városi Tanács művelődési osztályának munkatársa mondott ünnepi beszédet. Ezután a küldöttségek elhelyezték a hála koszorúit az emlékoszlop lépcsőin. A nagygyűlés után a kapuvári fúvószenekar térzenét adott, majd különböző ügyességi és sportversenyekre került sor. Délután a fertődi, vitnyédi, kapuvári szövetkezeti népi együttesek tánc- és zenekarai, a sopronkövesdi, fertőrákosi, kapuvári beategyüttesek adtak műsort. Az egésznapos rendezvényt ifjúsági bál zárta. P. A. Kulturális tanulmánycsoport Szlovákiából Nyugat-Szlovákiából népes tanulmányi csoport érkezett tegnap délelőtt Győrbe, majd útja befejezéseként Pannonhalmára látogatott el. Alexander Kubicek, a csoport vezetője a következőket mondotta a nyugat-dunántúli négynapos utazás céljáról. — Elsősorban olyan építészek, festőművészek és szobrászok alkotásaira voltunk kíváncsiak, akik önöknél és nálunk is ismertek. Köszönet magyar barátainknak, hogy ezt a kívánságunkat teljesítették. Közben természetesen megtekintettük Szombathely, Kőszeg, Ják, Sopron és Fertőd nevezetességeit, és utolsó napra hagytuk a megye székhelyét és Pannonhalmát. Küldöttségünkkel érkezett a „Pozsony baráti köre” művészettörténeti társaság, valamint tizenegyen az önöknél is jól ismert, magyar nyelvű Madách Könyvkiadó Vállalattól. AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JÚNIUS 2., KEDD , XXVI. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM A szigetközi napok rendezvényeiről szóló riportjaink a második oldalon Kéttagú személyzettel a Föld körül kering a Szojuz- 9. Sikeres sütemény A győri Budapest Belgrádban Nemrég érkezett haza Jugoszláviából az a küldöttség, amely hazánkat képviselte a szocialista országok I. édesipari konferenciáján. A harmincnégy tagú magyar delegációban a Magyar Édesipar győri Keksz- és Ostyagyárának négy szakembere is ott volt, aki a sok tapasztalattal együtt egy díszes kivitelű diplomát is hozott magával Belgrádból. A konferenciáról és a diploma történetéről Mag András, a győri gyár főmérnöke beszélt. A háromnapos tanácskozáson számos referátum és hozzászólás hangzott el az édesipari termelésről és a termékek kereskedelméről. Mintegy kétszáz küldött vett részt a konferencián. A főmérnök elmondta, hogy a tanácskozással egyidősen — a Nyugaton szokásos „csokoládé-olimpiákhoz hasonló — termékbemutatót rendeztek, ahová minden résztvevő ország benevezhetett kereskedelmi forgalomban levő áruival. Magyarország 19 cikket állított ki, és közülük 11 nyert arany, ezüst vagy bronz diplomát. A nemhivatalos értékelésben a magyar termékek Közép-Európa legfejlettebb édesiparát magáénak mondható Jugoszlávia gyártmányai mögött a legtöbb helyezést érték el. A magyar ipar sikeréhez a győriek is hozzájárultak, hiszen az általuk gyártott Budapest teasütemény bronzérmet kapott, és ha szebb csomagolásban lett volna, talán a mártott vaníliakifli is sikert arat. A Budapest teasüteménynek nem ez az első kitüntetése. A hétféle süteményt tartalmazó keverék tavaly a Budapesti Őszi Vásáron „kiváló áru” minősítést kapott. Mint a gyár vezetői elmondták, a sikeres süteményt a jövőben az eddiginél nagyobb mennyiségben kívánják gyártani, mert a 100 mázsás havi termelés kevés. Énekkari minősítő versenyek Három arany az első két hangversenyen Kétévenként hirdetik meg az énekkarok országos minősítő versenyeit. A jelentkezők különös gonddal készülnek a bemutatókra, mivel a kapott díj a későbbi hangversenyeiken rangot, megkülönböztetést is jelent. Azelőtt egésznapos, zsúfolt programként zajlottak le a találkozók, az idén megyénkben három helyen és különböző időpontokban hirdették meg a versenyt. Az elsőt május 23-án Sopronban tartották. A soproni Liszt Ferenc pedagógus énekkar kitűnő szerepléséért aranykoszorús elismerésben részesült. Vasárnap Győrött, a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben folytatódott a minősítési verseny. A délelőtti meghallgatás kellemes meglepetése az egy éve működő mecséri női kar bronzkoszorús minősítése, amellyel bekerült az országosan is számottevő kórusok sorába. A győri pedagógus énekkar címben a tavalyelőttit (ezüstkoszorút diplomával) kapta, minőségben azonban ez ma (Folytatás a 2. oldalon.) Százötven családon segítenek Egy hete adta közre a soproni járási KISZ-bizottság a felhívást a járás fiataljaihoz az árvízkárosultak megsegítésére. A Fertődi Építőipari Ksz KISZ-esei egynapi keresetüket ajánlották fel. A soproni Dózsa Termelőszövetkezet 45 KISZ-fiatalja borjúnevelő-kifutópályát épít, és a munka bérét küldik el. A fertődi technikum diákjai pedig a parkosításért járó, és az összeadott pénzt juttatják el a rászorulóknak. A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság dolgozói egynapi bérüket, 58 000 forintot ajánlottak fel. A vállalat a jóléti keretből és a beruházási alapból 62 000 forintot adott. A 120 000 forintot már elküldték. A Vegyesipari Vállalat 17 000 forintot továbbított a nyíregyházi OTP-nek. A BUDAPRINT soproni gyárában dolgozók háromszor hatórás műszakuk munkájának értékét küldik el. Terven felül: hárommillió tégla Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozóinak segítségét különösen nagy örömmel fogadják majd a Nyírségben. A vállalat dolgozói százötven családi házhoz elegendő tégla terven felüli gyártását vállalták. Ezenkívül a vállalat gyáraiban 700 000 tetőfedő-cserepet is készítenek az árvízkárosultak megsegítésére. Ezzel mintegy háromszáz újjáépülő otthont fedhetnek majd be. A kisalföldi tégla- és cserépgyártók szabad szombatjukon és vasárnap az árvízkárosultak megsegítéséért dolgoznak majd. A külön munkáért kapott pénzt a vállalat dolgozói az alföldiek megsegítésére küldik el. Együttérző kapuváriak A kapuvári üzemekben, intézményekben is megkezdődött az árvízkárosultak megsegítésére a gyűjtés. A városi tanács 100 000 forintot adott a tavalyi költségvetési megtakarításból; a tanács és az intézmények, üzemek dolgozói egynapi (vagy ennél több) keresetüknek megfelelő öszszeget jegyeztek. Mintegy 300 000 forint gyűlt eddig öszsze. Az intézmények közül a Kapuvár és vidéke ÁFÉSZ dolgozói adták a legtöbbet: ötvenezer forintot. A mércét ellepte a víz Szeged várja a Tisza tetőzését Tudósítónk jelenti a helyszínről: Második vasárnapját töltötte a Maros és a Tisza gátjain az ország minden részéből összegyűlt védősereg. Sok ezer ember és megszámlálhatatlanul sok gép vívja egyre elkeseredettebb harcát a dühödten támadó folyókkal. Újra áradt vasárnap a Maros, és a szolnoki tetőzés után Szegedhez közeledik a Tisza iszonyatos víztömege. A normális időszakban használt mércét már vasárnap ellepte a víz, s most a szükség parancsolta ideiglenes lécről olvassuk le az újabb és újabb értékeket: 950, 958 centiméter, és tetőzést csak szerdára várhatunk Dél-Magyarország fővárosában ... Ha lehet ezt mondani, jelenleg Algyő térsége a védelem első számú frontvonala. Érthető, hiszen itt csak a gát választja el a rettenetes mennyiségű vizet az ország egyik legnagyobb kincsétől, a szénhidrogéntől, amely nemcsak fontos energiabázisunkat, de ma már nagyon fontos nyersanyag-lelőhelyünket is fenyegeti. Itt egy gátszakadás sok milliárdos kárt okozna, nem is szólva arról, hogy valósággal hátba támadná Szegedet a víz. Éppen úgy, mint 1879 márciusában. Ráadásul a gát egyik-másik szakasza alacsonyabb is itt, semhogy megnyugtatónak mondhatnánk. Ez szabta meg a feladatokat is. Vasárnap százak dolgoztak ezen a részen: katonák, diákok, munkások és parasztok álltak egymás mellé, adták kézről kézre a homoktól duzzadó zsákokat és rakták a töltés koronájára a nyúlgátat. (Folytatás a 2. oldalon.)" Szervezettség, bátorság Az Ikva-gyakorlat második napja zottság első titkára, Lombos Ferenc a megyei tanács vbelnöke a polgári védelem megyei parancsnokával, Sopron város párt-, állami-, tömegszervezeti vezetőivel, a fegyveres testületek, Vas és Veszprém megye képviselőivel megtekintették a feltételezett háborús csapást ért várost, ahol az üzemi, a polgári védelmi szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi egységek védték a várost, mentették a lakosságot. A gyakorlat szerint nyolc óra után feltételezett atomcsapás érte a várost. A szemlélő bizottság a 2-es körzetben, a Lackner Kristóf utca környékén nézte meg a mentőosztagok gyakorlatát. Az épülő piacnál valóban háborús képhez hasonló tárult elénk. Régi házak omladéka, épülő, félig kész pavilonok, építőanyagok és földkupacok, gödrök. A sürgőforgó egyenruhás asszonyok és lányok kötözték a 200-nál több sebesültet. Kitöltötték kísérőlapjukat, és útba igazították őket a Pamutipar kultúrtermében levő sebesültgyűjtő-helyre. A Vitnyédi utcában vörös lángnyelvek nyaldosták körül a már lebontásra érett házat. A tűzoltók fecskendőiből perceken belül erős sugárban tört rá a víz. Pernyét, füstöt és permetvizet kapott szárnyra a hűvös szél. (Folytatás a 2. oldalon.) A kétnapos polgári védelmi gyakorlatra Sopronba érkezett vendégek, köztük Pataki László, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbi- Ünneplő pajtások sűrű sorai borították el Győrött a Gárdonyi Géza Általános Iskola udvarát. A Himnusz hangjai után Schmidt István őrnagy mondta az úttörők és kisdobosok előtt a fogadalom szövegét. Az avatószülők felkötötték a kék, piros nyakkendőket a felavatott pajtások nyakába.