Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

1970. szeptember 16., szerda KISALFÖLD Félidő szünet nélkül Forog o lödo a könyi paprikatöblön Lakástextil, 1971 Szőnyegből 3 millió négyzetméter Azon a napon, amikor meg­jelenik a győri üzletekben a nagyméretű, csupa egészség zöldpaprika, a háziasszonyok megjegyzik: itt vannak a kó-> nyiak. A gondolatot folytatni lehetne azzal, hogy amikor eltűnik az üzletekből a kó- nyiak híressége, gyakorlati­lag a paprikaidénynek is vé­ge. A kertészeti brigád tagjai egészen október végéig, a dér beálltáig szüretelik a cecelt, p soroksárit és a paradicsom- paprikát. A Csorna felé vezető út mentén, az akácfák alkotta árnyas lugasban tetőpontjára hágott a ládaforgás, s erre magyarázatul elég annyi, hogy jó a termés, és ötven asszony gondoskodik a ládák foglalkoztatásáról. — Az idén 42 holdon van paprikánk — mondta Balogh László kertészeti brigádveze­tő —, tizennégy holddal na­gyobb területen, mint tavaly. Az összes területnek majd­nem a fele soroksári, 3 hold c-cei és 15 hold paradicsom- paprika. Februárban kezdtük meg a palántanevelést a me­legágyakban, május 15—20 kö­zött volt a kiültetés. A rossz időben a palánták a kelleté­nél gyengébben fejlődtek, rá­adásul május 16-án kaptunk egy alapos jégverést. Mintegy 17 holdon a palánták hetven százaléka pusztult el. Ezeket természetesen pótoltuk. Az időjárás rossz pontját a szakértői gondozás javította (Folytatás az 1. oldalról.) — A kínai kénpor olykor naponta hússzor is berobban — mondja az egyik. Most egy műszakban egy-két tűzijáték­kal megűsszuk. Akar látni egy égést? — kérdezi, és a többiek kesernyésein nevet­nek rá. Nem akarók látni, egyéb­ként is lejárt már a kénőrlők pihenője. Mindössze húszam vannak az országban, talán az egyik legritkább foglalko­zás az övék. Munkájukra nem dolgoztak ki óvintézke­dést, az őrlőben hajdan fel­szerelt ventillátor tönkre­ment, az őrlők nem kaptak újat. minek is, az acélt meg­eszi a sárga por. Az emberek egészségét is láthatatlanul koptatja, a tü­dőt, a fogakat, marja a bőrt. A kénőrlők kímélésképpen naponta hét órát dolgoznak, és a veszélyességi pótlékkal együtt — egy-két vasárnapi munkát hozzászámítva — havonta 2400 forintot is elér a keresetük. De ezt helyben megkapják. Azt mondják a munkások, dolgozni akartak az árvíz-károsultakért, és azt kívánták, a vállalat kiküldöt­tei is legyenek akkor köztük. Élénk külkereskedelmi for­galmunk eredményeként a magyar teherautók, kamionok rendszeres „vendégei” Euró­pa országútjainak. Évente mintegy 10 000—15 000 teher­kocsink közlekedik szállít­mánnyal külföldön. A kamio­nok munkája közben óhatat­lanul előfordulnak kisebb- nagyobb balesetek. A szocia­lista országokban kétoldalú, államközi egyezmények alap­ján gondoskodnak a kölcsö­nös segítségnyújtásról, a nyugati országokban azonban jobbára magára van utalva a gépkocsivezető. Ezért is fogadták tetszéssel a Nemzetközi Közúti Fuva­rozók Szövetségének legutób­bi, budapesti ülésén elhang­ki, a csőkutak vizének és az éltető napfénynek a közremű­ködésével. Így, bár attól le­hetett tartani, hogy az első szedés megkésik, június 20-án pottyantak az első cecei faj­ták az elkészített ládákba. Ez­zel megkezdődött a tartós szüret és szállítás. — Az idén tíz vagon papri­ka exportálására szerződ­tünk a HUNGAROFRUCT­tal. Eddig három vagon so­roksárit küldtünk München­be. A szállítmányt a kónyi vasútállomáson raktuk vago­nokba a HUNGAROFRUCT képviselőjének jelenlétében. Belföldön a MÉK-kel kötöt­tünk hat vagon terményre szerződést, s ezenkívül Szom­bathelyre és Pápára is szállí­tunk mindhárom, nálunk ter­mesztett paprikafajtából. A Haladás Termelőszövet­kezet a jövő esztendőre is gondol. Ennek megalapozása már most elkezdődött. Egy hold területen a soroksári fajtát túlérlelték. A piros színt nyert paprikát a szedés után kimagozzák, a magból nevelik a következő évi ter­méshez a palántát, a húsát pedig a Pápai Húsüzem vásá­rolja meg. — Most körülbelül félidő­nél tartunk — adja Balogh László a szüret pillanatnyi ál­lását és egyúttal a további hetek előrejelzését. A félidő nem túlzás. Kónyban október végén is látni hajladozó asz­Ne dolgozzanak, csak legye­nek ott ők is. A molnárok mellett. Elmaradt az árvízi műszak. Letelt a cigarettaszünet, az emberek mennek vissza az őrlőbe, cipőjük alatt sir a kén. Mennek vissza a sárga ködbe, aztán együtt sírnak a kénnel. ★ Húsz ember dolgozik im­már nyolc éve embertelen körülmények között. Már öt évvel ezelőtt is teher volt számukra a kén, de akkor még reménykedtek, hogy majd csak változtatnak kö­rülményeiken. Minden ma­radt a régiben, s közben a kén, ez a sárga méreg kimos- hatatlanul belerakódofct bő­rükbe, reggelente görcsös kö­högésre kárhoztatja őket. .. E húsz embernek legalább nyolcvan közvetlen hozzátar­tozója van. Apró gyerekek, gyámolításra váró szülők, szeretetet, megértést kívánó feleségek. Mégis: mi a meg­oldás? Az automatizálás. A kén nélkülözhetetlen az Ipar számára. nem szükségszerű, hogy ekkora áldozatot köve­teljen az embertől a vele való munka. (Ferenczi) zott magyar javaslatot az egész Európára kiterjedő köl­csönös nemzetközi segély­nyújtó szervezet létrehozásá­ról. Novemberben ül össze Pá­rizsban egy szakértői bizott­ság, amely összeegyezteti va­lamennyi európai ország ha­tósági eljárásait, kidolgozza a nemzetközi szervezet mű­ködési rendjét, alapszabályát. A tervek szerint a jövő év­ben megalakul a közúti te­hergépjárművek nemzetközi segélynyújtó szervezete, amely biztosítékot ad arra. hogy a bajba jutott kamiono- sok személyi és járműsérülés esetén minden országban azonnali segítséget kapjanak (MTI) szonvokat a paprikatáblán. Ha nem szednek is le egy műszakban egyénenként két- három mázsát, mint ezekben a napokban. Olcsó a paprika és az volt tavaly is — hallani a terme­lők panaszát* Ez mégsem késztette a kónyiakat terület­csökkentésre, hiszen, mint ír­tuk, 14 hold volt a növekedés. A téesz kertészeti szakembe­rei 100—120 mázsás holdan­ként! átlagtermésre számíta­nak az idén. Anyagi haszon­ról nem beszélnek, de nem valószínű, hogy visszasírják a tavalyi, 55 000 forintnyi hol- dankénti jövedelmet. Pákovics Miklós A nagycenki múzeumvasút tervezési, anyagbeszerzési feladatai után a soproni vas­utas KISZ-szervezetek titká­rai a tavasszal megkezdhet­ték a társadalmi munka szer­vezését. A nagy feladathoz, amelyre a GySEV vállalko­zott, sok kéz még több mun­kája szükséges. Sopronban és a soproni járásban a vasút­tervek ismertetése után száz és száz idős és fiatal értette meg, miért van szükség a muzeális értékek megmenté­sére és ápolására. Munkájuk­kal segítik a megye egyik új. idegenforgalmi vonzerejé­nek ígérkező létesítmény megépítését. Az ügyért munkálkodók örömmel fogadták art az 1929-ben készült gőzmoz­donyt, amely Szurdok püspö­kiből érkezett. Debrecenből két, régi vasúti kocsit kaptak. A vasutas KISZ-esek hozzá­láttak rendbehozatalukhoz, befestették, üzemképes álla­potba helyezték az értékes ipari műemlékeket. Augusztusban a vasúti pá­lya építéséhez összegyűlt az anyag, és megkezdődhetett a fertőbozi állomástól a nagy­cenki szovjet emlékmű irá­nyában a mintegy 3600 négy­zetméter területen a bokorir­tás, földegyengetés. Ezt a munkát a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet ka- tona-komszomolisták közül húszán 1000 munkaórában végezték el. Tavaly a Budapesti Őszi Vásáron az idén az elmaradt vásár helyett önálló kiállító­ként mutatkozik be a Város­ligetben a Lakástextilipari Vállalat. Az öt dunántúli gyárat egyesítő, takarókat, béléseket, külső ruházati anyagokat, műszőrméket, tex­til faliképeket, dekorációs és elválasztó szöveteket, szőnye­geket és bútorszöveteket ké­szítő vállalat mintegy 700 négyzetméteres területen mutatja be termékeit a BNV 24-es pavilonjában. Annyi bizonyos, hogy terü­letben ennyit nem szentelt még soha kiállításnak a LA­TEX, mint éppen most. De ennyi energiát sem fordított A vasutas KISZ-szervezet és a vasúti dolgozók 5500 óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel, és elvégezték a terep rendezési és építési szakmun­káit. A soproni pályafenntartási főnökség 420 órát ajánlott fel a munkálatokhoz. Vágányle­kötést, sínfaktetést és szabá­lyozást végeztek. Az építkezéshez szükséges vízről a nagycenki termelő­szövetkezet gondoskodik. Ezenkívül a sajátjából homo­kot és kavicsot szállított a helyszínre. A Fértődi Építőipari Ksz KISZ-tagjai a múlt századi rajzok szerint a napokban felépítik az első őrházat. A nyílászáró szerkezeteket a Soproni Asztalosárugyár KISZ-brigádja készíti 6—7000 forint értékben. A Határőrség teherautókat adott kölcsön, a KlSZ-vezetöképző iskola hallgatói egynapi munkájuk­kal járultak hozzá az első, egykilométeres szakasz épí­téséhez. Jó ütemben halad a mun­ka, mór csak a Barátság ne­vű állomás megépítése vár vállakozóra. A földmunkák­kal. építéssel együtt 2500 órá­nyi munka ez. Megkezdődött a tanév, most már talán a diákságra is lehet számítani. Iparkodni kell, mert az első szakaszon november 7-én ün­nepélyesen megindul a for­galom. Naponta 25—30-an dolgoz­nak az építkezésen a megbí­még termékei hűséges bemu­tatására, mint az idén. Any- nyit elöljáróban el lehet mondani, hogy a „Lakástex­til, 1971.” kiállítás méltókép­pen reprezentálja ennek a hatezernél is több munkást foglalkoztató vállalatnak a tevékenységét. A LATEX évente 10 millió négyzetmé­ter textilárut gyárt, és ter­mékei számos országba eljut­nak. De a mostani kiállításnak nem az volt a célja, hogy a vállalat szerteágazó munká­ját bemutassa, hanem hogy tájékoztassa a közönséget: mit várhat a LATEX-től, mi­lyen újdonságokra számíthat jövőre, miként igyekszik ki­elégíteni a közkedvelt ter­zott építésvezető és az erre a munkára alkalmazott há­rom előmunkás irányításával. A GySEV eddig 1200 munka­órával járult hozzá az építés­hez, az alkalmi munkásoknak 30 000 forintot fizetett ki. Ezenkívül a járműveket, a szerszámokat és atz építési anyagot adta. A társadalmi összefogás értéke idáig 210 000 forint. A második szakasz építését a jövő tavasszal kezdik meg. Egy vasutas szakember mon­datával fejezem be dicséret és buzdítás helyett: — Ilyen lendülettel, ilyen szeretettel, ahogy dédelgetik ezt a cenki gyöngyszemet, akár egy vagy vasút építésé­vel is versenyezhetnénk. Február 28-i számunkban arról írtunk höveji riportunk­ban, hogy az asszonyok tét­lenségre vannak kárhoztatva, mert a budapesti Háziipari Exportszövetkezettől hosszú hónapok óta nem kapnak megrendelést. A napokban Hövejen meg­kerestem Németh Sándorné telepvezetőt. Ez alkalommal örömmel újságolta, hogy mos­tanában nagyon elégedettek a höveji kézimunkások. Sok szép hímezni valót küld a központ. Jelenleg is 30 Ö00 fo­rint értékű munka vár az ügyes kezű asszonyokra. Ezt mékekből a hazai fogyasztók igényeit. A látottak előtt egy gyors statisztikai kimutatást: A LATEX a Városligetben 125 nyüstös bútorszövetet és gar­nitúrát, 183 jacquard bútor­szövetet és falvédőt, 45-féle takarót, valamint 82 szőnye­get és szőnyegpadlót mutat be. A termékek zömét a BNV óta tervezték, és jövőre akar­ja ezeket gyártani a vállalat. A kiállított takarók pe- helykönnyűek, az egykilónyi súlyt sem érik el. A textil faliképek közül nem egy képzőművészeti kiállításon is saerepelhetne. A közönség különösen a szőnyegekre ki­váncsi. Ebből a termékből ugyanis a LATEX eddig megközelítően sem tudta ki­elégíteni a vásárlók igényeit. A Sopronban és Tatán gyártott szőnyegek elsősor­ban színükben újszerűek. Divatos lesz jövőre a söté- tebb tónusú, arannyal és na­rancssárga színnel díszített szőnyeg. Az sem mellékes, hogy az eddiginél több kerül majd az üzletekbe. A Lakás­textilipari Vállalat vezetői­nek tájékoztatása szerint bú­torszövetből 3,9 millió, sző­nyegből mintegy 3 millió, ta­karóból pedig másfél millió négyzetméter kerül majd az üzletekbe. A Lakástextilipari Válla­lat az ország lakástextil- szükségleteinek mintegy 63 százalékát elégíti ki. Ma a keresett velurszőnyegből hat­szor annyit állít elő a válla­lat két szőnyeggyára, mint nyolcéwel ezelőtt, de mert ennél is többet igényelnek tőle a vásárlók, tovább növe­li a szőnyegek gyártását. A városligeti „Lakástextil, 1971.” kiállítás valóban csak bemutató, nem lehet megvá­sárolni az ott látott termé­keket, mégis hasznos, hogy a közönség bepillanthat a vál­lalat terveibe. Különösen ak­kor, ha jövőre csakugyan ta­lálkozunk majd az üzletek­ben az új slágerekkel. F. .1. Csatorna épül Adyvároshan Adyváros beruházási prog­ramjának elkészítésekor meg­állapították, hogy csak új csa­tornák építésével lehet a la­kótelepről a szenny- és csapa­dékvizet elvezetni. A lakóte­lep északi részén a Bacsó Bé­la utcai csatorna gyűjti a vi­zeket, a déli részen a Sza­bolcsira utca folytatásában épülő úgynevezett belső kör­úti csatorna. A felsorolt csa­tornák közül a legnagyobb méretű a Bacsó Béla utcai csatornának a Felszabadulás út és Vasvári Pál utca közötti szakasza lesz, méretezésénél figyelembe vették Győrsza- badhegy és Nádorváros nyu­gati részének igényeit is. Az építkezés szekrénysüllyeszté- ses technológiával történik. A csatorna belmérete 220 centi­méter, és a csatornaszakasz másodpercenként 3830 liter vizet szállít el. Az építkezést 1971. március 31-re fejezik be, és az 8 600 000 forintba kerül. körülbelül egy hónap alatt elkészítik. Szebbnél, szebb kész mun­kát mutat. Enciánkék, na­rancssárga, rózsaszín műszál szövetruha elejét magyaros motívumok díszítik fehér, sárga, piros és zöld színössze­állítással. Egy felbontatlan csomagot hoz elő a szobából Némethné, amelyben 210 lánykaruha eleje qrkezett, előnyomva a mintákkal. A szeptember 11-én meg­tartott szövetkezeti küldött- gyűlésről jó hírrel jött haza a telepvezető: sok munkát í°ér a szövetkezet vezetősége a téli hónapokra is. (H.) Sír a kén és a munkás vele Magyar javaslatra segítik a bajba jutott kamionosokat A múzeum vasúton is Megy a gőzös Nagycenkre Megérkezett a gőzmozdony Szurdokpüspökiből. U. Gy. Cikkünk nyomán Jó hír a höveji hímzőknek _3

Next

/
Thumbnails
Contents