Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

A Parlamentből jelentjük... Ülést tartott a megyei pártbizottság Szerdán délelőtt Kállai Gyula elnökletével megnyílt az országgyűlés őszi üléssza­ka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszemak, az Egyesült Arab Köztársaság elnöké­nek elhunytéról, akivel a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségesét vesztette cl. Az országgyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismer­tette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a nép­gazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavas­lat, a következőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi törvény módosításának ja­vaslata áll. Előreláthatólag egy interpellációra is sor ke­rül. Párdi Imre expozéié Az 1971-ben kezdődő, új ötéves tervről tartott expo­zéjában Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredmé­nyeinkre, a párt irányelvei­vel összhangban reálisan szá­mol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló har­madik ötéves terv már lát­ható eredményeit illeti, mint­egy 40 százalékká! nő a nem­zeti jövedelem, és 31 száza­lékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésé­nek kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemre méltó hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabbban fejlődött az el­múlt években, amiben nagy része volt a szocialista orszá­gokkal kiépült gazdasági . együttműködés sokoldalú nö­vekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túltel­jesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 száza­lékkal, a reálbé­rek pedig 17—18 százalékkal ma­gasabbak az idén, mint 5 esz­tendővel ezelőtt. Növekedtek a terv­időszakban a nyugdíjak, a csa­ládi pótlék, beve­zette a kormány a gyermekgondo­zási segélyt, a tár­sadalombiztosítást pedig gyakorlati­lag az egész lakos­ságra kiterjesztet­te. Több területen került sor közpon­ti bérrendezésre is. A parasztság sze­mélyes átlagjöve­delme ez évben már eléri a mun­kásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 000 lakás épült. Kitért a Terv­hivatal elnöke gaz­daságunk • lénye­ges gondjaira is, egyebek között a korántsem kielégítő mun­katermelékenységre, a kor­szerűtlen munkaerőgazdálko­dásra és a sok helyen kifo­gásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások meg­valósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Négy jellemző Mindezzel messzemenően számoltak az új ötéves terv megszerkesztésekor, amely­ben — noha gazdaságpoliti­kánk nem változik — fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is bizto­sítsa. Ehhez ésszerűbben kell meg­szervezni a társadalom erő­forrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyel­mét Párdi Imre. Ezek: a ter­melés szerkezetének korsze­rűsítése; a népgazdaság úgy­nevezett infrastruktúrájának, tehát tartópilléreinek meg­erősítése; a tudományos ku­Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke Napirenden kívül Nagy a képviselők vitatkozókedve, a ne­gyedik ötéves tervhez kapcsolódva ötven- hatan jelentették be szólási szándékukat. A tervtörvényjavaslathoz az ülésszakot megelőző bizottsági üléseken már eddig is több mint százan fűztek érdemi észrevé­telt, ezért meglepő a felszólalásokra jelent­kezők nagy száma. Ennek következtében elhúzódhat az őszi ülésszak eredetileg há­rom napra tervezett munkája. Ugyancsak „terven felüli” az, hogy az előzetes jel­zett két tárgysorozat — a negyedik ötéves tervről és a választójogi törvényről szóló javaslatok vitája — bővült a többi között megyénk képviselője, Geiszbühl Mihály interpelláiásávaL Jó „feddés” Az első szünetben Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter kereste a találkozás lehetőségét megyénk képviselőivel. — Tré­fás-komolyán „meg- feddte” Marton Já­nost, amiért annyira felkészítette a Kisal­föld munkatársát a nemrég tartott sajtó- értekezletére. Az Országház fo­lyosóján futottam össze Kocsis József­fel, aki szeptember első felében Drezdá­ban, az európai váro­sok polgármesterei­nek és kommunál-po- litikusainak (város- politikusainak) V. ta­nácskozásán vett részi. A kétévenként — Ügy ismerte a győri textilesek prob­lémáit — mondta a miniszterasszony —, olyan ügyszeretettel beszélt arról, mi min­denre van szüksége a vállalatnak, hogy a gyári vezetőknek is becsületére vált vol­na ... rendezett tanácskozás mostani vitasorozatá­nak témája „A vá­lasztott testületek és az ifjúság” volt. Hu­szonegy ország 210 képviselője között a négytagú magyar kül­döttség felkért elő­adójaként utazott Ko­csis József Drezdába. Előadásának témája: Az ifjúság szabad idejének tartalmas kitöltéséhez milyen lehetőséget teremt­hetnek a városi taná­csok? Sok szót nem válthattunk a tanács­kozás hasznáról, mert Kocsis József is fel­szólalásra jelenpce- zett — Riba Miklós úgyszintén —, s mon­dandóit még csiszolni szeretné. És a gyorsírók A Parlament sajtó­páholyában, ahol az országos és megyei lapok népes újságíró­gárdája kíséri figye­lemmel az ország- gyűlés munkáját, az egyik fiatal kolléga ezzel a mondattal ál­lított be; — Nincs Tamás János, most csinálják. Azaz: a szerdai na­pon utolsóként fel­szólaló Tamás János beszédét még nem tették át a gyorsírók. Önkéntelenül is a hangyaszorgalrhú gyorsírók felé fordul a figyelem. Nesztelen léptekkel jönnek az ülésterembe, az elnö-». Isi emelvény alatti aj­tón át. Tízpercenként váltják egymást az asztalon levő óra fi­gyelmeztető, halk csengetésére. Rangos rangsor Heten vannak, hi­vatalos rangsorolá­suk: beszédgyorsírók, valamennyien az MTI alkalmazottai. A szakma legjobbjai ők: dr. Baczony László (tizenegyszer nyert országos bajnoksá­got), dr. Majercsik Sándor, Fenyvesi Má­ria (Magyarország örökös gyorsíróbajno­kai mindhárman), dr. Török Zoltán, aki ti­zenkilenc éves korá­ban, 1933-ban az or­szág legjobb gyorsíró­ja volt. (S ha nem te­kintik pletykálkodás­nak, Fenyvesi Mária két évvel ezelőtt ha­zánk „férfibajnoka” címét is elnyerte, megelőzte dr. Ba- ezonyt). A korelnök dr. Majercsik Sándor, aki most már negy­venharmadik évét szolgálja parlamenti gyorsíróként. Nos, ők' „csinálják” a felszólalást, s az első mondatok el­hangzásától számított 20—25 perc múlva már az újságírók előtt van — nyers áttétel­ben. Szabó Zsigmond Gyors interjú tatás előrehaladása, és a nemzetközi gazdasági együtt­működés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részle­teiben is megvilágította, mi értendő az említett sajátos­ságokon. A termelésszerkezet korsze­rűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés arányai­nak tervezett nagy változásá­ra, a gáz- és az olaj felhasz­nálásának előretörésére, melynek eredményeként \ (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap délelőtt Port Árpádnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága. A megyei pártbizottság Pataki Lászlónak, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkáránál^ előterjesztésében megvitatta és elfogadta a pártbizottság pártértekezleti beszámolóját. Ezután Horváth Imrének, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az ülés megvitatta és jóváhagyta a megye negyedik ötéves tervé­nek irányelveit, amelyék a megye párttagsága, valamint politikai és gazdasági vezetői számára munkaihelyeik ter­veinek irányelveiként szolgálnak. A megyei párt bizottság jegyzőkönyvben örökítette meg a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Csányi De­zsőnek, a megyei pártbizottság tagjának, a munkásőrség megyei parancsnolcának emlékét. Hz első szakasz kész a Graboplast Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban Az emberek végzik min­dennapi munkájukat, építe­nek, szerelnek az új, öthajós gyártócsarnokon. Két hajó kész, egy hajót már betele­pítettek magyar, német gyártmányú műbőrgyártó gépsorokkal, keverő-, bedör­zsölő-, kenő-, lakkozó gépek­kel. A telepített gépek már túlvannak a próbákon, hatal­mas hengerekre tekerednek az autó- építő- és ruházati ipar részére gyártott műbő­rök. A munkások, műszakiak alapos próbának vetették alá az új berendezéseket, ame­lyek hétfőn délelőtt hivatalo­san vizsgáztak a szakszerve­zet, a tűzrendészen hatóság, a KÖJÁLL, a Beruházási Bank és a városi tanács épí­tésügyi osztályának szakem­berei előtt. Ezzel elérkezett a több mint egymilliárd fo­rintos műbőrgyári beruházás az első (s talán legnehezebb) szakaszának lezárásához. Az eredeti célkitűzéshez képest kissé megkésett az át­adás. Sok gonddal, akadály- lyal kellett megküzdeniük a beruházóknak és kivitelezők­nek. Az eredeti tervhez ké­pest „csúszott” az építkezés, a külföldről várt gépek, be­rendezések is késve érkez­tek. Helyettük gyakran kap­tak a műbőrgyáriak akadály­közlést, például a télen tom­boló influenzajárvány a nyu­gati országokban is zavart okozott a termelésben, emiatt a gépek késedelmesen érkez­tek a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárba. Sok-sok izgalommal, ve- sződséggel, kudarccal ele­gyült, megfeszített munka eredményeként azonban el­készült a 230,8 millió forint értékű munka, ennek ható­sági átvétele hétfőn megtör­tént, s folyik a beruházás második és harmadik szaka­szának egyidejű megvalósí­tási. Elkészült a gyár energiael­látásának átállítása gázfűtés­re. A Gazdaságpolitikai Bi­zottság a cipőbélés gyártásá­ra vonatkozó határozata tel­jesült. Eddig 239 000 négyzet- méternyi bélésműbőr készült el. Nyolcvannégymillió-há- romszágezer forint befekte­tésével ideális munkakörül­ményeket nyújt a Vlies- üzem, vadonatúj, legkorsze­rűbb gépekkel folyik ott a termelés. At, építkezéssel párhuza­mosan termelnek az ói mű­bőrgyártó csarnok két hajó­jában, továbbá a gépek, be­rendezések kisebb-nagyobb hibáinak javítását végzik külföldi és hazai szerelők. A hatósági és társadalmi átvevők mindent tüzetesen átnéztek, a szakszervezeti és egészségügyi szervek képvi­selői szigorúan ellenőrzik, hogy a berendezések a biz­tonsági és egészségügyi óvó­rendszabályoknak megfelel­nek-e. Az észrevételek jegy­zőkönyvbe kerültek, mert az üzemelésben kiesést nem okozó „simítani valókat” még találnak a szakértők. A javí­tások határidejét az üzembe helyezési jegyzőkönyv rögzí­ti, s azt a tényt, hogy az 1972. december 31-én átadásra ter­vezett műbörgyári beruhá­zásnak mintegy egynegyede elkészült. Jegyzőkönyvön kívül: a műbőrgyári kollektíva az új létesítmények némi késedel­mes beállítása ellenére is tel­jesíti kötelezettségét. A Gaz­daságpolitikai" Bizottság ál­tal és évre , megszabott 2,5 millió négyzetmétert egymil­lióval túl is teljesíti. J. L.-né Születésnapi számadás Egyéves város: Kapuvár Egy évvel ezelőtt, október elsején emelkedett városi rangra Kapuvár. Az előbbre lépés nagy esemény volt la­kói életében. Feltételeit meg­teremtette a szocialista tár­sadalmi rendünk építéséért folytatott 25 esztendős fára­dozás és a magasabb szintű politikai, társadalmi és köz- igazgatási irányítás. (Folytatás a 2. oldalon.) SOK LÁTOGATÓJA, nagy sikere van a kapuvári honis­mereti napokra készített szövetkezeti kiállításoknak, ame­lyeket a vasárnapi megnyitó óta ezerötszázan kerestek fel. Képünkön: részlet a Kapuvár és Vidéke Afész „Modern háztartás, több szabad idő” című, a korszerű takarítás, a gyors főzés segédeszközeit, alapanyagait bemutató kiállí­tásáról. A kiállitótercmben az Afész kereskedelmi osztá­lya rendezvényeket is lebonyolít. Tegnap nagy érdeklő­déssel kísért háztartási és kozmetikai tanácsadás volt, ma délelőtt háztartási gépbemutató lesz. A tartalomból: Újra éled a remény Kenyerünkről volt szó A népi Kína ünnepe Kisalföldi Ifjúság AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1970. OKTOBER 1„ CSÜTÖRTÖK ★ XXVI. ÉVFOLYAM 230. SZÁM „VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA; 80 fillér Az új ötéves terv az országgyűlés előtt

Next

/
Thumbnails
Contents