Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

1170. október 18., vasárnap Szomszédaink Bartókról A vártnál is sokkal többen vettek részt Bécsben a nép­főiskola előadótermében egy Bartók-emlékesten. A rendez­vényről az Osztrák Kommu­nista Párt lapja, a Volksstim­me adott hírt október 10-i számában. Robert Scholium zenetörté­nész professzor tartott az elő­adás bevezetőjeként egy rö­vid ismertetést, ám szavai nem csak nagy vonalakban mutatták be a magyar zene­szerzőt, a professzor „pom­pás Bartók-portrét rajzolt” a Volksstimme szerint. A nép­főiskola és az osztrák—ma­gyar baráti társaság rendez­vényén a bécsi zenei főiskola három végzős növendéke adott hangversenyt. A buda­pesti Semsey Mária a többi között a II. hegedű- és zon­goraszonátából, az Op. 14 szvitből és a Mikrokozmosz­ból játszott részleteket. Töké­letes hegedű játékával a sváj­ci Marianne Ronez adózott Bartók emlékének a bécsi népfőiskola rendezvényén, majd harmadikként a magyar származású Anna Hülsner mezzoszoprán hangján Bar­tók Falum című szlovák nép­­dalsoroza­tából énekelt néhány számot. Remélhetőleg Scholium professzor és a fiatal művé­szek megismétlik a bécsi népfőiskolán tartott Bartók­­emlékműsorukat — fejezte be a rövid beszámolót a Volks­­stimme tudósítója. tk O­rszágos kiállítás Igények és feladatok a fényképész szakmában Kettős szorításban él és dolgozik a fényképészet. Szolgáltatás — ipar — a ja­vából, a megrendelők igé­nyeinek kiszolgálásából él. Ugyanakkor termékei nem nélkülözhetnek bizonyos esz­tétikai jellemzőket, ily mó­don tehát a közönség ízlésé­nek rontására, javítására is alkalmasak. A szövetkezet anyagi érdekeltsége a meglé­vő, olykor nagyon is konzer­vatív ízlés kiszolgálására sem­­ként, a szakma legjobbjai azonban új és új formákkal kísérletezve megpróbálnak haladni a kor ipari és művé­szi szintjével. Ezt bizonyítja egyébként a most Sopronban rendezett VII. országos kiállítás is, leg­alábbis a beküldött képek­nek az a java, amely para­vánra került. Vagyis 350 kép. A szolgáltatások széles ská­láját bizonyítja az, hogy ki­lenc különböző kategóriában bírálták el és díjazták a ké­peket: a portrétól a riport­­képig, a családi és gyermek­felvételektől a színes rek­lámfotóig, szinte minden fel­adat elvégzésére kap megbí­zást a szövetkezeti ipar. A szolgáltatások zömét a portré teszi ki: az egyik vég­leten a tucat igazolványkép, a másikon a már-már művé­szi igénnyel készült portré foglal helyet. A kiállított gaz­dag anyagban felfigyeltünk Szilveszter Attiláné (Bp), és Novák Mária (Eger) portréi­ra. Különösen megragadó az utóbbi díjnyertes Szemek cí­mű képe, amelyben minden felesleges körítéstől mente­sen, szabadon érvényesül a „lélek tükre” szépsége és ki­fejező ereje. Major Józsefné (Keszthely) Ennyi szépet! cí­mű portréja, amelyen az el­ragadtatott csodálkozás és a fiatalság olvad szerves egy­ségbe. Egyszerű és nemes be­állításával, illetve jó vágásá­val tűnik ki Tóth Ferencné (Sopron) Piros Rózsák és Farkas Mihályné (Szombat­hely) Kalapos hölgy című fo­tográfiái. Vári Tibor portré­ja Nyilas Attiláné (Bp.) egy­szerűségével hat, Pécsi Ildi­kóé (Fábián Nóra, Bp.), a művésznő kifejező arcát pre­zentálja sok leleménnyel. Kaszás János (Győr) Színész­­portréi kifejezőek, dr. Láng Imréné (Sopron), Öregúr cí­mű képén a békés öregség jegyeit ragadja meg. Tóth Ferencné A zene rajongója című felvétele a már meg­szokott beállításhoz képest is tud valami többletet adni. Sziluettje szintén nem új öt­let, de ízléses megoldású. A gyermekfotóban keve­sebb újdonságról számolha­tunk be: többségük az ipar szintjén maradó korrekt, nem különösebb leleményről tanú­ságot tevő munka. Hasonló­képpen, sok a konvencionális beállítás és póz az esküvői képeknél. Több ötletről tudósít a csa­ládi képek kategóriája. Ban­­dur Béláné (Bp.) Büszkesé­gem című sorozata kissé a di­vatfotókra emlékeztető, be­állításban ábrázol egy mai fiatalasszonyt. A Szép vagy, mami! a szülő és gyermeké­nek őszinte, baráti pillana­ta, (dr. Janus Endréné, Bp.). A legtöbb képen látszik az őszinte törekvés arra, hogy fellazítsa az évtizedek alatt meggyökeresedett, megmere­vedett beállításokat, formá­kat, s ha ez a törekvés nem is jár mindenütt sikerrel, ma­ga a törekvés ízlésformáló, mondhatnánk, népművelési szempontból feltétlenül elis­merésre méltó. A színes és a reklámfotó számtalan jó öt­letet produkál. A Képek az országról, a Riport és Az ember életének ábrázolása elnevezésű kate­góriák rokonterületről tudó­sítanak — ugyanakkor rend­kívül sokféle témájúak: ár­víz — kiállítás, sportverseny, színház. A szigorúan kompo­nált és leegyszerűsített ábrá­­zolatú Pantomim mellett (Nagy István, Győr), külön szóljunk Lobenwein Tamás (Sopron) fotóiról, aki a leg­több képet bemutató egyéni kiállító díját kapta, s való­ban az életnek szinte minden területéről tudósítja a tárlat­­látogatót, jó szemre és tisz­teletre méltó szakmai isme­retekre valló képekben. (Kü­­lönben a Fekete-fehér, a Pinceborozó, az Ifjúság 70 és a Szűk udvar című képét em­lítsük meg.) Végeredményben elégedet­tek lehetünk a fényképész szakma jelenlegi helyzetét bemutató kiállítással, és ezen belül a Győr-Sopron megyei­ek szereplésével mind szám­,­ban, mind minőségben. Ha a szövetkezeti fényképészek megpróbálják kiküszöbölni a még meglévő sablonokat, a pózokat, a természetellenes élethelyzetet felhasználó fel­vételeket, beállításokat és modell (a valóság) olykor túl­zott megszépítését (bár elis­merjük, ez megrendelői igény), akkor biztosítékot lát­hatunk arra, hogy a szakma fokozott feladatokat vállal a közönség ízlésének nevelésé­ben. G. B. Építészmérnököt felveszünk. Fizetés: megegyezés szerint. GABONAFELVÁSÁRLÓ- ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT, GYŐR, KOSSUTH L. U. 5. KISALFÖLD 5 Dolgos esztendők mér­lege (Folytatás az 1. oldalról.) rendszerből adódó, egyre fo­kozódó követelmények a ve­zetési módszerek gyors és át­fogó korszerűsítését kíván­ják. Lassú a hatáskörök de­centralizálásának üteme, ugyancsak vontatottan halad a belső szervezet tökéletesí­tése. Erre vonatkozóan a me­gyei pártbizottság határozata a mérvadó. Tökéletesítésre szorul az üzemi pártbizottságok, párt­­alapszervezetek termelést irá­nyító tevékenysége. Különö­s beszámolási időszakban­ a városi pártbizottság mun­kájában központba került a­ dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek állandó vizs­gálata, a IX. kongresszus ha­tározatainak megfelelően. A pártbizottság­­ visszatérően foglalkozott a Központi Bi­zottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatá­ból adódó helyi feladatokkal. Az életkörülményekre ked­vezően hat a foglalkoztatot­tak és az eltartottak arányá­nak javulása. 1966-ban száz keresőre 116, 1970-ben 90 el­tartott jut. Az elmúlt négy esztendőben mintegy 11 szá­zalékkal nőtt az iparban fog­lalkoztatottak száma. Idén 30 százalékkal többen dolgoznak a kereskedelemben, mint négy évvel ezelőtt. A munkások és alkalma­zottak bére a III. ötéves terv­ben meghatározottnál na­gyobb mértékben nőtt, ezzel együtt erőteljesen fejlődött a közvetett juttatásokra fordí­tott összeg. A jövedelemmel együtt nőtt az egy főre jutó fogyasztás értéke is. Ez évi 7,6 százalékos. A tartós fo­gyasztási cikkek iránti ke­reslet nem mindig állt arány­ban a kínálattal, s részben ez is magyarázata annak, hogy a takarékbetét-állo­mány összege több mint öt­ven százalékkal haladja meg az 1967. évit. A vállalatok is segítenek Az utóbbi időben sok jel­zés érkezett a városi párt­­bizottsághoz az árak emelke­déséről, ezért ez ügyben vizs­gálatot folytattak. Megálla­pítás: 1968—70 között a vá­sárlási érték 10 százalékkal nőtt. Ehhez az árszintemel­kedés 1,1 százalékkal járult hozzá. Az életszínvonal fontos meghatározója a lakásellá­­tottság. A beszámolási idő­szakban tovább nőtt az épí­tett lakások száma. A har­madik ötéves tervben hozzá­vetőlegesen kétezerrel több lakás készül el, mint az elő­zőben. Mégis, a lakáshiány szinte semmit sem csökkent. A gondok­at a következő öt­éves terv lakásépítései sem oldják meg. A városi pártbi­zottság kívánatosnak tartja, hogy a vállalatok anyagi ere­jükhöz mérten járuljanak hozzá az égető probléma enyhítéséhez. S bár az utób­bi időben lényegesen javult a lakáselosztás rendszere, a vá­rosi pártbizottság szükséges­nek tart­ja, hogy a tanács la­kásgazdálkodási osztályán dolgozók még körültekintőb­ben járjanak el a hosszú idő óta beadott, jogos kérelmek kielégítésénél. Ugyancsak fontos, hogy az igénylők irán­ti figyelmes, megértő, türel­mes bánásmód váljék ural­kodóvá a lakásgazdálkodási osztály munkájában. Az egészségügyi ellátás lé­nyeges javulásáról adott szá­mot ezután a beszámoló, el­ismeréssel szólt az orvosok, egészségügyi dolgozók helyt­állásáról, s az új győri kór­ház megépítésének szüksé­gességéért emelt szót. K­ereskedelmi gondok A lakosság életkörülmé­nyeit meghatározó fontos té­nyező a kereskedelmi és ven­déglátói ellátottság színvona­la is. A beszámolási időszak­ban itt a régebben nem ta­lán fontos, hogy a dolgozók javaslatainak felszínre hozá­sát, hasznosítását ellenőriz­zék, ösztönözzék a pártszer­­­vek. A negyedik ötéves tervben Győrött reális célkitűzés az ipari termelésnek 45—50 szá­zalékos növelése. Ez évi 8—9 százalékos emelkedést jelent. A műszaki színvonal a mun­ka hatékonyságának növelé­sével, a belső munkarend ja­vításával a többletnek 80—85 százaléka termelékenységből érhető el. pasztalt fejlődés történt. A kereskedelmi­ és vendéglátói ellátottság javítása a külön­böző szervek összehangolt te­vékenységével, anyagi erő­forrásaik összpontosításával ment végbe. Állami, üzemi, áfész és tsz forrásból a há­rom év alatt a kiskereskedel­mi bolthálózat 25 egységgel, a vendéglátás 35 létesít­ménnyel bővült. A győri Áfész mintegy 12 millió fo­rintos beruházással járul hozzá a peremkerületek áru­ellátásának javításához. A beszámolási időszakban azon­ban csökkent a tsz-boltháló­­zat. Főleg az 1970. július 1- étől Győrhöz csatolt közsé­gek termelőszövetkezeteinek feladata lenne a város zöld­ség- és gyümölcsellátásának javítása. Számottevően bővült a vendéglátó- és bolthálózat, de korántsem a szükséges­­ mér­tékben — állapította meg a pártbizottság beszámolója. Győr nagy vonzási központ, a százezerre nőtt lakosságon kívül naponta 30—40 ezer vi­déki bejáró, sok turista vá­sárlóként is jelentkezik. Nagy az üzletek zsúfoltsága, s ezen a bolt- és vendéglátó-háló­zat további, erőteljes bővíté­sével enyhíteni szükséges. Korszerűsítésre, bővítésre vár Győr közlekedési hálózata is Gazdagodott a kulturális élet A beszámoló elismerően szólt a városi tanács vezetői­nek, dolgozóinak tevékeny­ségéről, főként arról, ahogy a város komplex fejlesztési tervét elkészítették, s ennek megvalósításán céltudatosan munkálkodnak. A négy évvel ezelőtti városi pártértekezlet határozatai nagyrészt e kö­rültekintő, következetes mun­ka eredményeként valósul­tak meg. A IV. ötéves terv­ben nagy feladatok várnak a tanácsra. Fontos, hogy ezek megoldásához a tanács veze­tői az eddiginél is jobban építsenek a városukat szerető polgárok segítőkészségére, kezdeményezésére. Az előző pártértekezleten a kulturális munka háttérbe szorulása miatt sok, jogos bí­rálatot kapott a városi párt­­bizottság. Szemmel látható, lemérhető fejlődésről, az ak­kor kapott útmutatás hasz­nosításáról adott most szá­mot. Ez a kép összehasonlít­hatatlan tartalmában, forma­­gazdagságában az 1967 előtti A pártbizottság a beszámo­lási időszak alatt következe­tesen harcolt a párt eszmei, politikai és cselekvési egysé­gének szüntelen erősítéséért, a IX. kongresszus határoza­tainak megvalósításáért. Ezért különösen nagy gondot for­dított a pártszervezetek agi­­tációs és propaganda tevé­kenységének irányítására, az egységes gondolkodást, cse­lekvést gátló nézetek leküz­désére. Az előző pártértekez­let idején különösen sok vita volt a szövetségi politika, va­­amint a párt vezető szerepe helyes értelmezéséről. A párt­­bizottság az ezzel kapcsola­tos helytelen nézetekkel szemben ideológiai tevé­kenységgel igyekezett a párt helyes politikáját megértetni és elfogadtatni, a helyes el­veket pedig a gyakorlati munkában következetesen al­kalmazni. Az eszmei tisztaságért A pártbizottság megkülön­böztetett figyelemmel fog­lalkozott a pártoktatás tar­talmi irányításával. Körülte­kintő, előrelátó képzéssel ja­vította a propagandisták esz­mei felkészültségét. Ennek is szerepe van abban, hogy az elmúlt oktatási évadban a marxizmus—leninizmus el­méletét a párttagság 62 szá­zaléka a szervezett pártokta­tás keretében tanulta. Bevált és népszerű a tömegpropa­ganda forma, a nyilvános pártnap szervezése. A tájé­koztatás és eszmecsere hasz­nos fórumai a pártcsoportok. A véleménynyilvánítást ösz­tönzi, hogy a városi pártbi­zottság nemcsak megismeri és továbbítja a párttagság észrevételeit, hanem a hatás­körébe tartozó ügyekben in­tézkedik is. Az elmúlt párt­értekezlet óta a városi párt­­bizottság 230, az alsóbb párt­szervektől érkezett jelzésre, foganatosított intézkedést. Továbbra is feladat az egy­személyi vezetés és demok­rácia szoros összetartozásá­nak megértetése, megvalósí­tása. Nem érvényesül a párt­­alapszervezetek­ben maradék­talanul a kollektív vezetés, a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Javítani szüksé­ges az alapszervezetek tevé­kenységét a gazdasági munka irányításában, ellenőrzésében Ez a párt "gazdaságpolitikai elvei betartásának ellenőrzé­sében, a dolgozók politikai időszakkal. A további előreha­ladáshoz bővíteni szükséges a tárgyi feltételeket, erősíte­ni kell az egységes városi kultúrpolitikát. A városi pártbizottság ehhez a városi tanács művelődésügyi osztá­lyán dolgozóktól irányító és ellenőrző tevékenységük meg­javítását kéri, hangulatát, létérdekeit érin­tő legfontosabb kérdések na­pirendre tűzésében nyilvá­nuljon meg. Oly módon, hogy a gazdasági vezetők önálló­ságát, személyes felelősségét erősítse. A gazdasági ügyekkel való aprólékos és gyakran formális foglalkozás helyett többet törődjenek a pártszervezetek a kommu­nisták és pártonkívüliek esz­mei, politikai, kulturális ne­velésével. Tovább javítsák a pártfegyelmet, fejlesszék a kritikai szellemet, különös tekintettel az önbírálatra. Fiatalokat a pártba Az utóbbi négy esztendő­ben a párttagság létszáma 20,8 százalékkal nőtt. Javult a nők aránya, nem kielégí­tő a fizikai dolgozók szám­szerű jelenléte, s a győri párt­­szervezetek nem erősödtek a kívánatos és lehetséges mér­tékben fiatalokkal. Örvende­tes viszont, hogy négy év alatt 120 győri nevelő kérte felvételét a pártba. Sokévi stagnálás után az egészség­­ügyi pártszervezetekben is megindult az eredményes pártépítő munka. A pártbi­zottság véleménye: a tagfel­vétel eddigi üteme kielégítő, a politikai előkészítés továb­bi javítása szükséges ahhoz, hogy a pártszervezetek a jö­vőben is egyenletesen fejlőd­jenek, az arra legérdemeseb­beket fogadják be soraikba. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség munkájában erősíteni szükséges a kommunista jel­leget. A szakszervezetben dol­gozó kommunistáknak cífn­­z°tt kérés: az eddiginél erő­teljesebben és hatásosabban, politikai nevelő munkát vé­gezzenek. Pezsdü­lés Végezetül megállapítja a pártbizottság jelentése, hogy az MSZMP X. kongresszusá­nak előkészületei nagy pezs­­d­ülést hoztak a pártéletbe. Az Irányelvek és a Szervezeti Szabályzat vitájában 1200 kommunista mondott véle­­ményt rá­te­m­ üléseken. A vi­tákat felelősség és demokra­tikus szellem jellemezte. Sok kritikai észrevétel is elhang­zott. Fontos, hogy az észre­vételeket, javaslatokat a pártszervek hasznosítsák Ez a párt tekintélye erősítésé­nek a kommunisták aktivi­tásának lényeges feltétele — fejeződött be a Győr városi Pártbizottság beszámolója. A Győr városi pártértekez­let munkájának harmadik részében titkosan megválasz­totta az 55 tagú pártbizott­ságot, és a megyei pártérte­kezlet 98 küldöttét. A szavazás eredményének kihirdetése után a Győr vá­rosi Pártfőbizottság megtar­totta első­­ülését, ahol Pataki elvtárs, javaslatot tett a Győr városi párt-végrehajtó bizott­ság, valamint a fegyelmi bi­zottság összetételére. A ja­vaslatot titkos szavazással megerősítették. A városi pártbizottság ülé­sének első munkájáról Bitt­mann elvtárs tájékoztatta a pártértekezletet. A Győr városi Pártbizott­ság első titkárának Jankovics Istvánt, titkárnak Molnár Lajosnét és Lak­atos Lászlót választották. A végrehajtó, bizottság további tagjai: Bittmann Ernő, dr. Csernitz­­ki Gyula, Ledniczki István, Ligeti Imre, Nagy Károly, Porubszky Lajos, Sindulár Pál és Varga Tibor. Az újjáválasztott végrehaj­tó bizottság nevében Janko­vics elvtárs mondott köszö­netet az előlegezett bizalo­mért, majd Bittmann elvtárs zárószavaival befejeződött a küldöttértekezlet. (A párt­értekezlet vitáját keddi számunkban ismertet­jük.) A dolgozók élet- és munkakörülményei N­övekedett a párt tekintélye Pillanatkép a tanácskozásról (Nagy Éva felvétele)

Next